Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-12 / 136. szám, csütörtök
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 12. www.ujszo.com RÖVIDEN Bartók+ Szlávok 2008” Miskolc. „Bartók+Szlávok 2008” címmel tegnap nyílt meg a nyolcadik Miskolci Nemzetközi Operafesztivál. A tizenkét napos operafesztiválon Bartók Béla művei és szláv zeneszerzők alkotásai csendülnek fel. Az opera mellett koncertek, balett, opera-rock show, gyermekelőadások és utcai rendezvények színesítik a palettát. Idén több mint félszáz programmal és - hasonlóképp az eddigi hagyományokhoz - számos helyszínen várják az operakedvelőket, illetve valamennyi érdeklődőt, aki szereti az igényes zenét és a kultúrát. Különleges produkciónak ígérkezik például a pozsonyi operatársulat előadása, Csajkovszkij Anyeginje, amelyet az egyik legnevesebb rendező, Peter Konwitschny újított fel a fesztiválra, illetve a Moszkvai Helikon Színház Borisz Godunov-előadása, amelyen a Muszorgszkij-mű Sosztakovics által hangszerelt verziója hangzik el. (mti) Heath Ledger Ösztöndíj Alapítvány Los Angeles. A januárban elhunyt Heath Ledger számos ausztrál pályatársát támogatta a hollywoodi előrejutásban. Egy nevét viselő ausztrál ösztöndíj-alapítvány most ezt a missziót karolta fel. „Egy egész ausztrál közösség lehet hálás a nagylelkűségéért” - nyilatkozta az alapítványt létrehozó Australians in Film (AiF) szervezet elnöke. „Az ösztöndíj Heath Ledger szellemében szolgálja küldetésünket, melynek célja, hogy segítsük és ünnepeljük az ausztrál filmeseket” - tette hozzá. A 28 éves korában véletlen gyógyszer-túladagolás következtében meghalt tehetséges sztár a filmes szervezet nagyköveteként dolgozott, és az alappal emléke előtt kívánt tisztelegni a testület. A Heath Ledger Ösztöndíj Alapítvány létrehozását a múlt héten jelentette be az AiF éves díjkiosztó ünnepségén, ahol a színész édesapjának köszönő sorait is felolvasták. (mti) Beszélgetés Peter Lipával, a jeles szlovák jazzmannel, aki a közelmúltban ünnepelte 65. születésnapját • • MTl-JELENTES Berlin/Bishkek. Hetvenkilenc éves korában egy nürnbergi klinikán kedden elhunyt Csingiz Ajt- matov kirgiz író. A világhírű író halálát hírügynökségi jelentések szerint súlyos tüdőgyulladás okozta. Ajtmatov 1928. december 12-én a kirgizisztáni Sekerben született sokgyermekes családban. Édesapját 1937-ben letartóztatták és kivégezték, így édesanyja és testvérei taníttatták. Kirgiz nyelven írt első elbeszélései 1952-ben jelentek meg. A második világháború idején játszódó Dzsamila szerelme című kisregénye tette világhírűvé, amelyet Louis Aragon „a legjobb szerelmes regényként” méltatott, és le is fordította franciára. A férjét egy háborús veterán kedvéért elhagyó kirgiz fiatalasszony története nagy vitát robbantott ki a muzulmán többségű, férfiak uralta társadalomban. Másik jól ismert írása, A versenyló halála (1967) egyszerű, erőteljes népi motívumaival a korszak óvatos, de hiteles kritikája. 1970-ben adták ki legköltőibb- nek tartott alkotását, az ősi motívumokban gazdag, meseszerű Fehér hajót, melyben egy gyermek gondolatvilágán átszűrve ábrázolja a kirgiz hétköznapok olykor kegyetlen világát. 1981-ben közölte a Novij Mir irodalmi folyóirat Az évszázadnál hosszabb ez a nap című regényét, amely talán a legteljesebben tükrözi írója erkölcsifilozófiai világnézetét. Ezzel a művével is kiállt a Szovjetunión belüli nem orosz ajkú kultúrák és nyelvek megőrzéséért. A Vesztőhely című 1986-os regénye kábítószerekről, annak termeléséről és kereskedelméről szól, reménytelenségben élő, istenkereső és az önpusztításba menekülő embereket ábrázol. Utolsó regénye az idén jelent meg magyarul Amikor leomlanak a hegyek (Örök menyasszony) címmel. Egyike volt a világ legtöbb nyelvre lefordított szerzőinek, számos művét színpadra alkalmazták (A versenyló halála, Az évszázadnál hosszabb ez a nap), illetve megfilmesítették (Az első tanító, Fehér hajó, Korai darvak), s ő is több forgatókönyvet írt. Ajtmatovot a kirgiz nemzeti irodalom megteremtőjeként, világ(ČTK-felvétel) tanácsadója volt. Az 1990-es évek elejétől idén márciusi nyugdíjazásáig képviselte hazáját Franciaországban, Belgiumban és Luxemburgban, illetve Kirgizisztán állandó képviselője volt az EU-nál, a NATO-nál és az UNESCO-nál. Szívesen látott vendége volt filmfesztiváloknak, tagja volt nemzetközi kluboknak, így az 1993-ban alakult Budapest Klubnak is. 1993-ban megkapta az osztrák Európa irodalmi díjat, és több alkalommal jelölték az irodalmi Nobel-díjra. Legutóbb május végén jelentették be, hogy irodalmi Nobel-díjra jelöli a türk nyelvcsaládhoz tartozó országok kulturális minisztereinek állandó tanácsa. 2005-ben Pro Cultura Hungari- ca kitüntetést kapott, életműve elismeréseként 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést. 80. születésnapja tiszteletére 2008-at Csingiz Ajtmatov évének nyilvánították Kirgizisztánban. Örömét leli a munkájában Amikor megérkeztem a bécsi Osztrák-szlovák Kulturális Egylet klubjába, Peter Lipa éppen egyik legismertebb dalát, a „Maturantky”-t próbálta. Felém biccentett, majd miután befejezte a dalt, odajött hozzám. Bemutatkoztam, ő pedig így szólt: „Akkor biztosan beszélsz magyarul. Mivel a szüleim magyarok voltak, én is beszélek valamennyire.” így magyarul beszélgettünk. POSTA ÁKOS ISTVÁN Egyike volt a világ legtöbb nyelvre lefordított íróinak Elhunyt Csingiz Ajtmatov irodalmi rangra emelőjeként ünnepelték. Egyike volt azon kevés kirgiznek, akit ötmilliós országa határain kívül is ismertek, egyúttal hazája legtekintélyesebb közszereplői között tartották számon, akinek komoly befolyása volt a kirgiz politikai életre is. A Szovjetunió átalakulásának időszakában is vállalt politikai szerepet, 1989-től Mihail Gorbacsov Nagyon sokfelé turnézik Kár- pát-medence-szerte, CD-i és DVD-i is hol itt, hol ott jelentek meg. A jazz ugyan nem középeurópai műfaj, ön mégis itt műveli sikeresen. Közép-Euró- pát tekinti hazájának, zenei bölcsőjének? Itt születtünk, itt éljük le az egész életünket... Ez elől nehéz elbújni. Ha az ember szeretne is valami mást csinálni, úgyis az jön belőle, ami a vérében van. Nálam is az a helyzet, hogy a véremben van valami zene, az pedig itteni, közép-európai zene, így ezt művelem. Amúgy európai embernek érzem magam, és nagyon örülök, hogy ma már szabadon annak érezhetem magam, s úgy élhetek, mint egy európai ember. le. És ez rossz, természetesen. Ezért félnek. Az emberek pihenni akarnak egy koncerten, élvezni akarják, nem akarnak bonyolult dolgokat hallani. Ezért aztán félnek. Pedig nincs mitől, hiszen a jazznek is sokféle arca van. Milyennek látja a magyar, a cseh és a szlovák zenei életet? Van valami különbség köztük? Számomra egységes, mert mindenhol otthon érzem magam. Per- m sze bizonyos mértékben mindenütt vannak különbségek. A cseh- 4 országi piac a legerősebb. Ott tízmillió ember él, és a televízió nagyon erős. Sok a zenész, sok a hall- ® gató, sok a koncert és sok a szervező is, szóval rengeteg a lehetőség. Magyarországon pedig a színpad erős. Nálunk, Szlovákiában ez a két dolog a leggyengébb. Nincs is annyi lehetőség, annyi zenész, de remélem, a folyamatos és fokozatos közeledéssel ezek a különbségek csökkenni fognak. (CTK-felvétel Eperjesen született. Hogyan indult a zenei pályája? Eperjesen születtem, de a szüleim magyarok. Édesapám Pesten látta meg a világot, az édesanyám Berettyóújfalun. Epeijesen nőttem fel, ott szerettem bele a zenébe. Rengeteg különböző műfajú muzsikát hallgattam, és osztályoztam is őket magamnak, hogy mi az, ami tetszik bennük, és mi az, ami nem. Aztán elkezdtem énekelni, játszani, de eleinte nem gondoltam, hogy valaha is zenével fogok foglalkozni. Még 35 évesen is a Szlovák Rádióban dolgoztam szerkesztőként, csak azután lettem szabadúszó énekes-zenész. Azóta ezt csinálom. Olyan ember vagyok, aki örömét leli a munkájában. Nem mondom azt, hogy jaj, már megint hétfő van, már megint munkába kell mennem! címmel. Az volt és most is az az ideám, hogy megszerettessem az emberekkel a jazzt, hogy ne féljenek tőle, hallgassák, mint minden más zenei műfajt, és találják meg a jazzben azokat a darabokat, amelyek hallgatása közben jól érezhetik magukat. Rádiós szerkesztőként milyen műsort készített? Zeneit? Eleinte tudományos-műszaki, később már csak zenei műsorokat készítettem. Akkor kezdtem el vezetni a rádióban egy saját jazz- programot, Jazz mindenkinek Vannak, akikfélnekajazztől? Persze, sokan! Sokan gondolják, hogy ez valami komoly, dep- resszív stílus, mert úgy gondolják, a zenészek sokszor csak saját maguknak játszanak. Hogy ezt a zenét csak a muzsikusok élvezik, és a közönség valahogy kimarad belőMi a véleménye a szlovák-magyar kapcsolatokról, főként a jelenlegi politikai helyzet tükrében? Ön szerint a jövő- 4 ben hogyan fog alakulni ez a m helyzet? Remélem, jól alakulnak majd a dolgok, bízom benne, hogy nem 4 lesznek problémák. A problémákat csak a politikusok csinálják. A szlovákok és a magyarok sok-sok évig éltek együtt, és sosem volt ebből probléma. De a politikusok tőkét akarnak kovácsolni abból, hogy mindig kihúznak valamilyen kártyát, és ezekkel játszanak. Ez nekem nem nagyon tetszik. Az jobban tetszene, ha a politikában egyáltalán nem lenne olyan párt, amelyik nemzetiségi alapon szerveződik. Szóval ne legyen se szlovák, se magyar párt. Csak politikai £ pártok legyenek. Mert ha nekünk, az ország polgárainak valami jó, € akkor az jó, ha pedig rossz, akkor rossz, függetlenül attól, hogy szlo- _ vákok vagy magyarok vagyunk. ™ Június 25-ig látható az At Home Galletyben Milan Kováč fiatal képzőművész üvegből készült installációja Az éltető hatalom misztikus összefolyásai TALLÓSl BÉLA Somoija. Beszédes zsinagógaterek. Voltak benne repülésre elrugaszkodott varjak. Voltak origa- miröptű papírszárnyasok. Voltak megszólaló Singer-varrógép-gra- mofonok. Volt világújságot olvasó sokszavas hirdetőoszlop. Volt menetrend által nem jelölt vagonokat szállító talpfa. Ugyanoda csomagoló bőröndök. Volt bogárhátú bádog ikergarázs. Most vízöntés van. Tölcséres bádogkannákból kiömlő vízesés. Üveggé merevedett vízsugár. Június 25-ig látható az At Home Galleryben Milan Kováč fiatal képzőművész üvegből készült installációja, melynek a Sútok (Összefolyás) címet adta. A felsoroltak mind-mind művészetté tárgyiasított lények, amelyek önmagukban is sokat mondanak, de a hely szellemével még inkább szóra nyílnak. A kiöntött vízzel belső képekben, belső hangulatok és történelmi (biblikus) tudásunk előhívásával összefolyik minden, ami a zsinagóga terében a világmindenség esszenciális, alaktalan anyagának jelképeként jelenhet meg. A zsinagógában a fiatal szlovák képzőművész installációján szétömlő és összefolyó víz kinek-ki- nek jelentheti az élet vizét, a megtisztulás vizét, az új élet vizét vagy a bezártság korlátáit elmosó vizet. De lehet ez az ugyancsak jelképes tartalmakkal is felruházott üveg sugaraiban művészileg modellált változatban megjelenő víz a misztikum forrása is. Lehet a kereszt- ség vize, a Szukót ünnepén áldozott víz, a Taslich „bűngyűjtő” vize vagy a húsvét megújító vize. Ezeken a különböző jelentéseket összefolyató vizsugarakon megcsillan a beszűrődő fény. A szikrázó fényben és vízben állva és megmártózva újabb áradat járja át a befogadót (ha engedi): a min- denséggel mért szellemi értékek megtisztulásának folyamata. A zsinagóga szellemiségén átszűrve a víz így a legnagyobb éltető hatalom lehet. Amelynek tulajdonsága, hogy nemcsak össze-, hanem szétfolyik. A falakon túlra is kiárad. (Somogyi Tibor felvétele)
