Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-16 / 139. szám, hétfő
Vili Egészségünkre ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 16. www.ujszo.com Nevem: Gubien Márk Szemem színe: barna Hajam színe: barna Születési súlyom: 3000 g Születési hosszam: 47 cm Lakhelyem: Gúta Nevem: Hájos Boglárka Szemem színe: barna Hajam színe: szőkésbarna Születési súlyom: 2800 g Születési hosszam: 47 cm Lakhelyem: Kisudvarnok 2007. március 11-én születtem Pozsonyban egy szép napsütéses vasárnap délután. Szüleim több évet vártak rám, de ha rám néznek, elfelejtenek minden rosszat. Szeretem, ha körülvesznek és játszanak velem, különösen azt, ha mesélnek. Nagyon ügyes és kedves kislány vagyok. Szerintem két felesleges dolog van az életben: az evés és az alvás. Nevem: Lehocky Erik Szeme színe: barna Hajam színe: világosbarna Születési súlyom: 3500 g Születési hosszam: 52 cm Lakhelyem: Sáró Mivel sokan szeretnék látni gyermeküket ezen a helyen, felhívjuk Olvasóink figyelmét, hogy a baba adatain kívül egy telefonszámot is tüntessenek fel, hogy értesíteni tudjuk Önöket, melyik számban jelenik meg a kép. Ráadásul az Új Szónak azzal a számával megajándékozhatják a nagyszülőket, a keresztszülőket vagy az ismerősöket is. A vakbélgyulladás szövődményes eseteinek ellátása a betegnek sok keservvel, az orvosnak sok gonddal jár Nem egyszerű hasfájás! A leggyakoribb, gyermekkorban előforduló és sürgős műtétet igénylő, hasi fájdalommal járó megbetegedés a vakbélgyulladás. DR. HEGYI GÁBOR Elnevezése valójában téves. A vakbél (orvosi nevén coecum) a vastagbél kezdeti szakasza, amelybe a vékonybél szájadzik. Ennek csökevényes nyúlványa a féregnyúlvány, melynek gyulladását köznyelven vakbélgyulladásnak, helyesen féregnyúlványlob- nak (appendicitis) nevezzük. Arra a kérdésre, hogy mi okozza, legtöbbször nem tudunk választ adni. Műtét során igen ritkán találunk a féregnyúlványt elzáró székletrögöt vagy gyümölcsmagot, az ok legtöbbször kiderítetlen marad, de ennek nincs is jelentősége. Sokkal fontosabb, hogy a betegség idejében felismerésre kerüljön, gyanúja esetén ezért a! szülő gyertnekével forduljon kezelőorvosához, aki, ha indokoltnak tartja, sebészetre utalja a gyermeket. Figyelmeztető jelek Milyen jelek, tünetek esetén kell gondolnunk vakbélre? Kezdetben gyomortáji fájdalom, émelygés, hányinger, hányás jelentkezik. A fájdalom néhány óra alatt a jobb alhasra húzódik. Eleinte hőemelkedés észlelhető, láz csak előrehaladott esetekben szokott előfordulni. A hőmérőzést érdemes a hónaljban és a végbélben is elvégezni lehetőleg egy időben, ha van két hőmérőnk, ha a végbélben mért hőmérséklet egy fokkal meghaladja a hónaljban mértet, ez figyelmeztető jel! Bélműködés leállása, de ellenkezőleg: hasmenés is előfordulhat. A gyermek sápadt, szeme karikás. Járáskor előregörnyed, tenyerével jobb alhasát fogja, ilyenkor a diagnózis könnyű: a beteg a „kezében hordozza". Fekvéskor lábait felhúzza. A valóságban persze nem ilyen egyszerű a dolog. A fenti tünetek így együtt és ilyen tisztán ritkán láthatók. Ráadásul ezek a tünetek számtalan más betegségben is előfordulhatnak. Nehezíti a dolgot, hogy fiatalabb gyermekkorban a betegség lefolyása gyorsabb, a kisebb gyermek panaszait közölni nem tudja, vizsgálatkor koránál fogva együttműködni nem tud. Nagyobb korban látszólag együttműködik ugyan, de félvén a betegség valahol már hallott szövődményeiről, túljátssza a fájdalmat. „Inkább gyorsan legyünk túl rajta, az unokanővérem osztálytársát is két éve operálták, és az utolsó pillanatban!” Vagy ellenkezőleg fél a műtéttől, ezért letagadja a fájdalmat, „hátha nem veszik észre”. Még nehezebb a helyzet csecsemők esetében bár ebben a korban rendkívül ritka a vakbélgyulladás. Ilyenkor pontos kórisme szinte lehetetlen, de nem is ez a lényeges, hanem annak eldöntése, hogy van-e sürgős műtéti teendő vagy nincs? Ez viszont nagyon fontos, mert a késlekedéssel egyre nagyobb valószínűséggel és egyre súlyosabb szövődmények várhatók. Sürgős vizsgálatok Milyen sürgős vizsgálatokon kell átesnie a vakbélgyanús gyermeknek és miért? A vizsgálatok célja egyrészt igazolni az appendicitist, illetve más, sürgős műtétet igénylő hasi betegséget. Ilyenek például a petefészek (tömlő) csavarodás; bélátfúródás, bélelzáródás, vékonybélgyulladás, sérvkizáródás, herecsavarodás, illetve kizárni az előbb leírtakhoz hasonló tünetekkel járó egyéb, de nem sürgős műtéti kezelést igénylő betegségeket sem lehet. Ilyenek a hasi nyirokcsomógyulladás, hasi purpura, akut és krónikus gyulladásos bélbetegség, székrekedés, alsó lebeny tüdőgyulladás, mellhártyagyulla- dás, vese, epehólyag kövessége, illetve ezek gyulladásai, bélbetü- remkedés korai stádiuma, és még sok más betegség. A vizsgálat során legalapvetőbb a has megtapintása, merre, milyen erős és jellegű fájdalmat jelez a gyermek. Van-e izomvédekezés? Elengedhetetlen a végbél vizsgálata, ezzel kizárható a székrekedés, illetve egyes szövődmények, pl. tályog így is igazolható. Laborvizsgálat, vérkép, vizelet kötelező. Az ultrahang nemcsak a diagnózis megerősítésében, de egyéb betegségek (vese, petefészek, epe stb.) kizárásában is jelentős szerepet játszik. Fontos, hogy ez a vizsgálat telt hólyag mellett történjék, főleg leányok esetén. Ezekkel a vizsgálatokkal a műtét szükségessége az esetek jelentős részében eldönthető, de nem ritkán a leletek sem egyértelműek. Ilyenkor 2-3 nap kórházi megfigyelés, ismételt, illetve további, más vizsgálatok egyértelműen eldöntik e kérdést. Mikor operálunk? Appendicitis biztos diagnózisa sürgős műtéti indikációt jelent. Kétes esetben, amennyiben semmilyen vizsgáló eljárás nem tudja igazolni a betegséget, de alapos gyanúja áll fenn, szintén inkább a műtét mellett kell dönteni: kisebb kockázatot jelent ugyanis az egészséges féregnyúlvány eltávolítása, mint a beteg bent hagyása, vállalva az esedeges hashártyagyulladás, tályogképződés lehetőségét. Szerencsére ma már igen kevés esetben kényszerülünk bizonytalan indikáció alapján operálni. További diagnosztikai segítséget jelent a terjedőben levő laparoszkópia (a kis metszésen át bevezetett tv-ka- merával a hasüreg legnagyobb ré(Képarchívum) sze jól áttekinthető). Ez a módszer jelenleg a vakbélgyulladás műtéti megoldásában is keresi a helyét. Az altatásban végzett műtét lényege a gyulladt féregnyúlvány eltávolítása, az esetleges tályog- üreg(ek) kiürítése, a hasüreg kiöblítése, szükség esetén a váladékot lebocsátó vagy átmosó csövek visszahagyása. A műtét utáni napokban súlyosságtól függően antibiotikumot, infúziókat adunk. A visszahagyott csöveken keresztül öblítéseket végzünk. A szájon keresztüli táplálást csak fokozatosan kezdjük el, folyadék, majd pépes, végül vegyes étrendet kap a gyermek. Függ mindez a bélműködés beindulásától, amit ha kell, gyógyszeresen segítünk. Fontos a gyermek korai felkeltése az ágyból, így a bélműködés is hamarabb megindul, és az esetleges szövődményként előforduló tüdő- gyulladás is kevésbé fenyegeti. Milyen szövődmények fordulhatnak még elő? Az előrehaladott appendicitis következménye lehet hashártyagyulladás vagy hasűri tályog képződése, ami ritkán bélelzáródást is okozhat. Ezek az amúgy is elvégzett műtét során megoldódnak. Műtét után igen ritkán utóvérzés, sebgyulladás és bélletapadás miatti bélelzáródás fordulhat elő. Ez utóbbi akár évekkel a műtét után is kialakulhat. Ezek a szövődmények, amennyiben időben észlelésre kerülnek, maradéktalanul gyógyíthatók. A műtét utáni kórházi ápolás súlyossági foktól függően 5-11 nap. A varratokat 7-10 nap után távolít- juk el. Otthonra még 6 hét fizikai kíméletet javaslunk, a diétában pedig a puffasztó ételek, pl. bab, borsó lencse, káposzta vagy a kemény székletet okozó csokoládé, kakaó kerülése javallt. A székletet lazító korpa viszont előnyösen segíti a könnyű bélműködést. Érdemes külön megjegyezni, hogy a korán „elkapott” appendicitis kezelése napi rutineljárás, míg a késői szövődményes esetek ellátása a betegnek sok keservvel, az orvosnak sok gonddal jár. A gyermekek hasfájását vegyük ezért nagyon komolyan, minél kisebb a gyermek, annál korábban forduljunk vele orvoshoz. egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona, reklámmenedzser: Erdőfy Olga Levélcím: Egészségünkre, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469
