Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-27 / 122. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 27. Tudomány- hirdetés 13 A legtöbbször a Marsig jutottunk el, jelenleg három „űrjármű" kutatgatja a vörös bolygó felszínét Kísérteties bolygót kutat a Phoenix A Phoenix űrszonda középeurópai idő szerint tegnap hajnalban leereszkedett a Marsra. Ezzel újabb mérföldkőhöz érkezett a modernkori Mars-kutatás. Azt már tudjuk, hogy 26 kilométer magas hegye és 4 ezer kilométer hosszú kanyonja van. A Phoenix most azt vizsgálja, volt-e valaha élet ezen a kísérteties bolygón. HÍRSZERZŐ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A Phoenix az északi sark közelében azt fogja kutatni, hogy a vörös bolygó talajában megvol- tak-e valamikor - vagy megvannak-e most is - a mikrobális szintű élet feltételei. A kutatóeszköz 3 lábon áll, 350 kiló súlyú, ebből 25 kilót tesz ki a tudományos berendezés. Előállítása 420 millió dollárba (mintegy 8,4 milliárd korona) került. A leszállás után a Phoenix kihajtogatta 2 napelemtábláját, amelynek felszíne ötször másfél méter. A Phoenixnek van egy 2 méter 5 centiméter hosszú robotkarja, amely az exkavátorok markolókanalához hasonlít. Ez a kar akár egy méter mély árkot is tud ásni a Mars fagyott, jeges talajában, és a kiemelt talajmintát a Phoenix tudományos műszerei elé teszi vizsgálatra. A robotkaron van egy doboz alakú kamera, ahhoz hasonló objektívvei, amilyen a 35 milliméteres kisfilmes kameráknak van, továbbá két világító berendezés. Ezekkel felvételeket készít a környékről és a talajmintákról. A Phoenixen elhelyezett kanadai gyártmányú meteorológiai műszer rögzíti a Mars északi pólusának napi időjárását, és vizsgálja a Az első kép a Marsról (Reuters) víznek a szilárd és a légnemű halmazállapot közötti körforgását. A Phoenixnek van egy lézerradarja, amely pulzáló lézerfények kibocsátásával fogja vizsgálni a légkörben lévő részecskéket. A Phoenix két „szemével”, a két méter magasan elhelyezkedő két kamerájával nagy felbontású térhatású felvételeket készít a környékről és a markoló munkájáról. A két kamerát felfelé is lehet irányítani, és akkor a légköri részecskékről adnak információt. A Phoenix építése és működtetése amerikai, kanadai, svájci, dán, német, brit egyetemek tudóAz űrjármű még a laboratóriumban sainak munkája, a programban részt vesz az amerikai űrkutatási hivatalon kívül a kanadai társszervezet is, továbbá a finn meteorológiai intézet. Tények a Marsról A Mars a Naprendszer negyedik bolygója - a Naptól számítva. Régen vörös bolygónak is hívták a légkörében és a felszínén található vastartalmú vörös por miatt. A felszíne száraz, sziklás, poros. Az északi félgömb sima és lapos, a déli kráterektől lyuggatott és szabdalt felföld. Valamikor óceá(S ITA/AP-f elvétel) nők borították a Mars felszínét, a tengervíz maradványa jég formájában megtalálható a sarki jégsapkában, más vidékeken pedig esetleg a talajfelszín alatt. Az északi sarkot állandó jég borítja, amely feltételezések szerint főként vízjég. A déli sarkon csak kis jégsapka van, amely valószínűleg fagyott szén-dioxid, és ez a marsi nyár idején csaknem teljesen eltűnik. Több híres felszíni alakzatot is megfigyeltek a tudósok rajta. Ilyen például az Olimposz-hegy, ami 26 ezer méter magas, átmérője 550 kilométer - ami ezzel a világegyetem legmagasabb ismert vulkánja. A másik a Tharsis „kidudorodás”, amely óriási vulkánokkal borított kiemelkedés, amelyet gyűrű alakú bemélyedés vesz körül. A Mars túloldalán, a Tharsisszal szemben az Arabia Terra kiemelkedés található, amely egyes feltételezések szerint a Tharsis irdatlan tömege miatt keletkezhetett. A harmadik pedig a Valles Marineris, ami egy 4 ezer kilométer hosszú kanyon, amely legmélyebb szakaszán 7 kilométer mély. (Független Hírügynökség) ÉRDEKESSÉGEK A MARSRÓL ♦ a Naptól való átlagos távolsága 227,9 millió kilométer - ez másfélszer nagyobb, mint a Nap-Föld távolság ♦ átmérője 6.794 kilométer, alig több mint fele a Föld átmérőjének + 1 marsi naphossza: 24 óra, 37 perc, 22 másodperc ♦ 1 marsi év: 669 marsi nap (687 földi nap) + hőmérséklete átlagosan mínusz 55 fok Celsius, a sarkokon télen mínusz 133 fok, az egyenlítőn nyáron plusz 27 fok ♦ légkörének 95,3 százaléka szén-dioxid, 2,7 százaléka nitrogén, 1,6 százalék argon, 0,1 százalék oxigén. A talaj szintjén a légnyomás még 1 százada sincsen a földi légnyomásnak. TÖRTÉNELEM így kutattuk eddig a Marsot Az emberiség 1960 óta próbál űreszközöket küldeni a Mars közelébe vagy magára a bolygóra. A kísérletek fele kudarccal végződött. 1960-64: A Szovjetunió 6 szondát indít a Marsra, az Egyesült Államok 1964-ben küldi az elsőt, egyik sem járt sikerrel. 1964: A szovjet Zond (szonda) kis távolságra elrepül a Mars mellett, de nem tud adatokat küldeni. 1964: Az amerikai Mariner 4 elrepülve a Mars mellett először készít közelképeket a bolygóról. 1969: A távérzékelőkkel felszerelt amerikai Mariner 6 és Mariner 7 elemzi a Mars légkörét és felszínét, csaknem 200 felvételt küld a Földre a Mars északi és déli sarkáról és a Pho- bos holdról. 1971: Az amerikai Mariner 9 lett az első űreszköz, amelynek sikerült a Mars körül pályára állnia. Fényképezte a felszínt, és közeli felvételeket készített a Mars két holdjáról, a Phobosról ésaDeimosról. 1976: Az amerikai Viking 1 és Viking 2-ről leszálló egység száll le a Marson. A Viking 2 leszálló egysége biológiai kísérleteket hajt végre, de ezek nem adnak bizonyítékot az élet jelenlétére, de meglepő vegyi folyamatokat tapasztal a talajban. 1997: Az amerikai Mars Global Surveyor (általános Marskutató) Mars körüli pályára áll, és 9 éven át követi a bolygó felszíni változásait, modem kori vízfolyások és évszakváltozások nyomaira bukkan. 1997: Leszáll a bolygón az amerikai Mars Pathfinder (marsi nyomkereső). Mars-járója több mint 17 ezer képet és talajelemzési adatot küld a Földre. Ezekből kiderül, hogy a Mars valamikor meleg volt, felszínén folyékony vízzel és a mainál sűrűbb légkörrel. 1998: Japán is beszáll a versenybe, de Nozomi elnevezésű űreszköze nem éri el a Marsot. 2001: Az amerikai Mars Odyssey (Mars-Odüsszea) robotűrhajó felbocsátása. Az Odyssey máig a Mars körül kering, megfigyeléseket végez, és távközlési átjátszóként működik 2004 óta a két amerikai Mars-járó berendezés és a Föld között. 2003: Az Európai Űrkutatási Hivatal felbocsátja a Mars Express eszközt, fedélzetén a brit gyártmányú Beagle 2 leszálló egységgel. A Beagle-lel megszakadt a kapcsolat, amikor levált az űrhajóról, és sorsa azóta ismeretlen. 2004: Az Egyesült Államok a Mars ellentétes oldalán a felszínre juttatja a Spirit (szellem) és az Opportunity (lehetőség) elnevezésű Mars-járót, ezek geológiai elemzéseket végeznek. 2004: George Bush amerikai elnök bejelenti, hogy az Egyesült Államok 2020 után egy holdi bázisról embert küld a Marsra. 2007: Az Európai Űrkutatási Hivatal Rosetta robotűrhajója kockázatosán kis magasságú repülést hajt végre a Mars fölött. 2008. május 25. (közép-európai időszámítás szerint 26.): az amerikai Phoenix sikeresen leszáll a Mars északi pólusának közelében. (H-ő, FH) Fellélegeztek a NASA-központban. Jönnek a képek a vörös bolygóról. (SITA/AP-felvétel) CSÜTÖRTÖKTŐL MÁR KAPHATÓ A VASÁRNAP 22., GYERMEKNAPI SZÁMA! ÍZELÍTŐ A TARTALOMBÓL: • Történet a Gazdáról és a valóság arcairól • Nagy emberek kisgyerekkel: Vida Gergely költő, irodalmár és családja • Mivel foglalkozik éppen a 60 éves Presser Gábor • Bodnár Gyula három kívánsága • Nagy emberek csapnivaló gyermekkora • Mit ígér az új gyermekdivat? • A remény vonalai - utolsó előtti rész! Csütörtökönként már kapható az újságárusoknál, a postákon, egyes élelmiszerüzletekben! De ha szereti a biztonságot, inkább rendelje meg! Most még nyerhet is vele, figyelje december végéig tartó akciónkat! EZEN A HÉTEN KORAI BEFŐZÉSI MELLÉKLETTEL! Ja^zi-nyári gyümölcsök, zöldségek Kompotok, dzsemek, szörpök és borok készítésé, ehető virágok felhasználás a es meg sok-sok érdekesség BEFŐZÉS a VASÁRNAPPAL! ^vümölcsszo különb ,-hunóniATQK hrlnllt'k — > Kot/iótsiülkn ouimölt sborral! * too* Üi
