Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-30 / 125. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 30. www.ujszo.com RÖVIDEN Ma „betegek” a szakorvosok Pozsony. Ajánlott ellenőrizni, hogy dolgozik-e az adott szakorvos, mielőtt ma elindulunk a rendelőbe, mivel a Szlovák Szakorvosok Uniója tiltakozó munkabeszüntetést hirdetett május 30-ára. Andrej Janco, a szervezet elnöke várja, hogy a többi, a kórházakban dolgozó orvos és ápoló is sztrájkba lép - beteget jelent. A többi egészségügyi szakszervezet azonban nem csatlakozott a felhíváshoz. Az unió azt követeli, hogy az egészségbiztosítók többet fizessenek az általuk elvégzett kezelésekért, és szüntessék meg a volumenkorlátot, ami miatt a hónap végén már gyakorlatilag ingyen dolgoznak, (lpj-) Ne tárcsázzák a Must Telecomot! Pozsony. Nem érdemes nyeremény reményében tárcsázni a Must Telecom a 0900 511540-es emelt díjas számát, ugyanis nem kifizetődő: utána magas telefonszámlát kap az ügyfél. A vállalat olyan üzenetet küld a Slovak Telecom klienseinek, amelyben közli, hogy ha felhívják a fenti számot, mesés nyeremény ütheti a markukat. Pénz azonban nem érkezik, csak magas számla, (s) Mintegy 1500 panasz az ombudsmani hivatalhoz Kandráč a gyermekjogokról ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Pavel Kandráč emberjogi biztos szerint a gyermekjogok védelme az egész világon probléma, így nálunk is. Ezért sokkal jobban oda kell figyelni a fiatalokra. „Sokszor azoknak a szerveknek a dolgozói követnek el erőszakot, amelyek feladata a gyermekek védelme” - mondta Kandráč. Az ombudsman közölte: hivatalához eddig mintegy 1500 olyan beadvány érkezett, amelyben a gyermekek jogainak megsértését nehezményezték. A panaszok túlnyomó része a tartásdíj elmaradására, az árvasági járadékok meg nem ítélésére vagy az örökbefogadás hosszadalmas, bürokratikus folyamatára vonatkozott. A panaszok jelentős részét sikerült Kandráč hivatalának közbenjárására megoldani. „Leginkább az ügyintézés meggyorsítása az, amivel segíteni tudunk” - fejtette ki Kandráč. Lapunk kérdésére, képesek-e tenni valamit a családon belüli erőszakot, szexuális zaklatást elszenvedő gyermekek érdekében, Kandráč azt válaszolta, hogy hatáskörük véges. „Viszont kérhetjük, hogy az ilyen ügyekben illetékes családügyi hivatal hatékonyabban foglalkozzon az esetekkel”-tette hozzá. (-sán) Mi változik meg a létminimum emelkedése után? Nő az adómentes jövedelem ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Júliustól emelkedik a létminimum. A növekedés hatással van több szociális támogatás nagyságára, így például a gyermekgondozási segélyre - az ugyanolyan arányban emelkedik, mint a létminimum, vagyis szeptembertől 5 százalékkal - a jelenlegi 4560 korona (152 euró) helyett 4780 korona (159,33 euró) lesz. Az anyagi szükséghelyzetben lévőknek juttatott egyszeri támogatás mértéke is változik - legfeljebb a létminimum háromszorosa lehet. Póttartásdíjra az jogosult, akinek a bevétele nem haladja meg a létminimum 2,2-szeresét - egy szülő és egy gyermek esetében tehát júliustól a család bevétele nem lehet több 18 458 koronánál (615,26 euró). Ilyen tartásdíjra egyébként az erről szóló és szintén júliustól érvénybe lépő törvény szerint az árva gyermek is jogosult lesz. Ugyancsak függ a létminimumtól a súlyosan egészségkárosodottaknak juttatott támogatás is. A létminimum befolyásolja továbbá a korkedvezményes nyugdíj alsó határát, azaz júliustól csak az mehet idő előtt nyugdíjba, akinek az induló járadéka magasabb lesz 6468 koronánál (215,6 euró), tehát a létminimum 1,2-szeresénél. Módosul az éves adómentes jövedelem nagysága is, s így nő a munkavállalók nettó bevétele. A létminimum 19,2-szereséig ugyanis a jövedelem adómentes. Az összeg 103 488 korona lesz. A szociális minisztérium januártól nemcsak a létminimumot, hanem a vonatkozó törvényt is megváltoztatná. Az összeg a nemzetgazdasági átlagbérhez kötődik ezentúl: egy felnőtt részére a 2007-es nemzetgazdasági átlagbér 28,8%-a lesz; a vele közös háztartásban élő személy létminimuma az összeg 0,65-szöröse, s minden kiskorú vagy eltartott gyermek esetében pedig a felnőttek létminimumának 0,45-szöröse. így jövőre egy felnőtt létminimuma 5800 korona (193,33 euró) lesz, a vele egy háztartásban élő felnőtt személyé pedig 3770 koronára (125,66 euró) nőne. A kiskorúak esetében 2610 korona (87 euró) lenne az állam által garantált összeg, (sán) Rabokkal pingpongozott az igazságügyi miniszter. Štefan Harabin tegnap átengedte a tárcáját Žigmund Pálffy jégkorongozómak, akivel még 2007-ben Miroslav Jureüa akkori agrárminiszter fogadott, hogy ha a Szakoka hokicsapata az élvonalban végez a ligában, akkor egy napra „engedi miniszterkedni". Mivel Jureňát leváltották, Pálffy Harabin helyére lépett egy napra. (SITA-felvétel) Több százan a temetésen Búcsú Irena Schusterovától Kassa. Több mint ezren vettek végső búcsút tegnap Irena Schusterovától a kassai dómban. A volt köztársasági elnök, Rudolf Schuster feleségének temetésén több hazai és külföldi politikus jelen volt, többek között Mádl Ferenc volt magyar államfő. Ott volt Robert Fico kormányfő is. A gyászmisét celebráló Alojz Tkáč érsek Irena Schusterová szerénységét, áldozatkézségét emelte ki. A volt elnök feleségét a Rozália temetőben helyezték örök nyugalomra, (s) Ivan Gašparovič államfő aláírja a részvänyilvánítási ívet (ČTK-felvétel ÚPN-beadvány a legfőbb ügyészséghez a megölt határsértők ügyében Belelőtték a Morvába all esztendős kisfiút Pozsony. Beadvánnyal fordult a főügyészséghez a Nemzeti Emlékezet Intézete (ÚPN) az 1948 és 1989 között a csehszlovák-osztrák határ szlovákiai részén szökés közben megölt személyek halálával kapcsolatban. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A kommunista diktatúra négy évtizede alatt az intézet szerint bizonyíthatóan 42 ember vesztette életét az országrész nyugati határán szökés közben - nagy részét lelőtték, kisebb hányadát a magasfeszültség ölte meg vagy a határvédésre kiképzett kutyák téptek szét. Az áldozatok között több nem csehszlovák állampolgár is szerepel, öt-öt lengyel és magyar, valamint három NDK-állampolgárság- gal rendelkező, a határsávon át emigrálni próbáló személy. Az intézet beadványában részletesen leírta a történteket, és meg is nevezte a vétkeseket - a legmagasabb rangúaktól a legalacsonyabbakig: államfők, pártfőtitkárok, belügyminiszterek, a hadsereg különböző rangú parancsnokai, végezetül pedig az őrjárat áldozatokat lelövő katonáinak nevét tartalmazza a lista. Ez utóbbiak a legtöbb esetben egyszerű sorkatonák voltak, akik többnyire parancsra lőtték le a szökni próbálót. Az ügyészség feladata lesz, hogy ezek közül a személyek közül kiválassza azokat, akik ellen vádat emel, ha e lépés mellett dönt. Ugyanúgy az ügyészség feladata lesz annak kiderítése is, hogy a potenciális vétkesek közül kik élnek még. „Megtettük, ami a mi feladatunk volt, a többi már a főügyészségen múlik” - nyilatkozta Ivan Petranský, az ÚPN igazgatója. Az intézet nem nyomozott a lehetséges vétkesek után. Az illegális határádépést a kommunista hatalom 1948-ban minősítette át bűncselekményre, korábban a törvény csak kihágásként kezelte az ilyen eseteket. „Csehszlovákia nyugati határain legalább 600 ember halt meg 1948 és 1989 között szökési kísérlet közben” - tette hozzá Ľubomír Morbacher, az intézet dokumentációs osztályának vezetője. A szlovákiai határszakasz áldozatai között van egy 11 éves pozsonyi kisfiú is, akire a korabeli jegyzőkönyvek alapján Dévénynél a František Maňák és Jozef Michalčík vezette őrjárat nyolc tagja 223 lövést adott le 1952. szeptember 15-én dél körül. A deszkán úszó fiút, Jozef Galust a szó szoros értelmében belőtték a Morvába. Testét a délutáni órákban húzták ki egy horgászható segítségével - csak ekkor derült ki, hogy egy ötödikes gyermekről van szó. Az intézet honlapján részletes információk is megtalálhatók az egyes esetekről. (MSz) Ján Kubiš úgy véli, hogy „az ügy kivizsgálása után a sajtó bocsánatot fog kérni" Mit tud Hedvigről a külügyminiszter? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ján Kubiš is kommentálta az Amnesty International (AI) szerdai jelentésének Maiina Hedvig ügyét érintő részét: a külügyminiszter véleménye szerint a vizsgálat befejezése után sokan csodálkozni fognak, és reméli, hogy „azok, akik nagy kedvvel írtak erről a témáról, elnézést kérnek utólag, és megváltoztatják véleményüket”. Kubiš úgy véli, a vizsgálat olyan gyorsan folyik, amilyen gyorsan csak lehet, és nem kételkedik abban, hogy belátható időn belül le is fog zárulni. „Utána meglátjuk, mennyi félrevezető dolgot írtak le ebben az ügyben” - tette hozzá a külügyminiszter. Kérdésünkre a külügyi tárca szóvivője nem tudta pontosítani, milyen információk alapján mondhatta ezt Kubiš, akinek elvileg nem kellene több információval rendelkeznie az ügyről, mint a nyilvánosságnak. „Nem tudom, mit gondolhat a miniszter úr, erről őt kell megkérdezni” - mondta lapunknak Ján Škoda, a tárca szóvivője, aki nem tudta sem megerősíteni, sem cáfolni a miniszter jobb informáltságát. Az AI szerdán közzétett éves jelentése Maiina Hedvig ügyét az emberi jogok megsértésének minősítette. (-MSz, s) Lakossági felmérés Ha „kikapós” a politikus Pozsony. A megkérdezettek megközelítőleg 91 százaléka állítja, hogy csorbul a politikusokba vetett bizalma, ha kiderül róluk, hogy súlyosan megsértettek valamilyen törvényt - derül ki a Fair Play Szövetség megrendelésére a TNS SK társaság által végzett közvélemény-kutatás eredményeiből. Az arány 89 százalék, ha botrányba keverednek, ha pedig nem tudnak szavahihető magyarázatot adni vagyonuk eredetére, akkor a polgárok 87 százaléka fordulna el tőlük. „A lakosok érzékenyen reagálnak a politikai személyiségek túlkapásaira, és aztán, úgymond, benyújtják a számlát. Jó hír számunkra, hogy figyelemmel kísérik az ország vezetőinek a tevékenységét, levonják a következtetéseket, azaz nem néznek közömbösen a történésekre” - nyilatkozta Zuzana Wienk, a Fair Play Szövetség ügyvezető igazgatója. A szervezet szerint a pártok nem reagálnak kellőképpen a visszaélésekre, s nem lépnek fel megfelelően „kikapós” tagjaikkal szemben. A felmérés során a polgárok az alábbiakban olvasható három kérdésre válaszoltak. (s, ú) Titokzatos katonai konvoj Pozsony. Titokzatos gépkocsikonvoj szelte át Szlovákiát tegnapra virradó éjszaka. A katonai teherautók állítólag lőszereket szállítottak a nyit- ranováki katonai javítóvállalattól - ahol tavaly pusztító erejű robbanás történt - a kuchyňai légi bázisra, ahol a muníciót repülőgépre rakták, majd az An-26-os a lengyel- országi Swidwimbe vitte a lőszereket. Az illetékes nem akartak semmit elárulni az akcióról, csupán annyit mondtak, hogy a hadsereg, a rendőrség, a tűzoltóság és a mentők összehangolt gyakorlatáról volt szó. A Sme információi szerint rövid időn belül már a harmadik hasonló gépkocsioszlop indult úrnak Nyitranovákról. A résztvevőket titoktartásra kötelezték, mobiltelefonjukat le kellett adniuk, nem dohányozhattak, és a konvojban kommandósokat is lehetett látni. A járműoszlop mintegy 50 gépkocsiból állt, és 20 percig tartott, míg elvonult. Ivan Šimko volt védelmi miniszter „nagyon szokatlannak” minősítette az akciót, (ű) Csonka ellenzéki tárgyalás a Magyar Koalíció Pártjának székházában; a többi erő is saját elemzést készít Négy lehetőséget lát az MKP a sajtótörvény kijavítására ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Csonka ellenzéki egyeztetés volt tegnap a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) székházában a sajtótörvénnyel kapcsolatos lépésekről, a Kereszténydemokrata Mozgatóm (KDH), valamint a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) szakértői nem jelentek meg. A párt független elemzést készíttetett, mely szerint a június elsején életbe lépő sajtótörvény hat pontban ellentétes az alkotmánnyal. Az alaptörvénybe ütközőnek tartja a sokat bírált normát a megbeszélés két szakmai résztvevője, Miloš Nemeček, a lapkiadók szövetségének vezetője és Zuzana Krútka, az újságíró-szövetség elnöke is. Az MKP négy lehetőséget lát a törvény kijavítására: módosítani kell a nemrég elfogadottjogszabályt, az alkotmány- bírósághoz fordulhatnak, az emberjogi biztost keresik meg, esetleg rögtön nemzetközi fórumokon kémek jogorvoslatot. A módosításra van a legkisebb esély, mivel ehhez kormánypárti képviselők támogatása is kell. Az MIG1 ennek ellenére őszig elkészíti indítványait. „Nem csupán a kifogásolt rendelkezések orvoslására szorítkozunk, a szakma egyéb javaslatait is figyelembe vesszük” - mondta lapunknak Biró Ágnes, az MKP alel- nöke. Egyelőre nincs meg a szükséges 30 aláírásuk az alkotmánybírósági beadványhoz, saját 20 képviselőjük mellett csak a KDH- ból kivált négy politikus aláírására számíthatnak biztosan. Az MKP az elemzésről tájékoztatja a KDH-t és az SDKU-t is, és bízik benne, hogy néhány képviselőjük aláírásával lehetővé teszi, hogy az alkotmánybírósághoz fordulhassanak. „Remélem, még két másik független képviselőt is meg tudunk győzni” - mondta Biró. Az áprilisi szavazáskor a sajtótörvény ellen szavazott az SDKŰ-ból kivált Martin Kuruc és a KDH-ból függetlenedett Peter Gabura is. Biró azonban szeretné, ha az ellenzék egységesen lépne fel a norma ügyében. Mária Sabolová, a KDH alel- nöke szerint ők is elemzik a törvényt. Egyelőre nem csatlakoznak az MKP kezdeményezéséhez. „Ha megkapjuk a konkrét beadványukat vagy az elemzést, áttanulmányozzuk” - mondta Sabolová. Habár még nem egyeztetett a frakciójuk az MKP javaslatairól, úgy véli, képviselőik addig nem írják alá az alkotmánybírósági beadványt, míg a párt politikai állásfoglalása el nem készül. A törvényhez saját elemzést készít az SDKÚ is, ez alapján döntik el további lépéseiket. A jogszabályt mindkét párt rossznak tartja, de saját elemzésükre várnak, hogy el tudják dönteni, az alkotmánnyal is ellentétes- e a törvény. Az SDKÚ és a KDH korábbi sérelmeikkel indokolták távolmaradásukat a tegnapi egyeztetésről, szerintük ugyanis az MKP elárulta őket, amikor megszavazta a Lisszaboni Szerződést, közvetlenül a most kifogásolt sajtótörvény elfogadása után. (lpj)
