Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-10 / 134. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 10. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ NEW LIGHTOF MYANMAR A katasztrófa előttinél jobb életet biztosít a Nargis ciklon túlélőinek a segély, amit kapnak - ígérte a mian- mari miniszterelnök. A kormány felkészült arra, hogy letelepítse a túlélőket akár származási helyükön, akár ott, ahol a szükségtáborokban menedéket találtak - írta a kormány szócsöve, a New Light of Myanmar. Thein Sze- in miniszterelnök, miután látogatást tett a katasztrófa sújtotta területen, kijelentette: akik hazatérnek, egyheti élelemmel látják el, hosszú távon a legközelebbi szükségtábor látja el őket. Thein Sze- in a gazdáknak mezőgazda- sági kisgépeket és vetőmagot, a halászoknak halászfelszerelést is ígért. (mti)- Micsoda szabadrúgás! Ha egyszer így rúghatnám fenékbe néhány politikusunkat! (Peter Gossónyi karikatúrája) Sem Kína, sem a Nyugat nem tudja befolyásolni az emelkedő árakat, passzív elszenvedői a külső ársokknak Olaj és homok a világgazdaságban A világgazdaság az elmúlt másfél évtizedben olajozottan működött, most azonban úgy tűnik, hogy- képletesen szólva - homok került a gépezetbe. Paradox módon ugyanazok a tényezők állnak a mostani problémák mögött, amelyek az elmúlt évek látványos fejlődését eredményezték. Csak az előjelek változtak meg. GÁL ZSOLT Az 1990-es évektől zajló csaknem megszakítatlan és rendkívül gyors tempójú világgazdasági konjunktúrát egy sor tényező összejátszása tette lehetővé. Ezek közül messze a legfontosabb az volt, hogy az ázsiai országok, mindenekelőtt Kína, olcsó tömegtermékekkel árasztották el a vüágpiacot. A liberalizált, egyre kevésbé korlátozott nemzetközi kereskedelemnek köszönhetően az olcsó import a fejlett országokban segített alacsonyan tartani az áremelkedést. Ez elősegítette, hogy az árstabilitás felett őrködő nemzeti bankok alacsonyan tartsák a kamadábakat, ennek köszönhetően viszont olcsó hitelek áramlottak a gazdaságba, tovább pörgetve a növekedés tempóját. Egyszerre nőtt lendületesen a gazdaság, volt alacsony az infláció és a munkanélküliség, és mindez szabad tőkeáramlás, nemzetközi árucsere mellett. Az efféle kombinációkat a közgazdászok korábban el- képzelhetedennek tartották. A tavalyi évtől kezdődően azonban a növekedés alappülérei megroppanni látszanak. Az export lendületes növekedése és a viharos tempóban növekvő hazai kereslet által egyaránt fűtött fejlődő országok, főként Kína egyre nagyobb mértékben váltak termelőből fogyasztóvá (is). Egyre több nyersanyagot, élelmiszert, kész terméket fogyasztanak, s mivel a kereslet rohamos bővülése meghaladta a kínálat emelkedését, a világpiaci árak elindultak felfelé, mégpedig gyors tempóban. A kőolaj hordónkénti ára a 2005 eleji 40 dollár (és az 1998-as 10 (!) dollár) körüli értékről mára 140 dollár közelébe emelkedett. De drámai mértekben nőtt az élelmiszer, az építőanyag és más energiahordozók ára is. Míg 2006-2007-ig a fejlett országok (az olcsó termékeken keresztül) gyakorlatilag dezinflációt importáltak Kínából, miközben mindkét fél élvezte ennek előnyeit, addig a közelmúlttól már inflációt importálnak. A felfutó kínai fogyasztás révén elszabadult vüágpiaci árak miatt most a nyugati országokra is növekvő inflációs nyomás nehezedik. Ráadásul sem Kína, sem a Nyugat nem tudja igazán befolyásolni az emelkedő árakat, jórészt passzív elszenvedői a külső ársokknak. Mivel a világpiaci árvágta az infláció elszabadulásával fenyeget, a nyugatijegybankok ráléptek a monetáris fékpedálra, sorozatosan emelve, vagy viszonylag magas szinten tartva a kamatokat. Ez azonban oda vezetett, hogy kiszáradt a pénzcsap, a folytonos áremelkedésre, biztos olcsó hitelekre és nagymértékű beruházásokra rászokott nyugati ingatlanpiacok jelentős része például bedőlt a megváltozott környezet hatására, magával rántva vagy alaposan meg- kopasztvajó néhány pénzintézetet. A külső ársokkok és a belső ingatlanválság hatására Amerika gazdasága, de számos európai országé is erősen belassult, de a száguldó árak a fejlődő országokban is egy sor nehézséghez vezettek. A legnehezebb helyzetben természetesen a mind élelmiszerből, mind energiahordozókból behozatalra szoruló legszegényebb országok vannak. A világgazdaság fogaskerekei közé szóródott homok helyett újra olajozottságra, jórészt alacsonyabb olajárakra lenne szükség. Rövidtávon nagy árcsökkenést az okozhatna, ha a jelentős gazdasági hatalmak többsége a gazdasági visszaesés vagy stagnálás állapotába kerülne, ezt azonban aligha akarhatja bárki is. így marad a hosszabb távon a piaci alkalmazkodásba vetett remény: a magas árak miatt új források áramlanak az energiahordozók kutatásába, új lelőhelyeket tárnak fel, más anyagokból (olajpala, olajhomok) is olajat állítanak elő, illetve egyre több alternatív forrással próbálják kiváltani a fekete aranyat. Ez azonban csak évek múlva hozhat igazi eredményt, ráadásul rugalmas, alkalmazkodó piaci szereplőket követel. A nagy olajtermelő országokban azonban az energia- ágazatra alaposan rátelepedett az állami szektor, amiről minden elmondható, csak az nem, hogy rugalmas, hatékony és innovatív lenne. így a piaci logika nem érvényesül. Hiába szárnyalnak az árak, a kitermelés nem nő - lásd az orosz, báni, venezuelai olajszektort. így tovább pörög a homok, de nem a homokórán, hanem a világ- gazdaság fogaskerekei közé. A nemzetközi befektetőkben nyugtalanságot kelthet, ha úgy érzékelik, hogy a korrupció komoly gond Korrupció nélkül nehéz érvényesülni MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A Magyarországon tevékenykedő üzletemberek szerint korrupció nélkül nehéz érvényesülni az üzleti életben - állapítja meg Budapesten bemutatott tanulmányában a Transparency International (TI). A korrupcióellenes nemzetközi civil szervezet Korrupciós kockázatok az üzleti életben című tanulmánya szerint a korrupciós jelenségek az üzletemberek számára nagyobb gondot jelentenek az üzleti szféra és a közszféra találkozásánál, mint az üzleti életen belül. A vállalkozásokra és a versenyre vonatkozó jogszabályok elvüeg megfelelő alapot adnak a vállalkozás szabadságához és a tiszta verseny érvényesüléséhez, de a törvények végrehajtásánál komoly hiányosságok jelentkeznek, a tágabb jogszabályi környezet pedig korrupciós mechanizmusokat gerjeszt. Leginkább az adózásra vonatkozó jogszabályok, a reformra szoruló pártfinanszírozási törvény, a „közbeszerzési törvény kiskapui, a nem működő lobbytörvény és a rosszul működő csődtörvény miatt alakulnak ki ezek a rendszerszerű mechanizmusok” - mondta Alexa Noémi, a TI magyarországi tagozatának igazgatója. A jelenséget a szoros személyi összefonódások, az önkormányzatok likviditási nehézségei, a politikusok és önkormányzati tisztviselők alulfizetettsége, illetve kulturális beidegződések is erősítik. A szervezet becslése alapján a korrupció 20-25 százalékkal drágítja meg a közbeszerzéseket. Az üzleti szférán belül a kis- és középvállalkozásokra jellemző úgynevezett megélhetési korrupció (fekete foglalkoztatás, adócsalás, fiktív számlázás), illetve a nagyvállalatok árfelhajtó kartell megállapodásai a jellemzőek. A TI tanulmánya szerint a multinacionális cégek jelenléte fékezi a korrupciót, de bizonyos kulturális, történelmi tényezők a jelenség fennmaradását segítik elő. „Az üzleti életet is a kölcsönös szívességek hálózata fonja be”-mondta Alexa. A tanulmányban megfogalmazott ajánlások szerint a párt- és kampányfinanszírozás reformjára, valamint etikai kódexek bevezetésére és alkalmazására van szükség. A cégek belső ellenőrzési rendszerét is fejleszteni kell, a jogalkalmazást pedig erősíteni. Az üzleti életben tapasztalható korrupció csökkentése nem valósítható meg a politikai elit elkötelezettsége és példamutatása, illetve az etikus üzleti magatartást középpontba helyező szemlélet meghonosítása nélkül. A magyarországi brit, osztrák, kanadai és holland nagykövetség támogatásával készült tanulmány bemutatóján többek között részt vett Greg Dory, Nagy-Britannia magyarországi nagykövete, aki szerint a nemzetközi befektetők körében nyugtalanságot kelthet, ha úgy érzékelik, hogy a korrupció komoly probléma egy országban. A nagykövet szerint Magyarországgal kapcsolatban ez az érzet alakult ki, ami csökkentheti az ország tőkevonzó képességét és versenyképességét. „Ennek az érzetnek a megszüntetéséért a pártfinanszírozás reformjával sokat tehet a magyar politikai elit” - mondta Greg Dory. A megvesztegetésmentes üzleti életért folytatott küzdelem további eszközei közül a brit külképviselet vezetője a korrupciós ügyeket az érintett szervezeten belül megismerő, és azokat a nyilvánosság előtt leleplező úgynevezett közérdekű bejelentők törvényi védelmét, illetve a független médiumokszerepét emelte ki. Marshall Miklós, a TI európai és közép-ázsiai regionális igazgatója szerint a korrupció csökkentése érdekében elkerülhetetlen az adórendszer radikális reformja, amely csak a kormány és az ellenzék közötti kompromisszum alapján mehet végbe. Az adóreformot egy-két éven belül meg kell valósítani, különben tovább romlik Magyarország versenyképessége - mondta MarshallMiklós. KOMMENTÁR A csóró és az álmodozó JARÁBIK BALÁZS Most, hogy Hillary Clinton leadta a kulcsot Barack Obamának, a fiatal fekete álmodozóé a demokrata ház. Igyekszik el is foglalni - rögtön kampányolni kezdett mind az ötven államban, és az előzetes felmérések 48:40 arányú támogatást jeleztek a javára. Nem vesztegetheti az idejét - a hosszú csata után az amerikaiak legendás rövid politikai memóriájában bízva maga mögé kell állítania a demokratákat. Ráadásul egy folyamatos összamerikai kampánnyal teljes mértékben ki tudja használni hihetetlen pénzügyi előnyét, illetve bevált és valóban nagy létszámú kampánycsapatát. Ezzel McCain képtelen lesz versengeni, Obamához képes csóró, és a republikánus jelöltség megszerzésekor mindössze 70 ember alkotta csapatát. A demokrata bökkenő csak az, hogy még ez sem zavarja McCaint és meglepő népszerűségét. Amerikai elemzők hada ír a konzervativizmus mint politikai ciklus végéről, amely Clinton elnöklési idejét kivéve az uralkodó politikai áramlat volt a hatvanas évektől. Amit Nixon kezdett és Reagan emelt piedesztálra, azt Bush simán a történelem szemétdombjára dobta. A konzervatívok elsősorban az amerikai társadalom megosztásával értek el jelentős sikereket, ám Bush-sal bizonyították, tudják ugyan, ki ellen kell lenni, de a kormányzáshoz nem értenek. Mindennek a jelenlegi gazdasági helyzettel tetőzve totális demokratagyőzelmet kellene jelentenie. Erre itt van ez az idős, de energikus liberális republikánus, aki általában mindig mást csinált, mint saját pártja, vagy mint azt az aktuális politika diktálta volna. Éppen „radikalizmusa” segítheti őt a legjobban. Sokat köszönhet Hiílarynek is - a demokrata versengés pontosan kijelölte Obama gyenge pontjait, az ún. kékgalléros szavazókat. A kékgallérosoknak, akik főleg a szabadkereskedelmi egyezményeket látják a munkahelyek eltűnése mögött, Barack már az amerikai piac nagyobb védelmét helyezte kilátásba, míg McCain kőkeményen közölte, hogy a munkahelyek eltűnése természetes, piacgazdasági folyamat. Nem védeni kell, hanem továbblépni. Pénze, profi stábja nem mérhető a demokratákéhoz, de őszinteségben akár meg is verheti őket. Kizárólag egy üyen republikánusnak van esélye novemberben. Ha McCain nyer, ő adja fel az utolsó kenetet a konzervativizmusnak. Mind politikában, mind stílusban. FIGYELŐ A párbeszéd politikája A liberálisok új elnöke visszahívná pártjába az SZDSZ meghatározó politikusait, Bauer Tamást, Kis Jánost, Töl- gyessy Pétert, Tamás Gáspár Miklóst és Hack Pétert. Fodor Gábor az ATV-ben arról is beszélt, hogy az ultimátumok politikája az SZDSZ részéről lejárt, ő a párbeszéd politikáját kívánja képviselni. Az SZDSZ szombaton megválasztott elnöke úgy fogalmazott, kísérletet tesz a több évtizedes sebek begyógyítására. Mint mondta, feltett szándéka, hogy az elkövetkező hetekben felkeresi mindazokat, akik az SZDSZ-t elhagyták, s valaha meghatározó személyiségei voltak a pártnak. Szeretném világossá tenni számukra, hogy „nyitva az ajtó” - hangsúlyozta. Megjegyezte, naivitás lenne azt hinni, hogy sokan visszatérnek, ám szerinte „egy rendes kapcsolat” kialakítása elengedhetetlen. A liberálisok új elnöke közölte azt is: van elképzelése Kóka János pártbeli szerepéről, ám ezekről egyelőre nem kívánt nyilatkozni. Jelezte ugyanakkor: elődje „fontos feladatra” és „hasonló gesztusra számíthat”, mint amit ő kapott tőle, amikor környezetvédelmi miniszteri jelölését biztosította. Arra a felvetésre, hogy eddig, hagyományosan mindig a párt elnöke volt egyben a frakció vezetője is, Fodor Gábor azt mondta: „gondolkodjunk el ezen”. A kérdésre, hogyan fér össze az ellenzéki SZDSZ szerepével az, hogy a pártjuk holdudvarához tartozó személyek a koalíciós válás után is az állami cégek igazgatótanácsaiban, felügyelő-bizottságaiban ülnek, azt mondta: nem ál-, és nem is félig ellenzéki SZDSZ-t képzel el. „Az ellenzéki párt természetes módon nincs ott ezeken a helyeken” - jelentette ki. Hozzátette ugyanakkor, sok olyan emberük van ezeken a posztokon, akik szakmailag rendkívül rátermettek, ezért esetükben „az adott helyzetet kell mérlegelni”. A liberálisok jövőjével összefüggésben azt is hangsúlyozta, hogy az SZDSZ- nek stílusban is változnia kell. A kisebbségi kormányzással összefüggésben azt közölte: élni kíván az SZDSZ kulcsszereplős helyzetével, de visszaélni ezzel nem szabad. Az SZDSZ megerősödésének esélyeire utaló kérdésekre azt mondta: most más a helyzet, mint egy évvel korábban, amikor az 5-10 százalék közötti eredmény elérése még reális volt. Mint mondta, ma a liberális párt célja az, hogy az öt százalék fölé kerüljön. Mind Fodor Gábor, az SZDSZ új elnöke, mind Hiller István, a szocialista kormány tagja párbeszédet szorgalmaz a két párt között. Fodor Gábor azt közölte, az SZDSZ ellenzéki pártként is az ország érdekét kívánja szolgálni, ezért nyitott arra, hogy a szocialistákkal megtalálják a közös pontokat. „Várom a kormánytól a cselekvési programját, mutassa meg a kormány (...), és ha abban találunk olyan pontokat, amelyek lehetnek közösek, akkor erről lehet tárgyalni” - mondta a liberálisok elnöke. Hozzátette: ha nem találnak ilyen pontokat, akkor az „nyilván más helyzet”. Hiller István oktatási és kulturális miniszter azt mondta: eddig is partnerként tekintettek, és most is akként tekintenek az SZDSZ-re. Utalt arra, hogy ő a koalíció felbomlása után is azt képviselte: „ajtókat nem szabad becsapni, a hidakat nem szabad felégetni”, (mti)
