Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-21 / 144. szám, szombat

26 Presszó ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 21. www.ujszo.com szónokolt. Nyilvánvalóvá lett, Marcos ellenfeleként képes arra, hogy a széthúzó ellenzéket egyesítse. Az egyház és a sze­gény rétegek támogatásával 1986-ban köztársasági elnök lett. A muzulmán világban Benazir Bhutto (Pakisztán első demok­ratikusan megválasztott elnöké­nek a lánya) - a világ legszebb politikusának tartották - volt az első, aki magas posztra került. Az 1988-as választásokon a kor­mányfői széket szerezte meg, de a hatalmat annak (is) köszön­hette, hogy apja a katonai junta áldozata lett. Egy évvel koráb­ban kötött házasságot Aszif Za- radival. (A frigyet a két tehetős család hozta össze, s a fiatalok az esküvő előtt háromszor látták egymást. A politikai megfonto­lásból kötött házasság végül is jól sikerült - egy fiú és egy lány született belőle -, akikkel inkább a férj foglalkozott.) Élete szenve­dés volt - száműzték, majd ke­gyelmet kapott, végül meggyil­kolták... A férj árnyékában vagy abból kilépve Evita Perónt harmadrangú szí­nésznőként emlegették, pedig kiváló alakítást nyújtott a maga kreálta szerepben. Igazi neve Maria Eva Duarte. Házasságon kívüli kapcsolatból született. Ti­zenhat évesen megszökött egy tangótáncossal Buenos Airesbe. Filmcsillagi karrierről álmodo­zott, játszott is néhány filmben, állítólag nem is rosszul. Juan Pe­rón ezredessel egy jótékony célú koncerten ismerkedett meg 1944-ben. Perón ekkor hadügy­miniszter volt, élvezte a mun­kásszakszervezetek támogatá­sát, de zavargások törtek ki és Perónt letartóztatják. Evita - ek­kor mára barátnője - mozgósí­totta a szakszervezeteket, a kül­városi proletariátus naponta Bu­enos Aires központjába tódult, Perón szabadon bocsátását köve­telték. Céljukat el is érték, Pe­rónt kiengedték, s az 50 éves öz­vegyember néhány nappal később, 1945. október 21-én fe­leségül vette a 26 éves szí­nésznőt. A következő évben Pe­rónt elnökké választották, Evita Argentína első hölgye lett. Politikai ambíciói jótékonyko­dással párosultak. Alapítványt hozott létre (amely a mai napig működik), munkásházakat épít­tette, az egyedülálló anyáknak és öregeknek menhelyet létesí­tett, gyógyszereket osztogatott és üdülőjegyeket. Nem töreke­dett átvenni férje hatáskörét, a közvetítő szerepét osztotta ki magának a népe és a vezér kö­zött. 1951-ben méhnyakrákot diag­nosztizáltak nála. Az év őszén még hagyta magát rábeszélni, hogy a választásokon alelnök- ként induljon a férje oldalán, de döntését hamar visszavonta (a hadsereg alighanem nyomást gyakorolt Perónra, elképzelhe­tetlennek tartották, hogy az el­nök esetleges betegsége vagy ha­lála esetén egy nő legyen a had­sereg főparancsnoka). I Indira Gandhi két cikluson ke­resztül volt India miniszterelnöke, 1984-ben két szikh testőre gyilkolta meg, halála után fía, Radzsiv Gandhi töltötte be a kor­mányfői posztot —3 Hillaty Clinton ambiciózus asz- szony, jelenleg New York állam szenátora és ver­senybe szállt a demokrata párti elnökjelöltség el­nyeréséért is, de alulmaradt Ba­rack Obamával szemben Amikor népe megtudta, hogy gyógyíthatatlan beteg, azt mondták, nemsokára az Isten jobbján ül majd. 33 évesen halt meg, temetése hetekig tartott. Perón bukása után - Evita halála után még három évig ült az elnö­ki székben, azt követően 18 évig száműzetésben élt, luxuskörül­mények között - az új kormány kiutasította a holttestet az or­szágból, a tetemet több ország­ban is eltemették, állítólag Né­metországban is. A bebalzsamo­zott tetemből állítólag több vi­aszmásolat készült. Csak 1973- ban exhumálták és adták vissza Evita földi maradványait Perón­nak Madridban. Perón 1974-ben halt meg, de Argentínába csak Perón halála után került haza. Isabel Martinez - a harmadik fe­leség - adott rá engedélyt, hogy Evitát a hazájába szállítsák. Előtte még soha nem volt Ar­gentínának női politikusa (utána már igen, többek között Perón harmadik felesége). A „szívek királynője” 33 éve­sen halt meg, 1952-ben. Két év­vel a halála után, a Vatikán 40 ezer levelet kapott, amelyben kérték, a szentté avatását... Amerikai képmutatás Hillary Clinton - mint egyszer régen női társaságban azt mond­ta: semmitől se iszonyodik job­ban, mint hogy egy kansasi kor­mányzó felesége legyen. Tette ezt a kijelentést akkor, amikor évi kétszázezer dollárt keresett ügy­védként, hatszor annyit, mint kor­mányzó félje. Beköltözve a Fehér Házba, first ladyként hallatlan önuralomról tett tanúságot: félje bodásai felett szemet hunyt. Clintonnak volt néhány esete, de a legszaftosabb botrány két­ségkívül Monika Lewinskihez fűződik. A fiatal lány mentségéül szülei válását hozták fel. 14 éves akkor, sem apjával, sem anyjával nem tud bensőséges kapcsolatot teremteni. Bánatában eszik és hí­zik vagy 15 küót; anyja fogyókú­rákra küldi, évente többször is, de a kilókat hamar visszaszedi. Pszi­chológiából diplomázott és gya­kornokként bekerült a Fehér Ház­ba, szinte az első pülanattól kezd­ve üldözte Clintont, állandóan a nyomában volt - és sikerül magá­ra felhívni az elnök figyelmét. Ki is robbant a nagy botrány, mely­ben Hillary csalfa félje mellé állt. Sok dokumentumfilm készült erről az időszakról, melyben a pár „magyarázza a bizonyítványát”, ám azt, hogy a feleség valóban hogyan élte meg és hogyan birkó­zott meg a megcsalással, csak ő tudja. Hillary ambiciózus asszony, jelenleg New York állam szenáto­ra és versenybe szállt a demokra­ta párti elnökjelöltség elnyerésé­ért is, de alulmaradt Barack Oba­mával szemben. Franciaország elnéző a politikusaival szemben Francois Mitterand 1979-ben, a Szocialista Intemacionálé tanács­kozásán ismerte meg a vonzó svéd újságírónőt, Christina Forsnét ­több svéd lap párizsi tudósítóját -, amikor is megígérte, hogy inteijút ad neki. A kétpercesre tervezett beszélgetés majd három óráig tar­tott. Az akkor 62 éves Mitterand és a 31 éves Chris egyre gyakrab­ban találkozott. Kapcsolatuk még azelőtt kezdődött, hogy Mitte- rand-t megválasztották volna köz- társasági elnökké - és tartott vagy tizenöt évig. Mialatt a feleség, Da­nielle ebédet adott a kormányfők vagy miniszterek feleségei tiszte­letére, az elnök Chris kicsi lakásá­ban tartózkodott. 1988-ben Chris fiút szült, akit Mitterand elismert gyermekének (műit ahogyan Ma- zerine Pingeot-t, a házasságon kí­vül született lányát is. Házassá­gukból két fia volt.) Súlyos bete­gen megkérte Christ, téljen vissza Svédországba. Az asszony 15 év után, 1995-ben tért vissza szülőhazájába a fiával együtt - aki akkor hétéves volt. Mitterand egy évvel később halt meg. Számos gáláns kalandjáról tudtak, de nép­szerűségének ez nem ártott. Jacques Chirac felesége, Berna­dette, egyenrangú partnere volt féijének. Azt tartották róluk - iga­zi társak. Tizenhét évesen a politi­kai tudományokra adta a fejét. Az élet nehézségeivel férfiasán szem- beszállt - nem törte össze időseb­bik lányának gyógyíthatatlan be­tegsége, sem fiatalabbik lánya fér­jének hirtelen halála. A Kreml úrnői Valamennyien hivatásos forra­dalmárok voltak, férjüknek hű elv­társai. Osztoztak társukkal a száműzetésben, majd a hatalom­ban is, de távol a politikától; az írástudatlanság felszámolása, óvodák, iskolák szervezése volt a feladatuk. A legismertebb és legerősebb egyéniség Nagyezsda Krupszkaja. A fiatal tanítónő Marx Tőkéjét ta­nulmányozva került közel Lenin­Ellen Johnson-Sirleaf George W. Bush amerikai elnöknél a Fehér Házban Margaret Thatcher a tehetségének köszönheti karrierjét hez és élete végéig társa maradt, gondoskodott róla. Sztálin felesége, Allilujeva, ön- gyilkosságot követett el (a hivata­los változat szerint), és Sztálin nem nősült újra. Bugyonnij, Kalinyin és Molotov feleségét Sztálin parancsára be­börtönözték, lágerbe küldték. A féljek naponta találkoztak a dik­tátorral, együtt mulattak, ittak vele, miközben asszonyaik a bör­tönben sínylődtek - nyüvánvaló koholt vádak miatt. A diktátor először rákényszerítette Moloto- vot, hogy költözzön külön felesé­gétől, majd megalázó kihallgatá­sok után Kazahsztánba száműzte az asszonyt. Sztálin halála után Molotov a születésnapját ünne­pelte, mikor megkérdezték tőle, milyen ajándékot szeretne. En­gedjétek szabadon Polinát, felele­te. Ez meg is történt. Kiszabadul­va, az asszony elájult, meghallva Sztálin halálhírét. A Kreml asszonyai közül Sztálin halála után csak egyet börtönöz- tek be, Berija feleségét, Nyinát. A monoklis gyilkos - titokban így nevezték - felesége jóhiszemű na­iv teremtés volt, nem hitte, hogy félje valóságos szörny. Sztálin halála után a politikai elit a Lenin-hegyen kiépített ne­gyedbe költözött. Hruscsovék sem laktak a Kremlben. Hruscsovnét kedvelte a Nyugat, már csak ezért is, mert megjelent a férje oldalán. Egyéb­ként a konyha és az unokák job­ban érdekelték, mint a politika. Otthon soha nem kísérte el rétjét hivatalos utakra, és nem írt köny­vet sem, pedig felsőfokú közgaz­dász volt. Ő volt az egyetlen, aki naplót vezetett, de állítólag a fel­jegyzések semmi érdekeset nem tartalmaznak. Valamit mégis. Ebédlőjükben négy portré füg­gött: Marxé, Engelsé, Leniné és Sztáliné. Csernyenko feleségének, Anná­nak egyetlen megjegyzése érdemel említést. Csernyenko, hazatérve a KB-ülésről, így dicsekedett: „Jóvá­hagytak.” Mire a felesége: „Minek hagytak jóvá? Megboldogultnak? Sietős az utad a másvüágra?” És müyen igaza volt! Csak háromszáz napra hagyták jóvá. Brezsnyev felesége, Viktória ki­vételes szakácsművészetével vált híressé. Férjével egyfolytában az ételekről beszéltek. Szerény és konzervatív asszonynak ismerték. És takarékosnak. Nem dobta ki például a férje ingeit, hanem gon­dosan megjavítgatta. A főtitkár környezete érthetetlennek tartot­ta, hogy Brezsnyev, aki imádta a luxusautókat, foltozott ingben jár. Raisza Gorbacsova volt az első, aki nem vonult háttérbe, miután férjét 1985-ben főtitkárrá választották. (Nem is tehette vol­na, hiszen korábban egyetemi ta­nár lett.) Elegánsan öltözött, kül­földön is kedvelték, Olaszország­ban az év asszonyává választot­ták. 1999-ben, 67 évesen halt meg leukémiában - egy németor­szági klinikán hajtották volna végre a csontvelő-átültetést (testvére lett volna a donor, s az átültetendő csontvelőt ki is ope­rálták), de állapota oly súlyosra fordult, hogy a műtétet nem le­hetett végrehajtani. Visszajövök és millióké leszek" - mondta halála előtt Evita Perón. Ötven évvel később jóslata beteljesedett Mítosza élőbb, mint valaha: filmek készültek róla, könyveket írtak, és ma is felbukkannak ékszerei a különböző árveréseken. Benazir Bhuttót, Pakisztán első demokratikusan megválasztott elnökének lányát a világ legszebb politikusának tartották ■■■■■■

Next

/
Thumbnails
Contents