Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-04 / 129. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 4. Szülőföldünk 25 Megoldást a szennyvíztisztítók kiépítése jelenthet, de a folyófenéken leülepedett szennyeződés ott marad Mitől zavaros a Feketevíz? Királyrév. „Olyan szennyezett a Feketevíz, hogy már halat sem lehet fogni benne, és sokszor érezni a szagán, hogy fekáliát engednek bele” - állítja egy olvasónk, a királyrévi Borsányi Rezső. GAÁL LÁSZLÓ Borsányi úr, aki gyógynövénygyűjtés közben szinte naponta szemügyre veszi a folyót, elvezetett a falu határába, a Feketevíz és a Dudvág - vagy ahogyan a faluban nevezik, a Kisvíz - összefolyásához. Valóban látható, hogy a Dudvág milyen zavaros vizet hoz a Feketevízbe. „A járási környezetvédelmi hivatalból is voltak kinn felmérni a helyzetet, és a képviselő-testületben is foglalkoztunk vele - tájékoztatott Racskó Pál polgármester. - Meggyőződésem, hogy megoldást csak a szennyvíztisztítórendszer kiépítése és a tisztítóállomások rekonstrukciója jelenthet.” A polgármester véleményét Edita Belovičová, a Galántai Járási Környezetvédelmi Hivatal igazgatója is megerősítette, sőt Borsányi Rezsőnek azt az állítását sem tartja alaptalannak, hogy a Dud- vágot a Nagyszombati járás szennyvizét tisztító, Zeleneč határában lévő tisztítóállomás szennyezi. „A zeleneči tisztítóállomás felújítás alatt áll, és ilyen esetben kevésbé szigorú értékeknek kell megfelelnie a kiengedett víznek, mint általában.” Ugyanez vonatkozik a galántai tisztítóállomásra, amely a Sárd patakba engedi a megtisztított szennyvizet, a Sárd pedig a Dudvágba torkollik. Ez azonban átmeneti állapot, Szemmel látható, milyen zavaros, szennyezett vizet hoz a Dudvág a Feketevízbe - mutatja Borsányi Rezső (Szőcs Hajnalka felvétele) a galántai tisztítóállomás bővítését és rekonstrukcióját legkésőbb 2010-ig be kell fejezni, a zeleneči valószínűleg még hamarabb elkészül. A vízminőséget a Vági Vízgyűjtő (Povodie Váhu) szakemberei rendszeresen ellenőrzik. A vállalat vágsellyei részlegének illetékese, Ján Kováč konkrét adatokkal szolgált, amelyek szerint a Dudvág megközelítőleg a megengedett értékeket mutatja, a Sárd vize azonban a megengedettnél kétszer szennyezettebb. A szakember szerint azonban ez a szennyezettség nem olyan mértékű, hogy halpusztulást okozna. Kováč mérnök azt is elmondta, szakembereik megállapítják, hogy mennyire szennyezett a víz, de tenni ellene nem tudnak semmit. A kérdéses folyószakaszokon nincs más lehetséges szennyező forrás, mint a zeleneči és a galántai szennyvíztisztító. Ezek felújítása és a csatornarendszer kiépítése után bizonyára tisztább lesz majd a víz. Igaz, az a szeny- nyeződés, ami most leülepszik a folyófenéken, ott is marad. A képviselők támogatják az ötletet, az elöljáró szerint a jelenlegi épületben méltatlanok a körülmények Új körzeti hivatal épülne Párkányban ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Párkány. Az önkormányzat nyilvános ülésén Alexander Hlavatý, a körzeti hivatal elöljárója új körzeti hivatal felépítéséhez kérte a képviselő-testület támogatását. Mint kifejtette: a párkányi körzeti hivatal megszüntetését ellenzi, meggyőződése, hogy a régiónak erre itt szüksége van, csak más helyen, lehetőleg a városközponthoz közelebbi épületben. Az elöljáró szerint a jelenlegi épületben méltatlan körülmények közt, rossz elérhetőséggel, szűk helyen kell dolgozniuk, gyakran a régió összes polgármesterét sem tudják emiatt egyszerre fogadni, külföldi delegációkról, vendégekről már nem is beszélve. Alexander Hlavatý az önkormányzati ülésen úgy nyilatkozott: lépéseket tett ez ügyben a belügyi tárcánál is, s ők kedvezően fogadnák egy új épület felépítésének gondolatát, ha volna a városban erre alkalmas telek. Előzőleg a képviselő-testületben is felvetődött ez az ötlet, két helyszín is szóba került, a Billa melletti területet és a volt kompkikötő melletti új parkoló egy részét szemelték ki. A parkoló nem jöhet szóba, mert az uniós támogatással épült, ezért 15 évig semmiféle nagyobb átalakítás nem végezhető ott. A tanács a Billa melletti területet sem javasolta, ám felvetődött az is, hogy a Duna-parti parkolóhoz közeli, egykori kisegítő iskolába költöznének át. Hlavatý emiatt tárgyalásokat folytat a Kerületi Tanügyi Hivatallal, az épület tulajdonosával. A képviselő-testület támogatja, hogy a Párkányi Körzeti Hivatal új épületbe költözzön, ám első körben a volt kisegítő iskola épületének kihasználását szorgalmazzák. Farkas Attüa, az önkormányzat oktatási ifjúsági és sportbizottságának elnöke lapunknak úgy nyilatkozott: a volt kisegítő iskola épülete már csak azért is jó megoldás lenne, mert - mivel a közeljövőben az adóhivatal is a város- központhoz közelebb, a Mária Valéria hídra kapcsolódó vámépületbe költözik -, az ügyfeleknek nem kellene annyit rohangálniuk, ha a körzeti hivatalban és az adóhivatalban vagy a városházán akadna dolguk, (buch) Hatmillió korona támogatásra pályáznak Oktatási intézmények felújítását tervezik ÚJ SZÓ-HÍR Dunaszerdahely. Három oktatási intézmény felújítását tervezi az önkormányzat. A képviselő- testület rendkívüli ülésén hagyta jóvá a pályázatokhoz szükséges 5 százalékos önrészt. A Kodály Zoltán Alapiskolában és a JUemnický utcai szlovák tannyelvű alapiskolában teljeskörű felújítást tervez a város. Előbbi esetében hárommillió koronára (93 750 euró), a másodiknál pedig két és fél millióra (78 125 euró) pályáznak a régiófejlesztési minisztériumban. A teljes felújítás magába foglalja a szigetelést, az ablakcserét, a hálózatok cseréjét, a padlóburkolást. Az Október utcai óvodában a gazdasági pavilont fogják felújítani félmillió koronából (15 625 euró), ha kedvezően bírálják el a terveket. Mindhárom pályázatot májusban nyújtják be. A kivitelezők csak a jóváhagyás után pályázhatnak, ami szeptember vége felé várható - tudtuk meg Petheő Attilától, a városháza szóvivőjétől. A pályázatok összértéke hatmillió korona (187 500 euró), a város költségvetéséből 300 ezret (9375 euró) különítettél, (jóm) Egy régi, kihasználatlan épületet alakítottak át Átadták az új BORKA ROLAND Guta. Új lakásokat adtak át a városban. Horváth Árpád polgár- mester elmondta, az épületrész mintegy 20 évig kihasználatlanul állt, de pályázati úton sikerült pénzt szerezni az átalakítására. A beruházás 25 millió koronába került. „A belvárost csúfító épület kihasználásáról régóta gondolkozott az önkormányzat. Az építési költségek 20 százalékát az építésügyi minisztérium finanszírozta, a fennmaradó részt az állami lakásfejlesztési alapból merítették, 3,6 lakásokat millió koronát a város saját forrásból biztosított. Reményeink szerint a bérlők elégedettek lesznek a lakásokkal. Említést érdemel az épület körüli terület megszépítése, parkosítása is” - mondta a polgármester. A kivitelező, a DP Global cég nevében Kucsera István adta át az épületet Dévai Sándornak, a Kolbyt Kft. lakáskezelő vállalat igazgatójának. Ezt követően az új bérlők átvehették a kulcsokat, majd Elek László esperesplébános megszentelte az épületet, a lakásokat és a bérlők birtokba vehették az új otthonukat. (A szerző felvétele) A bérlők már birtokba vehették új otthonukat POSTA Ad: Ha szól a zene (Új Szó, 2008. május 14.) Az Új Szó május 14-i számában a Szülőföld című melléklet első oldalán Ha szól a zene... címmel Buchlovics Péter olyan jelenséggel foglalkozik, amely enyhén szólva megkeseríti mindennapi életünket. Ez pedig a zaj. Ebben az esetben az együttélés alapszabályaira fittyet hányó szomszéd zenélési mániájáról van szó. Hogy ezzel a környéken lakókat őrületbe kergeti, nem is csoda. Az ilyen harsogó, dübörgő zene kényszerű hallgatása elől nincs menekvés. Áttör kerítéseken, falakon. Vad ritmusra kényszeríti a szomszédok szívének dobogását, előidézi vérnyomásuk emelkedését és próbára teszi idegrendszerük tűrőképességét. Nem is olyan régen még azt hittük, hogy a szemét károsítja a környezetet, melyet szanaszét eldobálva egyre nagyobb mennyiségben találunk. Aztán rá kellett jönnünk, hogy van egy másfajta környezetkárosító jelenség, mely befolyásolja az ember mindennapi életét, nem utolsósorban egészségi állapotát. Mint a szerző is írja, a zaj most már nemcsak városi jelenség, hanem egyre jobban rátelepszik, betör falvainkba. Hogy csak egy példát említsek: valamikor a toronyóra ütése, a déli harangszó a határ legtávolabbi részébe is elhallatszott. Ma ez már az állandó zaj miatt csak nosztalgia. Mint ahogy nosztalgia lesz, vagy már az is a reggeli madárcsicsergésre ébredés, a délidői szieszta, pihenés, a megnyugtató esti csend. A friss reggeli levegő helyett valamilyen benzingőzös keverék szaga árad a környéken. Madárdal helyett motorok zakatolása a reggeli ébresztő. Pihenne az ember délben, nem lehet. Körfűrész fület tépő sivítása hasít bele a levegőbe, arrébb egy kaszálógép morajlása hallatszik. Ha szerencsénk lesz, este pihenhetünk. Mert azért ezekből a zajokból maradt valami estére is. Ilyenkor is felbúg a környéken egy-két motor, ott fúrnak-faragnak, amott kalapálnak. Majd úgy este tíz körül elcsendesedik- gondolná az ember. De sokak számára csak ekkor kezdődik az élet. Mint a szerző is írja, így megy ez már évek óta. A városokban, a falvakban mindenütt. A jó szándék, a türelem, a tolerancia sem vezet megoldáshoz. Aztán azt is írja, a hatósági, bírósági eljárások során általában a dolgok szenvedő alanyai húzzák a rövi- debbet, vagy ha javukra döntenek is, nincs, aki érvényt szerezzen a törvény erejének. Annál is inkább elgondolkodtató ez a tény, mivel a tisztes lakhatás alapvető emberi jog, melyet a Szlovák Köztársaság alkotmánya és egyéb törvények is garantálnak. Mert a lakás arra való, hogy az ember kipihenje benne magát, hogy erőt gyűjtsön a mindennapi tennivalók elvégzéséhez. Ott, ahol egy törvényes végzést nem tudnak érvényesíteni, valami baj van a demokrácia intézményrendszerével. A- zok az emberek a lakótelepen csendet akarnak, nyugalmat. Hogy önkormányzataink néha nem állnak a helyzet magaslatán, bizonyítja az Új Szó május 20-i számában megjelent írás is, a címe: Kamionparkoló a ház mellett. Az írás és a kép elszomorító. Elszomorító az egyik érintett fél kijelentése, miszerint saját területén azt csinál, amit akar. Igen, ez igaz, amíg cselekedetével mások jogait nem korlátozza. Mert hová vezetne, ha mindenki azt csinálna, amit csak akar? Valamikor egészen máshogy működtek a dolgok. Nem kellett szabályokat írni, az évszázadok során kialakultak, és mindenki respektálta azokat. Ez volt a közösségi lét alfája és ómegája. Aki ezeket a szabályokat durván megszegte, az kivívta a közösség megvetését, esetleg ki is közösítették. Annál bonyolultabb az együttélés most, amikor az összetartó közösségi erő majdnem teljes egészében megbomlott, helyette pedig eddig semmilyen szabály nincs, melyekhez igazítani lehetne életünk menetét. Nem kamionparkolókat kell építeni (azokra is szükség van, de megfelelő helyen), hanem parkokat, találkozóhelyeket, ahol az emberek beszélgethetnek egymással, hogy az életünk jobb, vidámabb, tartalmasabb legyen. Németh Géza, Alistál
