Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-10 / 134. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 10. Külföld 9 Megkezdte utolsó európai körútját az amerikai elnök - támogatást fog kérni utódja számára az európai szövetségesektől Könnyebb lesz a vízummentes beutazás Szigorú ellenőrzés az EU-USA csúcstalálkozó helyszínén, még a fii alatt is bombát keresnek (SITA/AP-felvétel) Ljubljana/Washington. Amerikai elnökként utolsó európai körútját kezdte meg tegnap George Bush, aki tegnap este érkezett a szlovén fővárosba. Az unió soros elnökeként Szlovénia rendezi meg ugyanis a soros Európai Unió-Egyesült Államok csúcstalálkozót. ÖSSZEFOGLALÓ A június 16-ig tartó körút során Bush Szlovénia után Németországot, Olaszországot, a Vatikánt, Franciaországot és Nagy-Britanni- át keresi fel. Szakértők nem várnak semmiféle szenzációs bejelentést az elnök részéről a mostani, valószínűleg utolsó nagy külföldi útja során. Mindenesetre támogatást fog kérni utódja számára több fontos kérdésben, ilyenek: az afganisztáni terrorellenes kampány, az Iránra kifejtendő nagyobb nemzetközi nyomás és az együttműködés a klímaváltozás elleni harcban. A Fehér Ház már jelezte, Bush haladást remél több, az USA és Európa között meglévő kereskedelmi probléma megoldásában is. Washingtonból való elutazása előtt az elnök interjút adott a szlovéniai POP TV-nek, hangsúlyozva: könnyebbé teszi a januártól életbe lépő új szabályozás az Egyesült Államokba történő vízummentes beutazást. „Hogy megnehezítettük-e a vízummentes országok állampolgárai számára a beutazást az USA- ba? Nem, megkönnyítettük” - fogalmazott. Bush interjújának szövegét a Fehér Ház vasárnap este tette közzé. Michael Chertoff belbiztonsági miniszter egy hete jelentette be: január 12-től a vízummentességet élvező államokból beutazóknak indulásuk előtt legalább 72 órával online regisztráltatniuk kell magukat az amerikai kormánynál. Bush - aki kifejezetten a szlovéniai USA-EU csúcstalálkozó miatt adta az interjút - azzal érvelt: a papírmunkát még az utazás előtt el lehet intézni elektronikus úton, „ami reményeink szerint valójában megkönnyíti az utazást”. Az amerikai belbiztonsági tárca tájékoztatása szerint az online regisztráció során ugyanazokat az adatokat kell majd közölni, amelyeket az utasoknak az I-94-es belépési kártyán fel kell tüntetniük, amikor az Egyesült Államok területére lépnek. Meg kell adni előre például az útlevélszámot, a lakhelyet, valamint azt, hogy az utasnak van-e fertőző betegsége, részt vesz- e terrorista tevékenységben. Washington szerint az intézkedés elsősorban Amerika biztonságának erősítését hivatott szolgálni: az előzetes utasregisztrációval köny- nyebben kiszűrhetők a vízummentes országokból érkező esetleges terroristák. ,Aggódom amiatt, hogy az emberek azt mondják, Amerika nem akarja többé, hogy odautazzunk. Pedig én és a kormányom ezt másképp gondoljuk.” A vízummentes beutazás szigorítását több amerikai légitársaság ellenzi azon az alapon, hogy várhatóan vissza fog esni a turizmus, és nehezebb lesz gyors üzleti utakat tenni az USA-ban. Jelenleg 27 állam - Nyugat-Európa legtöbb országa, továbbá Ausztrália, Brunei, Japán, Új-Zéland és Szingapúr - polgárai utazhatnak vízum nélkül Amerikába. Az USA idén 8 új állammal írt alá előzetes megállapodást a vízummentességi programhoz való csaüakozásról. (ú, MTI) Laura a tervezettnél előbb érkezett Ljubljana. Az eredetileg tervezettnél több mint 24 órával előbb, már vasárnap este megérkezett Laura Bush a szlovén fővárosba - jelentette egy szlovén kereskedelmi televízió. A POP TV szerint az amerikai elnök feleségének késő esti érkezése meglepetésként érte a szervezőket. Laurának eredetileg tegnap este, a főijével együtt kellett volna Ljubljanába érkeznie. A first lady előzőleg, vasárnap előre be nem jelentett látogatást tett Afganisztánban. (MTI) Előrehozott választásokat sürget a Fidesz elnöke Obama ötven államban kezd kampányt - McCain kihasználja Hillary érveit Orbán tárgyalni hívta Fodort Átveszi Clinton szakértőit is MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Orbán Viktor levélben tárgyalásra hívta Fodor Gábort, az SZDSZ új elnökét. A Fidesz elnöke tegnap egy budapesti sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy ha az SZDSZ valódi ellenzéki pártként viselkedik, akkor megvan a szükséges számú szavazat a parlament feloszlatásához, ami az előrehozott választások előfeltétele. Fodor Gábor a levélről annyit mondott, hogy megkapta, de tartalmáról nem beszélt. Orbán szerint az MSZP-t kivéve mindenkinek érdeke - beleértve az SZDSZ-t is -, hogy minél hamarabb döntésképes kormánya legyen az országnak, ez pedig előrehozott választások nélkül nem megy. Hozzátette: előrehozott választások akkor lehetségesek Magyarországon, ha a parlament a jelenlévő képviselők több felének igen szavazatával feloszlatja önmagát. „Valóban kaptam levelet és ezzel a párbeszéd elkezdődött” - mondta újságíróknak Fodor. Hozzátette, hogy minden pártelnökkel találkozót tervez és a levélre válaszolni fog. „Nem voltunk az utóbbi fél évben olyan közel a komoly hatalmi változás lehetőségéhez, mint amilyen közel most vagyunk. Az a kérdés, hogy az SZDSZ bölcsessége és bátorsága meddig terjed” - mondta a Fidesz vezetője. Annak kapcsán, hogy Fodor Gábor szerint az SZDSZ csak akkor támogathatja az előrehozott választást, ha a pártok megállapodnak abban, a következő kormány nem módosíthatja az alkotmányt, a választási és az állampolgárságról szóló törvényeket. Orbán azt mondta: ezek azok a kérdések, amelyekről beszélni kell. Reménytelennek tartotta, illetve rendkívül csekély esélyt adott annak, hogy az SZDSZ visszamegy a koalícióba, és minden folytatódik úgy, ahogyan eddig, csak másképp hívják majd miniszterelnököt. „Ennél sokkal jobb véleménnyel vagyok az SZDSZ új elnökéről” - jegyezte meg Orbán, aki szerint az SZDSZ kiírná magát a politikából, ha visszasündörögne a koalícióba. ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Barack Obama, aki várhatóan a Demokrata Párt jelöltje lesz a novemberi amerikai elnökválasztáson, mind az ötven szövetségi államra kiterjedő kampányt kezd. Arra a hatalmas lelkesedésre, a minden korábbinál magasabb választói részvételre alapoz, amely az idei demokrata előválasztásokat jellemezte. John McCain, a várható republikánus elnökjelölt bázisához is szólni kíván az olyan vörös, vagyis a tradicionálisan a republikánus elnökjelöltekre szavazó államokban, mint Észak-Karolina, Missouri vagy Montana. Obama tegnap Észak-Karolinába utazott, ahol 32 éve nem tudott győzni demokrata elnökjelölt. Az afroamerikai szenátor - miután egyértelművé vált jelöltsége, és korábbi vetélytársa, Hillary Clinton is bejelentette, hogy őt támogatja - elsősorban gazdasági programjával kívánja megnyerni a választók rokonszenvét, tudván, hogy a lakosságot leginkább a gazdasági Külön szakértők vigyáznak Michelle Obama szájára (ČTK/AP) nehézségek, egyebek mellett az emelkedő benzinár és a növekvő munkanélküliség aggasztja. Hangsúlyozza, hogy McCain szenátor, a leendő republikánus elnökjelölt elképzelései nem térnek el George Bush elnök hibás gazdaságpolitikájától. Obama eddigi kampányszervezetét most átalakítja általános választási gépezetté, kibővíti tanácsadóinak körét, állítólag Clinton szakértői közül is többet átvesz. Külön szakértői csapat fogja körülvenni feleségét, Michelle Obamát, akinek markáns személyisége és nyilatkozatai támadási felületet nyújthatnak a republikánusoknak. A The Wall Street Journal szerint Hillary Clinton támadásait Obama a következő öt hónapban is hallani fogja, erről a republikánusok gondoskodnak. Éles fordulat volt Hillary részéről, hogy Obama mellé állt, hiszen hónapokon át kíméletlenül támadta őt. És McCain stábja éppen ezt fogja kihasználni. A két nagy párt elnökjelöltje közötti őszi választási kampány elsősorban a politikai közép meghódításáról szól. McCain nem titkolja, meg akatja szerezni a Clinton-hívők és a konzervatív demokraták egy részének támogatását, amely nem tartja Obamát elég tapasztaltnak az elnöki posztra. „Még szövetségesének, Hillarynak is ez a véleménye Obamáról” - hangoztatják máris a republikánusok, olyan videókat köröztetve az interneten, amelyeken a volt first lady kétségbe vonja Obama rátermettségét. (MTI, ú) Határozatlan idejű sztrájkba kezdtek a spanyol teherautó-sofőrök tegnap az egekbe szökő üzemanyagárak ellen tiltakozva. Azokat a járműveket, amelyek áthajtottak útelzárásaikon, megrongálták. Akciójukhoz csatlakoztak Portugália kamionosai is. A spanyol-francia határ túloldalán, Franciaországban - ahol felvételünk készült - szintén tüntetések kezdődtek a hordónkénti 139 dollárra emelkedett olajárak miatt. i ' (Reuters-felvétel) Felsőbíróság előtt a Lisszaboni Szerződés Nemet mondanának a britek ÖSSZEFOGLALÓ London. Két napig vizsgálja a londoni felsőbíróság azt a brit kormánydöntést, amely kizáija a brit népszavazást az uniós Lisszaboni Szerződésről. A londoni jogi fórum elé egy magánszemélykezdeményezésére került az EU-referendum ügye. Stuart Wheeler, az ellenzéki Konzervatív Párthoz közel álló nagyvállalkozó keresete szerint ugyanis a brit választók törvényes elvárása a népszavazás a londoni alsóházban már jóváhagyott EU-szerződésről. A kibővített unió működésének szabályozására kidolgozott, eredeti alkotmányos szerződésről korábban a kormányzó Munkáspárt is referendumot ígért, de a tervezet a holland és a francia népszavazásokon elbukott, mielőtt a brit népszavazást kiírták volna. Az új szerződésről a Labour szerint nem kell referendumot tartani, mert az már nem ölti alkotmány formáját. Erről azonban komoly belpolitikai vita folyik azóta, hogy az uniós tagállamok vezetői az új szerződéstervezetet tavaly aláírták. A konzervatív ellenzék szerint ugyanis a Lisszaboni Szerződés jórészt csak a nevében különbözik a korábbi alkotmányos tervezettől, tartalmában szinte megegyezik azzal. Brit sajtóértesülések szerint a kormányt alaposan meglepte, hogy a felsőbíróság befogadta Wheeler keresetét és tárgyalási időt biztosított a beadványnak. Egyébként ha Nagy-Britanniá- ban referendumot rendeznének, az aLisszaboni Szerződés biztos és hatalmas bukását eredményezné, ugyanis a brit választók 90 százalékhoz közeli arányban szavazná- naknemmel. (MTI, ú) SlPRl-jelentés Őrült ütemű fegyverkezés Stockholm. Tavaly 6 százalékkal, az utóbbi tíz év alatt 45 százalékkal nőttek a világ katonai kiadásai - közölte ez évi jelentésében a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI). E kiadások tavaly 851 milliárd euróra (1339 milliárd dollár) rúgtak, ami a világ hazai össztermékének (GDP) 2,5 százalékát teszi ki, s fejenként 128,4 eurót jelent. A teljes összegnek közel a felét (45 százalék) az USA költötte el. Az 1998-2007 között Kelet-Európábán regisztrálták a hadikiadások leggyorsabb, 162 százalékos növekedését, ennek 86 százalékát Oroszország adta ld a fegyveres erőkre. Tíz év alatt Észak-Áme- rika katonai kiadásai 65, a Közel- Keleté 62, Dél-Ázsiáé 57, Afrikáé és Kelet-Ázsiáé pedig 51 százalékkal nőttek. (MTI) RÖVIDEN Már száz brit katonaáldozat London. Három brit katona halt meg egy afganisztáni öngyilkos merényletben - közölte vasárnap este a brit védelmi tárca. Ezzel százra nőtt az afganisztáni hadműveletekben 2001 óta meghalt brit katonák száma. Des Browne védelmi miniszter ebből az alkalomból nyilatkozatot adott ki. Szerinte az afgán hadszíntéren elesettek nemcsak az afgán nép, hanem - ahogy 2001. szeptember 11-ének tragikus eseményei megmutatták - az egész világ szabadságáért és stabilitásáért áldozták életüket. Sir Jock Stirrup vezérkari főnök közleménye szerint a brit hadsereg áldozatvállalása révén csökken a tálibok befolyása az országban. Irakban a brit hadsereg 176 katonát vesztett az ottani beavatkozás kezdete, 2003 óta. (MTI) Előretört a szélsőjobb Berlin. A Szászországban tartott helyhatósági választásokon előretört a szélsőjobb- oldal. A nem hivatalos végeredmény szerint a neonáci Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) a vasárnapi szavazás eredményeként képviselőt küldhet minden járási gyűlésbe (Kreistag). Az egyes járási parlamentekben a szélsőjobb 3-6 mandátumhoz, tartományi szinten pedig a voksok 5,5 százalékához jutott. A neonáci párt már 2004-ben bejutott az egykori NDK-s tartomány parlamentjébe. A tartomány legerősebb pártja a szavazatok 39,5 százalékával a konzervatív CDU maradt, míg a volt keletnémet tartomány második legnépszerűbb pártja a Baloldal, amely a voksok 18,7 százalékához jutott. Az SPD a szavazatok 11,5 százalékát szerezte meg. A szélsőjobboldal előretörésére minden párt egyformán mélységes aggodalommal reagált. (MTI) Aggódnak ajogvédők Johannesburg. A zimbabwei kormány által folytatott módszeres erőszakhullám teljesen kizárja annak lehetőségét, hogy tisztességes elnök- választást tartsanak az afrikai országban - közölte tegnap a Human Rights Watch (HRW). Az emberjogi szervezet jelentése 36 politikai indíttatású gyilkosságot említ, s további kétezer olyan személyről van tudomása, akik a Robert Mugabe elnök vezette ZANU-PF párt hívei által véghezvitt gyilkosságok, emberrablások, kínzások áldozatává váltak. A HRW szerint több mint háromezer ember menekült el otthonából a március 29-i elnök- és parlamenti választások után kirobbant erőszak- hullám miatt. A ZANU-PF márciusban először vesztette el parlamenti többségét, az országot 28 éve irányító Mugabe elnök pedig alulmaradt Morgan Tsvangirai ellenzéki elnökjelölttel szemben, aki azonban nem szerezte meg az első fordulós győzelemhez szükséges számú szavazatot, ezért június 27-én második fordulót tartanak. (MTI)
