Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-29 / 124. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 29. www.ujszo.com Elemzők szerint a média kizárása hosszú távon csak árthat egy párt megítélésének; évekkel ezelőtt Vladimír Mečiar próbálkozott ilyesmivel Kizárta a sajtót az SNS Kisebbségi SNS-konferencia Belousovová egyébként azt jelentette be a sajtótájékoztatón, hogy az SNS konferenciát rendez a kisebbségekjogairól. A téma azonban nem a kisebbségvédelem, hanem a magyarok bírálása lesz. „Békés ellentámadásba kell átmennünk, és összehasonlítani, mi a helyzet azokkal, akik minket bírálnak” - mondta Belousovová. (sita) Pozsony. Anna Belousovová, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) alelnökének tegnapi sajtótájékoztatóján csak egyes médiák tudósítói vehettek részt, például a Markíza és a JO J tévé, valamint a Sme napilap szerkesztőit nem engedték be az épületbe. ÚJ SZÓ-HÍR A sajtótájékoztató témája egyébként Cristiana Muscardi európai parlamenti képviselő tegnapi pozsonyi látogatása volt - az olasz képviselőnő a többnyire nacionalista pártokat tömörítő Nemzetek Európájáért Unió (NEU) frakcióvezetőjeként tárgyalt az SNS vezetőivel. A NEU képviselői a 732 tagú Európai Parlamentben 44 fős csoportot alkotnak. Arról, hogy a sajtótájékoztatóra kit engednek be és kit nem, a párt sajtófelelőse, Jana Benková döntött. ,A mai találkozóra azokat az újságírókat hívtuk meg, akiknél korábban professzionali- tást és korrekt hozzáállást tapasztaltunk“ - nyilatkozta lapunknak Benková. Az Új Szó sem volt a meghívottak között. Elemzők szerint a média kizárása hosszú távon csak árthat egy párt megítélésének. Évekkel ezelőtt Vladimír Mečiar egykori kormányfő is hasonló taktikát választott, ám egy idő után megváltoztatta hozzáállását, és kommunikálni kezdett az összes szerkesztőséggel. Hetekkel ezelőtt Ján Slo- ta rögtönzött sajtótájékoztatója alkalmával járt már el hasonlóan az SNS: akkor csak pár újságírónak nyilatkozott a pártvezér az ŠtB aktáiban szereplő múltjáról. Később ezzel kapcsolatban is panaszkodott Slota - kifogásolta, hogy a meghívott televíziók csak a hosszú interjú pár mondatát vágták be híreikbe, s nem adták le az egész beszélgetést. „Nem zárom ki, hogy a jövőben is hasonlóan járunk el” - mondta Benková. A sajtófelelős azzal védekezett, hogy a tegnapi tájékoztató nem hagyományos volt - olyanra „mindig szívesen várják a szerkesztőségeket“ csak egy kis találkozó volt. (MSz) Az ellenségnek kikiáltott újságírók csak a bejáratig jutottak (Peter Žókovič felvétele) RÖVIDEN Újabb letartóztatás Tupý-iigyben Pozsony. A fővárosi alvilág megpróbálta megfélemlíteni Tupý- gyilkosság egyik koronatanúját, emiatt Karol P. alvilági figurát tegnap őrizetbe vették. A férfi azt követelte a tanútól, hogy vonja vissza vallomását, különben megöli. A pozsonyi járásbíróság javaslatot nyújtott be a férfi vizsgálati fogságba vételéről. Karol P. neve nem ismeretien a rendőrség előtt, ugyanis őt gyanúsítják egy 2004-ben elkövetett gyilkossággal is. (akt.) Az ügyvéd felel az ingatlaneladásért Pozsony. Kizárólag ügyvédek és jegyzők írhatnak ezentúl ingatlan adásvételi szerződéseket. A polgári törvénykönyv tegnapi módosítása alapján az ügyvédek fognak felelni a szerződések tartalmáért is. Štefan Harabin igazságügyi miniszter szerint az intézkedés rendet tehet az ingatlanpiacon, sok esetben ugyanis a tulajdonosok tudta nélkül adnak túl lakásokon, házakon, főleg amikor azok hosszabb ideig nem tartózkodnak otthon. A miniszter szerint ha bebizonyosodik, hogy az ügyvéd hibájából vesztette el valaki az ingatlanját, akkor ő felelne a következményekért. A későbbiekben tervezik bevezetni, hogy ingatlanátírás után a kataszteri hivatal értesítést küldjön a tulajdonosnak. (SITA) STV3, a hétórás sportcsatorna Pozsony. Tegnap a kormány 91 millió koronát hagyott jóvá a Szlovák Televízió sportcsatornájának elindítására. Augusztus 8-án, a pekingi olimpiai játékok megnyitójával egy időben indul a műholdas csatorna. Az STV3 kezdetben napi hét órát fog sugározni, délután öttől éjfélig. Tomáš Czwitkovics médiaelemző ezt az idősávot nem tartja éppen megszokottnak, hiszen már nincs televízió, amely ne sugározna délelőtt. „De beválhat ez az idősáv is, hiszen a célközönség főleg férfiakból áll, és délután, munka után nézhetik a sportcsatornát” - mondta lapunknak az elemző. Kérdéses viszont, hogy van-e igény még egy ilyen csatornára, hiszen már számtalan létezik, e téren telített a piac. Czwitkovics szerint esélyt kell adni az új adónak, de hozzátette, az STV által készített felmérések szerint a nézők jobban örültek volna egy tematikus hírcsatornának vagy dokumentumfilmeket sugárzó adónak. „Rövid idő alatt megmutatkozik majd, hogy az STV3 fel tudja-e venni a versenyt más sportcsatornákkal” - boncolgatta a prognózisokat Cwitkovics. (juhos) Változás a dunaszerdahelyi és a galántai kórházban Megyei Kórház Rt. S1TA-HÍR Nagyszombat. Részvénytársaságokká alakítják a galántai, dunaszerdahelyi és a szakolcai (Skalica) kórházat, döntött tegnap a Nagyszombat megyei ön- kormányzat. Külön szervezetet hoznak létre, mely átveszi a kórházak tartozásait, így tehermentesítik azokat, ehhez kerülnek a felesleges ingatlanok is. A kórházak össz- tartozása meghaladja a 100 millió koronát, a dunaszerdahelyi és a galántai kórház több mint 90 millió koronával tartozik csak a Szociális biztosítónak. A kórházak épületei, ingatlanai és felszerelése a megye tulajdona marad, tőle bérlik majd a kórházak. A galántai kórház esetében a megye 100 százalékos tulajdonos marad, a dunaszedahelyi kórházban 51 százalékos részesedést tart meg, a részvények 49 százalékát Dunaszerdahely kapja. Tibor Mikuš a nagyszombati megyei önkormányzat elnöke bízik benne, hogy találnak tőkeerős partnereket a kórházak fejlesztéséhez, azaz feltételezhető azok privatizációja. A megye ezzel az egészségügyi minisztérium álláspontjával ellentétes döntést hozott, mely az állami kórházak részvénytársasággá alakítását megakadályozta. Szlovákiával kapcsolatban a romák helyzetét taglalta a legbővebben a nemzetközi emberjogi szervezet Bírál az Amnesty International ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A romákat ért jogsértéseknek szenteli a legnagyobb teret az Amnesty International nemzetközi emberjogi szervezet Szlovákiáról szóló idei jelentése is. Csakúgy, mint 2006-ban, tavaly is a romák diszkriminációja volt az egyik legnagyobb probléma az emberi jogok területén. „Az elmúlt évekhez képest nem történt jelentős előremozdulás” - szögezte le Branislav Tichý, az AI szlovákiai szervezetének igazgatója. „Sok roma továbbra is a társadalom peremén és szegénységben él” - áll a jelentésben. A roma gyerekek egy részét indokolatlanul kisegítő iskolákba irányítják, csökkentve ezzel esélyeiket, némely régiókban elkülönített roma iskolák vannak. A roma telepeken nincs víz, villany, és megfelelő közlekedés híján el vannak zárva a környező településektől. 2007. szeptemberében Érsekújvárból több mint 200 romát akaratuk ellenére kitelepítettek, miközben nem gondoskodtak megfelelő pótlakásokról - olvasható az AI jelentésében, mely a 2006-os értékeléshez hasonlóan ismét szót ejt a roma nők illegális sterilizációjáról is. „A kassai Alkotmánybíróság döntése értelmében 50 ezer korona kártérítést fizettek három roma nőnek, akiket 1992 és 2002 között beleegyezésük nélkül sterilizáltak” - írja az Amnesty International. A megoldatlan Malina-ügy „A kisebbségek és a külföldiek továbbra is rasszista támadások célpontjai. A kormányon kívüli szervezetek aggályukat fejezték ki, hogy az ilyen támadások száma még nőtt is” - olvasható a jelentésben. Hasonlóan, mint a 2006-os értékelésbe, a tavalyiba is bekerült Maiina Hedvig ügye, a nemzetközi szervezet részletesen leírja a Nyit- rán megvert magyar lány megpróbáltatásait. „Májusban Maiina Hedvig az alkotmánybírósághoz fordult, miután a rendőrség leállította a nyomozást az etnikai indíttatású támadás ügyében. A rendőrségi vizsgálat 2006 októberében arra az eredményre jutott, hogy Maiina Hedvig kitalálta a vallomását, és 2007-ben hamis tanúzás miatt ellene indult eljárás. 2007jú- liusában Ján Packa országos rendőrfőkapitány beismerte, hogy Malina Hedviget megtámadták, de nem úgy, ahogy azt a lány leírta. Szeptemberben Dobroslav Trnka főügyész elmondta, hogy néhány vizsgálati bizonyíték elveszett a rendőrség és az ügyészség eljárási hibái miatt. Maiina Hedvig 2007 novemberében panasszal fordult a Nemzetközi Emberjogi Bírósághoz, mert a szlovák hivatalok részéről embertelen és megalázó bánásmódban volt része” - emlékeztet az Amnesty International jelentése. Idegengyűlölet A kisebbségek tagjait, külföldieket és színes bórűeket ért támadásokból is többet felsorol a jelentés. Az emberjogi szervezet megemlíti a terrorizmussal vádolt Musztafa Labszi algériai állampolgár esetét, akit 2007 májusától Szlovákiában tartanak fogva, s a kassai Kerületi Bíróság Algériába való kiadatásáról döntött. Az AI szemére veti a szlovák kormánynak, hogy elfogadta az algériai fél „diplomáciai garanciáját” arra, hogy Labszit hazájában nem fogják bántalmazni, megkínozni, és nem ítélik halálra. Rendőri brutalitás A kazah származású lengyel újságíróval való bánásmódot is bírálja az Amnesty International - Balli Marzec 2007 novemberében egyedül tüntetett Pozsonyban a köztársasági elnök palotája előtt, így tiltakozva a kazah elnök látogatása ellen. A tiltakozást az újságíró előre bejelentette, a törvényekkel összhangban történt, a rendőrség mégis letartóztatta, sőt bántalmazták is. Miután szabadon engedték és elhagyta az országot, meg kellett őt műteni belső sérülések miatt. Čaplovičnaknincs ideje Dušan Čaplovič emberi és kisebbségi jogokért felelős kor- mányalelnök egyelőre nem kívánt reagálni az Amnesty jelentésére. „A jelentés nagyon friss, s bevallom, még nem volt időm áttanulmányozni. Mivel nem ismerem az anyagot, nem szeretnék véleményt mondani” - mondta lapunknak a kormány emberi jogokért felelős alelnöke. Abelügy visszavág A belügyminisztérium bírálja az Amnesty International jelentését, szerinte a Maiina Hedvigről és a kazah újságíróról szóló, valamint a rasszista támadásokkal kapcsolatos részek pontatlanok. „A Malina- ügyről szóló rész pontatlanul idézi a rendőrfőkapitány kijelentéseit” - állítja Erik Tomáš szóvivő. Hozzátette, a nyomozás eredményét hivatalos szerv nem vonta kétségbe, az ügyet vizsgálja az ügyészség. Róbert Kaliúák belügyminiszter arról, hogy Maiina Hedvig és a kazah újságíró esete is bekerült a jelentésbe, annyit mondott, nem ez az első eset, hogy az Amnesty International téved. (sán) Nehéz meghatározni azt az összeget, amelyből ténylegesen fedezhetők az alapkiadások Jövőre 5800 korona lehet a létminimum ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A szociális ügyi minisztérium jövőre a jelenlegi 5130 koronáról (160,31 euró) 5800-ra (181,25 euró) emelné az egy felnőtt személyre vonatkozó létminimumot. Az összeg a nemzetgazdasági átlagbérhez kötődik, egy felnőtt részére a 2007-es nemzet- gazdasági átlagbér 28,8%-a, a vele közös háztartásban élő személy létminimuma az összeg 0,65-szö- röse, s minden kiskorú vagy eltartott gyermekre 0,45-szöröse. A létminimum kihatással van több családi és szociális támogatásra, ennek arányában változik például a családi pótlék. Hatással van az éves adómentes jövedelem összegére - a jelenlegi 96 ezer koronáról (3000 euró) 111 360 (3480 euró) koronára emelkedne, ezáltal nő a munkavállalók tiszta bevétele. Ez azonban csak a 2009-es évre vonatkozó adóbevallásnál, vagyis 2010-ben lenne érvényes. Idén 98 496 korona (3078 euró) az adómentes rész. A létminimum hatással van a korkedvezményes nyugdíj alsó határára is, Létminimum 2008 2009* 1 felnőtt 5130 Sk 5800 Sk további felnőtt személy 3580 Sk 3770 Sk közös háztartásban kiskorúak 2340 Sk 2610 Sk ‘javaslat csak az mehet idő előtt nyugdíjba, akinekkezdő nyugdíja magasabb a létminimum 1,2-szeresénél. „Nehéz eldönteni, hogy a javasolt 5800 korona valóban fedezi-e az alapvető létkiadásokat, hiszen mást jelent az 5800 korona Pozsonyban, és mást az ország keleti részein ”- mondta lapunknak Radovan Ďurana, az Iness gazdaság- kutató intézet munkatársa. Hozzátette, nincs egységes mérce, amely alapján megmondható, hogy egy adott kormány által meghatározott létminimum fedezi-e a létszükségleti kiadásokat. „Az adófizetők szempontjából az emelése mindenképp pozitívum, hiszen a megkeresett pénzükről kevesebbet adóznak. Ám ez hatással van az állami költségvetésre. Ez az adóbevételek kiesését vonja maga után, a kormánynak pedig vissza kell fognia saját kiadásait, hogy kompenzálja a hiányt” - fejtette ki Ďurana. A minisztérium számításai szerint emiatt jövőre 3,9 milliárd koronával kevesebb fog befolyni, 2010-ben 4,7 milliárddal, 2011-ben pedig 5,9 milliárd koronával kevesebb. Hogy a létminimum ne veszítsen reálértékéből, minden év júliusában automatikusan valorizálnák, az alacsony bevételű háztartások átlagkiadásaihoz igazítva. A valorizáció most még két koefficiens alapján történhet: vagy az alacsony bevételű háztartások átlagkiadásaihoz, vagy pedig a háztartásokon belül egy főre eső tiszta bevételek növekedéséhez igazítják. A két index közül a kisebbiket alkalmazzák, (sán)
