Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-02 / 127. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 2. Gazdaság és fogyasztók 7 A családi házak négyzetmétere tavasszal 38 ezer koronába került, a lakások esetében ez elérte a 45 ezret Kelendőbbek a vidéki ingatlanok Vidékre költözni többnyire azoknak éri meg, akik öregebb házat szeretnének vásárolni, az új családi házak ára ugyanis az elmúlt időszakban szintén jelentős mértékben megugrott (Pavol Funtál felvétele) Pozsony. A nagyobb városokban lakóknak egyre inkább megéri eladni a lakásukat, és vidékre költözni. Nagyszombat, Nyitra és Kassa környékén egy régebbi családi házhoz már 2-3 millió koronáért is hozzájuthatunk, miközben ezekben a városokban manapság nagyjából hasonló összegért válhatunk meg a háromszobás lakásunktól. Mire kellene odafigyelnünk a vásárlásnál? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában manapság a családi házak négyzetmétere olcsóbb, mint a lakásoké. A jegybank elemzése szerint országos átlagban a családi házak négyzetmétere idén tavasszal 38 ezer koronába került, míg a lakások esetében ez elérte a 45 ezer koronát. Manapság a megyeszékhelyeken a családi házak ugyan drágábbak, mint a lakások, mindez azonban azzal magyarázható, hogy az ár felét a telekért kért összeg teszi ki. A telkek ára az elmúlt időszakban ugyanis jelentős mértékben nőtt. Vidékre költözni azonban többnyire csak azoknak éri meg, akik a lakásukért cserébe öregebb házat szeretnének vásárolni, hiszen az új családi házak ára az elmúlt időszakban szintén jelentős mértékben megugrott. Jelentős eltérések mutathatók ki az elmúlt időszak drágulásaiban is. Példaként Nyitra hozható fel, ahol az öregebb családi házak ára nagyjából félmillió koronával drágult, miközben a lakások esetében a drágulás elérte az egymillió koronát. Nyitrán és környékén manapság így az öregebb családi házakhoz nagyjából 4,5 millió koronáért juthatunk hozzá. Hasonló a helyzet Nagyszombat, Besztercebánya és Zsolna környékén is. így nem csoda, hogy Szlovákiában egyre nagyobb az igény az öregebb családi házak iránt. A fővárosban például egy négyszobás családi ház átlagosan 12 millió koronába kerül, miközben 20-30 kilométerre Pozsonytól egy ugyanilyen házhoz már ötmillió koronával olcsóbban is hozzájuthatunk. Nem mindegy azonban, hogy a lakásunkat milyen házra cseréljük. Mire kellene odafigyelnünk, ha úgy döntünk, hogy megválunk a lakásunktól, és családi házat vásárlunk? Az egyik legnagyobb hiba házat venni pusztán a dekoráció miatt. Sokan hajlamosak a megérzéseikre hagyatkozni, és elfelejteni a tényt: a belső díszítés elvétve jár együtt a házzal. A ház szó szerint a keret, a csontváz. Ötleteket természetesen lophatunk, de egy szép kép nem jár együtt az ingatlannal, sem azok az édes selyemstólák a fotel szélén. Ugyanígy nagy hiba nem utánanézni a szomszédoknak. Hangosak, zűrösek? Ellenőrizzük a környéket, a hangulatot. Kérdezősködjünk, milyen a közösségi szellem, ugyanis nemcsak házat veszünk, hanem grátisz kapjuk hozzá a környezetet is. Hibának számít az is, ha túlbecsüljük a keretünket. Jó dolog, hogy kapunk hitelt a banktól, kérdés, hogy a meglévő havi kiadásaink mellett tudjuk-e a részleteket fedezni. Érdemes úgy számolni, hogy a számlánkon legyen minimum hathónapnyi összeg a részleteket illetően tartalékban, ha bármi extra kiadásbeütne. Szarvashibának számít anélkül vásárolni, hogy megnéztük volna az ingatlant. Oshiba, azt hinnénk, ilyet senki sem csinál, pedig van rá példa. Manapság sokan biztatnak az online bemutatásra, de ami képen tökéletes, az élőben tűnhet borzalmasnak is. Hasonló módon kellene eljárnunk az ingatlanügynökségekkel szemben is. Találkozzunk az ügynökség irodájában, majd kérjünk lehetőséget arra, hogy lássuk munka közben a leendő ügynökünket egy másik ügylet esetében dolgozni. Több szem többet lát alapon kerítsünk egy hozzáértőt, aki felméri, mennyi felújítást igényel leendő otthonunk, és ez mit jelent pénzben. (mi, s, p) Ha a pénzintézet kamatról beszél, biztos nyereségre számíthatunk, ha hozamról, a nyereség bizonytalan Ne keverjük össze a banki alapfogalmakat! HORBULÁK ZSOLT Pozsony. Annak ellenére, hogy már szinte mindenkinek van valamilyen banki és befektetési tapasztalata, még mindig előfordul, hogy nem használnak helyesen, illetve felcserélnek bizonyos alapvető fogalmakat. Ezek közé tartozik a kamat és a hozam kifejezés is. Sokszor előfordul, még szakpolitikus esetében is, hogy ezt a két fogalmat helytelenül használják, felcserélik vagy szinonimaként, azonos értelmű szavakként kezelik. A kamat szó jelentését mindenki ismeri, már a szocializmus ideje alatt is használtuk. Esetében arról van szó, hogy valamilyen megtakarítást helyezünk el egy banki intézményben, és amikor azt kivesszük, a pénzintézet előre meghatározott többlettel együtt adja vissza. Ez az ára annak, hogy a bank használja a pénzünket. Nagysága általában attól függ, milyen hosszú időre és milyen nagy összeget bízunk a bankra. Néha- elófordul, hogy csak a betett összeget kapjuk vissza, például ha idő előtt kérjük vissza a pénzünk. A hozam ezzel szemben bizonytalan bevételt jelent, mértékét nem lehet előre megjósolni, legfeljebb csak megbecsülni. A nyíltvégű alapok minden fajtája ilyen, legyen az pénzpiaci, kötvényes vagy részvényes. Kiegészítésként elmondható, hogy a kötvénynek magának kuponja, a részvénynek osztaléka van, és mindkettőnek egyszerre piaci értéke is, ez együtt képezheti a tulajdonos hasznát, esetleg veszteségét. Mind a kamat, mind a hozam tehát összefoglaló jelentésű szó, mindkettőt százalékban fejezzük ki, mégis más jelentenek. Aki kamatról beszél, az biztos nyereségre számít, aki hozamról, az viszont bizonytalanról. Ez azt is jelenti, ha bármilyen befektetési alapról van szó, például nyugdíjalapról, befektetéssel egybekötött életbiztosításról, csak hozamról lehet beszélni, vagyis várható, de előre meg nem határozható bevételről. Hozama van a tókegarantált alapoknak is, még annak ellenére is, ha azok ideje meghatározott (úgy működnek, mint a zártvégű alapok), illetve garantálnak bizonyos megtérülést. A bizonytalansági tényező esetükben is megvan. További jelentős különbség, hogy a kamat meghatározott időre szól, a hozamnak viszont épp aktuális értéke van. Sajnos e fogalmak jelentésének hiányos ismeretével még a banki alkalmazottaknál is találkozunk. Helyzetünket tovább nehezíti, hogy a magyar szakszókincsre sehol sem oktatják őket, ellenben saját érdekünk, hogy az elmondottakkal tisztában legyünk. Az árszintet hosszú távon nem lehet fenntartani anélkül, hogy az ne okozzon gazdasági visszaesést Hamarosan tarthatatlanná válhat a magas olajár ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ London. Bár rövidtávon nem számíthatunk a kőolajár csökkenésére, akár néhány hónapon belül tarthatatlanná válhat a világpiacon rekordot döntögető olajtarifa. A jelek szerint az olajár rég elszakadt a reálgazdasági folyamatoktól, és a spekulációs tőke áldozatává vált. A piacokat az turbózza, hogy számos országban mesterségesen alacsonyan tartják az üzemanyag árát. A hitelezési válság miatt immár kevésbé vonzó a befektetők számára, hogy pénz és tőkepiaci termékekbe - így részvénybe, vagy valutába invesztáljanak. A tavalyi krach óta sokkal többet lehet kasszírozni az árupiacon, mivel az itt elérhető termékek értékállóbak, mint például a dollár, amely a hitelpiac veszteségei miatt leértékelődött. A spekulatív tőke rohamléptekben hagyta el a pénzpiacokat és új befektetési célpontot keresett magának. A legnagyobb mennyiségű friss tőke az olajpiacra áramlott, mivel a „fekete arany” idén több mint 40 százalékkal drágult, 2001-hez képest pedig 400 százalékos áremelkedést produkált. Bár az olajban utazó piaci elemzők inkább nem emlegetik, az ob- jektívebb szakértők szerint egyértelmű, hogy ez a nagy mennyiségű spekulációs tőke felelős a magas olajárakért. A felfelé kúszó árak ugyanis rengeteg nyereségre kiéhezett laikust vonzanak az olajpiacra. A jelek szerint a játékba már beszállt sok „kókler” befektetési cég is, amelyek gyakorlatilag a szerencsejáték logikája szerint állnak hozzá az egyelőre bőséges hasznot hozó nyersolaj-kereskedelemhez. A magas árakból első látásra azt a következtetést vonhatnánk le, hogy kevés az olaj, ám a tények ezt nem indokolják. Az olajkitermelő országokat tömörítő OPEC szerint a piac bőségesen el van látva kőolajjal - a kitermelés egyáltalán nem csökkent. Sőt Oroszországban tavaly tetőzött a kitermelés, ami azt jelenti, hogy soha még ennyi olajat nem hoztak a felszínre. A rekordkitermeléssel lépést tart a kereslet növekménye is, elsősorban Kínának és Indiának köszönhetően. Ezen országok olajszükséglete mintegy 1,5 millió hordóval nőtt az elmúlt időszakban. Mögöttük nem sokkal maradnak el a Közel-Kelet országai 1,3 millió hordó körüli növekménnyel. A vüággazdaság egészét tekintve azonban komoly zavarokat okoz, hogy a föld népességének több mint a fele jóval a piaci ár alatt jut hozzá az olajhoz, hiszen ez teljesen mesterséges módon tartja magasan a keresletet. Többek között ez a tartósan nagy olajszomj teszi optimistává a nyersanyagpiacokat. A tőzsdéken már megjelentek olyan határidős papírok is amelyekkel 200 dolláros olajárra lehet fogadni az év végére. Bár az ár nonszensznek tűnik, ezeket a papírokat „úgy viszik, mint a cukrot“. Ezt az árszintet hosszú távon nem lehet fenntartani anélkül, hogy az ne okozzon az egész világon gazdasági visszaesést. (MTI, s) _______________VALUTATANÁCSADÓ MaaNaMMNMHMMaMMHMHMMMMNaMMNNMMHNMGaNSSHfl Még drágább a korona ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A pénzpiac első számú híre az elmúlt héten a szlovák korona euróval szembeni paritásának szerda esti módosítása volt. Az euró előszobájának számító ERM Il-es árfolyamrendszerben a szlovák korona központi paritását a korábbi 35,442 korona/euró szintről 30,126 korona/euróra csökkentették. A korona árfolyama a lejjebb csúsztatott új lebegtetési sáv közepéhez képest mindkét irányban 15 százalékkal mozdulhat el, vagyis legfeljebb 25,60 korona/euró szintre erősödhet és maximum 34,64 korona/euróig gyengülhet. A hét második felében a korona ennek köszönhetően az eddiginél is gyorsabb erősödésbe kezdett. A hét elején ugyanakkor az árfolyam még szinte alig mozdult. Hétfőn a piac 31,105 korona/euró szinten nyitott, ami zárásra 31,136 koronára esett vissza. Nagyjából hasonló szinten folyt a kereskedés kedden is, szerdán azonban a fizetőeszközünk már újabb történelmi rekordokat döntögetett. Mivel a központi paritás módosítását csak a pénzpiacok szerdai zárását követően tették közzé, több elemző is arra gyanakszik, hogy egyes befektetők már korábban értesültek a paritás módosításáról. Másként ugyanis csak nehezen magyarázható meg, hogy a szerda reggeli 31,085 korona/euró nyitóárról már délelőtt sikerült áttörni a 31 koronás határt, elérve a 30,650 korona/euró szintet. Miután szerdán késő este az összes piaci szereplő előtt nyilvánvalóvá vált a paritás módosítása, csütörtökön, röviddel a nyitást követően már 30,08 korona/euró szinten folyt a kereskedés. A korona jelentős erősödése a környező országok valutái iránt is növelte a keresletet, a nap folyamán így erősödött a cseh korona, a forint és a zloty is. Csütörtökön ugyan erősödött a dollár is, a szlovák koronával szemben azonban nem volt esélye, egy dollárért így már csak 19,26 koronát adtak a pénzpiacon. A paritás módosítását követő eufória csak péntekre higgadt le, a hét utolsó kereskedési napján így 30,26-30,28 korona/euró közötti árfolyamon kereskedtek a fizetőeszközünkkel. A piaci elemzők többsége szerint az elkövetkező napokban a kereskedők megpróbálhatják áttörni a 30 korona/eurós álomhatárt, ugyanakkor elképzelhető a korona enyhe gyengülése is. Ez esetben sem szabadna azonban 30,40 korona/euró fölé kúsznia, (mi, s) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Recesszió előtt a légitársaságok London. A 2001-es terror- támadások utáni megtorpanásnál is sokkal súlyosabb recesszió fenyegeti a globális polgári repülési ágazatot a rendkívüli üzemanyagárak, a gyenge dollár és az általános gazdasági lassulás miatt - mondta a szakma egyik vezető szakértője. William Swelbar, a Massachusetts Institute of Technology szaktanácsadója szerint a polgári repülés súlyos lassulás felé tart. A visszaesésnek már meg is vannak az első áldozatai. A hétvégén váratlanul felfüggesztette működését a csak üzleti osztályt kínáló brit Silveijet légitársaság, miután kifogyott a készpénzből. A rekord üzemanyagárakkal a hagyományos légitársaságok is küszködnek. A British Airways, a legnagyobb brit légitársaság egy hónapon belül másodszor emeli a jegyáraira kirótt üzem- anyag-pótdíjakat. (MTI) Nem nőnek a banki illetékek Pozsony. Az euróra való átállás miatt a szlovákiai pénzintézetek nem emelik majd a díjaikat - áll a Szlovák Bank- szövetség nyilatkozatában, amely szerint a bankok betartják az euró bevezetésével kapcsolatban korábban elfogadott etikai kódexet. Eugen Jurzyca, az INEKO társadalomkutató intézet vezetője szerint, ha a piaci viszonyok lehetővé tennék a díjszabás növelését, a pénzintézetek ezt már most végrehajtanák. ,JK bankok rövid távon ugyan vesztenek az euró bevezetésén, hosszabb távon azonban a gazdasági növekedésnek köszönhetően nyernek a valutaváltáson” - állítja Jurzyca. (SITA) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 30,282 Lengyel zloty 8,980 Árutól font 38,547 Magyar forint (100) 12,560 Cseh korona 1,208 Svéd korona 3,249 Bolgár leva 15,495 Román lei 8,363 Japán ien (100) 18,510 Svájci frank 18,621 Kanadai dollár 19,701 USA-dollár 19,528 VÉTEL - ELADÁS Bank puró dollár cseh korona forint Volksbank 30,09-32,09 18,89-20,55 1,21-1,27 12,07-13,37 OTP Bank 30,31-31,90 19,20-20,26 1,21-1,27 12,26-13,20 Postabank 30,29-31,91 19,22-20,24 1,21-1,27 12,22-13,22 Szí. Takarékpénztár 30,36-31,92 19,27-20,26 1,21-1,27 12,10-13,37 Tatra banka 30,33-31,89 19,20-20,21 1,20-1,27 12,17-13,32 Dexia Banka 30,26-31,87 19,22-20,25 1,21-1,27 12,36-13,02 Általános Hitelbank 30,31-31,93 19,22-20,25 1,21-1,28 12,16-13,31 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)
