Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-05 / 104. szám, hétfő
11 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 5. www.ujszo.com TUDTA? A dohányzás és az ovuláció A dohányzás abbahagyását tervező nők a siker érdekében jobban teszik, ha a leszokás időpontját a menstruációs ciklusukhoz igazítják - javasolják amerikai kutatók. A Minnesota Egyetem szakemberei szerint a női nemi hormonok szintjének változása miatt a leszokás sikere függ attól, hogy a nők a ciklus melyik szakaszában teszik le a cigarettát. A ciklus különböző szakaszai és a hangulat ingadozása közti összefüggés már eddig is ismert és kellően megalapozott volt, és emellett az is bizonyított, hogy a nők bizonyos időszakokban hajlamosak többet dohányozni. A jelenség pontos oka nem tisztázott, a kutatók szerint valószínűleg az játszhat közre, hogy a ciklus során lezajló hormonális változások összefüggenek az elvonási tünetek súlyosságával, emellett pedig a hormonok a nikotin felszívódásának sebességében is szerepet játszhatnak. Megmenekülhet a cukorbetegek lába Úgy tűnik, hogy egy új sebkezelési módszer jelentős javulást hozhat az előrehaladott diabéteszes lábfekélyek kezelésében a hagyományos sebkezeléshez képest, és így több esetben is elkerülhetővé válhat az érintett végtag amputációja. A cukorbetegség egyik jellemző velejárója, hogy a lábon lévő sebek nehezen gyógyulnak, és az érintetteknél könnyebben alakul ki fekély, aminek legrosszabb esetben amputá- ció lehet a következménye. Egy új sebkezelési módszert vizsgált Dr. Peter A Blume, a Yale Egyetem orvosi karának munkatársa. Az ún. vákuumzá- rásos módszert a hagyományos, nedves sebkezeléssel hasonlította össze diabéteszes lábfekéllyel küzdő betegeken. A nagyjából négy hónapon át zajló vizsgálat eredményei szerint jelentősen több esetben (43,2%-ban) lehetett teljes sebzáródást elérni a vákuummal kezeiteknél, mint a hagyományos módszer esetében (28,9%). A teljes sebzáródás középideje a vákuummal kezeiteknél 96 nap volt, a másik csoportban ezt az értéket nem lehetett megbecsülni. A merevedési zavar jelzi a szívbajt Holland szakemberek hosszú távú vizsgálatban igazolták a merevedési zavar és a később kialakuló szív-érrendszeri betegségek összefüggését. A merevedési zavar kialakulásának ugyanazok a kockázati tényezői, mint a szív- és érrendszeri betegségeké, úgy mint életkor, dohányzás, cukorbetegség, magas vérnyomás és magas koleszterinszint. Ezért már korábban is felvetődött, hogy a merevedési zavar szív- és érrendszeri betegségek előjelzője lehet. Fentiek miatt a holland kutatók egy populációs alapú vizsgálatban keresték a választ arra, van-e összefüggés a merevedési zavar és a későbbiekben kialakuló szívinfarktus, stroke, illetve hirtelen halál között. Ötven és hetvenöt éves korú, egy Rotterdam melletti helyiségben élő 1248 férfi sorsát követték nyomon, átlagosan 6,3 éven át. A férfiaknál korábban nem fordult elő sem prosztata, sem szív- és érrendszeri betegség. Az összegyűlt adatok statisztikai feldolgozása után kiderült, hogy az enyhe merevedési zavarral küzdő férfiaknál a szív- érrendszeri katasztrófa előfordulásának valószínűsége 1,6-szorosa; a súlyos fokú merevedési zavarral élőknél pedig 2,6-szorosa azokhoz képest, akiknek normális erekciójuk van. Hasonló mértékű kockázatnövekedést jelentenek az olyan jól ismert rizikófaktorok, mint a cukorbetegség és a dohányzás. Az eredmények ismeretében a kutatók azt javasolják, hogy a férfiak szív- és érrendszeri rizikó állapotának felmérésekor, a többi kockázati tényező mellett tegyenek fel kérdést a merevedési zavarra vonatkozóan is. Ugyanilyen fontos, hogy javasolt lenne minden merevedési zavar miatt jelentkező férfinál elvégezni a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának felmérését. (Medipress) A nagyobb agyméret védelmet nyújthat az Alzheimer-kór tüneteinek kialakulása ellen Ami jó a szívnek, jó az agynak is (Képarchívum) A kutatások szerint az Alzheimer-kór későbbi kialakulását már évtizedekkel korábbi életmódunk is befolyásolja, ezért a megelőzésre már negyvenes éveinktől tanácsos figyelni. ÖSSZEÁLLÍTÁS A Mount Sinai Orvosi Központ Alzheimer-centrumának kutatása szerint az időskori elbutulással járó betegség korábban jelentkezik azoknál, akik rendszeresen nagy mennyiségű, több mint napi két pohárnyi alkoholt fogyasztanak, valamint erős dohányosok (naponta több mint egy doboz cigarettát szívnak). Dr. Ranjan Duara, a központ igazgatója szerint az Alzheimer-kór kialakulásában szerepet játszó elváltozások már jóval a tünetek előtt jelentkeznek. Akik jobb szellemi tartalékokkal rendelkeznek és szellemi aktivitásukat tovább megőrzik, több ideig képesek ellensúlyozni az agyban már kialakult károsodások hatását. A kutatás szerint az erős dohányosoknál 2,3 évvel, míg a rendszeres alkohol-fogyasztóknál 4,8 évvel korábban jelentkeztek az Alzheimer-kór tünetei. Mind a dohányzás, műid az alkoholfogyasztás károsíthatja az agysejteket és a sejtek közötti kapcsolatot, és az Alzheimer-kór mellett számos betegség (pl. koszorúér-betegség, agyi keringészavarok) kockázatát növelik. Míg a dohányzás a legkisebb mennyiségben is káros, addig az alkoholfogyasztással kapcsolatban ellentmondásosak az adatok. A mértékletes alkoholfogyasztás például csökkenti a koszorúér-betegség kockázatát, de hogy ez pontosan mennyi italt jelent, nem egyértelmű: egy holland tanulmány szerint napi 3-4 ital még mértékletesnek tekinthető, de Dr. Duara szerint napi 2 italnál több már veszélyes lehet. Az Alzheimer-kór kialakulása szempontjából fontos tényező a koleszterinszint is, az oaklandi Kaiser Permanente Kutatócsoport eredményei szerint ugyanis túl magas szintje akár másfélszeresére is növelheti a betegség kockázatát. A koleszterin hatásának pontos mechanizmusa még nem ismert, és az sem tisztázott, hogy az LDL-kolesz- terinnek (az erek elzáródásáért felelős ún. rossz koleszterin), vagy a HDL-koleszterinnek (,jó” koleszterin) van-e szerepe. Emellett az sem állítható, hogy ez lenne a betegség oka, de mindenképpen fontos előjele a nagyobb kockázatnak. Az eredmények alapján további kutatások szükségesek, de annyi mindenképpen elmondható, hogy már a középkorúaknak oda kell figyelniük a különböző kockázati tényezőkre, szem előtt tartva, hogy „ami jó a szívnek, az jó az agynak is.” Amerikai kutatók vizsgálatai rávilágítottak arra, hogy mi védheti meg azokat a pácienseket az Alzheimer-kór súlyos tüneteinek kialakulásától, akiknek az agyszövetében már a betegségre jellemző fehérje-lerakódásokat találtak. A vizsgálatot végző orvosok szerint az ok a memóriafolyamatok létrejöttéért is felelős, és a betegség által leginkább érintett ősibb agyterület, a hip- pokampusz átlagosnál nagyobb méretében keresendő. A vizsgálatok során kiderült, hogy a tünetmentes betegcsoport agyának egyik területe, a hippokampusz mintegy 20%-kal nagyobb méretű volt, mint a tünetekkel rendelkező betegek körében. Az eredmény azért is szembetűnő, mert a két csoport páciensei között semmilyen más jelentősebb különbséget nem találtak sem az agy szerkezetében, sem pedig a kortörténetben. A kutatócsoport vezetője, Dr. Deniz Erthen-Lyons szerint kijelenthető, hogy a hippokampusz nagyobb mérete egy eddig nem ismert mechanizmus alapján védelmet biztosíthat a szellemi hanyatlás tünetegyüttese ellen, így új perspektívába helyezheti az Alzheimer-kór elleni gyógyszeres terápiát is. Ehhez azonban további részletes vizsgálatok szükségesek. A kutatás eredményeit az Amerikai Neurológiai Kongresszus nyitóülésén mutatták be. A hippokampusz a halántéklebeny csúcsában található agyterület, amely a nevét az emberi agy metszetében megjelenő, csikóhalra emlékeztető, görbült formájáról kapta. A primitívebb emlősállatokban - rágcsálók, méhlepé- nyesek - az agykéreg felszínének 30-40%-át is kiteszi, de az emberben ez az arány már elenyésző. Ez az agyi régió nélkülözhetetlen szerepet játszik összetett információk, események memorizálásában, a térbeli tájékozódásban, de a képi és térbeli információkat, esetleg a szagokon keresztül nyert ismereteket is segít elraktározni. A hippokampusz sejtjei az agy többi részéhez képest különösen érzékenyek az oxigén- és táp- anyaghiányra, és a stressz-hormo- nok hatását is rosszul viselik, ezért ilyen szempontból az egyik legérzékenyebb agyterületnek tekinthető. Ennek következtében több más betegség - epüepszia, bizonyos alvászavarok - is ezen agyterület elváltozásai miatt alakulnak ki. Idősebb korban valahol a rövid távú vagy munkamemória és a hosszú távú memória között akadhat el az egyes események rögzítésének folyamata, amelyben a hippokampusz is kulcsszereppel bír. Ez az oka annak, hogy az Alzheimer-kóros betegek vagy más, nem diagnosztizált okból történő elbutulás (demencia) során az új információk nem képesek megragadni az emlékezetben. A folyamat előrehaladásával a memóriacsökkenésen túl megjelennek a gondolkodás, a számolás, az olvasás, illetve a problémamegoldás nehézségei is, amely képességek megfelelő kialakulásában szintén alapvető szerepet tölt be a hippokampusz és a nagyagykéreg közötti kommunikáció. Ez utóbbira fontos bizonyíték az is, hogy az Alzhei- meres betegek hippokampusza az egyik leginkább érintett agyterület a fehéijelerakódások szempontjából. (o, ss) EGY HET A SZEPASSZONNYAL Május 5., 6. - a Hold a Bika jegyében van A Bika hatással van a torokra, a mandulára, a szaglásra, az ízlelésre, a tarkóra és a vállra. Próbáljuk ki az akupresszúrát, a hagyományos kínai terápiát - alaposan nyomkodjuk meg bal kezünkkel a jobb, jobb kezünkkel pedig a bal vállat a nyakunkig és vissza. Bőrápoláskor ne feledkezzünk meg a nyakunkról és a dekoltázsról. Ha újhold idején böjtölünk, segítsük magunkat autoszuggesztióval: tisztulok, örülök. A gyümölcs-, zöldségvagy rizsnap segít a testnek kiüríteni a káros anyagokat és a zsírfölösleget. Igyunk meleg zöldségből készült főzetet, gyógyteákat vagy hígított gyü- mölcsleveket. Május 7. 8. - a Hold az Ikrek jegyében van Az Ikrek hatással van a tüdőre, a légcsőre, a légzésre, a karra és a kézre. Egyenesedjünk ki, köny- nyebben fogunk lélegezni. A tudatos légzéssel javítjuk ellenálló képességünket, a gondolkodásunkat és a kedvünket. Próbáljuk ki az akupresszúrát, a hagyományos kínai terápiát - a kézből a talp felé meridiánok indulnak - pályák, melyek energiát szállítanak, befolyásolják a szerveket és a testünket. Ha ezekre a pályákra nyomást fejtünk ki, „felébrednek” a szervezet gyógyító képességei. Masszírozzuk meg hüvelykujjunkkal a másik kezünk tenyerét, az ujjvégeket addig simogassuk, míg fel nem melegszenek. Május 9., 10. - a Hold aRák jegyében van A Rák hatással van a gyomorra, a nyombélre, a mellkasra, a tejmirigyekre és az emésztésre. Igyunk egy bögre édeskömény- vagy gyömbérteát. Ha fáj a gyomrunk, együnk banánt - könnyű emészthetősége miatt gyomorbántalmak és fekélyek gyógyulásában vehetjük hasznát (serkenti a gázképződést a gyomorban). A kálium forrása (az izmok és idegek megfelelő működéséhez szükséges), segíti a normális vérnyomás megtartását, rostokat, C-vitamint és nagy mennyiségű természetes cukrot tartalmaz, mely gyorsan felszívódik a vérben. Május 11. - a Hold az Oroszlán jegyében van Az Oroszlán hatással van a szívre és a vérkeringésre. A hagyományos kínai gyógyászat szerint májusban a szívet éri a legnagyobb megterhelés. Ezekben a napokban kezdjük meg a csodatevő C- vitamin pótlását. A nap folyamán kortyolgassunk zöld teát. www.krasnapani.cz
