Új Szó, 2008. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2008-07-09 / 158. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. JÚLIUS 9. www.ujszo.cöm ____________RÖVIDEN Máris jobb osztályzat az euró miatt London/Brüsszel. Az egyik legrangosabb nemzetközi hitel- minősítő, a Fitch A-ról A+-ra módosította Szlovákia hosszú lejá­ratú devizaadósságának besorolását, miután hivatalosan is beje­lentették a korona/euró átváltási árfolyamot. Ezzel Szloválda egy besorolásba került a csehekkel; a jobb osztályzat könnyebb hitelfelvételt, kisebb hitelkamatot jelent az állam számára. Elemzők szerint nem zárható ki, hogy a közeljövőben az S&P és a Moody’s is felminősíti Szlovákiát. Szlovákia csatlakozása az eu- rózónához 1 százalékponttal növeli az ország gazdaságának a bővülését - vélekedett JánPoéiatek pénzügyminiszter, (pf, ú) Szlovákia máig vonzza a beruházókat Pozsony. Tavaly Közép- és Kelet-Európábán Románia vonzot­ta a legtöbb külföldi beruházást, szám szerint 150-et, majd Len­gyelország (146) és Oroszország (139) következett a sorban. Szlovákia 58 közvetlen külföldi invesztícióval a 8. helyen vég­zett. Ha a beruházásokat átszámítjuk 1 millió főre, akkor Szlová­kia az előkelő 2. helyre ugrik - derül ki az Emst8cYoung nemzet­közi tanácsadó cég szerkesztőségünknek küldött friss jelentésé­ből. Tavaly a legtöbb beruházó az Egyesült Államokból, Német­országból, Ausztriából és Dél-Koreából érkezett. Együttesen mintegy 8500 új munkahelyet teremtettek, (ú) Villámgyors a Szlovák Takarékpénztár Pozsony. Alig három órával a korona/euró végső kurzus közzétételét követően a Szlovák Takarékpénztár pénzkiadó automatái már kettős árfeltüntetést alkalmaztak, és ez érvé­nyes a takarékpénztár intemetbankingjára is. Štefan Flim­mer, a bank szóvivője szerint mind a 600 automatájuk átállt az új rendszerre, ezzel is hozzá szeretnének járulni ahhoz, hogy a polgárok hozzászokjanak az új árakhoz, (ű) Új oktatásügyi internetes oldal Pozsony. Az oktatási tárca a napokban indította a hónapok óta jelzett új tankönyvkiadási elektronikus portálját, melyen keresztül az iskolák megrendelhetik a tankönyveket. A tervek szerint a weboldalon tájékoztatják a pedagógusokat és a közvé­leményt az aktuális tankönyvírási pályázatokról, illetve a portá­lon keresztül véleményezhetik a szakemberek az egyes kiadvá­nyokat. Az oldal a következő hetekben még csak próbaüzemei, az oktatásügyi tárca illetékesei nem tudták megmondani, mi­kortól lesz elérhető normális üzemmódban. „Az oldal funkciói és felhasználási módja a tesztelés alatt elért eredményektől függ” - mondta lapunknak a minisztérium szóvivője. Jelenleg csak azok az iskolák tesztelhetik az új oldalt, amelyek megad­ták a minisztériumnak érvényes e-mail-címüket - a www.edicny-portal.sk portálon csak a szlovák alapiskolák első osztálya számára kiadott három olvasókönyv szerepel. (MSz) Kihagyják a Szlovákiára való utalást Pozsony. Nem szerepel az Európai Parlament kérvényében, hogy a bécsi Emberi Jogi Ügynökség Szlovákiában vizsgálja a ma­gyar kisebbség helyzetét, ahogyan azt az emberi jogi bizottság kérte, állítja Monika Flašíková-Beňová smeres európai parlamenti képviselő. Beňová szerint Hans-Gert Pottering, az EP elnöke mó­dosította a kérvény szövegét, melyből kimaradt az utalás Szlová­kiára. A szlovákiai magyar kisebbség helyzetének vizsgálatát Gál Kinga (Fidesz) magyar és Manfred Weber (CSU-CDU) német eu­rópai parlamenti képviselő kezdeményezte, elsősorban a beneši dekrétumok hatásával kapcsolatban. „A kérvényben az állt, hogy az ügynökség vizsgálja meg a roma kisebbség helyzetét Olaszor­szágban és a magyar kisebbség helyzetét Szlovákiában, az EP el­nöke ezt általánosította a kisebbségek helyzetének vizsgálatára az unió tagállamaiban” - mondta lapunknak Beňová. (lpj) Sok büntetési tételt még nem rögzített a belügy Ha euróbán bírságolnak ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Már tárcaközi egyez­tetésre bocsátotta a belügyminisz­térium azt a törvényjavaslatát, amelynek értelmében meghatá­rozzák, hogy euróbán számítva mekkora bírságokat fizetünk köz­lekedési szabálysértések esetén, valamint hány eurót keresnek a külföldön szolgálatot teljesítő szlovák rendőrök. Pontos számokat a javaslat még nem tartalmaz, csak azt tudni, hogy a bírságokat (is) 30,126-os árfolyamon számolják át. A közúti közlekedésről múlt héten elfoga­dott jogszabály szerint az utakon elkövetett kihágásokért járó pénzbüntetések elérhetik a 40 000 koronát is, ami a tegnap jóvá­hagyott árfolyam szerint 1327,75 euró lesz. Továbbra sem tudni, hogy mely szabálysértésekért mekkora bírságot kell fizetni, a rendőrség ugyanis csak most kezdte kidolgozni azokat a rende­leteket, amelyek ezt meghatároz­zák, s csak a normák alapján lehet a büntetéseket is euróra átszámí­tani. A szaktárca az előzetes érte­sülések szerint lefelé kerekíti az összegeket. Egyelőre csak azt határozták meg, mennyit „kémek el” azoktól, akik autópályán lépik túl a megen­gedett sebességet. Sztrádán ma­ximum 130-cal lehet hajtani, aki ezt 20 km/h-val lépi túl, az 2000 koronás, azaz 66,38 eurós bírságra számíthat. Aki 150-180 km/h-val száguld, arra 5000 koronás, 165,96 eurós büntetés vár, aki több mint 40 km/h-val hajt gyor­sabban a megengedettnél, az 10 ezer koronás, 331,93 eurós bírsá­got kap. 190 kilométeres sebesség esetén 20 ezer koronát, 663,87 eu­rót kell „leszámolni”. A belügymi­niszter szerint még szigorúbb bün­tetésekre számíthat az, aki lakott területen lépi túl a megengedett sebességet, de az összegeket még nem véglegesítették, (dem) Számíthatnak állami kártérítésre a gazdák, de csak jövőre - közölte a vihar után a mezőgazdasági tárca Van, akinek mindene odaveszett L m t:., fflä M B Lfe;a»ffavá#SMSSr Sok gazda reményeit törte derékba a vihar (Velsicz Erika felvétele) Pozsony/Dunaszerdahely. A hétfői rendkívül erős vihar a termést is megtizedelte. A legnagyobb károkat a nyá- rasdi, vásárúti, kürti és al- istáli gazdák jelentették. ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Patasi Ilona, a dunaszerdahelyi regionális agrárkamara igazgató­ja lapunknak elmondta, a térség­ben a még lábon álló gabona 70%-a és a le nem aratott repce 30%-a tönkrement, de jelentős károk érték a zöldség- és gyü­mölcstermesztőket is. Az agrárminisztérium közlése szerint az érintett termelők szá­míthatnak a veszteségek kom­penzációjára, a támogatás azon­ban csupán a jövő év elején várha­tó. Az összeg kiszámításánál csak hivatalos kárbecslő által megha­tározott veszteséget vesz figye­lembe a tárca. A gazdák csak ak­kor jogosultak az állami források­ból történő veszteségkompenzá­lásra, ha az őket ért kár meghalad­ja az átlagos éves termésük 30%-át (ezt az előző három évnek vagy ötesztendős időszak három évének átlagából számolják ki, amelybe azonban nem számít be­le a legmagasabb és legalacso­nyabb éves érték). Ilyen esetben akár a veszteség 80%-ának meg­felelő támogatást is kaphatnak a mezőgazdászok. A további felté­tel, hogy az adott termény bizto­sítva legyen időjárás okozta károk ellen. A be nem biztosított termé­nyekre csak 25%-os támogatás jár. Az agrártermelőknek minden időjárás okozta veszteséget 10 napon belül jelenteniük kell az Agrárkifizető Ügynökség (PPA) regionális irodájában. A miniszté­rium rendelete szerint a termé­szeti katasztrófához hasonlítható időjárási hatásokhoz tartozik a tavaszi fagy, a jégeső, a felhősza­kadás, az aszály, a szélvihar vagy a felsoroltak valamely kombiná­ciója. (czk) Az elmúlt időszakban jelentős mértékben csökkent a tejtermékek fogyasztása Tejtermelőket elkeserítő energiaárak ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A hazai tejtermelők és -feldolgozók költségei a növekvő energiaárak miatt folyamatosan emelkednek, miközben a felvásár­lási árak az elmúlt időszakban csökkentek. Az ágazat vesztesége emiatt tovább nőtt, és jelentősebb javulásra az elkövetkező hóna­pokban sem számíthatunk, ráadá­sul a lakosság tejfogyasztása is drasztikus mértékben visszaesett. A kereskedők részéről egyre na­gyobb nyomás nehezedik a^iazai tejtermelőkre és -feldolgozókra, akik így az elmúlt időszakban kénytelenek voltak csökkenteni az árakat - állítja Zdenka Kramplová földművelésügyi miniszter. Az ag­rártárca elemzése szerint emiatt a fejágazat vesztesége a 2007 első negyedévében regisztrált 22,691 millió koronáról (753,2 ezer euró) 2008 első három hónapjára 77,510 millió koronára (2,57 mil­lió euró) ugrott. Az üzletekben ugyanekkor egy liter tartós félzsí­ros tej 2,8, az edami sajtok 7, a friss vaj 3,8 százalékkal lett olcsóbb. Hogy a kereskedők mennyit is ke­resnek a tejen, azt Kramplová egy példán mutatta be. Eszerint má­Nagyobb termés Pozsony. Idén kiemelkedően jó gabona- és repcetermésre számíthatunk és az alapéle- miszerekből önellátók lehe­tünk - nyilatkozta Milan Semančík, a Szlovák Mező- gazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara elnöke. Az elmúlt hetekben pusztító heves vi­harok ugyan több régióban is jelentős károkat okoztak a gazdáknak, a termés azon­ban meghaladhatja a tavalyi és a korábbi évek hozamait is. A kamara előrejelzése sze­rint 1,68 millió tonnás búza­termésre számíthatunk, ami 22 százalékkal több a tava­lyinál. (ú) jusban a tej felvásárlási ára áfa nélkül literenként 10,88 korona (36 cent) volt. A feldolgozók erre 4,23 koronát (14 cent) „tettek rá”. Ebben benne van a tej elszállítása a termelőtől, a feldolgozás, a cso­magolás és a kiszállítás díja. A ke­reskedők a feldolgozói árakhoz 4,79 koronát (16 cent) tesznek hozzá. Ha ehhez hozzászámítjuk a 19 százalékos áfát, a vásárló egy li­ter tejhez átlagosan 24,57 koroná­ért (81 cent) juthat hozzá. A tej­termelők részesedése a kiskeres­kedelmi árból így nagyjából 44 százalékot tesz ki. Még kiugróbb a kereskedők haszna az edami saj­tok esetében. Feldolgozói áruk ki­logrammonként 107,50 korona (3,56 euró). Ez 1,32 koronával (4 cent) alacsonyabb, mint a sajt elő­állításához szükséges nyersanyag ára, vagyis a feldolgozók már a kezdeteknél veszteséggel indul­nak. Az áfát leszámítva kiderül, hogy a kereskedők nagyjából 50 koronát (1,66 euró) „tesznek rá” a feldolgozói árakra. A tejtermelők­nek azonban nem tett jót az sem, hogy az elmúlt időszakban jelen­tős mértékben csökkent a tejter­mékek fogyasztása. A szaktárca adatai szerint az egy személyre ju­tó éves fogyasztás már csak 152 ki­logramm. Ebben jelentős mérték­ben elmaradunk a fejlett nyugat­európai országoktól, ahol a mennyiség 240 kilogramm körül mozog. Kramplová szerint épp ezért projektet indítanak uniós forrásokból. Tovább bővítenék az iskolatejprogramot is. (mi) A szakszervezetek szerint 2009 januárjától 8900 korona lehetne a minimálbér Milyen nagy legyen a legkisebb jövedelem? ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A szakszervezetek 8900 koronás (295,42 euró) mi­nimálbért szeretnének januártól. A legkisebb jövedelemről szóló új törvény értelmében a bér nagysá­gáról a kormánynak, a munkálta­tóknak és az érdekvédelmi szövet­ségeknek kell megegyezniük. Ha ez nem sikerül, akkor január else­jétől a minimálbér annyival emel­kedik, mint amennyivel a nemzet- gazdasági átlagbér nőtt az előző évben. Eszerint 2009-ben a jelen­legi 8100 koronás összeg 7,2 szá­zalékkal, vagyis 8690 koronára változna. A szakszervezetek és a munkáltatók a tárgyalás első két körében nem tudtak megegyezni, a tárgyalást a törvény értelmében július 15-éig be kell fejezni, s ha addig nem sikerül dűlőre jutni, a szociális minisztérium a saját ja­vaslatát. terjeszti az érdekegyezte­tő tanács elé. Ha még ekkor sem születik megállapodás, érvénybe lép a törvény által meghatározott valorizálási mód, vagyis januártól 8690 korona lenne a minimálbér. Vladimír Mojš szakszervezeti alelnök szerint azért akarnak ma­gasabb minimálbért kiharcolni, mert Szlovákiában az uniós tagor­szágok többségéhez képest rend­kívül alacsony. Nagy-Britanniában például 1292, Franciaországban 1150, Spanyolországban 725, Szlovákiában mindössze 351 euró. „Több államban a legkisebb jöve­Nagy-Britannia 3115 Németország 3033 Luxemburg 2 900 Hollandia 2739 Ausztria 2674 Belgium 2671 Dánia 2501 delem is magasabb, mint Szlová­kiában a nemzetgazdasági átlag­béri’ - fejtette ki Mojš. Szlovákia a minimál- és az átlagbér tekinteté­ben is elmarad a régi uniós orszá­gok, de még a visegrádi négyek há­rom tagja mögött is, fejtette ki az alelnök, aki szerint a minimálbér emelése azért is szükséges, hogy kellő ösztönzést nyújtson a mun­kavállalásra - ha ez az összeg nem sokkal nagyobb, mint a létmini­mum, a szociális segélyben része­sülők kicsit sem motiváltak. (sán) Svédország 2 245 Finnország 2227 Franciaország 2158 Csehország 1066 Lengyelország 1005 Magyarország 976 Szlovákia 679 Átlagbér néhány országban (euróbán) Fico „véleményei" Változatok egy leváltásra Pozsony. Robert Fico minisz­terelnök két éven belül kétszer is 180 fokkal változtatta meg vé­leményét Marián Záhumenský volt földművelésügyi államtitkár távozásának ügyében. Marián Záhumenský a 2006-os parla­menti választások előtt a Smer árnyékkormányában az agrár­tárca vezetője volt, majd a kor­mányalakítás után „valódi” ál­lamtitkár lett. Záhumenský 2006. október 31-én jelentette be lemondását, „személyi okokra hivatkozva”. Robert Fico kormányfő az azna­pi kormányülés után szűkszavú volt, s így nyilatkozott Záhu­menský távozását illetően: „Döntését tudomásul vettem. Nem ismerem az ügy részleteit. Személyes okok miatt távozott posztjáról.” A miniszterelnök közel egy éven keresztül kitar­tott e mellett a verzió mellett. 2007 novemberében, Miroslav Jureňa HZDS-es földműve­lésügyi miniszter leváltását kö­vetően viszont már pont azzal védekezett, hogy kormányfőként nem használ kettős mércét, ugyanilyen szigorúan jár el a sa­ját pártja által jelölt tárcaveze­tők és államtitkárok esetében is. Példaként a 2006-ban távo- zott/eltávolított Záhumenskýt hozta fel. „Miért nem beszélünk például a földművelésügyi mi­nisztérium államtitkáráról, akit azonnali távozásra szólítottam fel, miután napvilágot láttak bi­zonyos összefüggések?” - nyi­latkozta egy televíziós politikai vitaműsorban. A 2006-os ügy ilyetén magya­rázata mellett a következő hó­napokban is kitartott a kormány­fő, ám hétfőn Simon Zsolt MKP- képviselő bírósági perében - amikor hosszabb idő után ismét véleményt kellett formálnia Záhumenský egykori távozását illetően -, újból visszatért ko­rábbi retorikájához. „Az állam­titkár úr szakmailag és politikai­lag nem hibázott, ám a rá nehe­zedő sajtónyomás miatt felmen­tését kérte. Én ezzel nem értet­tem egyet, de elfogadtam” - val­lotta a bíróság előtt a miniszter- elnök, aki elmondása szerint nem emlékszik semmiféle bot­rányra, nem olvas újságot, és nem néz tévét. (MSz)

Next

/
Thumbnails
Contents