Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-02 / 102. szám, péntek
8 Kitekintő-hirdetés ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 2. www.ujszo.com Északkal egyesülve Oroszországhoz csatlakoznának Az Európa Tanács szerint még mindig nem kezelik egyenlőként a kisebbségeket Szerbiában Dél-Oszétia, a látszatország Chinvali. Grúzia nagyban fejleszti haderejét és bővíti NA- TO-kapcsolatait, hogy felkészüljön a Moszkva által fenntartott szakadár régióinak, Abbáziának és Dél-Oszétiá- nak a visszacsatolására. De erre - Koszovó függetlenségének elismerése óta - halványabb reménye lehet, mint valaha. Ráadásul Moszkva kedden megnövelte béke- fenntartó kontingensének létszámát mindkét szakadár régióban. HARSÁNY1 GYÖRGY A két bábállam egyikébe, Dél- Oszétiába egy katonai delegáció révén sikerült eljutnia az MTI munkatársának is. A grúz fővárosból, Tbilisziből alig másfél órát kell autózni északnak, hogy eléljük Dél- Oszétiát. Közben a távolban feltünedeznek a Kaukázus áprilisban is havas csúcsai. A tűzszüneti vonalhoz közeledve, az egymást követő falvak biztonsági okból más-más színűre festett kerítései között suhanunk el. Az út mentén az előző déloszét elnök fia által a 2004-es grúz offenzíváig működtetett feketepiac nyomait fedezni fel: egykor orosz fuvarokból utántöltött benzintartályok tátonganak ma már üresen, de virágzott itt egy fegyver- és kábítószerpiac is. (A sikerrel indult 2004. augusztusi offen- zívát valamiért Washington rendelte vissza.) Tilos a fotózás A „határátlépéshez” az orosz békefenntartó erők, a grúz rendőrség, végül a déloszét „bevándorlási hivatal” ellenőrző pontján kell átjutnunk, ugrásra kész katonák között, akik a tudósítók láttán egyaránt idegesek lesznek. Bár az EBESZ-misszió biztonsági főnökének, Belágyi Lászlónak a kíséretében érkezünk, percekbe telik előre egyeztetett beléptetésünk, s mindannyiszor a lelkünkre kötik, hogy fotóznunk, filmeznünk tilos. Az útpadka két oldalán áruval érkezett autók várakoznak, hogy átmenjenek a mindenkiben kémet sejtő oszétok aprólékos regisztrációján. Chuinvali egy nagyobb falu A 90-es évek elején elszakadt, megyényi „köztársaság” annak ellenére komoly tüske Grúzia testében, hogy saját vezetői szerint is csak 70 ezer lakosa van. Mások szerint ez legfeljebb tavasztól őszig igaz, az ilyenkor járható Ro- ki-hágón át Észak-Oszétiából is sokan átjönnek. A közeli főváros, Chinvali csak 13 ezer lakosú, inkább hasonlít egy nagyobb falura. Kalauzunk a „külügyminisztériumba” visz, hogy regisztráljanak minket. Az épület mintha egy rég félbemaradt tatarozás befejezésére várna. Míg elszöszmötölnek az engedélyünkkel, a tárca egyik fiatal vezetője, Kolja lelkesen válaszol néhány kérdésünkre. „Igen, Dél-Oszétia rövidítését láttuk a rendszámok többségén (RSO), mellette a fehér-piros-sárga nemzeti trikolórral (a többi kocsi orosz táblát visel). Itt a legtöbben oszétul beszélnek és oroszul, bár van még némi grúz lakosság is.” Velük nincs bajuk, de azt a 25 ezer grúzt árulónak tartják, akik 1991-ben egyeden éjszaka alatt elmenekültek, amikor a friss önállóságukat védő oszétok - hírét véve a készülő grúz támadásának - kihirdették, hogy az utolsó töltényig harcolni fognak. Rubellel fizetnek A hivatalos fizetőeszköz az orosz rubel. (A Dél-Oszétia költségvetésére szánt pénzeket Oroszország a Moszkvai megye büdzséjéből csípi le.) Legtöbben az orosz Megafon mobilszolgáltatót veszik igénybe. Elérhető ugyan az egyik grúz hálózat is, de Kolja szerint ez többnyire szóba sem jön; ő maga egyeden kopeket sem hajlandó az ellenség zsebébe juttatni. Az itteniek 99 százaléka orosz útlevéllel rendelkezik, így szabadon járhat át az Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétiába, vagy utazhat akár Moszkváig. „Putyin a ml elnökünk” Mikor a párducos-címeres pecséttel ellátott papírjainkat végre megkapjuk, Kolja újra megtiltja, hogy útközben középületeket vagy egyenruhásokat fotózzunk. Az EBESZ-kirendeltség, majd a kormányépület érintésével, az orosz-grúz-oszét „egyesített békefenntartó erő” bázisára indulunk, hogy tanúi lehessünk a magyar küldöttség ottani találkozójának. Útközben számos szétiőtt vagy elhagyott házat látunk. Lélek alig van az utcán, a férfiak nagy része egyenruhát visel. Két óriásplakát mellett haladunk el. Az egyiken Vlagyimir Putyin fényképe áll, alatta a szöveg: „Putyin a mi elnökünk”. (Az itteniek szinte maradéktalanul részt vettek az elmúlt félév két oroszországi választásán.) A másik együtt ábrázolja Észak- és Dél-Oszétiát, rajta ajelszó: Oszétia oszthatadan. Mire megérkezünk, a küldöttség már a bázison van, és vezetőnk hiába ismer minden tisztet, nem engednek be minket, s az utcán sem engednek fotózni. Belágyi ezt szigorúan be is tartatja - mi már messzi leszünk holnap, de neki még vissza kell jönnie tárgyalni, s nem játszhatja el azt a bizalmat, amelyet évek munkájával is csak hártyavékonyra sikerült hizlalni az itteni robbanékony helyzetben. Mint mondja, az EBESZ megfigyelőit, de őt is újra és újra azzal vádolja az orosz és az őszét fél, hogy Grúziának kémkednek. Grúz mintatelepülések A bázisról hirtelen kigurul a magyar küldöttséget is szállító konvoj. Az utolsó kocsiból kiugró Kolja nem szabadkozik, hogy nem járt közbe bejutásunkért. A következő úticél a fővárost három felől körbevevő grúz enklávék egyike, Chinvali északi határában, oda talán bejuthatunk. És megtörténik, amit előre sejtünk: hiába zárkózunk fel az elviharzó terepjárókhoz, a következő ellenőrzőpontnál csak Kolja vár be, jelezve, hogy - sajnos - oda sem mehetünk. A küldöttség visszainduló tagjai utólag elmondják: sok pénzből épült házakat és teniszpályákat lehetett látni a Tbiliszi által bőkezűen támogatott mintatelepülések egyikén. Az abszurdum teteje, hogy a grúz enklávék élén ma az a Dmitrij Szanakojev áll, aki 1995-ben déloszét „védelmi miniszter’, 1999-ben pedig „miniszterelnök” volt, amíg riválisai ki nem tették a szűrét. Arányosabb képviseletet kellene kapniuk ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg. Szerbiában - amellyel az uniós külügyminiszterek kedden aláírták a majdani EU- tagság előfeltételének számító stabilizációs és társulási megállapodást - még mindig létezik az etnikai vagy vallási kisebbségek elleni hangulatkeltés. Ezt a légkört egyebek között politikusok és sajtószervek táplálják - állapította meg egy, az aláírás napján nyilvánosságra hozott jelentésében az Európa Tanács rasszizmusellenes testületé (ECRI). A strasbourgi dokumentum foglalkozik a Vajdaság helyzetével is, emlékeztetve arra, hogy bár az elmúlt években a helyzet csillapodott, 2003 és 2005 között néhány súlyosabb, nemzetiségi alapú incidensről számoltak be. Arra is kitér, hogy az atrocitások nagyobb része olyan fiatalokhoz kötődik, akik az egykori Jugoszlávia más részeiből érkeztek a jelentős részben magyarok lakta tartományba lényegében a kilencvenes évek elejétől. Egyes szervezetek száz körülire teszik az ilyen incidensek számát 2003-2004-ben. Az ECRI arra is emlékeztet, hogy a tapasztalatok szerint gyakran nem volt elégséges a rendőrségi, illetve hatósági fellépés a hasonló megnyilvánulások ellen. A dokumentum sürgeti a szerb vezetést, hogy továbbra is szenteljen kiemelt figyelmet a rasszista alapú vétségeknek a térségben, továbbá folytasson olyan információs kampányt, amellyel segíteni tudja, hogy a különböző csoportok jobban megismerjék és megértsék egymást. Üdvözölte a jelentés a tartományi emberi jogi biztos (ombudsman) kinevezését, illetve azt, hogy a biztos jelentése szerint az anyanyelvhasználat lehetőségét a médiában és a közügyekben általában tiszteletben tartják. Az anyanyelvi oktatást, illetve a foglalkoztatást illetően viszont az ECRI még további erőfeszítéseket tart szükségesnek, és sürgeti azt is, hogy a helyi köz- igazgatásban a kisebbségek arányosabb képviseletet kapjanak, az ombudsman illetékességét pedig tegyék teljessé. Jóllehet az incidensek száma 2004 után csökkent, az ombudsman aggodalma szerint azonban az erőszak visszatérhet, ha a szerb politikai színtéren zavarok következnek be. Az ET-jelentés a Vajdaságnál nagyobb teret szentel a romák és az albánok helyzetének, aggasztónak nevezve az előbbiekét különösen az ország belső részén és a Vajdaságban, az utóbbiakét pedig délen. Az antiszemitizmus is jelen van Szerbiában a zsinagógák és zsidó temetők meggyalá- zásának, illetve az ilyen jellegű könyvek viszonylag jelentős méretű terjesztésének tanúsága szerint. A 47 tagországot számláló Európa Tanács - a védelmi ügyek kivételével - az európai együttműködés minden jelentős kérdésével foglalkozó nemzetközi szervezet. Fő célkitűzései a pluralista demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok védelme, az európai kulturális identitás kialakulásának támogatása és fejlesztése, valamint a társadalmi problémák kezelése. Az európai fajgyűlölet- és intolerancia-ellenes ET-bizottság, az ECRI a nevében jelzett jelenségeket, illetve az ahhoz kapcsolódó problémákat figyeli a tagországokban, és azok megoldására tesz javaslatokat. 2002-ben hozott döntésükkel az ET-tagállamok függetíen emberi jogi megfigyelő testületként erősítették meg a bizottság szerepkörét. (MTI, ú) MaxiTÖL/r1 Az új Caddy Maxi elhozza városába a teljes erős csapatot! Volkswagen Maxi tour 2008 üdvözölje a Volkswagen haszongép-járműveket városában. Az új Caddy Maxin kívül sorban bemutatkozik az egész Volkswagen csapat: a kompakt Caddytől kezdve, a Life változat is, a sokoldalú, több változatban gyártott Multivanon keresztül, egészen a tágas, erős Crafterig. Előre örülünk a találkozásnak! Az időszerű tájékoztatást a www.maxitour.sk honlapon olvashatja. Úžitkové vozidlá t/// MAXI W //// Caddy MAXI bemutató az On városában //// MAXI W ///i A Maxi tour Dunaszerdahelyen: 2008. május 28-29. - DS-Car, s.r.o., Gyurcsó utca 5552/36. BP-8-11225
