Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-16 / 139. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 16. www.ujszo.com Német politikusok az unió további bővítésének átmeneti befagyasztását követelik - felmelegítik a kétsebességes Európát Tanácstalanság és kiútkeresés Európában RÖVIDEN Betancourt is szabadulna Bogotá. Egy kolumbiai ge­rilla felkínálta több túsz, köz­tük Ingrid Betancourt, a francia-kolumbiai kettős ál­lampolgárságú volt elnökje­lölt asszony szabadon enge­dését. Cserében azt kéri, hogy ne adják ki ót az USA-nak. Ezt Alvaro Uribe kolumbiai állam­fő közölte, hozzátéve: kormá­nya elfogadja a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) tagjának ajánlatát, azzal a feltétellel, hogy a tú­szok valóban visszanyerik szabadságukat. „Reméljük, hogy igazi a gerilla ajánlata” - tette hozzá. (MTI) Zavargások Franciaországban Párizs. Feldühödött fiata­lok rendőrökkel csaptak össze és hatvan gépkocsit, va­lamint egy élelmiszerboltot gyújtottak fel a tegnapra vir­radó éjszaka az észak-fran­ciaországi Vitry-le-Francois nevű kisvárosban. Az ok: elő­zőleg egy társuk lövöldözés­ben meghalt. A helyszínre ki­vonult hetven rendőr és har­minc tűzoltó közül négyen, a helyi lakosok közül pedig öten könnyebben megsérül­tek, amikor több órán tartó összecsapásokat vívtak a baseballütőkkel felszerelt fia­talokkal. A feltételezett gyil­kost a rendőrség őrizetbe vet­te. Betancourt asszonyt több mint hat éve, egy kampány- kőrútján rabolták el, de tú­szok egy részét már egy évti­zede fogva tartják a szélső- baloldali gerillák. (MTI) Választás Macedóniában Szkopje. Ismételt szava­zást tartottak tegnap a jobbá­ra albánok lakta macedóniai szavazókörökben, ahol a két héttel ezelőtti parlamenti vá­lasztáskon komoly szabályta­lanságok és erőszakcselek­mények történtek. A választá­si bizottság döntése értelmé­ben a majd háromezer szava­zókor közül 187-ben kellett megismételni a parlamenti választást, több mint 160 ez­ren újra voksolhattak. A vá­lasztási bizottság azután dön­tött így, hogy az albán pártok óvást nyújtottak be a szóban forgó szavazókörzetekben történt választási szabályta­lanságok miatt. Az incidensek a két rivális albán párt, a De­mokratikus Unió az Integráci­óért (DUI) és az Albánok De­mokratikus Pártja (DPA) hívei között robbantakki. (MTI) Mugabe fenyegetőzik Harare. Robert Mugabe zimbabwei elnök kizárta, hogy az ellenzék még az ő éle­tében hatalomra kerüljön, és ismét határozottan megfe­nyegette politikai ellenfeleit. Az 1970-es években vívott függetlenségi háború egyik veteránjának temetésén Mu­gabe kijelentette: „Az lehetet­len és nem történhet meg, hogy országunk az árulók ke­zére jusson, amíg mi élünk. Készen állunk arra, hogy meghaljunk ezért az országért és hadba vonuljunk.” (MTI) Berlin/Brüsszel/Prága.Nohaa legtekintélyesebb német po­litikusok elkerülték, hogy a Lisszaboni Szerződés íror­szági elutasítása után nyíltan az EU válságáról beszéljenek, a nyilatkozatokból mégis kitűnik: más fővárosokhoz hasonlóan Berlinben is teljes a tanácstalanság. ÖSSZEFOGLALÓ Frank-Walter Steinmeier kül­ügyminiszter egy tegnapi interjú­ban azt javasolta, a Dublin által el­utasított reformszerződés Írország nélkül kell lépjen életbe. Szerinte a többi 26 országnak - feltételezve, hogy a hátra lévő 8 tagállamban nem siklik ki a ratifikálás - az elő­irányzott menetrendnek megfele­ÖSSZEFOGLALÓ Kandahár/Kabul. Amerikai és NATO-katonák segítségével kutat­nak az afgán erők a déli Kandahár börtönéből tálibok által megszök­tetett kilencszáz fogoly után. Előbb autóba rejtett pokolgépet robban­tott fel egy öngyilkos merénylő péntek este Dél-Afganisztán legna­gyobb börtönének kapuja előtt, majd rakétákkal lőtték a támadók az őrszemélyzet körletét, mielőtt megrohamozták volna az épületet. A tálibok a támadás során legkeve­sebb 15 börtönőrt megöltek. Meg­figyelők szerint a kandahári börtön elleni támadás a felkelők egyik legmerészebb és leglátványosabb akciója volt. Szájed Aga Szakib tartományi rendőrfőnök azt mondta, 870 fo­goly szökött el, köztük 390 tálib. Carlos Branco, a nemzetközi erők (ISAF) szóvivője közölte: a NATO hírszerzési, ellenőrzési és felderíté­si támogatást nyújt a fegyveresek után kutató afgán erőknek. Az amerikaiak segítséget nyújtottak a foglyok után kutató afgán katonák Kandahárba szállításához is. Chris­tian Patterson, az amerikai haderő századosa azt közölte, legkevesebb 15 felkelőt öltek meg a foglyok utá­ni hajtóvadászatban. A katonák egy tanyán végeztek a 15 áldozattal, a tanyaépületeket előbb egy légicsa- pás-hullámmal lerombolták. A helyszínen rengeteg fegyvert és robbanóanyagot is lefoglaltak. A NATO szerint a fogolyszabadí­Bukarest. Romániában tegnap tartották a helyhatósági választá­sok második fordulóját. A válasz­tópolgárok az első fordulóban, két héttel korábban már állást foglal­tak, hogy kiket szeretnének a jö­vőben a helyhatósági intézmények élén látni. A városok polgármesteri tisztségét azonban csak azok aje­löltek nyerhették meg akkor, alcik megszerezték a voksok legalább felét plusz egy szavazatot. így a 3183 polgármesteri mandátum­nak akkor még csak valamivel több mint a fele kelt el, tegnap 1474 te­lepülésen kellett még megmér­kőzniük azoknak a jelölteknek, akik két héttel ezelőtt az első két helyen végeztek. Tegnap kellett eldőlnie annak is, hogy a Traian Basescu államfő lően a jövő évben életbe kellene léptetnie a szerződést, Írország számára pedig nyitva kell hagyni a kaput. Azt azonban ő is elismerte, hogy ez csupán egyfajta „gondolat­játék”. Günter Verheugen, az EB je­lenlegi ipari - korábbi bővítési - biztosa szerint a szerződés Írország nélküli életbe léptetése nem csu­pán jogilag rendkívül nehéz, de po­litikailag is szinte keresztülvihetet- len. Megoldási javaslattal ó sem tu­dott előállni, ezért csupán óvott az elhamarkodott döntésektől. Hans-Gert Pottering, az Európai Parlament német elnöke annak a nézetnek adott hangot, hogy az EU jövőjét érintő legfontosabb politi­kai kérdésekben a parlamenteknek- s nem referendum útján - kell dönteniük. Úgy vélte, Írországban- korábban pedig Franciaország­ban és Hollandiában - olyan okok játszottak közre a szerződés eluta­tási akciónak nem lesz hosszan tar­tó hatása az afganisztáni konflik­tusra. A kabuli hatóságok viszont arra figyelmeztettek, hogy a szö­kött rabok százai erősíthetik a fel­kelők mozgalmát. Afganisztánban jelenlegmárrekordszámú-65 ezer - külföldi katona állomásozik, kö­zülük 33 ezer amerikai. Négy amerikai tengerészgyalo­gos meghalt, amikor járművük kö­zelében felrobbant egy út mentén elhelyezett pokolgép. A katonák Délnyugat-Afganisztánba tartot­támogatását élvező Demokra­ta-Liberális Párt (PD-L) vagy a Szociáldemokrata Párt (PSD) ne­vezheti-e magát győztesnek. Júni­us elsején ugyanis a demokraták 13 nagyváros polgármesteri székét szerezték meg, köztük Aradét, Brassóét, Gyulafehérvárét, Ma­rosvásárhelyét, Kolozsvárét. A PSD viszont akkor azért minősítet­te magát győztesnek, mert szám szerint ez a párt szerezte meg a leg­több polgármesteri tisztséget: 622-t. Igaz, a PSD a nagyvárosok­ban nem szerepelt fényesen. A legnagyobb érdeklődés a Bukarest főpolgármesteri posztjáért folyó küzdelmet övezte. A független So­rin Oprescu két hete mindössze háromezerrel több szavazatot gyűjtött, mint Vasile Blaga volt belügyminiszter, a (PD-L) jelöltje. A romániai magyarság szavaza­sításában, amelyeknek valójában nem volt közük az abban foglaltak­hoz. Pottering felszólította Írorszá­got, a csütörtökön kezdődő uniós csúcstalálkozón terjesszen elő ja­vaslatot a kiútra. Több más német politikushoz hasonlóan felvetette Klaus: „Az eredmény a szabadság és az ész győ­zelme az elit mesterséges projektjei és az európai bürokrácia felett.” az unió további bővítésének átme­neti befagyasztását. Jean-Claude Juncker luxembur­gi miniszterelnök ismét felvetette a kétsebességes Európa lehetőségét. Ha a Lisszaboni Szerződés nem léphet életbe, fontolóra kellene tak, hogy segítséget nyújtsanak a rendőrségnek. Ezzel 44-re emel­kedett az idén Afganisztánban el­esett amerikai katonák száma. Hamid Karzai afgán elnök teg­nap arra figyelmeztette a Pakisz­tánban tevékenykedő tálib milicis- tákat: csapatokat küld Pakisztán­ba, hogy felvegyék a harcot a felke­lőkkel. Erélyes hangvételű - csa­patküldéssel még sosem fenyege­tőzött - üzenetében leszögezte: or- szágánakjoga van az önvédelemre, és ha Pakisztánból fegyveresek szi­táiért az RMDSZ és a Magyar Polgá­ri Párt (MPP) versengett. Két héttel ezelőtt az RMDSZ országos szinten a magyar voksok 85, az MPP azok 15 százalékát szerezte meg. A megoszlás azonban területenként eltérő. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ-es Antal Árpád kapott több szavazatot az első fordulóban, megelőzve az MPP jelöltjét, Csinta Samut. Gyergyószentmiklóson az MPP jelöltje, Mezei János több sza­vazatot gyűjtött, mint az RMDSZ- es Weü Gyula, ezért elméletileg ő tűnt az esélyesebbnek. Az RMDSZ- nek összesen 73 jelöltje van a má­sodik fordulóban, közülük legke­vesebb 30-35 megválasztott pol­gármesterre számítanak. Az MPP- nek 13 jelöltje maradt versenyben. Az első fordulóban nagyon ala­csonyvolt a romániai magyarok vá­lasztási részvétele. venni, hogy egyes tagországok a 2003-as nizzai szerződés alapján szorosabban működhessenek e- gyütt - jelentette ki az EU egyik leg­tekintélyesebb politikusa. Mirek Topolánek cseh kor­mányfő leszögezte: függetlenül az ír referendum eredményétől, Csehország „folytatja a felkészü­lést arra, hogy2009. január elsején átvegye (Franciaországtól) az unió soros elnöki tisztségét. A fel­készülés kezdete óta mindkét le­hetséges változattal számoltunk.” Václav Klaus cseh államfő az ír­országi népszavazás eredményét kimondottan üdvözölte. „Az ered­mény a szabadság és az ész győ­zelme az elit mesterséges projekt­jei és az európai bürokrácia felett” - mondta a köztelevíziónak Klaus, aki egy műtét után még a prágai Bulovka kórházban lábadozik. Az államfő elismerően szólt arról, várognak át Afganisztánba, s afgán állampolgárokat ölnek meg, ez fel­jogosítja Kabult, hogy ugyanezt te­gye. Sajtóértekezletén figyelmez­tette Baitullah Mehszúdot, a Pa­kisztáni Tálibok Mozgalmának (TTP) vezetőjét, hogy „az afgán ka­tonák a nyomába erednek és a há­zában fogják el”. Ugyanilyen fi­gyelmeztetésben részesítette Omár mollát, az afganisztáni tálibok ve­zetőjét is.Pakisztán tegnap éles hangon utasította el az afgán elnök fenyegetéseit és vádjait. (MTI, s, ú) Prága. Az EU jövőbeni működé­séről - az ír népszavazás eredmé­nyének tükrében - tárgyal ma Prá­gában a négy visegrádi ország kor­mányfője. Mirek Topolánek cseh, Donald Tusk lengyel, Gyurcsány Ferenc magyar és Robert Fico szlo­vák kormányfő a V4-csúcs után Ni­colas Sarkozy francia államfővel fog tárgyalni, szintén elsősorban az uniós kérdésekről. Délután Topo­lánek külön kétoldalú megbeszé­lést is folytat Sarkozyvel, aki tegnap este érkezett a cseh fővárosba. Franciaország, Csehország és az uniós elnöki tisztséget utánuk át­vevő Svédország a közelmúltban Prágában közös, másfél évre szóló keretprogramot írt alá. A program részleteit azután hozzák nyilvános­ságra, hogy azt az EU külügymi­hogy az írek népszavazáson dönt­hettek a dokumentumról. Miközben a hivatalos Párizs azt hangsúlyozza, hogy az EU július 1-jén kezdődő francia elnöksége mindent meg fog tenni, hogy a re­formszerződés írországi „inciden­se” ne okozzon válságot, a Le Mon­de napilap hét végi száma szerint az ír „nem” éppen a szervezet több mint egy évtizede tartó intézményi válságára vüágított rá. A hideghá­ború vége óta az EU képtelen működését a folyamatos bővíté­sekhez igazítani, pedig a tagorszá­gok számának növekedésével el­engedhetetlenné vált az intézmé­nyi reform. A mértékadó lap szerint egy megoldás létezik: a jelenlegi EU mellett létre kell hozni azon or­szágok külön csoportját, amelyek elfogadják a minősített többségi szavazás elvét az integráció elmé­lyítése érdekében. (MTI, -kés, ú) Koszovói alkotmány Elutasítják a szerbek Pristina. Életbe lépett Koszovó alkotmánya, de az ottani szerbek ezt törvénytelennek tartják, és be­jelentették saját tartományi par­lamentjük megalakítását. Az alkotmányt ünnepélyesen tegnap délben hirdette ki Fatmir Sejdiu koszovói elnök, aki egyben aláírta a már becikkelyezett, 40 jogszabályból álló törvénycsoma­got, amely az államiság kellékei­vel ruházza fel az új országot. Az alkotmány kereteit Martti Ahtisa­ari egykori koszovói ENSZ-megbí- zott rendezési terve határozza meg, holott Oroszország ellenke­zése miatt Ahtisaari javaslatát nem fogadta el az ENSZ BT. Ezzel Pristina elvben átveszi az ENSZ- missziótól (UNMIK) az állam működtetéséhez szükséges jogo­sítványokat és hatásköröket, kivé­ve azokat - igazságügy és rendőr­ség -, amelyek az európai uniós misszió (EULEX) hatáskörében maradnak. Az alaptörvény függet­len, szuverén, demokratikus, egy­séges és oszthatatlan állammá nyilvánítja Koszovói, soknem­zetiségű országként határozza meg, amelynek két hivatalos nyel­ve van, az albán és a szerb. Szava­tolja az összes nemzetiség képvise­lőinek részvételét az ország politi­kai életében, kimondja továbbá, Koszovó nem támaszt területi igényt egyeden állammal szem­ben sem, és nem lesz olyan követe­lése sem, hogy más állammal vagy államrésszel egyesüljön. (MIT) niszterei jóváhagyják. A V4-csúcs további fontos témáit az energeti­kai biztonság, a nyugat-balkáni fej­lemények és a Visegrádi Alap működése alkotják. A találkozón Csehország átadja Lengyelország­nak a V4 elnöki tisztségét. A francia elnök prágai látogatá­sának elsődleges célja a stratégiai partnerségi viszonyról szóló meg­állapodás megkötése Csehország­gal. Párizs hét kelet-európai or­szágnak ajánlott ilyen viszonyt, s a közelmúltban Romániával, Ma­gyarországgal, Lettországgal és Lengyelországgal már meg is kötöt­te. Sarkozy szeretne továbblépni elődje, Jacques Chirac kelet-euró­pai politikáján, amelyet meghatá­rozott az a pillanat, amikor Chirac csípős hangon kioktatta a Washing­ton mögött felsorakozó közép-eu­rópai NATO-tagállamokat. A börtön elleni támadás volt a felkelők eddigi egyik legmerészebb és leglátványosabb katonai akciója Véres fogolyszabadítás Afganisztánban Az autóba rejtett pokolgép felrobbanása után támadták meg a börtönépületet (Reuters-felvétel Románia: a második fordulóban sem számítottak magas részvételre Folytatódott a magyar-magyar verseny MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Különtalálkozó Sarkozy francia államfővel V4-CSÚCS lesz ma Prágában KOKES JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents