Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-30 / 151. szám, hétfő
IV Egészségünkre ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 30. www.ujszo.com AMIT TE ESZEI, ABBÓL TE LESZEL Kaphatunk-e higanymérgezést? Nem magasabb a még biztonságosnak tartottnál a higany és más nyomelemek szintje sem a vad-, sem a tenyésztett lazacban - derült ki egy kutatásból. A kanadai halászati ipar által támogatott vizsgálat során a vadlazacokban háromszor annyi higanyt találtak, mint a tenyésztett halakban, ám bármelyiket is választjuk, a higanybevitel alacsonyabb lesz, mint számos más étel esetében. Az elmúlt években megkérdőjeleződött a tenyésztett és a vadlazac biztonságossága, és aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatosan is, hogy a kanadai és az Atlanti-óceán más vidékein halászott lazac több szennyezőanyagot tartalmaz, mint például a chilei, vagy a tenyésztett. A mostani vizsgálat ezeket az állításokat vizsgálta. A kutatók kereskedelmi forgalomban kapható, Brit Kolumbia vizeiből halászott, vad- és tenyésztett lazacokban mérték a higany és 18 másik fém nyomelem szintjét. Megállapították, hogy mindegyik fém szintje a megengedett mérték alatt volt, ajánlásuk szerint a hal tehát biztonsággal fogyasztható. A sörivás végzetes ára A dohányzás és a szeszes italok, különösen a sör fogyasztása növelhetik a hasnyálmirigyrák kialakulásának esélyeit. A már korai stádiumban is végzetes betegség így akár tíz évvel korábban is jelentkezhet. A dohányzás már régóta ismert kockázati tényező a betegség kialakulásában. A Michigani Egyetem kutatása szerint a kemény dohányosok (akik 40 éven át napi egy doboznál többet, vagy 20 éven keresztül több mint két dobozzal szívtak naponta) esetében a hasnyáhnirigyrák átla- gosan hét évvel korábban jelentkezett, mint a nem dohányosoknál. Az alkoholt tekintve az derült ki, hogy az absztinensekhez képest azoknál, akik naponta több mint három pohár italt fogyasztanak, ádagosan 10 évvel korábban alakult ki a betegség. Dr. Michelle A. Anderson, a Michigani Egyetem professzora szerint a többi alkoholos italhoz képest a sör növeli leginkább a hasnyálmirigyrák kialakulásának esélyeit. Ugyanakkor kiderült az is, hogy a dohányzás és az alkoholfogyasztás együttes hatása nem növeli tovább a rák kialakulásának esélyeit. Az étcsoki és a koszorúerek állapota A zürichi egyetemi kórház munkatársainak nemrég megjelent tanulmánya szerint az étcsokoládé képes kitágítani a szívkoszorúereket, egyben jelentősen javítja azok általános állapotát, továbbá a vérle- mezkék összetapadási hajlamát is csökkenti az erekben. Ezek a hatások már a fogyasztást követő két órán belül jelentkeznek, a flavonoidokban szegényebb tej- és fehér csokoládé esetében azonban nem tapasztalható ilyesmi. Mi köze a kakaónak a cukorbajhoz? Talán meglepő, de a kakaó hamarosan felkerülhet a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére ajánlott élelmiszerek listájára: egy új, átfogó vizsgálat eredményei szerint a flavanolokban gazdag kakaóital - a meghatározott mennyiségben történő fogyasztás esetén - kifejezetten jót tesz a diabé- teszes betegek ereinek. A kakaó kedvező élettani hatásaiért a flavonoidok közé tartozó természetes növényi vegyületek, a fla- vanolok felelősek: a különféle flavonoidok a kakaó és a csokoládé mellett előfordulnak a teában, a vörösborban, valamint egyes gyümölcsökben és zöldségekben is. Ahogy arról az Amerikai Kardiológiai Társaság folyóiratának most megjelenő számában olvashatunk, a 2-es típusú diabéteszben szenvedő páciensek érműködése a súlyosan rendellenesről a normálisra változott az egyhónapos kakaó-kúrát követően, melynek során a résztvevők különleges összetételű, flavanolokban gazdag kakaót fogyasztottak. A javulás nem maradt el attól, amit testgyakorlással vagy a gyógyszerekkel lehet elérni: eszerint akár élvezetesen is küzdhetnénk a legtöbb cukorbeteg halálát okozó szív- és érrendszeri megbetegedések ellen, (vitai) Csökkenti a vérnyomást, továbbá a szívinfarktus és az agyi érkatasztrófa kialakulásának kockázatát Egészséges a DASH diéta Az Archives of Internal Medicine-ben megjelent vizsgálat szerint a diétát szigorúan betartó, egészséges, középkorú nőknél ritkábban fordulnak elő szív- és érrendszeri megbetegedések, mint azoknál, akik nem a DASH diéta szerint táplálkoznak. FELFEDEZÉS A DASH betűszó, a Dietary Approaches to Stop Hypertension kifejezés rövidítése, tehát olyan diéta, mely hatásosan csökkenti a vérnyomást. A DASH diétáról már régóta tudják, hogy jó hatással van a szívre, de egy új vizsgálat minden eddiginél meggyőzőbben bizonyította, hogy nőknél is csökkenti a vérnyomást, továbbá a szívinfarktus és az agyi érkatasztrófa kockázatát. A szakemberek is jónak tartják a DASH-diétát, amelyben sok gyümölcs, zöldség, és növényi fehérje, valamint mérsékelt mennyiségű alacsony zsírtartalmú tejtermék szerepel, és csak kevés húst tartalmaz. Az étrend csökkenti a vérnyomást, és az LDL (a „rossz”) koleszterin szintjét is. Még jobban csökkenthető a vérnyomás kevesebb só fogyasztásával. A magas vérnyomás és a magas koleszterinszint a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezője. Nem sokat tudtak azonban eddig a DASH-diéta szívinfarktusra és agyi érkatasztrófára gyakorolt hatásáról. Teresa Fung bostoni kutató és munkatársai ezért 88 517 ápolónő (életkoruk 34-59) étkezési szokásait elemezve vizsgálatot indítottak, hogy megállapítsák, a (Képarchívum) diéta szigorú betartása idéz-e elő változásokat nőknél, a fenti betegségek előfordulásában. A 24 éven át tartó vizsgálat során 7 alkalommal számoltak be a vizsgálati alanyok az újabb adat- felvételt megelőző 12 hónap étkezési szokásaikról. A kutatók a táplálékfajtákat kategóriákba sorolták, és valamennyi DASH-pontszámot kapott. Minél több gyümölcsöt és zöldséget, valamint magvakat, dióféléket és zöldfőzeléket fogyasztott a nő, annál magasabb volt ez a § pontszám. • A legmagasabb DASH- pontszámot elért nőknél volt a legalacsonyabb a szívbetegség és az agyi érkatasztrófa kockázata. A diéta szigorú betartása a szív- infarktus kockázatát 24 százalékkal, az agyi érkatasztrófáét pedig 18 százalékkal csökkentette. A szerzők rámutatnak, hogy a legmagasabb DASH-pontszámot elért nők általában véve is egészségesebben éltek, nem dohányoztak, többet sportoltak, és a többieknél több rostot és omega-3 zsírsavat fogyasztottak. (medipress) A rostszegényebb főzelékféléket - például tök, sárgarépa - főzzük nagyon puhára Mit együnk, ha székrekedésünk van? ISMERTETŐ A székrekedést - ha nincs mögötte szervi elváltozás - civilizációs betegségként tartjuk számon. Kialakulásában egyaránt szerepet játszhat a helytelen életmód és táplálkozás, a finomított élelmiszerekből álló rostszegény étrend, a kevés folyadékfelvétel, a rendszeres testmozgás hiánya vagy a székelési inger elnyomása, mely főként gyermekeknél fordul elő. Az évekig tartó székrekedés következménye lehet a vastagbél nyálkahártyájának zsákszerű kiöblö- södése (divertikulózis) és a vastagbéldaganatok kifejlődése. Székrekedésről - orvosi szóval obstipáció - akkor beszélhetünk, ha heti háromszorinál kevesebb a székletürítés, ha kevés mennyiségű a széklet, vagy ha nagyon kemény és száraz, mert alacsony a víztartalma, illetve ha olyan érzés alakul ki bennünk, hogy a végbél még nem ürült ki teljesen. Görcsös székrekedés A székrekedés kialakulásának oka az esetek egy részében a belek gyors, görcsös, fájdalmas ösz- szehúzódása (ez viszonylag ritkábban fordul elő). Ebben az esetben arra kell figyelnünk, hogy étrendünk elegendő, a kíméletes bélmozgást segítő salakanyagot és sok folyadékot tartalmazzon. A rostszegényebb főzelékféléket - például tök, sárgarépa - főzzük nagyon puhára. Ne tervezzünk étrendünkbe apró magvas gyümölcsöket. A többi gyümölcsöt - például alma, körte - meghámozva vagy párolva együk. A natúr gyümölcslevek és a lekvárok segítik a bélmozgást és nem okoznak görcsös összehúzódást. Kíméletesen fokozhatjuk még a bél mozgását az ételek kémiai ingert jelentő hatásával, például mézzel, gyümölcsök természetes savtartalmával (hámozott alma), margarinnal, tejföllel, tejszínnel, kefirrel, joghurttal, hámozott paradicsommal. A banán szerotonin-tartalma egyéni tűrőképességtől függően szintén segítheti bélmozgásunkat. Ne együnk száraz hüvelyeseket, szárazbabot, sárgaborsót és lencsét. Az erős fűszerek fokozzák a bél görcskészségét, ezért kerüljük használatukat. Bélrenyheség A székrekedés oka az esetek nagy részében a bélrenyheség, azaz a belek lassú mozgása. Étrendünk legyen élelmi, diétás rostban gazdag, ezzel növelhetjük a salakanyagok mennyiségét. Székrekedésben - ahogy az egészséges táplálkozás ajánlásaiban is - vegyes étrendet állítsunk össze magunknak. Minden étkezésünk tartalmazzon magas víztartalmú zöldséget és gyümölcsöt. Minden nap együnk élelmi rostban gazdag, teljes kiőrlésű gabonaipari termékeket. A vagdalt húsok, a rakott és töltött ételek, a kefir, joghurt dúsítható zabkorpával, búzakorpával, különböző pelyhekkel. Keverjünk búzakorpát vagy zabkorpát a liszthez, például omlóstészták (pogácsák, linzertészták) készítésénél. Az étkezések után mindig igyunk. Az ételek különböző korpákkal és pelyhekkel történő dúsításakor sem szabad elfeledkezni a bőséges folyadékfelvételről, ilyenkor igyunk naponta két liter folyadékot. A levesek, mártások, savanyított tejtermékek fogyasztása szintén növeli a folyadékfelvételt. Az étkezési szokások megváltoztatása mellett rendszeres testedzéssel - futás, kocogás, séta, szobakerékpározás, reggeli torna - is fokozhatjuk a belek mozgását. Naponta mindig ugyanabban az időben kell a székletürítéssel próbálkozni, de erőlködni nem szabad, hiszen a szervezet előbb-utóbb alkalmazkodik. Ritkábban szerepeljen étrendünkben sötétre főzött tea, feketekávé, keserű csokoládé, fehérkenyér, burgonyapüré. Kerüljük a hashajtó tabletták rendszeres szedését. A székletlazí- tók a kezelés elején hatékonyak, de hosszú távú alkalmazás esetén bélrendszerünk függővé válik ezektől a szerektől, ezért képtelenek leszünk a spontán székletürítésre. Összefoglalva elmondható, hogy a székrekedés megszüntethető a táplálkozási és életmódbeli szokások megváltoztatásával. (Doctorfit)
