Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-03 / 128. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 3. Kitekintő-hirdetés 13 Életének 72. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt a világhírű divattervező, Yves Saint Laurent; a mindennapi viselet megűj(tójaként tartották számon Sikerei ellenére sem volt boldog a divatdiktátor Pár nappal életmű-kiállítá­sának megnyitója után, tegnapra virradóra meg­halt Yves Saint Laurent, a világhírű divattervező. A 72 éves Laurent hosszan tartó, súlyos betegség után Párizsban hunyt el. MT1-ÖSSZE FOGLALÓ A mindennapi viseletek megújí- tója 1936. augusztus 1-jén szüle­tett az akkor francia gyarmat Al­gériában, Oran tartományban. 1957-ben vette át a Dior házat, annak alapítója, Christian Dior hirtelen halálakor. Saint Laurent és örök üzletember társa, Bergé 1961-ben hozták létre saját divat­cégüket, és már egy évvel később a „Trapézvonaľ-kollekcióval megkezdték az időtlen és univer­zális öltözködési elvek újrafogal­mazását. A tervező a legnagyobb szenzá­ciót 1966 és 1968 között okozta előbb a szmoking, majd a ballon­kabát és a fekete bőrdzseki nőiesí- tésével, végül pedig nadrág-kreá­cióival járult hozzá az „uniszex“-divat világméretű hódí­tásához. 1966-ban nyílt meg Pá­rizsban első készruha-butikja, a Rive Gauche, amely hamarosan behálózta a vüágot. Tőle indultak el az átlátszó női blúzok, amelyek a kor melltartó- ellenességével együtt szintén ré­szeivé váltak a „szexuális forrada­lomnak“. 1971-ben viszont némi botrányt okozott, miután saját meztelen fotójával hirdette férfi­parfümjét. Az illatiparban még­sem ez, hanem az 1977-ben meg­jelent Opium parfüm jelentette számára a legnagyobb sikert. Bátran nyúlt a legkülönbözőbb ihletekhez, a shakespeare-i kor­hoz, Van Gogh és Picasso művészetéhez, vagy az afrikai vi- seletekhez. Ugyanakkor alapelve volt, hogy a test vonala számít mindenek felett, éppen ezért nem szabad soha túldíszíteni egy ru­hát, mert az árt az eleganciának. A nőiségről .pedig így vélekedett: “Ahhoz, hogy nő szép legyen, elég egy fekete pulóver, egy fekete szoknya, és oldalán egy szerető férfi!“ Maga Saint Laurent amúgy mindig a nemek egyenlőségét hirdette, túl divattervezői munká­ján is. Közben rendszeresen ter­vezett kosztümöket színháznak és mozinak egyaránt, öltöztette Ar- letty-t, Madelaine Renaud-t, Cla­udia Cardinalét és Romy Schnei­dert, de a legkedvesebb modellje Catherine Deneuve volt. A divatdiktátor sikerei ellenére nem volt boldog ember. Gyakran küzdött depresszióval, drogfüg­gőségi problémái voltak, és bete­gesen rettegett a magánytól. Ugyanakkor tisztában volt saját munkássága jelentőségével. Ber­gé, aki hosszú ideig élettársa is volt, halálakor így nyüatkozott: „Yves sokat tett a nők fejlődéséért és pontosan tudta, hogy forra­dalmasította a 20. századi diva­tot. Chanel felszabadította a nő­ket, Saint Laurent erőt adott ne­kik“. A 2002-ben visszavonult Yves Saint Laurent, aki tavaly decem­berben megkapta a francia Becsü­letrend Főtisztje érdemrendet Ni­colas Sarkozy francia köztársasági elnöktől, magát „kézművesnek, boldogság-gyártónak“ szerette leginkább nevezni. Meggyőződé­se volt, hogy „divatok jönnek és mennek, de a stílus marad, a divat hasztalan, a stílus nem“. A fiatal Yves Saint Laurent a varrodában. A bal felső felvétel 1969-ben, Londonban készült, Laurent balján Betty Catroux, a másik hölgy Loulou de la Falaise, a Rive Gauche tulajdo­nosa. Az alsó sorban a mester két kreációja. (Reuters-felvételek)

Next

/
Thumbnails
Contents