Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-04 / 129. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 4. www.ujszo.com A Pannónia és a Pressburger Klezmer Band koncertje Határtalan zsidó zene JUHÁSZ KATALIN Pozsony. Holnap 19 órától a ligetfalui Zrkadlový háj kultúrköz- pontban egy magyar és egy szlovák klezmerzenekar szórakoztatja a remélhetőleg vegyes összetételű nagyérdeműt. Aki még nem hallott klezmerzenét és ráér holnap este, mindenképp kényelmes cipőben érkezzen, ugyanis garantáltan táncra fog perdülni. A Pannónia Klezmer Bandet öt fiatal, főként tradicionális klezmer hangszereken (klarinét, hegedű, tuba, dob, zongora) játszó muzsikus alapította. Nem csupán hagyományos zsidó népzenét tartanak repertoárjukon, hanem saját szerzeményeket, átiratokat és jiddis dalokból, valamint musicalekből származó részleteket is. Magyarországon elsőként indították el a Klezmer táncház programot, kilenc éven keresztül minden hónapban a Fővárosi Művelődési Házban koncerttel és táncházzal népszerűsítették a klezmer zenét. Fontos állomás volt a zenekar életében a Filharmónia által szervezett turné, amely során bejárták Kelet-Magyarország általános és középiskoláit, s ízelítőt adtak a hagyományaiban színes zsidó kultúrából. Számos alkalommal koncerteztek külföldön: jártak Németországban, Ausztriában, Párizsban,- Rómában, Szlovákiában, Szlovéniában és Romániában is. Az idén 13 éves Pressburger Klezmer Band Szlovákia első zsidó zenét játszó együttese. Magukat az etno-worldmusic kategóriába helyezik, és bevallásuk szerint az egykori monarchia zenéinek összeolvasztására törekszenek. Abban a klezmerben, amit ők játszanak, ugyanannyi a hagyomány- tisztelet, mint az alkotó- és kísérletező kedv. Feltűnnek benne balkáni és cigányzenei elemek, sőt némi jazz, reggae és közel-keleti motívumok is. Talán épp ezért hívják őket nagy előszeretettel a legkülönbözőbb zsánerű hazai és külföldi fesztiválokra. Fellépéseik ugyanis egy idő után spontán táncmulatsággá alakulnak át. A koncert főrendezője a Zrkadlový háj Kultúrközpont, társrendező a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete . „Családi” Hófehérke Komáromban Komárom. Holnap 17 órától ismét a kisgyerekes családokat várják a Jókai Színházba Albert Péter, Barabás Árpád és Lőrinczy Attila mese-operettjének mesehősei. A Grimm-mese operettfeldolgozását Pille Tamás rendezte, aki szerepel is az előadásban. A Hófehérke meg a törpék premierje tavaly ősszel volt. Tegnap már 25. alkalommal tapsolhattak kicsik és nagyok Hófehérkének, a Mostohának, a Tükörnek, Vadász Vladimírnek, Királyfi Árminkának, Varjú Virgilnek, Bagoly Bódognak és a hét törpének, (szél) A Szlovákiai magyar szép irodalom 2008 bemutatója Behatárolt gyűjtőterület SZABÓ VIKTÓRIA Ounaszerdahely. A Vámbéry Irodalmi Kávéház adott otthont a Szlovákiai magyar szép irodalom 2008 című antológia bemutatójának. A Szlovákiai Magyar írók Tár- sasága (SZMÍT) 2004-től minden évben közzétett egy-egy vers- és prózaválogatást. AZ ikerantológiát tavaly olvasztották egybe. A kötetbe a hazai és az anyaországi irodalmi folyóiratokból válogatott művek többsége a Szőrös Kőben jelent meg. Második helyet a Kalli- gram, a harmadikat pedig az Irodalmi Szemle foglalta el. A maCsanda Gábor (A szerző felvétele) gyarországi lapok közül az Élet és Irodalom tarolt. A kötet összeállítójával, Csanda Gábor szerkesztővel, az Új Szó munkatársával Nagy Erika, a SZMÍT titkára beszélgetett. Csanda Gábor elmondta: amikor megkapta a megbízást az antológia összeállítására, örült annak, hogy saját értékítéletére hagyatkozva válogathatta össze a kötet anyagát, s szerencsésnek tartja, hogy egy személyben volt válogató és szerkesztő is. Igaz, ez azzal a veszéllyel is jár, hogy nem mindenre tudott kellően figyelni. Egy antológia milyensége a válogatóján múlik, ezért a válogatásnál szigorú volt, és még az is előfordult, hogy megszűrte egyes élvonalbeli literárorok alkotásait. A kötetben 26 szerző szerepel válogatással, és csak azért maradtak ki jelentős nevek, mert a tavalyi évben nem publikáltak. Az antológia szerzői: Áich Péter, Ardamica Zorán, Balázs F. Attila, Barak László, Bolemant László, Csehy Zoltán, Csóka Ferenc, Duba Gyula, Fehér Kriszta, Gál Sándor, György Norbert, Hodossy Gyula, Juhász R. József, Kulcsár Ferenc, Macsovszky Péter, Mizser Attila, Z. Németh István, Pénzes Tímea, Polgár Anikó, Szalay Zoltán, Szászi Zoltán, Tóth László, Tőzsér Árpád, Vankó Attila, Varga Imre, Vida Gergely. Július 6-ig tekinthető meg a debreceni MODEM Aba-Novák Vimos életművét bemutató kiállítása Legekkel megidézett barbár zseni Debrecen. A MODEM (Modern és Kortárs Művészeti Központ) a tavalyi, szenzációként emlegetett Az igazi da Vinci című kiállítása után idén nyárra ismét különlegességgel rukkolt elő: egy csupa „legekkel” vonzó tárlatot kínál. TALLÓS1 BÉLA Az Aba-Novák - a barbár zseni című tárlatával a 2006 őszén létrejött, a legkorszerűbb technikákkal felszerelt intézmény olyan, hosszú előkészítő munkát igénylő, gazdag anyagot tár közönség elé, amely méltán tarthat számot érdeklődésre nemcsak a cívis városban és környékén, hanem messzebb régiókban, sőt, a határokon túl is. Azért is vonzza magára a MODEM nagyszabású kiállítása széles rétegek figyelmét, mert követhető fogódzókat kijelölve tagolja, és olyan kuriózumokra kiélezve fűzi feí az Aba-Novák életművet, hogy a - tematikai, formai és a fénykezeléssel összefüggő - dominanciákat és azok különböző korszakokban érezhető módosulásait, átváltozásait a nem szakmabeliek számára is oly módon teszi leképezhetóvé, hogy az élményszerűen válik követhetővé és elraktározhatóvá. A legek sorolását kezdjük azzal, hogy a magyar képzőművészek életművét bemutató eddigi tárlatokkal összevetve A barbár zseni minden idők legdrágább képzőművészeti bemutatója. Folytassuk azzal, hogy Magyarország legnagyobb egybefüggő, 1300 négyzetméter alapterületű kiállítóterében kapott helyet. E hatalmas szabad teret a műtárgykollekció tagolásához kialakított, közel ezer négyzetméternyi vendégfallal bővítették. Az elementáris hatású fal- és vászonképek, valamint a grafikák elhelyezésére kiképzett felület által közrevett tér tárgyi relikviákat (pl. Aba-Novák műtermének ma- kettezett leképezésében elhelyezett személyes művészeti eszközöket) felvonultató és filmvetítésre kialakított kabinokkal is kiegészül. A MODEM kiállításán ugyanis mozgóképes dokumentumok is segítik az Aba-Novák-élet- műben, -érzésvilágban és a művészi világlátásában való megmerülést: egy korabeli filmfelvétellel a mester műtermének hangulatára érezhetünk rá. „Mozizhatunk” egy másik, a New York-i City College archívumából a mostani kiállítást el készítő kutatómunka során előke(Somogyi Tibor felvételei) tájképeitől, az itáliai ösztöndíj és a New York-i időszak festményein keresztül a híres cirkuszsorozat alkotásaiig, mindeközben elidőzünk az igali és az erdélyi opusok megállóhelyein is. E vizuális utazás egy újabb „leg” felfedezésére ad lehetőséget. Hogy bár Aba-Novák csupán negyvenhét évet élt, mégis a magyar festészet történetének egyik legnagyobb életművét alkotta meg. S nem is akármilyen darabokkal gazdagította művészettörténetünk kincseit. Művei művészi és kereskedelmi értékéről, továbbá eredetiségéről az is beszédesen vall, hogy kortársainak munkásságában is erősen felfedezhető a hatása, valamint hogy mindig is előszeretettel hamisították. A MODEM ennek láthatóvá tételével is árnyalja a kiállítást. Felvonultatja kortársainak több olyan művét is, amelyeken hangsúlyosan megjelenik az Aba-Novák-hatás, s külön kabinetet szentel néhány jellemző, rendkívül izgalmas hamisítványnak. A modern európai festészet nemzetközi sikereket elért jelentős mesterét (említsük csak az 1939-es Velencei Biennále Nagydíját), a „barbár zsenit” (amely összetételben a barbár nem elmarasztaló jelentésben szerepel) a fotográfusok lencséin keresztül is megismerhetjük a MODEM kiállításán - a bemutatott fotók közt megtalálhatók André Kertésznek az Aba-Novák műtermében ké- j szült felvételei is. A „barbár zseni” minősítésre - amely nem azzal függ össze, hogy volt idő, amikor szerették volna nevét kitörölni a magyar művészettörténetből - éppen a tárlat végső megállója világít rá. Az 1937-es párizsi világkiállításra készített, a francia-magyar történelmi kapcsolatoknak szentelt, a világkiállítás nagydíját elnyert pannója (Debrecenben természetesen illusztráció helyettesíti) láttán a képzőművészet egyik óriása, Picasso tette fel a kérdést: „Ki ez a barbár zseni?” Kérdés után kérdés: Miben is rejlik a debreceni kiállítás (határokon átívelő) jelentősége? Hogy több mint négy évtized telt el Aba-Novák Vilmos legutóbbi életmű-kiállítása óta, s e bemutatóra (egyebek között Érsekújvárból, Rigából, Kaunasból és Rómából) érkezett festményekkel számos olyan mű került a közönség elé, amely korábban nem volt látható, és nem valószínű, hogy a következő ötven évben újraláthatjuk őket együtt úgy, ahogy e napokban a MODEM-ben időzheEredeti és hamisított Aba-Novák-festmények között rült művészettörténeti jelentőségű dokumentumot nézve is. Ez a felvétel az 1935-ben New Yorkban vendégeskedő Aba-Novákot munka közben ábrázolja - a hallgatókkal gyakorlatban ismerteti festéstechnikáját. Ezenkívül részletező mozgóképekről ismerhetjük meg egyes pannók és freskók reprodukcióit is. A gyűjtési (kölcsönzési) terület is „legeket” eredményez. A tárlat anyagát ugyanis öt Olaszország, Litvánia, Szlovákia,' Magyarország) köz- és magán- gyűjteményeiből kölcsönözték. Ez a kollekció több mint 180 olajképet és 120 grafikát, pannó- terveket, valamint fotódokumentációt foglal magába. A legek számbavétele után utazzuk be az Aba-Novák-életmű állomásait úgy, ahogy a debreceni kiállítás kronologikus tematikával felépítette Aba-Novák Vilmos: Árpád-házi Szent-Erzsébet-oltár, 1931 A mester műtermének hangulatát is felidézi a kiállítás tünk előttük.
