Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-28 / 123. szám, szerda
28 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 28. www.ujszo.com Megújította együttműködését Galánta és a Samsung Anyagi segítség a városnak GAAL LÁSZLÓ Galánta. Műfüves sportpálya építésére és a városi rendőrség térfigyelő biztonsági kamera- rendszerének bővítésére fordítják azt az 1,3 millió koronát (40 650 euró), amelyet a Samsung adományoz a városnak. Egyebek mellett ez is elhangzott annak az együttműködési szerződés aláírása alkalmával, amelyet Alexander Mézes polgármester és Young Chan Yang, a Samsung Electronics Slovakia Kft. ügyvezető igazgatója látott el kézjegyével. A város és a régió legnagyobb vállalata május 16-án pénteken másodszor újította meg a két éve megkötött együttműködési szerződést, amelynek értelmében a Samsung a kultúra, a sport és a közösségi élet más területén is anyagi segítséget nyújt a városnak, a város pedig a tőle telhető módon segíti a vállalat működését. A műfüves sportpálya a stadion salakos edzőpályája helyén épül meg, ahogyan azt a városi képviselő-testület a legutóbbi ülésén jóváhagyta. A szerződésben szerepel az is, hogy a város együttműködik a cég óvodájának fellendítésében. A Samsung által működtetett óvoda, ahová a vállalat alkalmazottainak gyerekei járnak, május 20-án nyűt meg. Szó volt a hagyományos Galán- tai Vásár szervezésében való együttműködésről, valamint a várossal közösen szervezett Sam- sung-napról. Szóba került a Samsung alkalmazottai számára építendő bérlakások építése is. A bérházak a vállalat tulajdonában lennének, az adná bérbe az alkalmazottaknak, de hogy hol és hány lakás épülne, erről egyelőre nem kaptunk információt. A Samsung előbb üzemen belül végez felmérést, hogy hány alkalmazott tartana igényt a bérleményekre. A szerződésben foglaltatik az is, hogy Galánta városa belép az ún. Nyugat-szlovákiai Elektrotechnikai Klaszterbe. A klaszter létrehozásáról szóló memorandumot nemrég Nagyszombatban írta alá Alexander Mézes polgármester és Tibor Mikuš megyei elnök, azóta a városi képviselő-testület jóváhagyta Galánta belépést. A tavalyi Samsung-napon a város és a vállalat első embere is bizonyította, hogy jó az együttműködés (bal szélen Alexander Mézes polgár- mester) (Szőcs Hajnalka felvétele) Bekapcsolódtak a város alapiskolái és óvodái is Rekordot döntöttek a hulladékgyűjtés terén ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Érsekújvár. Az environmentális nevelés terén elért eredményeikért oklevelet vehettek át a városházán az önkormányzat fennhatósága alá tartozó alapiskolák és óvodák vezetői Gejza Pischinger polgármestertől és Eva Baranovičovától, a beruházási és közlekedési osztály dolgozójától. Az átadási ünnepség résztvevői egyetértettek abban, hogy a szülőket a leginkább a gyerekek által lehet „nevelni”. A szelektív hulladékgyűjtésben évről évre több család vesz részt. Novák Mónika, a Czuczor Gergely Alapiskola igazgatója lapunknak elmondta, a tavaszi papírgyűjtésben rekordot döntött a város egyetlen magyar tanintézménye. Korábban 30-40 ezer koronának megfelelő hulladék gyűlt össze ilyenkor az iskola udvarán, idén pedig 70 ezer korona értékű papírhulladékot gyűjtöttek. „A Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége helyi szervezetének tagjai vállaltak ügyeletet a papírgyűjtés idejére, a legeredményesebb tanulókat nyári táborozásra szóló utazási utalvánnyal ajándékoztuk meg. Minden versenyben résztvevő osztály édes ajándékot kapott, a legtöbb papírt gyűjtők közül sokan játékutalvánnyal térhettek haza a kiértékelésről” - tette hozzá Novák Mónika. A városházán rendezett találkozón megtudtuk, a szelektív hulladékgyűjtésben részt vevő tanulók az iskolák fenntartójától is ajándéktárgyakat kapnak - trikókat, tollakat, rajztömböket és színes ceruzát, (száz) A városi alapiskolák és óvodák vezetői elismerő oklevelet vehettek át az intézményükben zajló eredményes environmentális nevelésért (Csuport István felvétele) Konferenciát rendeztek Alsóbodokon a Kárpát-medencei magyar szórványokról Társadalmi feladat a szórványosodás megfékezése Jobbról: llyés Zoltán, az MTA Kisebbségkutató Intézetének szórványkutatási vezetője nem titkolta, a kutatások gyakran érzelmileg motiváltak, ami a témakezelés rovására megy (Csuport István felvétele) Alsóbodok. „A konferencia helyszínének kiválasztásakor nem véletlenül esett a választásunk Zoboraljára. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Szlovákia területén ma a szórvá- nyosodásnak és az ezt követő beolvadás legnagyobb veszélyének a Zoboralján és a Bars megyei nyelvhatár falvaiban élő magyarok vannak kitéve” - hangsúlyozta Ladányi Lajos, a Zoboralja Közhasznú Társaság elnöke az Alsóbodokon megrendezett konferencia nyitóbeszédében, amely a Kárpát-medencei szórványok helyzetéről szólt. A hazai magyar politikusokon kívül a tanácskozáson jelen volt Szabó Vümos az MSZP, Balia Mihály és Ékes Ilona, a Fidesz két politikusa, Farkas Géza, a Magyar Köztársaság konzulja és Varga Attila a magyarországi oktatási és kulturális tárca képviseletében. „Zoboralja nyelvszigete 16 magyarlakta településből áll, melyek az összefüggő magyar nyelvterülettől távol, a Zobor-Zsibrica hegyvonulat lábánál, illetve a Nyitra folyó partján helyezkednek el. A Zobor- tól nyugatra fekvő Béd, Menyhe, Egerszeg, Lajosfalva és Vicsápapá- ti magyarsága asszimilálódott, mára már csak az idős lakosok beszélik anyanyelvűket” - mondta Ladányi a konferencián. 1994-ben nagyszabású, Zoboralja kultúrájával, oktatásügyével és a zoboralji magyarság megmaradásának lehetőségével foglalkozó fórumot rendeztek, ennek eredményeként elkészült a térség rehabilitációs terve. Az előadó elmondta, hosszas ügyintézés után nyílt meg a vidék magyar középiskolája, a Vállalkozói Magán-szakközépiskola, amelynek kollégiuma otthont adott a konferenciának. Szabó Vümos, a Magyar Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának alelnöke szerint a magyarság megmaradásának kérdését a magyar-magyar kapcsolatoknak, illetve a szomszédos országok közötti politikának kell megoldania. Kalmár István, a budapesti Holst Tanácsadó és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója úgy véli, informatikai misszionáriusokra van szükség egy korszerű távoktatási rendszer kidolgozásához, amely révén a szórványban élő magyarok is részt vehetnének a képzésben. Ilyés Zoltán, az MTA Kisebbségkutató Intézetének szórványkutatási vezetője nem titkolta, a kutatások gyakran érzelmüeg motiváltak, ami a témakezelés rovására megy. A találkozón zárónyilatkozatot fogadtak el. A nyilatkozatban a konferencia résztvevői - a szlovákiai, romániai, szerbiai, szlovéniai, ukrajnai magyar közösségek, továbbá az anyaországbeli és a nyugati magyarság képviselői - megállapították, az elszakított magyarság őshonos településein eddig nem tapasztalt mértékben jelenik meg a szórványosodás és annak összes demográfiai, lélektani valamint kulturális következménye. „Ennek okát elsősorban a Trianon után kialakult helyzetekben kell keresni: a szülőföld kényszerű elhagyásában, a magyar lakosság szülőföldjéről való kitelepítésében, kiűzésében vagy elmenekülésében, a magyar nyelvű oktatás fokozatos felszámolásában, a magyar közművelődés elsorvasztásában, szinte minden, a nemzethez kötődő közösségi tér elsorvasztásában, a magyar nyelvnek a közéletből és a napi kapcsolatokból való kiszorításában, a magyar településszerkezet szervezett fellazításában és a nemzetiségi arányoknak a magyarok kárára való megváltoztatásában, a szülőföld gazdasági eltartó erejének gyengítésében, a szervezett asszimüá- cióban, a demográfiai mutatók romlásában stb.” - olvasható a zárónyilatkozatban. (száz) RÉSZLETEK A ZAR0NYILATK0ZATB0L Az Alsóbodokon elfogadott záró- nyüatkozatban a tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a magyarság szórványkérdésével rendszeresen és rendszerezetten kell foglalkozni. „A szórványok kormányzati és társadalmi segítség nélkül nem tudják enyhíteni gondjaikat. A szórványban élőkkel való rendszeres foglalkozás érdekében létre kell hozni szakpolitikusok, szakemberek és az érintett közösségek képviselőinek bevonásával egy Kárpát-medencei szórványtanácsot, amelyet megbíznak a programok kidolgozásával. Szükség- szerű az eddigi közérdekű támogatások rendszerének átalakítása. Fontosnak tartják egy, az egész Kárpát-medencében fogható, a nap 24 órájában sugárzó rádió működtetését. A Kárpátmedencei magyar szórványok, de az egész határon túli magyar közösség szempontjából létfontosságú az anyanyelv használata. Ezért szükségszerű, hogy azokban az országokban, ahol magyar közösségek élnek, a magyar nyelv hivatalosan elismert regionális nyelvé váljon, összhangban a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával. Hivatkozva a gyermek jogára el kell érni, hogy az általános iskola első négy osztályát minden gyermek saját anyanyelvén és szülőhelyén végezhesse. A szórványosodás megállításában fontos szerep jut a családnak, ezért különös figyelmet kell szentelni az erkölcsi és a családközpontú nevelésnek” - vélik a konferencia résztvevői. A szakemberek azon meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a szórványosodás ütemének lassítása vagy megállítása nem csupán humanitárius és esélyegyenlőségi kérdés, hanem társadalmi feladat és nemzeti ügy. (száz) A képviselő-testület többször is módosította a területrendezési tervet, lakások építését is ígérik a vállalkozók Több tucat lakás és családi ház építését tervezik ÚJ SZÓ-HÍR Léva. Több tucat bérlakás és családi ház felépítését ígérik azok a vállalkozók, aidk a területrendezési terv módosítását, illetve kiegészítését kérvényezték a városi hivatalnál. Legutóbbi ülésükön a képviselők zömében meg is szavazták a tervezett változtatásokat. Beáta Vrábelová alpolgármester hangsúlyozta, minden olyan elképzelést támogat, melynek köszönhetően lakások épülnének a városban. Léván az utóbbi években egyre érezhetőbb a lakáshiány, emiatt az ingatlanárak nagymértékben emelkedtek. A testület elé küenc kérvény került, öt kérelmező ígérte lakások építését, egy kivételével mindegyiket támogatták a képviselők. Egy lévai vállalkozó a III-as, Rybníky (Halastavak) lakótelep területén található két parcellán, a kiserdő közelében alakítana ki egy többemeletes bérlakáskomplexumot, s vállalja a zöldterület revitalizációját, valamint sportpályák építését is. A telkek eredetileg zöldterületként, sportpályákként és lakossági műszaki berendezések elhelyezésére szolgáltak volna. A város külterületét érinti két másik kérvény. A régi téglagyár területén, összesen 39 ezer négyzetméteren egy-, két- és háromszobás magasabb kategóriájú apartmanlakásokat, kereskedelmi és bevásárlóközpontot, valamint szállodát és pihenőövezetet építene ki a bazini (Pezinok) székhelyű BTG Slovensko cég. Egy garamszőllősi (Rybník nad Hronom) vállalkozó a Szövetkezet utcában egy több objektumból álló, családi házakat és hat többlakásos épületet is magába foglaló komplexumot alakítana ki. Ez a tervek szerint a 31 ezer négyzetméteres telken kilencven lakást s ugyancsak kilencven parkolóhelyet jelentene. A lévai Propag reklámstúdió csak részben számol lakásokkal, a cég a város Dohánybeváltó nevű részén egy volt gyár területén főként irodákat, raktárakat, üzlet- helyiségeket alakítana ki. Az elutasított kérvény is családi házak megépítését ígéri - tíz földszintes, beépített tetőterű épületét, de éppen egy olyan területen, mely kapcsán az utóbbi időben elszabadultak az indulatok a városban. A júliusi hatállyal megszüntetendő III-as számú alapiskola majd húsz évig kihasználatlan, de az iskolai hálózatba tartozó egykori mintagazdaságáról van szó, melynek átsorolása a szakértők szerint semmiképp nem veszélyeztetné az oktatást. A két kérvényező a 6436 négyzet- méteres, Cigánka városrészben található telek tulajdonosa, de csak a terület funkciójának megváltoztatásával kezdhetnek bele a munkálatokba, ez viszont az önkormányzat hatásköre. A helyzet kényességére való tekintettel a képviselők nem szavazták meg a módosítási folyamat elindítását. (fm) i i 4 4 € €
