Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-04 / 129. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 4. Közélet 3 A békeszerződést már aláírásával egy időben legendák kezdték övezni 88 éves Trianon 1920-ban ezen a napon írták alá a nagyhatalmak képviselői Magyarország megbízottaival aNagy- Trianon kastélyban azt a békeszerződést, mely új országhatárokat adott Magyarországnak, és a történelem folyamán először juttatta a magyar nemzet egy részét kisebbségi helyzetbe. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A trianoni békeszerződés az I. világháborút lezáró versailles-i békerendszer részét képezte, Magyarországgal az országban uralkodó instabilitás, és a forradalmak miatt az utolsók között írták alá a békét. Magyar részről két, viszonylag ismeretlen politikus, Drasche-Lá- zár Alfréd és Benárd Ágoston látta el kézjegyével a dokumentumot a Versailles-hoz tartozó Nagy-Tri- anon kastélyban. A szerződést a korabeli közvélemény nem fogadta el - a határok revíziója a két világháború közti hivatalos politika részévé is vált-, a dokumentumot mind a mai napig a magyar történelem egyik legsötétebb pontjaként értékeli a magyarországi és határon túli magyarság. A trianoni békeszerződés - melyet békediktátumnak is szoktak hívni - a magyarság harmadát az ország határain kívülre juttatta, Magyar- ország elvesztette területe kétharmadát, és a stratégiailag és gazdaságilag fontos, vitás területeket is mind a szomszédos államok kapták meg. A békeszerződést már aláírásával egy időben legendák kezdték övezni. Ezek nagy részét már régen tisztázta a történettudomány, ám továbbra szerves részei a magyar történeti mitológiának. A legendákat alapvetően két részre lehet osztani: az egyik csoportba azok tartoznak, melyek a belső ellenséget - a Károlyi-féle őszirózsás forradalmat és Kun Béla kommunistáit - hibáztatják a nagy terület és népességveszteség miatt, a másik csoportba a külső tényezők tartoznak. Ez utóbbiak szerint az ország jövőjéről döntő antanthatalmak nem ismerték a magyarországi viszonyokat - és ennek következtében elhibázott döntéseket hoztak -, a nemzetiségi irredenta mozgalmak hamis propagandájukkal meggyőzték őket. A nagyhatalmak elvben valójában még az 1919-es kommunista hatalomátvétel előtt döntöttek az ország új határairól. Trianon nem csak területveszteséget jelentett a magyarság számára, és azt, hogy minden harmadik magyar nemzetiségű személy külföldi állampolgár lett - az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés után a nagyhatalmi státusra törekedő államból a béke- szerződés következtében egy kis területű és nemzetközi jelentőségű ország lett. Ehhez hasonló lelki-tudati megrázkódtatást a korabeli források tanulsága szerint 1526-ban, a mohácsi csatavesztés után élt át a magyarság - akkor is főleg annak uralkodó része -, amikor a korábbi pozíciók elvesztésével, és egy teljesen új, sokkal szűkebb kereteket szabó realitással kellett megbékélnie. A trianoni határokat német és olasz - mindkét esetben fasiszta - segítséggel a II. világháború előtt, és annak első éveiben sikerült átlépnie Magyarországnak: 1938-ban az első bécsi döntést követően a szlovákiai magyarság túlnyomó többsége által lakott területek kerültek vissza Magyarországhoz, 1940-ben Észak-Erdély, Jugoszlávia 1941-es német lero- hanása után pedig a Vajdaság egy, többségében magyarok lakta része. Mivel az ország ezt a világháborút is a vesztesek oldalán fejezte be, és a nagyhatalmaknak a magyar nemzetpolitikától eltérő elképzeléseik voltak a térségben, 1945-ben egy második pofonba is belefutott a magyarság, amikor minimális változtatások mellett a korábban visszaszerzett területekről újból le kellett mondania. Azóta nem változtak az ország határai, a határokon túl pedig továbbra is többmilliós magyar kisebbségéi. (MSz) trianon 2008 Az elcsatolt területeken élő magyarok száma O GRAFIKA: ROY 1 067 ezer (ebből Kárpátalja 183 ezer) magyarok szlovákok 26 ezer horvátok ruszinok szerbek románok (^) lakatlan területek 569 ezer 1 662 ezer Simon: A kisebbségi létnek előnyei is vannak, melyeket ki lehet használni Nincsenek fehér foltok MÓZES SZABOLCS Pozsony. Trianon mást jelent a szlovákoknak és a magyaroknak, mást a szlovákiai magyaroknak és a magyarországi magyaroknak. A 88 évvel ezelőtt aláírt békeszerződésről Simon Attila történésszel beszélgettünk. Trianonnal kapcsolatban majdnem mindent tudunk, hiszen a békeszerződés és a béke- konferencia anyaga közzé van téve. Ami még nem annyira feltárt, az az odavezető út. Az egyes nemzeti mozgalmak - a szlovák vagy a cseh - a monarchia iránti hűségtől eljutottak a szakítás gondolatáig. Amiben különbség van - nemcsak magyar-szlovák, hanem magyar-magyar viszonylatban is -, az az, hogy hogyan értékeljük a dolgokat. Minek tulajdonítjuk, hogy így végezte Magyarország Trianonban? Magyar oldalon is van egy olyan irányzat a történetírásban, amely valamiféle nemzetközi összeesküvésnek, különböző Magyaror- szág-ellenes összeesküvésnek véli mindazt, ami Trianonban az országgal történt, míg mások azt mondják, hogy nem összeesküvést kell mögötte keresni, a nemzetközi erőviszonyok számára akkor ez volt a megoldás. Látni kell Magyarország felelősségét is, hogy ide, egy ilyen elszigetelt helyzetbe jutott 1918-ra Európában. Ez a kérdés a szlovák törté- nésztársadalmat is megosztja? A szlovák történészek szerintem sokkal egységesebben állnak amögött a szerintünk nem teljesen reális értékelés mögött, hogy Trianon egyfajta logikus következménye a korábbi évszázadok nemzetiségi politikájának - amit ők szimbolikusan ezeréves elnyomásnak mondanak. Nos ebben van különbség: egyesek kitartanak az ezeréves elnyomás mellett, mások azt mondják, hogy itt nem lehet egy évezredes elnyomásról beszélni, csak a dualizmus kori nemzetiségi politika hibáiról. De abban, hogy ők ok-okozati összefüggést látnak eközött és a trianoni békeszerződés között, nem lehet a szlovák történésztársadalmon belül különbséget kimutatni. Mint ahogy abban sem, hogy úgy gondolják, hogy azok a határok, melyeket 88 évvel ezelőtt meghúztak, a lehető legjobbak voltak, és annál nem lehetett volSimon Attila na etnikai szempontból sem igazságosabb határokat húzni. Miben egyezik a magyar és a szlovák szakemberek véleménye? Pozitivista módon nézve abban, hogy magát a tényt ugyanúgy látjuk. Az értékelésben van különbség. Mennyire számít frekventált témának a történészek között Trianon? Nem mondhatnám, hogy a legfrekventáltabb. Az utóbbi időben az 1945 utáni események értékelésével foglalkoznak viszonylag a legtöbben. De Trianon természetesen még mindig annyira velünk élő történelem, hogy még mindig nagy az érdeklődés. A közvélemény érdeklődése pedig arra serkenti a történészeket, hogy minden nemzedék megpróbálja újra és újra értékelni. Erre a legjobb példa Romsics Ignác Trianonnal foglalkozó könyve, mely pár éve jelent meg, s amely jelenleg egy nagyon tárgyilagos megközelítését adja a témának. Elmondható akkor, hogy a téma jobban foglalkoztatja a laikus közvéleményt, mint a szakembereket? Igen. Másrészt szlovák oldalon ugyanilyen szintézis nem jelent meg. Míg tehát magyar oldalon látni valamilyen változást, a korábbi álláspontok bizonyos értelemben vett átértékelését Trianonnal kapcsolatban - nagyon sok önkritikus elemmel -, addig szlovák részről ez a fajta átértékelés hiányzik és nem is nagyon látni a (Somogyi Tibor felvétele) szándékát. A probléma szerintem az, hogy a szlovákok számára az legitimizálja a határokat, ha Trianont a lehető legjobb megoldásként értelmezik. Ä szlovák társadalomban még mindig van egy nagyon erőteljes félelem a határok megváltozása iránt, és éppen ezért nem mernek hozzányúlni Trianon átértékeléséhez. Melyik társadalmat befolyásolja jobban Trianon, a szlovákot vagy a magyart? Mind a kettőt befolyásolja. A magyar társadalmat ma már talán annyira nem, ez a két világháború közötti időszakban volt a legerősebb. A szlovák társadalmat abban befolyásolja, hogy Trianon, mint olyan egy nagyon fontos pont a szlovák nemzettudat kialakulása szempontjából. A probléma az, hogy annyira beleépült a szlovákokba a trianoni határok igazságossága, hogy minden olyan értékelést, amely kétségbe vonja ezt, támadásként értékelnek - emiatt nagyon érzékenyek a témára. Mennyire traumatizálja a szlovákiai magyar társadalmat ez a kérdés? Ez egyéni dolog. Aki megtanult ezzel élni, az éppen a szlovákiai magyar kisebbség. Ma már csak olyan generációk élnek, akik beleszülettek ebbe a helyzetbe, megtanultak kisebbségiként élni, számukra ez természetes. A kisebbségi létnek van egy csomó hátránya, de ugyanakkor előnye is - kétnyelvű közegben mozgunk, két kultúrát ismerünk. Ezek olyan pozitívumok, amelyeket jól ki lehet használni. Csütörtök 16711* Pozsony 04.54 Pozsony Besztercebánya 04.44 Besztercebánya Kassa 04.36 Kassa 20.44 20.38 20.30 Pozsony 390 változatlan Komárom 340 apad Párkány 260 apad Az orvosmeteorológia a Panoráma oldalon olvasható. A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük tel. hátit ------------> VAROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony zivatarok 17" 28“ telhős égbon 16“ 27“ jobbára felhős ég 15’ 26’ Nyitra felbős égboü 16" 29“ fölé zápor 15“ 27“ jobbára telhős ég 15“ 27“ Dunaszerdaheiy hité záporok 14" 28“ jobbára felhős ég 15" 27“ jobbára felhős ég 14“ 27’ Komárom zivatarok 16" 29“ jobbára leibős ég 16' 28“ futó zápor 17’ 27’ Ipolyság zivatarok 15“ 29" jobbára felhős ég 13“ 26“ jobbára felhős ég 14’ 26’ Rimaszombat jobbára telhős ég 14" 30“ jobbára felhős ég 12" 28“ jobbára telhős ág 12“ 26’ Kassa jobbára telhős ég 13“ 28" leibős égbolt 13“ 26“ jobbára felhős ég 12’ 26“ Királybelmec jobbára telhős ég 14“ 29“ jobbára felhős ég 15“ 28’ jobbára felhős ég 12« 27’ Besztercebánya felhős égbon 12“ 28" jobbára felhős ág 12“ 27” jobbára felhős ég 11’ 26“ Poprád hité záporok 10" 24“ zivatar 11“ 22" jobbára felhős ég 9’ 21’ Derült, néhol jobbára felhős számíthatunk. Délután idővel megnövekszik a felhőzet, elvétve dúlhatnak záporok, zivatarok. Szél: K, 10-15 km/h Szombat IS 20727° időjárás a hegyekben A víz és a levegO hőmérséklete egyes üdülőhelyeken Antalya 21728° Mallorca 20721° Costa Brava 18723° Málta 20725° Ciprus 22729° Split 18728° Kairó 23736° Várna 18722° Kréta 22727° Velence 19727° Jobbára felhős időre took. Délután az ég ás számottevő helyen várhatóak záporok, zivatarok. Szél: É, 10-20 km/h A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva ť szél m. melegfront ■ ciklon .*. hidegfront - - okklúzíés front v anticiklon Készíti az SHMÚ Szerda 23730° Derült, délután jobbára felhős időre számíthatunk. Helyenként záporok és zivatarok is előfordulhatnak. 22728° 21727° Jobbára felhős időre számíthatunk. Idővel megnövekszik a felhőzet, helyenként előfordulhatnak záporok, ] Szél: DK, j 5-20 km/h Péntek
