Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-13 / 137. szám, péntek

2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 13. www.ujszo.com RÖVIDEN Gašparovič az önkormányzatok mellett Pozsony. Ivan Gašparovič államfő nem írta alá a parlament ál­tal nemrég elfogadott építkezési törvény módosítását, amely sze­rint a befektetők eldönthették volna, hogy építési engedélyüket az önkormányzat régi, vagy az aktuális területrendezési terve szerint bírálják el. A módosítást a parlamenti ellenzék és az önkományza- tok is bírálták, szerintük ugyanis a törvény a községek ellen irá­nyult, vagyis a közérdek helyett a beruházók érdekeit részesítette volna előnyben. Az államfői vétót követően a módosítás újbóli el­fogadásához a parlamentben a 150 képviselő többségi szavazatá­ra lesz szükség. Az ellenzéki képviselők szerint a törvény csak né­hány, a jelenlegi kormánypárthoz közel álló beruházónak felel meg. Példaként a bazini szemétlerakat megépítését tervező társa­ságot említették, amely mögött az SDKÚ szerint a Smerhez közeli emberek állnak. A szemétlerakatot a város egyik lakónegyedének közelében kezdték megépíteni - ezt a módosított területrendezési terv nem engedélyezi, a régi viszont igen. (č, s) Kisebb pénzbüntetés a Slovnaftnak Pozsony. A Legfelsőbb Bíróság tegnap jelentős mértékben, kö­zel 500 millió koronával csökkentette a Slovnaft olajfinomító számára kirótt árképzés miatti büntetést. A pénzügyminisztérium még 2005-ben 1,34 milliárd koronás (44,66 millió euró) bünte­téssel sújtotta az olajtársaságot azért, mert szerinte a cég 2002 és 2004 között olyan költségeket is beszámolt a kiadásaiba, ame­lyekre nem volt jogosult, ráadásul az üzemanyagokért olyan árat kért, ami indokolatlanul magas nyereséget hozott számára. A Leg­felsőbb Bíróság a büntetést tegnap 838,07 millió koronára (27,93 millió euró) csökkentette, arra hivatkozva, hogy a pénzügyminisz­térium korábban rossz számításokból indult ki. Ivan Ruman, a Legfelsőbb Bíróság szenátusának az elnöke szerint a döntés ellen már nem lehet fellebbezni. (SITA) Kapsch: botrányos a sztrádatender Pozsony. Botrányosnak nevezhető az elektronikus autópálya­rendszerre kiírt szlovákiai versenypályázat - állítják a pályázaton résztvevő osztrák Kapsch TrafficCom társaság képviselői. A Kapsch vezette konzorcium épp ezért fellebbezett a Nemzeti Autópálya­társaság döntése ellen. A pályázat nyertese ugyanis a SanToll kon­zorcium, amely a legdrágább piegoldást kínálta. A legolcsóbb meg­oldást ugyanakkor a Slovakpass ajánlotta, amely 19 milliárd koro­náért (633,3 millió euró) végezné el a megbízást, míg a Tossy 19,6 milliárdot (653,3 millió euró), a Kapsch 22,6 milliárdot (753,3 mil­lió euró), a SanToll pedig 25,7 milliárdot (856,6 millió euró) kért. A Kapsch szerint a pályázatot eleve úgy hirdették meg, hogy azon a SanToll nyerjen. Sem az autópálya-társaság, sem a közlekedési mi­nisztérium nem akarta kommentálni a Kapsch állításait. (SITA) Szlovák rendőrök Horvátországban Pozsony/Zágráb. Horvátország tegnap hivatalosan is bejelentet­te, megszüntette a turistákra vonatkozó húsbehozatali tilalmat, vagyis a tejet, tejtermékeket, fogyasztásra szánt húst a korábbi felté­telek mellett vihetnek az országba. Aszlovák rendőrség kiválasztotta azt a nyolc rendőrt, aki július 1. és szeptember 1. között a horvát ten­gerparton teljesít szolgálatot. A szlovákiai kirándulókat segítő rend- fenntartók Makarska és Gospié térségében szolgálnak majd. (c,s) Pedofil miatt szidja az ellenzék Ficót Pozsony. Robert Fico kormányfőnek le kellene vonnia a politikai felelősséget, amiért a szlovákiai hatóságok nem tudták letartóztat­ni Antonín N. pedofilt, aki ellen Csehországban a 9 éves Jakub Šimánek megerőszakolása és meggyilkolása miatt indult eljárás - állítják az ellenzéki SDKÚ és a KDH elnökei. „Fico végre kihúzhatná a fejét a homokból, és cselekednie kellene” - mondta Mikuláš Dzu- rinda, az SDKÚ elnöke. Hozzátette: az igazságügyi és az egészség- ügyi tárca felelőssége, hogy az országban még mindig nincs olyan intézet, amelyben a rendkívül veszélyes, pszichikailag sérült sze­mélyeket lehetne kezelni. Robert Fico kormányfő szerint már kere­sik a megoldást az intézmény kialakítására, (s) Továbbra is rossz Mikulás Máig bíznak a kormányfőben Pozsony. Továbbra is Robert Fi­co kormányfő a legmegbízhatóbb politikus a lakosok körében, maga­san lekörözve az államfőt is, derül ki az MVK ügynökség legújabb fel­méréséből. Iveta Radičová végzett a 3. helyen a maga 18,4%-ával, aki februártól 1%-kal növelte népszerűségét. A kutatás kiterjed a legmegbízhatatlanabb politiku­sokra is. Ott Mikuláš Dzurinda, az SDKÚ elnöke vezet. Pavel Haulík szociológus szerint az eredmény nem meglepő, már kormányzása óta ő hazánkban a legnépsze­rűtlenebb politikus. DzurindátJán Slota, az SNS vezére követi, majd Vladimír Mečiar és Csáky Pál jön. A magyar politikusok közül Bugár Béla a 8., Duray Miklós pedig 9. he­lyen all a negatív listán. (S,-hos) Dzurinda megítélése Lesmesbízhatóbb politikusok Robert Fico 42,6 Ivan Gašparovič 33,6 Iveta Radičová 18,4 Ján Slota 15,3 Robert Kaliňák 14,1 Vladimír Mečiar 11,8 Busár Béla 8,8 Legmcgbízhatatlanabb politikusod l Mikuláš Dzurinda 39,9 Ján Slota 36,8 Vladimír Mečiar 36,5 Čsáky Pál 24,7 Robert Fico 16,7 Ivan, Miklós 14,0 Pavol Hrušovský 11,6 Az adatok százalékban értendők (Forrás: MVK) A szociális szolgáltatásnyújtás pénzelésével terhelik meg az önkormányzatokat Segítenének, de miből? Kis pénz, kisforí? Nem minden rászorulónak jut majd több. (SITA-felv.) Pozsony. Jövő évtől a közsé­geknek és a kerületi önkor- mányzatoknak jóval több ki­adásuk lesz, ha életbe lép az új, szociális szolgáltatások­ról szóló törvény. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A törvény alapján ugyanis, a szociális és családügyi minisztéri­um számításai szerint, a községek és kerületi önkormányzatoknak 2 104 629 000 koronával (70 154 300 euró) növekedne a költségve­tésük. Ebben még nincs benne az ápolók, gondozók képzése, az eh­hez szükséges 194 338 000 koro­nát (6 477 933 euró) az Európai Unió strukturális alapjaiból kell fedezni. 2010-ben 2 665 663 000 koronával (88 855 433 euró), 2011-ben pedig 2 750 964 000 ko­ronával (91 698 800 euró) lenné­nek magasabbak az önkormányza­tok kiadásai a törvény hatályba lé­pését követően. A tárca a szociális segítségnyújtásra jövőre 44 156 000 koronát (1 471 866 euró), 2010-ben 33 911 000 koronát (1 130 366 euró) szán. Ján Oravec, a Szlovákiai Városok és Falvak Tár­sulásának (ZMOS) elnökségi tag­ja, Párkány polgármestere úgy vé­li, a községeknek ezeket a kiadá­sokat nem lesz miből fedezniük. „A minisztériummal való tárgyalása­ink eddig arról szóltak, hogy a szo­ciális szolgáltatásnyújtás kötele­zettsége nem száll át az ön- kormányzatokra” - nyilatkozta la­punknak Ján Oravec. „Tekintettel a szociális szolgáltatások decent­ralizációjának lezajlott folyamatá­ra, szükséges újra rendezni a részt vevők kötelességeit és jogait, szem előtt tartva a veszélyeztetett lakos­sági csoportoknak nyújtott segít­séget, hogy ne kerüljenek a társa­dalom peremére” - áll a tárca ja­vaslatának indoklásában. A tárca szerint a törvénnyel a „kedvezőt­len demográfiai folyamatból, az elöregedésből származó problé­mákra” reagálnak. A jogszabály több újdonságot bevezet, a súlyo­san egészségkárosodott szemé­lyeknek a jövőben a munkahivata­lok adnák ki a parkolási igazol­ványt. Bevezeti a tolmácsszolgál­tatás (jelbeszédtolmács) igénybe­vételének lehetőségét is. (sán) Ellenzéki egyezkedés Máris nyitnak az MKP felé? Pozsony. Az alkotmánybíróság­hoz fordul a KDH és az SDKÚ az egészségbiztosítókról szóló tör­vény miatt, mely megtiltja számuk­ra, hogy szabadon rendelkezhes­senek a nyereségükkel. A két párt a tegnapi „ellenzéki” találkozón egyezett meg erről, melyre ismét nem hívták meg az MKP képviselő­it. Mikuláš Dzurinda szerint az al­kotmánybírósági beadványhoz csatlakozhat a magyar párt is. „Ez ügyben készek vagyunk nyitni az MKP felé is” - mondta az SDKÚ el­nöke. Berényi József, az MKP el­nökhelyettese kicsi, de pozitív lé­pésnek tartja a két másik ellenzéki párt felhívását. ,A beadványt át kell tanulmányoznunk, de a gesztust pozitív lépésnek tartom a viszony javítása érdekében” - mondta la­punknak az MKP elnökhelyettese. Az egészségbiztosítási törvényt az MKP is bírálta a parlamenti elfoga­dása során; nem értett egyet azzal, hogy korlátozzák az egészségbizto­sítók nyereségének felhasználását. A korlátozást Robert Fico kormány­fő és Ivan Valentovič korábbi egész­ségügyi miniszter szorgalmazta, akik szerint megengedhetetlen, hogy hasznot húzzanak a egész­ségügyijárulékokból. (lpj, s) A kormányfő Kramplová munkájával is elégedett Nicolas Sarkozy a visegrádiak csúcstalálkozóján Fico megdicsérte Simont Gyurcsány tárgyal Ficóval ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Robert Fico kormány­fő tegnap a földművelésügyi tárca kétéves eredményét értékelte. A miniszterelnök Zdenka Kramplová -minisztert is megdicsérte, a föld­alapról (SPF) szóló új törvény kap­csán pedig mind a ketten az ellen­zéket kritizálták. A földalap fel­ügyelőtanácsának 11 tagja közül kettőt az ellenzék jelölne. Az el­lenzéki pártok úgy vélik, ez csak látszatmódosítás, továbbra sem tudnák reálisan ellenőrizni az alap által megkötött szerződéseket. A kormányfő megdicsérte a tárcát az uniós alapok 2004 és 2006 közötti kihasználásával kapcsolatban is - Fico ezzel közvetve a második Dzurinda-kormány földművelés­ügyi miniszterét, Simon Zsoltot veregette vállon. „Nagyon szépen köszönöm az elismerést magam és a kollégáim nevében” - reagált Fi­co szavaira Simon, aki a kormány­fő által említett időszakban a földművelésügyi tárcát irányítot­ta. Szerinte aggasztó, hogy az uni­ós alapok új, 2007-2013 közötti merítési időszakában - amely már a jelenlegi kormány idejére esik - idáig egyetlen szerződést sem kö­töttek még meg. ,A projekteket át­vette a tárca, de még egyet sem ér­tékelt ki. 2009 tavasza előtt nem reális, hogy a keretből meríteni tudnának a pályázók” - mondta Simon. A volt tárcavezető szerint ezért a helyzetért „inkább Miroslav Jureňa volt miniszter hibáztatha­tó, mint Kramplová”. (MSz, SITA) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Prága. Biztosan tár­gyal Gyurcsány Ferenc miniszter- elnök szlovák partnerével a hétfői prágai visegrádi csúcstalálkozón, ez azonban nem tekinthető hivata­los megbeszélésnek - mondta teg­nap Göncz Kinga magyar külügy­miniszter, aki kiemelte: továbbra is folyik a hivatalos kétoldalú ta­lálkozó előkészítése. Ha valóban felmutatható eredmények lesznek a kétoldalú kapcsolatok terén, ak­kor kerülhet sor ezekre a tárgyalá­sokra - tette hozzá. Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnökének múlt heti kijelentésére reagálva a magyar külügyminiszter azt mondta: a vitákat politikai szinten kell tartani, és nem személyes szin­ten. A szlovák politikus korábban „kócos asszonynak” nevezte Göncz Kingát. Az Európai Unió jövőbeni működéséről tárgyal elsősorban a négy visegrádi ország kormányfő­je - köztük Gyurcsány Ferenc és Robert Fico -, továbbá Nicolas Sarkozy francia államfő hétfőn Prágában - közölték tegnap a cseh fővárosban. Vasárnap estére munkavacsorát terveznek, majd hétfő délelőtt hivatalos tárgyalás­ra kerül sor. Gyurcsány Ferenc a hozzáférhető információk szerint csak hétfőn reggel érkezik a cseh fővárosba. Emellett Donald Tusk lengyel kormányfő is lerövidíti hétfői prágai tartózkodását, és a közös sajtóértekezleten már nem vesz részt, (-kés, mti) A hazai szakszervezeteknek nem tetszik, hogy az Európai Unióban akár heti 48 óra is lehet a munkaidő Semmi kedvünk látástól vakulásig dolgozni A kórházakban megengedett a heti 56 óra munkaidő is (SITA-felv.) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Luxembourg/Pozsony. Euró­pában 48 óra lesz a heti maximális munkaidő, a túlórákat beleértve - egyeztek meg az Európai Unió munkaügyi és szociális miniszte­rei. A megállapodás szerint ezt - a dolgozó beleegyezésével és a kol­lektív szerződésbe foglalva - nö­velni lehet 60 órára, illetve ha egy tagállamban az ún. inaktív időt, például az ügyeletet is beleszámol­ják, akkor 65-re (túlórákkal együtt). „A legfontosabb, hogy hosszú idő után végre kimozdul­tunk a holtpontról, magyarázza az Európai Bizottság munkaügyekért felelős biztosa, Vladimír Špidla. A tagállamok hat éve nem tudtak egységes álláspontra jutni a heti munkaidő hosszáról. A javaslatot még el kell fogadnia az Európai Parlamentnek is, ha ez jóváhagyja, akkor a nemzeti parlamenteknek három éven belül hozzá kell igazí­taniuk saját munkajogi törvényei­ket. Szlovákiában jelenleg 40 óra a heti munkaidő, ami legfeljebb 48 óra lehet, az egészségügyben pe­dig 56 óra a felső határ. A Szak- szervezetek Konföderációja (KOZ) nem ért egyet a változtatással. „Az uniós szabályozás maximálisan 48 órás munkaidőről beszél. Ennél kevesebb tehát lehet, több csak ki­vételes esetekben. Ha a szlovák parlament úgy döntene, esetleg mégis megemeli a mostani heti 40 órás munkaidőt 48 órára, tiltakoz­ni fogunk. A heti plusz 12-17 mun­kaóra ellen pedig különösen, hi­szen ez azt jelentené, hogy az em­bereknek látástól vakulásig dol­gozniuk kellene” - nyilatkozta la­punknak Ľubomír Čierny, a KOZ szóvivője. Szlovákiában a tavaly szeptembertől hatályos munka­törvénykönyv szerint évi 400 óra a maximális túlóraszám - 150 óra a munkaadó elrendelésére, 250 pe­dig megegyezéssel. A heti 12-17 munkaórával való növekedés évente több mint 600 túlórát jelen­tene. Heves vitákat váltott ki az EU- miniszterek között az inaktív-aktív munkaidő, tehát az ügyelet témája is: a jelenleg érvényes közösségi jog szerint beleszámít a munka­időbe az ügyeleti idő, még ha a munkavállaló ezalatt akár pihent is. A jövőben viszont figyelmen kí­vül hagynák az inaktív időt, tehát például az ügyeletes orvos munka­idejébe csak az számítana bele, amikor ténylegesen dolgozik, vagyis beteghez riasztják. Az egyes tagországok szabályozásai azon­ban ettől is eltérhetnek. A meg­hosszabbított heti munkaidő (a 60 vagy 65 óra) elsősorban az egész­ségügyben dolgozókat érintené. „Számunkra - orvosok, nővérek - ez annyit jelentene, hogy úgy­mond hivatalosan is többet túl­óráznánk, ez a gyakorlatban ugyanis már most is így van - az egészségügyben 56 óra a heti munkaidő, de gyakorlatilag ennél többet dolgozunk, hiszen rengeteg az ügyelet3’ - nyilatkozta lapunk­nak Anton Szalay, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetnek elnö­ke. „Statisztikai kimutatások sze­rint egy orvos évi 1000 órával töb­bet tölt a munkahelyén, mint a más ágazatokban dolgozók. Az igazi probléma azonban az, hogy az el­végzett munkát, beleértve a túl­órákat, ügyeleteket is, anyagi érte­lemben nem honorálják meg­felelően” - fejtette ki Anton Szalay. A hazai szaktárcának nincsenek kifogásai az uniós rendelet ellen. Viera Tomanová miniszter minden oldalról kiegyensúlyozottnak tart­ja. (sán, sita, mti)

Next

/
Thumbnails
Contents