Új Szó, 2008. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-06 / 131. szám, péntek
Tudomány-hirdetés 13 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JÚNIUS 6. Az íróasztal mögött megfogalmazott tervek 1920. június 4-én valósággá váltak, a magyar elképzelések figyelmen kívül maradtak Francia teoretikusok alapozták meg Trianont 1920. június 4-én írták alá a trianoni békediktátumot, amely megszüntette a történelmi Magyarországot. A Kö- zép-Európával foglalkozó francia értelmiségiek szerint az Osztrák-Magyar Monarchia szétrombolása megoldást jelentett az itt élő népek problémáira. HÁTTÉR Az I. világháború előtt a hivatalos francia poütikának nem volt célja az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolása, a franciák politikai elképzeléseiben az Osztrák-Magyar Monarchia az egyensúly szerepét töltötte be Németország és Oroszország között. Franciaország előtt igazából egyetlen cél lebegett: vissza akarta szerezni Elzászt és Lotaringiát. Ennek érdekében még 1913 májusában kidolgozták az ún. XVII. Tervet, amely a minden áron való támadást helyezte a középpontba. A franciák győzelmük esetén Németországot a lehető legnagyobb mértékben meg akarták gyengíteni, komoly jóvátételt fizettettek volna velük. Azt akarták elérni, hogy Franciaország mellett Németország másodrangú hatalommá váljon. Ugyanakkor a XVII. Terv legnagyobb hibája az volt, hogy lebecsülte a németek haderejét, nem számolt a hadsereg gyors mozgósításával sem. Átalakítani vagy lerombolni? Franciaország dunai politikáját évszázadokon keresztül a keleti szomszédjával folytatott rivalizálás határozta meg. Párizs a kora újkortól kezdve minden olyan törekvést támogatott, amely a németeket közvetlenül vagy közvetve gyengítette. A kiegyezéssel valamennyire új fejezet kezdődött a két hatalom kapcsolatában, a Monarchia francia megítélése attól függött, hogy az egységesülő Németországgal szemben Bécs-Budapest milyen politikát folytat. Ez a gondolat tetten érhető azokban a francia művekben, amelyek az Osztrák-Magyar Monarchia jövőjét boncolgatták. A háború előtt megfogalmazott teóriák jelentős része még nem számolt az Osztrák-Magyar Monarchia likvidálásával. Louis Láger, a pánszláv eszmékkel erőteljesen szimpatizáló író trializmust, majd az etnikai elvű föderalizmust tartotta az üdvözítő útnak. A szlávok számbeli többségüknél fogva a birodalom domináns tényezőjévé válnak, és a Monarchia Franciaországhoz és Oroszországhoz fog közeledni. Ernest Denis, a Sorbonne professzora úgy vélte, hogy azok a kényszerítő körülmények, amelyek a 16. században Ausztria kialakulásához vezettek, most sem szűntek meg. Az itt élő népeknek az az érdeke, hogy a Monarchia fennmaradjon, igaz demokratikusabb keretek között. André Chéradame 1901-ben megjelent Európa és Ausztria kérdése a 20. század küszöbén című munkájában arra a következtetésre jutott, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia a pángermanizmus igazi ellensége. A Hohenzollern- és a Habsburg-dinasztia évszázadok óta egymás riválisai. A Lajtán túli népeknek közös vezetés alatt kell maradniuk, a Habsburgok érdekei is ezt diktálják. A pángermán törekvések győzelme esetén az osztrák uralkodó a német császár vazallusa lesz. Chéradame nagyon veszélyesnek tartotta a németek gazdasági befolyását, attól tartott, hogy Németország erre támaszkodva fogja majd bekebelezni a Monarchiát. Néhányan az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását is megjósolták. Madame Adam (Juliette Lamber) írónő 1884-ben napvilágot látott Pattié hongroise című művében biztosra vette, hogy Bécs Berlin mellé fog állni, Budapest viszont nem. Ezért fontosnak tartotta, hogy létrejöjjön egy önálló, erős Magyarország, a történelmi határok között. A szlávokkal szemben nagyvonalú politikát javasolt, ugyanakkor támogatta a szláv szeparatista törekvések kíméletlen elfojtását. Jules-Eugene Pichon egészen más jellegű felbomlást látott kívánatosnak 1913-ban. A prágai egyetem francia lektora nem hitt abban, hogy a Habsburg Birodalom meg tudja (akarja) őrizni önállóságát Németországgal szemben. A megoldást a Monarchia megszűntetésében látta, helyén pedig etnikailag homogén, független kisállamok sorát képzelt el. Felszabadítani Közép-Európa népeit Az I. világháború kitörése után az ideológiai megközelítés alapjaiban változott meg. Ebben komoly szerepet játszottak a nagy befolyással rendelkező szabadkőművesek, akik egy új Európa létrehozásán gondolkodtak, • amelyben nem kapott helyet a katolikus Habsburgok vezette Osztrák-Magyar Monarchia. Éles szavakkal ostorozták a Duna-menti államot, mivel semmibe veszi a népek önrendelkezési jogát. A korábbi pacifista hangvétel igencsak militarista hangnembe váltott. A háborút ugyanis remek eszköznek tartották Közép-Európa „felszabadítására”, a Monarchia romjain életre kelő nemzetek meg fogják mutatni, hogy milyen a szabadságon és a függetlenségen alapuló berendezkedés. A szabad- kőműves páholyok nekibuzdulását a politikusok is kihasználták, Masaryk és Beneš több alkalommal is tárgyalt a tagokkal. Az írások egyre többet foglalkoztak azzal, hogy az Osztrák- -Magyar Monarchiát meg kell semmisíteni. Olyanok is megfogalmazták ezt, akik korábban még a modernizálás mellett törtek lándzsát. A művekre nagyfokú ma- gyarellenesség jellemző: a történelmi tények hiányos vagy manipulativ felhasználásával elérték, hogy a magyarság a Kárpát-medence népeinek elnyomójaként jelenjen meg. A statisztikákat úgy fésülték, hogy még a bizonyítottan magyarok lakta területeken is nemzetiségek többségét mutassák ki. Louis Léger, aki korábban a fö- deralista átalakítás híve volt, több művében a Monarchia felszámolása mellett kardoskodott. 1915-ben jelentette meg Ausztria-Ma- gyarország likvidálása című opusát. Teljesen szakított addigi álláspontjával, véleménye szerint Ausztriának - amelyet ő a Monarchiával azonosított - már nincs történelmi hivatása, mivel csak akkor volt létjogosultsága, amikor Közép-Európa népei az oszmánoktól rettegtek. Gyakorlatüag megfogalmazta mindazon területi igényeket, amelyek a Párizs környéki békékben megvalósultak. A magyarok egy szigetet alkotnak a szláv tengerben, ezért a Magyarországon élő szlávokat konföderációkba kell szervezni Szerbia, illetve a csehek fősége alatt. Még erőteljesebb gondolatokat fogalmazott meg a két évvel később, 1917-ben napvilágot látott A pánszlávizmus és a francia érdek című munkájában. Álláspontja világos: a szláv világ sorsdöntő fordulathoz érkezett, nem szabad megengedni, hogy eltűnjön a pángermán tengerben. Ennek elkerülése végett új államok létrehozását vázolta fel. Délen egy inkább Illyr Konföderációnak nevezett Jugoszlávia vette volna fel a küzdelmet, amelynek Belgrad lenne a fővárosa. Iszonyatos cinizmussal „közelített” a magyarokhoz. A megcsonkított és elzárt Magyarország, ha akarja megőrizheti apostoli királyi címét, és lesz rá lehetősége, hogy elgondolkodjon Szent István királya szavain: az egynyelvű ország esendő. A szlávok irányában érzett elva- kultsága más helyen is megfigyelhető. Léger azon sajnálkozott, hogy a magyarok és az osztrákok miatt a szlávok el lesznek vágva egymástól. De erre is talált megoldást, felelevenítette ugyanis Arthur Chervin korridor-elméletét. Ez egy olyan, Moson, Sopron, Vas és Zala megyékből álló, 80—100 km széles, 200 km hosszú területet foglalt magában, amely egyrészt elzárta volna egymástól az osztrákokat és a magyarokat, másrészt kapcsolatot teremtett volna a déli és az északi szláv között. Félelmetes elfogultság Ernest Denis is ugyanerre az évre időzítette Ausztria kérdése. A szlovákok című könyvét. Ő a közeli jövő legnagyobb veszélyének azt tartotta, hogy az antant győzelmének másnapján még mindig ott lesz egy 60-70 millió németet számláló állam - Franciaországtól keletre. A megoldást ő is az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolásában látta. A leendő határoknak a nemzetiségeket kell követni, de így is a szlávok fognak komoly veszteségeket szenvedni. A csehek ugyanis nem kívánhatják Bécs annektálását (!), jóllehet sokan élnek ott. A magyarok és a szlovákok bemutatásánál félelmetes elfogultság figyelhető meg az utóbbiak javára. A magyarok a 10. században idegenként érkeztek a Kárpát-medencébe, csak a németekkel karöltve tudták felszámolni a Nagymorva Birodalmat. A dualizmus idején iszonyatos magyarosítást hajtott végre az államhatalom, nagyon kevés volt a szlovák nyelvű iskola. A szlovákok kérdése azonnali megoldást kíván, mert a csehek a német agressziót egyedül képtelen feltartani. Az íróasztal mögött megfogalmazott, akkor még teoretikusnak ható tervek 1920. június 4-én rideg valósággá váltak: Magyarország területének jelentős részén új államok születtek, a döntéshozók figyelmen kívül hagyták a magyar fél által elkészített nemzetiségi térképeket. Ezt a határokon túlra került magyarok számaránya tanúsítja. Az elszakított területeken élő 10,6 millió ember közül 3,2 millió (30,2 %) volt magyar. 1,6 millió élt Erdélyben és egyéb más, Romániának juttatott területeken, 1 millió Szlovákiában és Kárpátalján, csaknem félmillió a délszláv területeken élt. A burgenlandi magyarok száma 60-70 ezer, Fiumében 6-7 ezer volt, míg a lengyelországiak elenyésző mennyiséget jelentettek. Igaz, hogy születtek kisebbségvédelmi szerződések, ezek végrehajtása azonban nehézségekbe ütközött. (Felhasznált irodalom: Romsics Ignác: Múltról a mának: tanulmányok és esszék a magyar történelemről. Budapest, 2004. Osiris Kiadó; Az idézett francia művek.) (mult-kor.hu) BP-8-12149 J-LEGYEN ÖN IS C00L es a szakma sztárja KORLÁTOZOTT SZÁMÚ C00L JARMU KLIMAVAL elektromos vezérlésű első ablakokkal és visszapillantó tükrökkel • távirányítós központi zarral ■ ... Master LS COOL mar 505 900 Sk-ert Trafic LS C00L mar 464 900 Sk-ert LEASING .Zelená linka ill Egy COOL vállalkozás csak akkor élvezhető ki tökéletesen, ha a felszereltség is C00L, A korlátozott számban készült Renault C00L haszonjárművek a standard felszereltségen és klímán kívül impulzusos elektromos ablakvezériéssel, kényelmes könyöktámasszal, utaskísérő légzsákkal (Trafic) vagy fedélzeti számítógéppel (Master) felszereltek. Legyen Ön is C00L, elég beszállni. A 0% lízing ajánlat nem kombinálható utólagos finanszírozási árkedvezménnyel. Járművársárlás 0 %-os kamattal, 30%-os első lízing előleggel, 36 hónapos lejárattal. Kiemelkedően kedvező kamatok alacsonyabb lízing előleg esetén is/Balesetbiztositás és kötelező járműbiztosítás vételár részletfizetéssel az UNIQA biztosító társaságnál. THM már 1,08 %-tól. Trafic: fogyasztás 6,8 -12,9 (1/100 km), károsanyag-kibocsátás C0? 205 - 244 (g/km); Master: fogyasztás 6,9 -10,7 (1/100 km), károsanyag-kibocsátás C02 184 - 237 (g/km). A képen látható jármű csak illusztráció. Az árak ÁFÁ-t nem tartalmaznak. Az árak a Renault Finance Kalkulácia Bonus 50 000 Sk finanszírozási mód 2008 május 1. és június 30. közötti igénybe WWW.renault.sk vétele esetén érvényesek. Az ajánlat kizárólag a 222/2004 Tt, sz. törvény értelmében a gépjárműveiket kereseti forrásként használó, ÁFA-körös adóalanyokra vonatkozik. RENAULT
