Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-27 / 122. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 27. Vélemény És háttér 7 __ TALLÓZÓ PER STANDARD Orbán stratégiát vált, mégis a régi marad címmel közölt elemzést a Der Standard. Az osztrák liberális lap a magyar- országi belpolitikai helyzetről megállapította: egyre valószínűbb, hogy az év végén vagy a jövő év elején előre hozott választást tartanak, mert a kormányzó szocialisták viszonya a volt koalíciós partnerrel, az SZDSZ-szel lehűlt. Ebben a helyzetben jó alkalmat szimatol a jobboldali-populista ellenzőid vezető, Orbán Viktor - írta a lap, hozzáfűzve, hogy a politikus az utóbbi hetekben erőteljes aktivitást mutat. Ám míg korábban, feltüzelt követőinek hatalmas tüntetéseivel az „utca nyomását” mozgósította a választott kormány ellen, most az elit tagjaival, a más színezetűekkel is igyekszik párbeszédetfolytatni. (mti) A mintegy háromtucatnyi település közül tizenöt kérvényezte a kétnyelvű megjelölést Tízszázalékos a cseh küszöb Szeretné „egyenjogúsí- tani” a többségi és a kisebbségi nyelvű település- neveket a cseh kormány kisebbségi tanácsa. KOKES JÁNOS Džamila Stehlíková tárca nélküli miniszter, a kisebbségi tanács elnöke Prágában lapunk tudósítójának elmondta: a módosítás technikai jellegű, mert a két éve életbe lépett jogszabály zavaros és félreértésekre ad alkalmat. A kisebbségi nyelvek használatának hivatalos szabályozására és védelmére Csehország a kisebbségi nyelvek európai chartájának elfogadásával kötelezte el magát. A dokumentum tavaly márciusban lépett életbe. A közlekedési és távközlési minisztérium 2006-ban kiadott rendeleté alapján már lehetséges a települések kétnyelvű megjelölése, ha a kisebbségi lakosok aránya eléri a 10 százalékot. A kisebbségi megnevezés azonban más, kék színű táblán és kisebb betűkkel van feltüntetve, mint a fehér táblás cseh nyelvű. A tárca azt állítja: minden rendben van, ez a megjelölés megfelel a nemzetközi megállapodásoknak. Hasonló a gyakorlat Szlovákiában is. Csehországban ez a kérdés mintegy 30, lengyelekis lakta települést érint Észak-Morvaországban és Sziléziában. Ott a lengyel határ mentén él a mintegy 60 ezres csehországi lengyel kisebbség döntő többsége. Akisebbségi tanács legutóbbi ülésén, amikor a problémát ismételten megtárgyalta, hibásnak minősítette ezt a gyakorlatot és jelezte: kérvényezni fogja a rendelet megváltoztatását. A tanács szerint a cseh és a lengyel településnevet egyforma betűkkel kellene írni, és mindkét névnek egy táblán kellene szerepelni. „A követelés nem politikai, hanem technikai jellegű. Az általunk kérvényezett gyakorlat az emberek számára egyszerűbb, érthetőbb lenne, s nem okozna zavarokat, mert senki sem fog kételkedni abban, mit is jelent az idegen nyelvű felirat” - szögezte le Stehlíková. A cseh kormány tavaly ötmillió koronát különített el a kétnyelvű feliratok bevezetésére - tájékoztatta lapunkat Milan Pospíšil, a kisebbségi tanács titkára. Idén ugyanilyen nagyságú összeg áll a települések rendelkezésére. A mintegy háromtucatnyi számba jövő település közül eddig 15 kérvényezte a településnevek és a közlekedési táblák kétnyelvű megjelölését. „Kár, hogy nincs több érdeklődő. A lehetőség a kétnyelvű megjelölésre adva van” - jegyeztemegPospíšil. „Nálunk a lengyel nemzetiségű állampolgárok aránya 22 százalék. A falu önkormányzata természetesnek és szükségesnek tartja a kétnyelvű feliratokat ebben a régióban” - jelentette ki Vladislav Šipula, Albrechtice polgármestere. Albrechticében már kétnyelvűek az információs táblák, a középületek, hivatalok megjelölése és az autó- busz-megállókjelölése is. Vannak azonban települések, ahol ezt a cseh többségű önkormányzatok nem tartják gondnak, holott a lengyel kisebbséget képviselő szervezetek több ízben is sürget- tékakérdésmegoldását. A kisebbségi tanács kezdeményezése kiváltotta a közlekedési tárca bírálatát is. „Ugyan még nem tanulmányoztuk át a javaslatot, de első ránézésre úgy tűnik, hogy ez ellentétes lehetne a témát rendező bécsi megállapodással, amely szerint az idegen nyelvű megjelöléseknek kisebbeknek kellene lenniük, mint a hivatalosaknak” - jelentette ki Karel Hanzelka, atárcaszóvivője. Zapatero ritkán jár templomba, törvényesítette a melegházasságot, megkönnyítette a válást Állam és egyház a világiasodó Európában MTI-ELEMZÉS A spanyol állam a demokratikus alkotmány 30 évvel ezelőtti elfogadása óta fizet az egyháznak. Szubvenciók, adóengedmények és könnyítések révén évente 5 milliárd euróval támogatja a katolikus egyházat. Ám a szocialista kormány lazítani akr az egyház és az állam közötti kötelékeket - írta a Newsweek című amerikai hetilap. A növekvő vallási közömbösség légkörében Jósé Luis Rodriguez Zapatero miniszterelnök 2006-ban figyelmen kívül hagyta az egyház ÁFA-mentességét, és nem tartotta be azt a kormánygaranciát sem, hogy az állam pótolja azt a hiányt, amely az adófizetők felajánlásai és az egyház évi 144 mülió eurós költségvetése között tátong. A szocialisták újabb lendületet adtak több szekularizációs tervnek, köztük az iskolai szexuális nevelés bevezetésének és az „esemény utáni” fogamzásgátló tabletták ingyenessé tételének. Miközben az iszlám egyre inkább a vallási színtér fontos részévé válik, az európai keresztények körében terjed a szekularizáció. A kormányok erőfeszítéseket tesznek mindkét irányzat kezelésére, gyakran úgy, hogy csökkentik a keresztény egyházak állami támogatását, s növelik más nagyobb vallásokét. Abból indulnak ki, ha minden fele- kezetet támogatnak, egyik sem kap hivatalos státust közülük. Németország hosszú időn át támogatta az állami iskolákban a keresztény hitoktatást, újabban más vallásokat, köztük az iszlámot is. Nagy-Britannia kormánya is bevezette a muzulmán iskolák állami támogatását, s igyekszik távolságot tartani az anglikán egyháztól. Bár utóbbinak még mindig erős jelképes szerepe van, és minden négy állami alapiskola közül legalább egyet anyagüag is támogat, központi szerepe megkérdőjeleződik. A kormányban vita folyik arról, megreformálják-e a lordok házának rendszerét, amelyben az anglikán egyháznak 26 püspöke és érseke kap helyet. Írországban mind többen vitatják a katolikus egyház hagyományos tanítását a nemi életről és a házasságról. A kormány keresi a lehetőséget, hogyan korlátozhatná az egyház döntési köreit az állami iskolákban. Norvégiában az állam és az evangélikus egyház szétválasztásáról szóló vita lezárultával a kormány egyházi hatáskörbe adja a püspökök kinevezésénekjogát. Görögországban, ahol az ortodox egyházat alkotmányos előírások kötik az államhoz, a legutóbbi évek egyházi botrányai - kábítószerekkel, szexszel, bírósági beavatkozásokkal kapcsolatos visszaélések - hatására felerősödtek a hangok, melyek a vallás állami szerepének újragondolását sürgetik. A görögök 65 százaléka helyesli állam és egyház szétválasztását. Ez az irányzat a növekvő bevándorlás következménye is. Az, hogy az EU-ban 16 millió muzulmán él, és visszaesik a vallásgyakorlók száma, egyre nehezebbé teszi a kormányoknak, hogy megindokolják, miért kapnak kivételes jogokat bizonyos egyházak. Zapatero célul tűzte ki, hogy egyenlő elbánást biztosít Spanyolország négy fő feleke- zete - katolikus, protestáns, muzulmán és zsidó vallás - számára. „Ami folyik, az a történelmi európai kereszténység vége” - mondja Jonathan Bartley, az Ekklesia nevű, vallási és társadalmi jelenségeket elemző brit agytröszt kutatója. „Ez lett a következménye a nagymértékű bevándorlásnak, a demokrácia kiterjesztésének, a társadalom szekularizálódásának és a vallási csoportok pluralizálódásá- nak. Nincs olyan nagy egyház, amely igényt formálhatna arra, hogy mindenki nevében szóljon.” Sok országban ez a folyamat rendkívül lassú, gyakran azért, mert alkotmányos változtatásokra, a bürokrácia és a történelmi beidegződések leküzdésére van szükség. Zapaterónak azért sikerült gyorsan csökkentenie az egyház befolyását, mert Spanyolországban nem létezik államvallás. A spanyol lakosság 80%-a ugyan katolikus, többségük ritkán megy templomba. A katolikus Zapatero is ritkán jár templomba. Törvényesítette a melegházasságot, örökbefogadási jogot adott a melegeknek, megkönnyítette a válást, törölte a kötelező hitoktatást az állami tanrendből. 2006-ban megkapta a klérus áldását ahhoz, hogy megszüntesse az egyház ÁFA-mentességét, cserében az adózók ezután adójuk 0,7%-át juttathatják az egyháznak. Carlos García de Andoin, a Szocialista Párt kereszténységgel foglalkozó koordinátora szerint Zapatero ahhoz a nemzedékhez tartozik, melynek meggyőződése, a politikát el kell választani a vallástól. Erre vezethető vissza a szocialista kormányfő egyházpolitikája. Intézkedései hozzájárulnak a baloldal mobüizálásához is egy koherens és népszerű üzenet mentén. A spanyol püspökök vádjai, hogy Zapatero elárulta a hagyományos családi értékeket, csak elősegítik a kormányfő támogatóinak egységbe kovácsolását. KOMMENTÁR Euró harminc koronáért? GÁL ZSOLT 1999-ben, röviddel a közös európai fizetőeszköz születése után a szlovák korona árfolyama a harmadik Mečiar-kormány gazdaság- politikájának „köszönhetően” jókora zuhanásba kezdett. Az árfolyam 47 korona/euró és 50 korona/amerikai dollár felett állt meg, miután az új Dzurinda-kormány komoly megszorító intézkedéseket foganatosított. Jelenleg a szlovák fizetőeszköz gyorsan erősödve elérte a 31 korona/euró és a 19,6 korona/dollár árfolyamot. Paradox módon ennek az a Robert Fico vezette kormány örülhet, amelyben ott ül a HZDS és az SNS, illetve vezetőik, Vladimír Mečiar és Ján Slota, akiket közvetlen felelősség terhel pénzünk kilenc évvel ezelőtti bukdácsolásáért. Mivel már biztosra vehető az euró jövő évi bevezetése, a szlovák kormány azt szeretné, ha a koronát minél erősebb árfolyamon váltanánk át euróra, Robert Fico ezt többször ki is jelentette. Az átváltási (konverziós) árfolyamról július elején döntenek a pénzügyminisztérium, a szlovák jegybank és az európai intézmények vezetői. Addig azonban úgy tűnik, szabad a pálya, a korona gyorsan erősödik, egyik rekordot a másik után dönti meg és ma már a 30 koronához közeli árfolyam sem tűnik elérhetetlennek. Egy korlát azért van, legalábbis elvileg. Az euró előszobájának tartott, és a bevezetés egyik feltételének számító ún. árfolyammechanizmusban (ERMII.) a korona árfolyama legfeljebb +/- 15%-kal erősödhet illetve gyengülhet az euróhoz képest. Mivel 2007 márciusában a központi árfolyamot 35,4424 korona/euró szinten határozták meg, a korona elvileg nem lehet ennél 15%-kal erősebb, azaz nem lépheti túl a 30,126 koronás szintet. Eddig a határig azonban, úgy tűnik, gyorsan eljuthatunk, s akkor már az lesz a kérdés, vajon fel lehet-e újra értékelni a középárfolyamot? (2007 márciusában ez már megtörtént, akkor 8,5%-kal emelték meg.) Az erősödő árfolyam több szempontból is előnyös az ország számára. Először is a szlovákiai lakosok külföldön több árut és szolgáltatást vásárolhatnak az erősebb koronáért, amelynek nő a vásárlóértéke. A külföldről behozott termékek is kevesebbe kerülnek, ez segít csökkenteni a hazai inflációt. A benzin ára például csaknem kétszer gyorsabban emelkedett volna, ha a korona árfolyama nem erősödik az amerikai dollárhoz képest. Mivel az erősödést a kormány is nyíltan támogatja, ezért úgy tűnhet, szabad kezet kell hagyni a nagybefektetőknek, akik most tömegesen vásárolják a koronát (felhajtva ezzel az árfolyamát) abban a reményben, hogy később még több euróra vagy dollárra fogják visszaváltani. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. A korona vágtájának negatív hatásai is lehetnek. A külföldön dolgozó szlovákiai lakosok (számukjelenleg 220-250 ezer főkörül mozog) keresete például itthon egyre kevesebbet ér. Nem csoda, hogy egyre-másra tudósít a média arról, hogy csökken a külföldi munkavállalás att- raktivitása, egyre többen jönnek haza Magyarországról vagy Angliából, mert már nem annyira kifizetődő ott dolgozni az erősödő korona miatt. Ennél is nagyobb gond lehet a hazai vállalatok versenyképessége. Szlovákia kis, nyitott, exportorientált gazdaság. Tavaly például az összes megtermelt áru és szolgáltatás 77%-át külföldön adtuk el, jórészt a többi uniós tagállamban. A korona erősödésével párhuzamosan azonban egyre drágul a nálunk gyártott termékek euróbán, dollárban, fontban stb. mért ára. Ez tavaly még nem volt hatással a külkereskedelmünkre. Bár a behozatalunk lendületesen, 10 százalékkal nőtt, elsősorban a felfutó autóipari és elektrotechnikai exportnak köszönhetően kivitelünk ennél is gyorsabban, 15%-kal emelkedett. A külkereskedelmi hiányunk a 2006-os 75,3 milliárd koronáról 21,4 milliárdra csökkent. Irreális lenne azonban abban reménykedni, hogy a korona látványos erősödése a jövőben sem lesz hatással gazdaságunk versenyképességére. Valószínűleg már elértük azt a szintet, vagy nagyon közel vagyunk hozzá, amikor az erős árfolyam már hátráltatná a hazai fejlődést. Beláthatta ezt a jegybank elnöke, Ivan Šramko is, aki eddig nem kommentálta a korona átváltási árfolyamához fűződő spekulációkat, a Pravdának adott interjúban azonban már figyelmeztetett a túl erős árfolyam veszélyeire is. A kormánynak hallgatnia kellene rá, a korona erősödése nem lehet öncél, mikor az ország versenyképessége forog kockán. A közhiedelemmel ellentétben nemcsak a vállalatok hasznáról van szó, hanem az általuk foglalkoztatott sok százezer emberről, a költségvetés adóbevételeiről, s így végső soron valamennyiünk életszínvonaláról. FIGYELŐ A KDNP lesz a „mérsékelt bal”? A „mérsékelt balt” szimbolizálhatná a Fidesz mellett a KDNP egy kormánykoalícióban, a kereszténydemokraták egyházi és a szociális ügyek terén számíthatnának kormányzati funkcióra - írta egy meg nem nevezett KDNP-s politikusra hivatkozva a Nép- szabadság. Nagy kockázat nélkül valószínűsíthető, hogy a kereszténydemokraták az egyházi és a szociális ügyek terén számíthatnának kormányzati funkcióra. Az újságnak nyilatkozó kereszténydemokrata politikus úgy véli, a KDNP két koordináta- rendszer szerint is mérce lehet egy konzervatív tónusú kormányzáshoz. Egyrészt a hagyományos jobb-bal ideológiai mezőn a keresztény- konzervatív „Isten, haza, család” értékeket képviselhetik. Másrészt a munka-tőke viszonyrendszerben a KDNP a „mérsékelt balt” is szimbolizálhatja a Fidesz mellett - idézte a lap az egyik KDNP-s politikust. A Népszabadság szerint a közös kormányzás során a Fidesz, illetve Orbán Viktor „a pragmatikus, operatív fősodor” lehet, a választók széles köre számára hozhat gyakorlatias, mindennapi intézkedéseket. (mti)
