Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-05 / 130. szám, csütörtök

14 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 5. www.ujszo.com A Madách-Posonium, a Lilium Aurum és a Nap Kiadó „közös nevezője" Cselényi László - mindhárom kiadó kötettel tiszteleg a 70 éves költő előtt Hazai kiadóink a 79. Ünnepi Könyvhéten III. A Madách-Posonium, a Nap és a Lilium Aurum Kiadó gondozásában is különböző műfajú kötetek láttak napvi­lágot, a három kiadónak azonban van egy „közös nevezője” is: valamennyi egy-egy kötettel tiszteleg az avantgárd irodalom nagy öregje, Cselényi László költő előtt, aki idén márciusban ünnepelte 70. születésnap­ját. Új kiadványait az AB-ART Kiadó és a Méry Ratio is be­mutatja. ÖSSZEÁLLÍTÁS Nap Kiadó A dunaszerdahelyi Nap Kiadó könyvheti kiadványait Barak Lász­ló igazgató ajánlja az olvasók fi­gyelmébe: Kiadónknak két olyan sorozata van, amelyre nagyon büszke va­gyok, az egyik Bőd ők Zsigmond tudománytörténeti sorozata, a Magyar Tálentum, a másik pedig a Kaleidoszkóp Könyvek, amelyben szépírók kisesszéket, kritikákat közölnek, eddig hét kötet jelent meg. Az ünnepi katalógusban két kötettel szerepel a Nap Kiadó. Bohár András: Poétikák és világlátások Nagyon komoly „skalpnak” tar­tom, hogy a Kaleidoszkóp Könyvek sorozatban kiadhattuk Bohár And­rás esztéta, avantgárd irodalom­mal foglalkozó kritikus Poétikák és világlátások című könyvét. Ennek a kötetnek sajnos van egy szomorú vonatkozása is. Bohár András, mi­után mintegy másfél évvel ezelőtt leadta nekünk a kéziratát, sajnos meghalt. A Poétikák és világlátá­sok tehát egy posztumusz kötet, amely rendkívül jó, figyelemre méltó írásokat tartalmaz. Halmai Tamás: Közelítések és távlatok Szintén a Kaleidoszkóp Köny­vek sorozatunkban jelent meg Halmai Tamás irodalomkritikus, költő kötete, aki Közelítések és táv­latok címmel gyűjtött össze kriti­kai, metafizikai szövegeiből egy válogatást. A könyvterjesztőnk ré­széről hálistennek elég nagy ér­deklődés mutatkozott e két köte­tünk iránt. Ez azt jelenti számom­ra, hogy a feltételezésekkel ellen­tétben a magasirodalomnak és az irodalomtudományoknak van ve­vőköre, és van iránta érdeklődés. PomogátsBéla: Cselényi László Műhely elnevezésű monográ­fiasorozatunknak 2007 év végén jelent meg a legfrissebb, hatodik kötete, Pomogáts Béla Cselényi- monográfiája, de csupán most ke­rült piacra, így ezt a kötetünket is bemutatjuk a könyvhéten, ahol Cselényi László dedikálni is fog. Lilium Aurum A Lilium Aurum Kiadónak há­rom kötete szerepel az ünnepi ka­talógusban, „ráadást” azonban ők is visznek magukkal. Hodossy Gyula, a kiadó igazgatója ismerteti kínálatukat: Cselényi László: Kimeríthetetlen tenger Cselényi László hetvenedik szü­letésnapjára jelentettük meg a Ki­meríthetetlen tenger. Irodalmi ba­rangolás az ókortól a napjainkig című kötetet. Ez a kiadványunk nem szerepel a katalógusban, de természetesen ezt is bemutatjuk a könyvünnepen. Lacza Tihamér: T ankönyvek hősei I. A tudománytörténet hazai, el­hivatott népszerűsítője, Lacza Ti­hamér legújabb kötetének fősze­replői, amint a cím is jelzi, azok az írók, költők, tudósok - az ókortól napjainkig -, akikről a tankönyve- ikben olvashatnak a diákok. De míg a tankönyvekben csupán né­hány sor jelenik meg róluk, illetve inkább felfedezéseikről, munkáik­ról esik szó, Lacza Tihamér könyve arra világít rá, kik is voltak ezek az emberek. Egy nagyon izgalmas, olvasmányos életrajzgyűjtemény tehát a kötet. Idegen (látvány)vüágok A Parazita Könyvek sorozatunk harmadik darabjaként, H. Nagy Péter összeállításában jelent meg az Idegen (látványvilágok) című kötetünk, amely science fiction és cyberpunk filmekről szóló tanul­mányokat ad közre magyar szer­zők, többek között F. Molnár Szil­via, Kiss Gábor, Kiss Miklós, Czifra Réka tollából. Az együttgondolkodás iskolája Ebben az évben 25 éves az Iró- dia-mozgalom, a jubileum alkal­mából jelentettük meg ezt a köny­vet, amelyben iródiás szerzők ko­rabeli és friss írásai is helyet kap­tak. A kötethez Elek Tibor iroda­lomkritikus, a Bárka főszerkesztő­je írt előszót. Ó annak idején na­gyon sokat járt az Iródiára, rend­szeres látogatója volt, és mint ki­csit kívülállót kértem föl, hogy ír­jon előszót a kötethez. A kötet vé­gén egy hosszabb interjú olvasható Hodossy Gyulával, amelyet Csan- da Gábor készített, s amely az író­dia körüli történéseket, illetve az Iródia előzményeit járja körül. Madách-Posonium Kiadó A Madách-Posonium idén hat könyvvel szerepel a rendezvény hivatalos katalógusában, a kötete­ket Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, a kiadó munkatársa mutatja be lapunkban: Bárczi Zsófia: Szellemidézés Bárczi Zsófia Szellemidézés című kötete tanulmányokat tar­talmaz Mécs Lászlóról. Legszíve­sebben azt mondanám, hogy ez egy Mécs-monográfia, olyan, ami­lyen eddig még nem jelent meg a költőről, bár maga a szerző az al­címben így jelöli meg: Tanulmá­nyok Mécs Lászlóról. Azt hiszem, Mécs Lászlót nem kell bemutatni, a két háború közötti szlovákiai magyar, vagy ahogy akkor mond­ták, szlovenszkói magyar iroda­lom talán legismertebb képviselő­je, viszont ahhoz mérten, hogy mennyire ismert, meglehetősen problematikus személyiség. Azt hiszem, eléggé ismert az a József Attila-tanulmány, amely meg­semmisítő bírálatát adja Mécs köl­tészetének. Tanulmányában Jó­zsef Attila azt mondja a költőről, hogy őt a kispolgárok írják, a kis­polgárok szócsöve, Mécs László tu­Bárczi Zsófia Madách-Posonium Lacza Tihamér TANKÖNYVEK HŐSEI lajdonképpen nincs is. A való­ság egy kicsit azért bonyolul­tabb, hiszen ké­sőbb Paul Va- léry - aki nem kisebb jelentő­ségű lírikus a vi- lágirodalom- ban, mint József Attila - ír elő­szót a Mécs László-féle fran­cia válogatás­hoz, és ez vezeti be a Kanadában megjelenő an­gol válogatást is. Előszavában Valéry azt állít­ja, hogy Mécs is­tenáldotta köl­tői tehetség, s valami olyasmi fo­galmazódik meg a verseiben, amit egyébként csak imában tudunk megfogalmazni, vagyis a Mécs­versek metafizikai kiterjedéseit emeli ki. Ezt a meglehetősen el­lentmondásos költői személyisé­get próbálja az esztétikai objektivi­tás mérlegére tenni a fiatal nyitrai irodalomtörténész, Bárczi Zsófia. Nagy tárgyismerettel és kötetben még meg nem jelent Mécs László- verseket, tehát a hagyatékot is fel­dolgozva megítélésem szerint si­kerül is neki a két háború közötti és a háború utáni néhány évtized Mécs Lászlójának objektív „meg­mérése”. Csáky Pál: Harmatos regge­lek álmai Csáky Pál regé­nyének már az al­címe - Dokumen­tumregény: Egy tanító 1968-ban és utána - is jelzi, hogy a 68-as cseh­szlovák forradal­mi eseményekről és az utána követ­kező megtorlások­ról szól. A húsz év­nyi csehszlovák sötétség-korszak­ról, amelyet hiva­talosan husáki normalizációnak vagy konszolidációnak szoktunk nevezni. A főhős egy naivságig tiszta lelkű tanító, aki szíwel-lé- lekkel benne van 68 reformmoz­galmaiban, és csak fokozatosan, a bekövetkező megtorlások nyomán és meghurcoltatása során jön rá, hogy a 68-as eseményekben is vol­tak bizonyos ellentmondások. Több helyen elmondtam, leírtam már, hogy a főhős, ez a bizonyos dél-szlovákiai tanító mint afféle koestleri Rubasov valóban végig­szenvedi ezeknek az ellenforra­dalmárokat kreáló koncepciós pe­reknek minden terrorját, erőszak­tételét. Úgy vélem, sokan fel fogják ismerni, kiről van szó tulajdon­képpen, mert élő személy volt a modell. A regény nem nevezi né­ven, de Csemadok-berkekben és főleg a szlovákiai magyar politiku­sok körében ismert személyiségről van szó. Papplmre: Papírvessző Akinek füle van a szójátékokra, az észreveszi, hogy már maga a verseskötet címe is szójáték, mert majdnem anagrammásan tartal­mazza a cím a szerző nevét. Ez a szójáték-központúság a jellemző a Papp Imre-versekre, bár nem annyira, mint általában a poszt­modem versekre. De többet, jel­lemzőbbet mondunk a versekről akkor, ha azt mondjuk, hogy köz­ponti motorjuk elsősorban a grammatikának, a nyelvtannak va­lamiféle dekonstrukciója. Ha Papp Imre verseit olvassuk, úgy érez­zük, egy rontott nyelvről van szó, ám valamiképpen szándékosan rontott nyelvről, tehát funkcioná­lisan rontott versről. Olyan gram­matikai roncsolt szerkezetek működnek bennük, amelyek a működésüknél fogva mégiscsakje- lentést, költői és esztétikai jelen­tést hordoznak. Roncsol László: Csallóközi merülések Roncsol László könyve a Csalló­köz régióról szóló tanulmányainak második kötete. Az első tavaly je­lent meg. Roncsol László 2006-ban volt hetvenéves, így az első kötet­tel a jubiláló jeles irodalmárt kö­szöntötte a kiadó. A most megje­IDEGEN (LÁTVÁNY­VILÁGOK lent második kötet befejezése a vá­logatásnak. Roncsol László az utóbbi, hozzávetőlegesen 20 év­ben inkább helytörténész volt, mi­után a - Csáky Pál regénye kapcsán már említett - husáki konszolidá­ció következtében Dióspatonyba került. Meglehetősen bátor helyt­állásáért a szerzőt az irodalompo­litika annak a rendje-módja szerint kiüldözte az irodalomból. Dióspa- tonyban helytörténész lett belőle. A Csallóközi merülések tanulmá­nyaiban elsősorban és konkrétan Dióspatonyról, de Dióspatonyon keresztül az egész Csallóközről van szó - a Csallóköz múltjáról, je­lenéről a helytörténész, szociográ- fus, szociológus és etnográfus szemével nézve. Gágyor József: Mátyusföldi rózsák és bogáncsok Gágyor József Mátyusföldi ró­zsák és bogáncsok című kötetéről legszívesebben azt mondanám, hogy a mátyusföldi nagyközség, Tallós visekedési enciklopédiája. Gyakorlatilag Tallós szóláskultú­ráját öleli fel, szólásait, átkozódá- sait és egyéb állandósult szókap­csolatait. Ám ezek a szólások, ál­landósult szókapcsolatok olyan mértékben tartalmazzák a falu múltját, történelmét, viselkedés- kultúráját, beszédkultúráját, hogy azt hiszem, nem sokat tévedek, ha azt mondom, egy faluenciklopé­dia. Ez már a második kötet, az el­ső még 2007-ben jelent meg. Ha elmondanám a műről, hány szó­lást és szócikket tartalmaz, nyil­vánvaló lenne, hogy nem egy vagy két kötet anyagáról van szó, ha­nem akár hat-hét kötet is összeáll­na belőle. Azért vagyunk kényte­lenek feldarabolni a hatalmas anyagot, mert nem tudunk támo­gatást szerezni az egésznek a ki­adására. Gágyor József munkája mennyiségét tekintve is nagy vál­lalkozás, és a kivitelezése is meg­érdemli a monumentális jelzőt. Cselényi László: A Kezdet s az Egész Cselényi László A Kezdet s az Egész című kötete válogatott ver­seket ad közre. Az idén 70 eszte- dős költőt köszöntjük ezzel a kö­tettel. Reméljük, ez a válogatás különbözik az elmúlt jó másfél év­tized hasonló válogatásaitól, vagy inkább azt mondanám, változa­toktól, hiszen Cselényi László a rendszerváltozás éve, tehát 1989 óta nem ír új verseket, hanem úgynevezett változatokat készít a korábbi verseire. Ilyen változata, variációja, variánsa az elmúlt 19 év alatt legalább tíz megjelent. Ezek, mint előszövegek vagy elő- textek, bizonyos értelemben affé­le hipertextet alkotnak, és e szö­vegváltozatoknak egy elképzelt összefoglalása ez a bizonyos most megjelent válogatás, A Kezdet s az Egész. A cím egyébként arra a he- rakleitoszi axiómára utal, mely szerint a kezdet több, mint az egésznek a fele. AB-ART Kiadó Az AB-ART könyvheti kiadvá­nyairól Balázs F. Attila igazgató tá­jékoztatta lapunkat: A Farkasd című falumonográfi­át, valamint a Mátyás király Ké- ménden című, Ipoly menti mesé­ket tartalmazó gyermekkönyvet mutatjuk be, ez utóbbi Párák Imre gyűjtésének feldolgozása, Balázsy Géza színes illusztrációival. Meg­valósult gyermekálom címmel je­lentettük meg a Munkácsi Bemát udmurtföldi útjáról szóló kötetet. Munkácsi Bemát huszonöt éyes fiatal tudós volt, mikor a 19. szá­zad végén kutatóútra indult az Urál mellé, az udmurtok földjére. A Megvalósult gyermekálom című kötet ennek a páratlan és azóta is egyedülálló gyűjtőútnak a doku­mentumait közli: teljes terjedel­mében Munkácsi Bemát útinapló­ját s az utazással kapcsolatos leve­lezését Budenz Józseffel. A könyv a 19. század végi udmurt közös­ségben élő, s a mai olvasó számá­ra jobbára ismeretlen szokások hi­teles dokumentuma, s képet ad a korabeli vidéki Oroszország tár­sadalmi és emberi viszonyairól is. A kötet kalandregényes izgal­makkal tálja elénk egy ismeretlen vidéket járó fiatalember megfi­gyeléseit, felfedezéseit. A könyvet az udmurt nyelv és kultúra egyik jelenkori kutatója, Kozmács Ist­ván rendezte sajtó alá. Méry Ratio kiadó A somorjai Méry Ratio kiadó kí­nálatában szerepel Gróf Nádasdy Borbála: Zagolni zabad? című ön­életrajzi kötete. A nagy múltú fő­nemesi család Franciaországban élő leszármazottja a II. világhábo­rú előtti világban, a front átvonu­lása során szerzett élményeit, va­lamint az 56-os forradalom utáni szökésének kalandos történetét ír­ta meg. Ugyancsak a kiadó gondo­zásában jelent meg Pongrácz - Ragač - Stresnák - Tandlich - Fe- dermayer: Pozsony vármegye ne­mes családjai című kötete, (me, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents