Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-16 / 139. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 16. www.ujszo.com Véget ért a Pécsi Országos Színházi Találkozó Győzött Frankenstein MTl-TUDÓSÍTÁS Pécs. A budapesti Bárka Szín­ház Mundruczó Kornél és Bíró Yvette: Frankenstein terv című darabja lett a legjobb előadás a VIII. Pécsi Színházi Találkozón (POSZT), amelynek díjait gálaest keretében a Pécsi Nemzeti Szín­házban adták át szombaton. A zsűrik értékelése alapján a Mundruczó Kornél rendezte pro­dukcióban játszott a legjobb női főszereplő, Monori Lili, és ez a da­rab kapta a közönségdíjat is. A budapesti József Attila Szín­ház Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása című elő­adásához két elismerés fűződik, Zsótér Sándor lett a legjobb ren­dező, Ladányi Andrea pedig a leg­jobb női alakításért járó díjat kap­ta. A Kamara Savaria - Szombat- helyi Színházbarátok Egyesületé­nek Dömötör Tamás: Czukor- Show című produkciójában játszó Vasvári Emese érdemelte ki a leg­jobb női epizódszereplőnek, An­ger Zsolt a legjobb férfi alakításért járó kitüntetést. A legjobb férfi főszereplő Pintér Béla lett a budapesti Pintér Béla és Társulata által bemutatott A dé­mon gyermekei, a legjobb férfi epizódszereplő pedig Pálffy Tibor a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Witold Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő című előadásban mutatott játékáért. A legjobb harminc év alatti szí­nésznőnek járó elismerést a szé­kelyudvarhelyi Nézőpont Színház Dennis Kelly: Love & Money című darabjában fellépett Bartsch Kata, a legjobb harminc év alatti színész díját megosztva a Garaczi László: Plazma című művét színre vitt bu­dapesti KoMa társulatának tagjai megosztva kapták. A szombaton véget ért fesztivál versenyprog­ramjában 16 produkció szerepelt, melyeket Kukorelly Endre író vá­lasztott ki 141 magyarországi és határon túli előadás közül. Bloomsday: világszerte ma ünnepük James Joyce-t Erős magyar vonatkozás AATTHIR Világszerte június 16-án ünnep­ük a Bloomsdayt, James Joyce Ulysses című, csaknem ezerolda­las regényére emlékezve, mely egyetlen napon, 1904. június 16-án játszódik, Dublinban. A Blom-nap erős magyar vonatko­zással is bír: a mű főhőse, Leopold Bloom (Virág Lipót) a regény sze­rint Szombathelyen született, és a kutatások szerint alakjában felis­merhető Joyce egy hasonló nevű, a Vas megyei városból származó is­merőse. „A regénybeli fiktív események 50. évfordulója, 1954 óta minden­féle joyce-os dolgokkal ünnepük a Bloomsdayt, Dublinban például, ahol az Ulysses játszódik, rituáli­san végigjárják a regény helyszíneit” - mondta el Gold- mann Márta, a Berzsenyi Dániel Főiskola docense, a Magyarorszá­gi James Joyce Társaság titkára. Hozzátette, Magyarországon a 90-es évek elejétől terjedt el a Blom-nap ünneplése, leginkább a főhős szülővárosában, Szombat­helyen. A kutató megjegyezte: az Íror­szágból származó írót a magyar kritika sokáig nem értette, néha félremagyarázta, így valódi befo­gadása a 80-as évek közepéig vára­tott magára. Elmondása szerint azonban a rendszerváltás után fel­élénkültek az Ulysses írójával kap­csolatos magyarországi kutatások, amit segítenek a Szombathelyen szervezett Joyce-konferenciák is. „Néhány munkatársammal neki­láttunk elkészíteni az Ulysses új, kritikai igényű magyar szövegét” - számolt be Kappanyos András iro­dalomtörténész, fordító. Mint el­árulta, a magyar szöveg készítése csoportos műhelymunkában zajlik. Az új Ulysess-kiadáshoz elsősorban Szentkuthy Miklós fordítását ve­szik alapul, de támaszkodnak a Joyce-kutatás azóta elért eredmé­nyeire is, így az új magyar változat egyaránt megfelel majd a tudomá­nyos és művészi igényeknekis. RÖVIDEN Jakab István kitüntetése A Kazinczy Ferenc Társaság elnöksége javaslatára Jakab István nyelvészprofesszort nyelvészi életművének elismeréseként a Tár­saság idei közgyűlése tiszteletbeli taggá választotta. Ahogy értesí­tő levelében Fehér József elnök kifejti: „Társaságunk nagyra érté­keli azt a tevékenységet, amelyet évtizedeken át a kisebbségi ma­gyar nyelvhasználat gondozásával végzett a tanári katedrán, az élőszóbeli és a sajtó útján vállalt ismeretterjesztésben, valamint sikeres könyvei által. Több tanári nemzedék kapott indíttatást Ön­től az anyanyelv ápolására, felelősségteljes használatára, s min­den eszközzel lankadatlanul fáradozott azért, hogy érett, tudatos, árnyalt legyen az idegen nyelvi környezetben is a magyarok nyelvhasználata. Életpéldáját követendőnek tekintjük.” (ú) Spiró György a Magyar Intézet vendége Pozsony. A Magyar Köz­társaság Kulturális Intézete Irodalom és... című sorozatá­nak június 18-án, 17 órakor Spiró György Kossuth-díjas író, költő, irodalomtörténész és műfordító lesz a vendége. Spiró a XIX. századi Lengyel- országban játszódó regényé­vel, Az Ikszekkel (1981) rob­bant be a köztudatba. Drámái közül kiemelkedik a Csirke­fej, a Kvartett, a Honderű, a Szappanopera és a Koccanás. A tavalyi év szenzációjává vált regénye, a Fogság a Krisztus halála körüli évektől a zsidó háborúig terjedő idő­szakot eleveníti meg. (ú) Spiró György (Képarchívum) Kárpáti Péter drámaíró, dramaturg is a zsűri tagja lesz a Komáromban ma kezdődő 45. Jókai Napokon Színes, változatos az idei kínálat Csengd Mónika: „Mindenkinek azt kell játszania, ami jól áll neki, amit szeret és a szívéből szól" (Görözdi Szilárd felvétele) Tizenhárom helyszínen, harminc eseményre szá­míthatnak a ma este hét órakor, a GIMISZ Színpad Kiss Péntek József rendez­te Csongor és Tünde című előadásával, a Komáromi Jókai Színházban kezdődő 45. Jókai Napok résztvevői. Tizenkilenc színházi elő­adás végén tapsolhat a kö­zönség szombat estig, ami­kor átadják a díjakat. SZÉL JÁNOS A produkciók közül tizennégy indul versenyben, hét diák- és hét felnőtt színjátszó csoport telje­sítményét értékeli majd a szakmai beszélgetések során az öttagú zsűri. Négy vendégelőadás kerül a nézők elé, egy produkciót pedig versenyen kívül hoz az idei feszti­válra egy diákszínjátszó együttes. Bő a választék, naponta reggel tíz órától késő estig zajlanak az elő­adások, utána pedig mindenkit igényes műsorral vár a Fesztivál­klub, a RÉV Magyar Kultúra Há­zában. Komárom belvárosában már az összes szálloda foglalt a fesztivállakók részére. Csengd Mónika szervezővel a 45. Jókai Napok várható eseményeiről be­szélgettünk. Minden kész a ma esti indu­lásra? A főszervezők, a Komáromi Jókai Napok Alapítvány és a Ko­máromi Művelődési Központ va­lamennyi munkatársa dolgozni fog a következő hat nap során. Remélem, a műszakosok előre kialudták magukat, mert most egy hétig nem lesz erre módjuk. A stábosok ma délután két órától mosolyogva vátják a résztvevő­ket. Tompa Gabriella és csapata szerkesztésében már elkészült a Visszhang című fesztiválújság el­ső száma. A közönség zenés vígjátékot, irodalmi színpadot, abszurdot, moralitást, monodrámát, retro- musicalt, balladát, filmfeldol­gozást, naiv színművet, törté­nelmi drámát láthat majd. Szí­nes a műfajok palettája. Nagyon örülök, hogy ennyire változatos lett az idei fesztivál kí­nálata, és mindenki megtalálhatja azt az előadást, ami érdekli. Min­denkinek azt kell játszania, ami jól áll neki, amit szeret és a szívéből szól. Szerintem nem lehet a cso­portokra műfajokat kényszeríteni. Azt fontosnak tartom hangsúlyoz­ni, hogy mindhárom egyetemen, ahol magyar nyelvű oktatás zajlik, alakult egyetemi színpad, és itt lesznek a produkcióikkal. Az újdonságok közül meg kell említenünk a Gurigongo Sym­posium Polgári Társulás látvá­nyos jelenlétét. Miképp találtak egymásra? A Gurigongo felajánlotta, hogy szeretné színesebbé tenni a Jókai Napok műsorát flash mobbal, avagy villámcsődülettel, kultúr- kommandóval, felolvasó szín­házzal, Öt perc hírnév című te­hetségkutatóval. Ók egy fiata­lokból álló csapat, akik csinálják és értik a színházat. Megpróbál­ják majd felhívni a komáromi polgárok figyelmét az utcán, hogy a városban éppen színját­szó fesztivál zajlik. Ettől lesz más az idei évfolyam. A Kaszás Attila Szavalófeszti­vált is most rendezik meg elő­ször. Az esemény, melynek társszer­vezője a Komáromi Városi Műve­lődési Központ, párhuzamosan zajlik majd a Jókai Napokkal szombaton délelőtt a művészeti alapiskola koncerttermében és a Tiszti Pavilon dísztermében. Készülnek még újdonsággal? Az idén adjuk át először a Gergely József-díjat. A hajdani lévai tanár-rendezőről kapta a nevét a díj. Egykori tanítványai, Jarábik Gabriellával az élen, kezdeményezték létrehozását, akik az általa rendezett színját­szó csoportban szerepeltek a lévai pedagógiai középiskolá­ban. A mindenkori zsűri által legkreatívabbnak tartott fiatal rendező veheti majd át. És van még egy új díjunk. Kiss Gibbó Gábriel, a Jókai Napok évről évre visszatérő fotósa ajánlotta fel, a legjobban fotózható szín­házi pillanatért. Új vagy korábbról már ismert színházi szakembereket hívtak a zsűribe? Szerintem a zsűrinek képvisel­nie keü a folytonosságot, de bizo­nyos szempontból meg is keü újul­nia. A folytonosságot évek óta Sol- ténszky Tibor dramaturg képviseli. Perényi Balázs színikritikus, drá­matanár, rendező és Czajlik József rendező tavaly is a zsűriben ültek. Visszatér Forgács Miklós rendező, publicista, színikritikus. Nagy örömünkre az idén elvállata, hogy a zsűri tagja lesz Kárpáti Péter, a kortárs magyar drámairodalom egyik kiemelkedő egyénisége, dramaturg és egyetemi tanár. A Bécsből érkező vendég együttes a Halhatatlan háború című művét adja elő szombaton délután a váro­si művelődési központban. Színjátszó nagyüzem várható a következő hat napban Komá­romban? A színháznak az emberekről és az érzésekről kell szólnia, egy üzemben nincsenek érzelmek, ott gépek dolgoznak. Remélem, hogy ez a fesztivál egy jó hangulatú ta­lálkozó lesz, ahol olyan emberek jönnek össze kelettől nyugatig, akik szeretik, játsszák és értik a színházat. OTTHONUNK A NYELV A javítás olykor helyreigazítás vagy helyesbítés SZABÓM1HÁLY GIZELLA A szlovákiai magyar sajtó is hírt adott arról, hogy a vitatott sajtótörvény hatályba lépése után néhány nappal a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom már élni is kínált törvény adta jogával. Az esetről az Új Szó egy rövidhírben számolt be, amely így kezdődik: Alighogy életbe lépett a sajtótör­vény, aHZDS máris élt alehetőség- gel, s június 2-i levelében javítást követel. A Sme hétfői számában - [...]- megjelent egyik kommentár­ra szeretne reagálni az új norma alapján, pedig az csak a hibásan megjelent adatok kijavítását, az azokra való reakciót teszi lehetővé”. A hír forrásaként az Új Szó a Sme napilapot jelölte meg, vagyis a hír szlovák szöveg feldolgozása, így már érthető, hogy az idézet­ben a kommentár bizonyos rész­leteinek javítósa-ról, adatok kija- vításá-ról van szó, holott ilyen szövegösszefüggésben a helyre- igazítás vagy a helyesbítés szó a használatos. Meglehetősen gya­kori fordítói hibával van tehát dolgunk: egy a forrásnyelvi szó hatására a fordító nem a speciá­lis, hanem az általánosabb jelen­tésű célnyelvi szót választja. Bár az opraviť szó leggyakoribb meg­felelője a javít, bizonyos sajátos szövegkörnyezetekben a ma­gyarban helyette más, szűkebb jelentésű igét használunk. így ha beszéd- vagy írásbeli hiba javítá­sáról, korrigálásáról van szó, ak­kor a helyesbít szó a megfelelő. Ennél még szűkebb értelmű és használatú a helyreigazít, ugyanis ennek jelentése: ’téves közlést he­lyesbít’. A valamit helyesbítő köz­leményt helyreigazítás-nak ne­vezzük, azaz a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom nem javí- tás-t, hanem helyreigazítás-1 kért. Érdekes, hogy a helyreigazít és a helyreigazítás szavakat - az oprava, ill. a náprava magyar megfelelőiként - még a Stel- czer-Vendégh-féle szótár sem közli, sőt az oprava címszó alatt még a helyesbítés sem szerepel, annak ellenére, hogy az opraviť ’korrigál’ jelentésénél a kiigazítás mellett megtaláljuk a helyesbít igét. A törvény előkészítéséről és parlamenti vitájáról elég nagy teljedelemben számolt be a hazai magyar sajtó, ennek alapján úgy látom, hogy az újságírók nagy­részt megfelelően használták ezeket a szinonimákat. Nagy mennyiségű szöveget megvizs­gálva azonban megfigyelhető, hogy a szlovákiai magyar sajtó­szövegekben a speciális jelentésű szavak százalékos előfordulása ritkább, mint a magyarországi sajtóban. így például a Magyar Nemzeti Szövegtár (amely meg­határozott szempontok szerint gyűjtött és feldolgozott elektro­nikus szövegek gyűjteménye) adatai szerint a magyarországi sajtószövegekben a helyreigazítás szónak és rágós alakjainak gya­korisága 6,28 darab/milüó szó, a szlovákiai magyar sajtóban vi­szont csak 3,66. Ezzel párhuza­mosan a szlovákiai magyar sajtó­nyelvi szövegekben a magyaror­száginál nagyobb arányban for­dulnak elő a javítás és a helyesbí­tés szavak. A tárgyalt esetben az érintett politikai párt azzal a jogával élt, amelyet a törvény így nevez meg: právo na opravu. Tudtommal ezt nálunk nem fordították javítási jog-nak, sem pedig a javítás jogá­nak, az általam átnézett szöve­gekben a magyar jogrendben is használatos helyreigazítás joga, helyreigazításijog kifejezés szere­pelt. Ha egy sajtóorgánum olyan tényállítást közöl, amely sérti va­lamely magánszemély becsüle­tét, méltóságát vagy magánéle­tét, akkor az érintett személynek joga van ahhoz, hogy válaszát a lap leközölje. Ezt a sajtótörvény így nevezi: právo na odpoveď. Ezt a jogot a magyarországi eredetű szövegek is legalább háromféle­képp nevezik meg: a leggyako­ribb a válaszadás joga, ezt követi a válaszadási jog, és érdekes mó­don a legritkább a legrövidebb változat, a válaszjog.

Next

/
Thumbnails
Contents