Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-28 / 123. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 28. DlGlTÁLlA 13 Az SMS-szolgáltatás 1993 júniusában indult a Nextel hálózatán, majd Norvégiában a Telenor és pár hónappal később Nagy-Britanniában az 02 is bevezette Áttörő mobiltechnológiák, napjaink csodái Illusztrációs felväelek (Képarchívum Gondoltunk már valaha arra, hogy mi lenne velünk SMS, vagy a kedvenc Bluetooth headsetünk nélkül? Nem is hinnénk, hány olyan technológia létezik, amelyekei forradalmasították napjaink mobiltelefonjait. FELDOLGOZÁS SMS 1992 december 3-án, a Vodafone GSM hálózatán keresztül küldték a világ első SMS-ét egy számítógépről, mégpedig egy mobiltelefonra. Az első mobiltelefonról küldött SMS-ért azonban Riku Pihkonen, egy a Nokia alkalmazásában álló mérnökhallgató a felelős, aki a „Merry Christmas”-t gépelte be 1993-ban. Az első kereskedelmi SMS- szolgáltatás 1993 júniusában indult útjára Los Angelesben a Nextel hálózatán, majd Norvégiában a Telenor és pár hónappal később Nagy-Britanniában az 02 is bevezette. Első éveiben lassan terjedt csak a rövid szöveges üzenet, hiszen 1995-ben átlagosan havonta mindössze 0,4 üzenetet küldött egy GSM előfizető. Ma már az SMS legalább annyira részévé vált az emberi kommunikációnak, mint a hanghívás. 2007-ben az Egyesült Királyságban például óránként ádagosan 9 millió üzenetet küldtek szilveszterkor az emberek egymásnak. Az SMS hozományaként sokat fejlődtek az adatbeviteli megoldások is, bár továbbra is a számgombok többszöri lenyomása a legkényelmesebb az ember számára. Ennek ellenére biztosan sokan emlékeznek még az Ericsson chatboardjára, amit a telefon aljába kellett bedugni és egy teljes értékű billentyűzetet adott a kezünkbe. Szintén az SMS tette szükségessé a prediktív szövegbevitel megjelenését is. A gépelt szavak megjósolását lehetővé tévő prediktív szótárakat a Motorola vitte végül tökélyre az iTap személyében. Bluetooth Napjaink egyik leghasznosabb technológiai áttörésének nevét meglepő módon nem mozaikszavakból rakták össze. Egy viking, Harald Bluetooth Gormson után nevezték el, aki nagyjából időszámításunk után 900 környékén született. 1994-ben Jaap Haart - sen és Sven Mattinsson, az Ericsson Mobile Platforms munkatársai fejlesztették ki a Bluetooth vezeték nélküli technológiát, ami azóta szó szerint a vérévé vált a mobiltelefonoknak. A Bluetooth nagyszerűsége abban rejlik, hogy rendkívül alacsony áramfelvétel mellett nyújt lehetőséget az adatátvitelre, ami a mobiltelefonok és kézi-számítógépek számára ideálissá teszi. Segítségével jellemzően 10 méteres hatótávolságon belül tudunk fájlokat küldözgetni egyik eszközről a másikra, de mára már olyan extra funkciókkal is ellátták, mint a sztereó hangátvitel, a nyomtatás' vagy a távirányító funkció. Hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ma már a személygépkocsik is Blue- tooth-on keresztül kapcsolódnak rá mobiltelefonunkra, de bőven találkozunk Bluetooth headse- tekkel vagy akár számítógépes egerekkel is. Elterjedése nagyban hozzájárult az addig egyeduralkodó infra adatátvitel kihalásához, mivel az nem tudott versenyre kelni a sokoldalú „kékfoggal”. GPRS General Packet Radio Service néven debütált a nagyközönség előtt 2000-ben az a technológiai áttörés, ami előfeltétele volt két hatalmasat bukott szolgáltatásnak, a WAP-nak és az MMS-nek is. A GPRS csomagkapcsolt adatátvitel leegyszerűsítve azért volt előnyös a korábbi vonalkapcsolthoz képest, mert nem az internetezéssel töltött idő, hanem a fogadott adatmennyiség után fizetett a felhasználó. Ezzel a technikával gyakorlatilag elhintette a mobilinternet magvait, amely végül a 3G és a HSDPA hálózatok megjelenésével nőtt fel a feladathoz. A 2,5G néven is emlegetett GPRS még napjainkban is él, hiszen az EDGE, a 3G és a HSDPA is ennek továbbfejlesztett változatai. Ma már nem csak mobiltelefonok, de laptopok is kapnak GPRS vagy annál gyorsabb adatátvitelt, de PC-kártyák vagy USB-s eszközök formájában is találkozhatunk a mobüintemethez szükséges hardverekkel. Kamera A világ első, kereskedelmi forgalomban is kapható kamerás mobilját 2000 novemberében mutatta be a J-Phone japán mobil- szolgáltató, Sharp, J-SH04 néven. A telefon mindössze 110,000 képpontból álló, azaz 0,1 megapixel felbontású fotókat tudott készíteni, kijelzője pedig 256 színű volt. A Sharp J-SH04 már a kezdetekkor beépített kamerával rendelkezett, pedig Európában a Sony Ericsson a T68i személyében eleinte külsőleg csatlakoztatható kamerával is próbálkozott. Európában az MMS és a GPRS technológiával karöltve jelentek meg az első kamerával és színes kijelzővel ellátott telefonok. A szolgáltatók azt várták, hogy az emberek majd minden élményüket lefotózzák és a hihetetlenül népszerű SMS-hez hasonlóan az MMS által generált adatforgalomból is hasznot húzhatnak. Már csak emiatt is érdekes látni, hogy a szolgáltatók várakozásaival ellentétben, az MMS kudarcát túlélve a kamerás mobilok egyre inkább veszélyeztetik az olcsó digitális kamerák piacát. MP3 Bőven túlmutat a mobiltelefonok világán a német Fraunhofer Intézetnél kifejlesztett MPEG-1 Audio Layer 3, azaz az MP3 hangtömörítő eljárás. Az MP3 veszteséges tömörítést biztosító algoritmus azon az egyszerű emberi tulajdonságon alapszik, hogy csak kevesen hallanak meg bizonyos frekvencia feletti és alatti hangokat. Az MP3 ezeket a hangokat kitörli az adott hangfájlból, és így a tömörítés erősségétől függően akár tizedére is csökkentheti a méretét. Elterjedését a Fraunhofer Intézet 13enc tömörítőjének és a Winplay3 lejátszó szoftvernek 1994-es piacra dobása okozta. Az akkor még csak számítógépeken elérhető alkalmazások szélsebesen terjedtek, és a kis méretű, közel CD minőségű zenék szó szerint elárasztották az Internetet. Az mp3 tömörítésű állományok lejátszásához szükséges számítási teljesítménnyel rendelkező mobiltelefonok azonban egészen 2000-ig várattak magukra. Ekkortól azonban itt is futótűzként terjedt a zene, és az mp3-csengőhangok hamarosan felváltották a polifonikus, illetve monofonikus társaikat. Idővel egyre több gyártó próbált komplett mp3 zenelejátszó funkciót építeni mobiltelefonjaiba, például a Sony. Ericssont is a Walkman szériának köszönheti mostani ismertségét. Memóriakártyák A mobiltelefonokban is életképes memóriakártyát 1997-ben mutatott be a Siemens és a San- Disk, amelyek az Intel akkor elérhető CompactFlash kártyáihoz mérten hihetetlenül parányiak voltak. Az MMC kártyák elterjedését nagyban segítette az 1999-ben piacra dobott Secure Digital, más néven Sp kártyák megjelenése is. A két formátum kompatibilitása miatt rohamléptekben lett a digitális fényképezőgépek, mp3-lejátszók és mobiltelefonok adattárolója. Nem állt le azonban a fejlődésük, hiszen a mobiltelefonokban kisebb méretű és alacsonyabb fogyasztású kártyákra volt szükség, méghozzá az egyre gyorsabban terjedő multimédiás funkciók miatt. A vásárlóknak kellett egy pici és gyorsan kezelhető memóriakártya, amin gond nélkül elfértek a mobillal készített fotók vagy éppen az azon lejátszott mp3 albumok. így jöttek létre a különféle formátumok, mint például az RS-MMC, a miniSD vagy a sokáig TransFlash néven ismert microSD kártyaformátum. Érdekes tudni, hogy egy 2 GB-os SD-kártya ma 32x24mm-es, egy ugyanekkora microSD pedig 11x15 mm-es, tehát nagyjából akkora, mint a körmünk. A jövő technológiái Ebből a pár kiragadott technológiából is látszik, hogy nehéz dolog megjósolni mi is fog kikerülni a fejlesztők laboratóriumából, hogy évekkel később belopja magát az emberek életébe. Például a GPS-nek ez fé- lig-meddig már sikerült, de nagy jövő előtt állhat még a mobiltelefonokba épített mini- projektor is. (mp, szí) Már 5 méterről elolvasható egy teáscsészén tükröződő, 12-es betűméretű Word dokumentum, 10 méterről pedig a 18-as betűméretűt szabad szemmel is látni Húzd be a függönyt: távcsővel is kifürkészhető a jelszavad FELDOLGOZÁS Kamerával és távcsővel több értékes, személyes adathoz juthatunk, mint arra bárki számítana, állítja két kutatócsoport, akik egymástól függetlenül dolgoztak ki hasonló módszert a jelszavunk ellopásához, vagy a számítógép képernyőjén megjelenő adatok lemásolásához. Mindehhez ráadásul nem is szükséges a közvetlen rálátás. A Kaliforniai Egyetem (Santa Barbara) és a Saarland Egyetem (Saarbrücken, Németország) kutatói rájöttek, hogy a környezet tárgyain megjelenő apró tükröződéseken keresztül is megfigyelhetők egy kéz mozdulatai, amint beüt egy jelszót, vagy elolvasható egy monitor tartalma, akkor is, ha az közvetlenül nem is látszik. A saarbruckeni csapat mindennapos felületekről, poharakról, csészékről, vagy akár az emberi szemből tükröződő videóról is képes megállapítani, mit gépelt be a megfigyelt személy a billentyűzeten. A kifejlesztett Clear Shot program elemzi a videón található kézmozdulatokat és szöveggé alakítja azt. A pontosság csupán 40 százalékos, azonban ez is elegendő ahhoz, hogy több-kevesebb pontossággal kitalálható legyen, mit írt le az adott személy a billentyűzeten. A szoftver alternatív szavakat is ajánl és az esetek nagy részében a valódi szó benne van az első öt felajánlott szóban. A Clear Shot szinte bármilyen webkamerával együttműködik, de a Saarland Egyetem kutatói szerint akár távcsővel, teleszkóppal is használható, valódi távoli megfigyeléshez alapot biztosítva. A mókának indult kutatás ödetét az Egyetem ablakain tükröződő, látható számítógépes képernyők adták a csapatnak. A próbálkozások sikerre vezettek, egy csupán 500 dolláros távcsővel már 5 méterről elolvasható egy teáscsészén tükröződő, 12-es betűméretű Word dokumentum, 10 méterről pedig a 18-as betűméretű olvasható szabad szemmel is. Egy komolyabb teleszkóppal nagyobb távolságról, 30 méterről is elérhető ilyen tisztaságú kép. Bár a tükröződések igen aprók, élesebb képet nyújthatnak, mint azt bárki gondolná. A Saarland Egyetem kutatói jelenleg egy új képelemző algoritmuson dolgoznak és csillagászatban is használt, nagyteljesítményű teleszkópokkal is kipróbálják szoftverük képességét. Ilyen teljesítménnyel akár már az is lehetővé válhat, hogy az emberi szemben tükröződő képet elemezzék, de kísérleteik során a szimpla fehér faltól két méterre elhelyezett monitor fali tükröződését is képesek voltak elolvasni! Egyetlen védelem van: a reluxa, roló, sötétítő- függöny használata, (h) DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com, Levélcím: Digitália, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava
