Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-27 / 122. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 27. www.ujszo.com RÖVIDEN Sarkozy „elkerüli” Szlovákiát Párizs. Európai körútra készül, de Szlovákiát egyelőre nem keresi fel a soros uniós elnökségre készülő Franciaország elnöke. Nicolas Sarkozy szerdán Lengyelországba, majd pénteken Ausztriába utazik, ahonnan Csehországba látogat. Az elnök és a további uniós tagországokat felkereső Francois Fiiion francia kormányfő hivatalos programjából csak három ország hiányzik: Írország, Szlovénia és Szlovákia. Párizs Ljubljanától veszi át a soros uniós elnökséget, tehát intenzív a kapcsolattartás. Írországban június 12-én szavaznak a Lisszaboni Szerződésről, és Párizs semleges akar maradni. Szlovákia „kihagyásával” kapcsolatban azonban az Elysée-palota eddig nem adott magyarázatot. A legutóbbi, áprilisi információk szerint Sarkozy júniusban látogatna Pozsonyba, és az uniós elnökség kérdésein kívül infrastrukturális és atomenergetikai üzletkötésekről is tárgyalna. (SITA) Józanon kell veszíteni Pozsony. A hazárdjátékok ellen indít „keresztes hadjáratot” Pavol Minárik. A KDH-ból kivált, most a Szlovákiai Konzervatív Demokraták pártjában politizáló parlamenti képviselő a közterületekről, tehát például az ifjúsági klubokból a játéktermekbe száműzné a félkarú rablókat és más pénznyelő gépeket. 18 éves korig törvény tiltja a szerencsejátékot, de Minárik szerint a kocsmákban, klubokban és hasonló helyeken szinte lehetetlen az ellenőrzés. Úgy véli, a problémát helyi általános érvényű rendeletekkel lehetne megoldani, amelyek előírnák, hogy csak játéktermekben lehessen hódolni a hazárdjátékoknak, ahol nem szolgálhatnának fel alkoholt. Ideálisnak tartja a francia megoldást: a nyugat-európai országban csak a kaszinókban működtethető gép, és az állandó lakhelye szerinti településen senki sem élhet játékszenvedélyének. (SITA) Jövőre két választás egyszerre? Pozsony. Jövőre egyszerre kellene megtartani a megyei választások első fordulóját és az EP-képviselő-választást - javasolta tegnap Anna Belousovová. Az SNS alelnöke szerint így a választópolgárok is könnyebben mozgósíthatók, tehát nagyobb lenne a részvételi arány. Fontosnak véli, hogy a két választás előtt megértessék a polgárokkal, milyen hatáskörükkel rendelkezik az Európai Parlament (EP) és a megye. Monika Flašíková-Beňová, a Smer EP-képvi- selője a múlt héten azt vetette fel, hogy jövőre egy napra időzíthetnék a közvetlen államfőválasztás első fordulóját és az EP-választá- sokat. A választásoknak még nincs meghatározva a pontos időpontja, az államfőválasztás legutóbb áprilisban zajlott, az EP-választás májusban, a megyei választás pedig novemberben volt. (SITA) A konkrét tennivalókról kevés az információ Bizonytalanság az iskolákban ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Nincsenek egységes információik az iskolaigazgatóknak az oktatási reformról s arról, mit kellene tenniük a következő hetekben. Van, ahol már a kerületi iskolai hivatal és az Állami Pedagógiai Intézet töviden, vázlatosan bemutatta a reform fontosabb elemeit, de a konkrét tennivalókról kevés az információ. Érdeklődésünkre a minisztérium azt a választ adta, hogy a napokban várhatóan már fent lesz az intézet honlapján az iskolai programok mintája. A múlt héten elfogadott törvény rekordhosszúságú, a parlament ráadásul több száz módosító javaslatot is beleépített - a végleges változatot így a tanárok nem ismerik. Az igazgatók nehezményezik, hogy a magyar iskolák viszonylag kevés órát fordíthatnak saját programjukra, az első évfolyamokban a 23 órából csak négyet, a következő három évfolyamban még kevesebbet, csak kettőt. Az iskolák egy része várhatóan így is csak a tárca háttérintézménye által legyártott sablont fogja felhasználni, mivel nem lesz idő saját program elkészítésére. Több helyütt valószínűleg a túlterheltség miatt sem lesz mód minőségi iskolai program létrehozására. (MSz) Támadást indított az SIS ellen a HZDS Jureňa: politikusokat zsarol a titkosszolgálat ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A HZDS alelnöke szokatlanul nyíltan kritizálta a Smer által ellenőrzött szlovák titkosszolgálatot (SIS). Miroslav Jureňa egykori földművelésügyi miniszter a Hospodárske noviny című gazdasági napilapnak adott interjújában kiemelte: fontos, hogy egy ilyen intézményt ne csak egyetlen politikai párt ellenőrizzen. Jureňa úgy sejti, az SIS minden politikusról dossziét vezet, az összegyűjtött információkat pedig megszellőzteti, amint valaki „kilóg a sorból”. Az egykori miniszter ugyanakkor az interjúban nem támadta közvetlenül a Smert. .Árulkodik valamiről az a tény, hogy szigorúan ellenőrzik pozícióikat. Valószínűleg megvan rá az okuk”- mondta Jureňa. A Smer nem kívánt reagálni a HZDS alelnökének vádjaira. „A HZDS képviselői tagjai a titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottságnak, ott ezt a témát nem vetették fel egyszer sem” - mondta Ján Richter, a bizottság smeres tagja. Mečiar pártja nem először bírálja az SIS vezetőségében uralkodó erőviszonyokat. Korábban élesen kritizálta a szolgálat igazgatóját, Jozef Magalát, amiért az nem volt hajlandó kinevezni a HZDS által jelölt Igor Urbant a szervezet igazgatóhelyettesévé. Urban a 90-es években, Ivan Lexa idején az SIS munkatársa volt. Jureňa kritikája napokkal azután érkezett, hogy Vladimír Palkó volt belügyminiszter jelezte: a belügyi tárca engedély nélkül figyelt mobiltelefonokat. (MSz, SITA) A kelet-európai országok lakosságának nincsenek illúzió saját törvényhozásukkal kapcsolatban A parlament nem bizalom kérdése Pozsony. Pavol Paška (Smer) házelnök szerint a szlovák törvényhozás hitelét rontja, hogy a sajtó Ján Slota (SNS) hiányzásával és Rafael Rafaj (SNS) aláírás-hamisítási ügyével foglalkozik. A parlament elnöke múlt héten arra hivatkozott, hogy a törvényhozásban a lakosság 38 százaléka bízik, igaz ez az érték fél évvel korábban még 39 százalékos volt. Ezzel együtt - az igazságszolgáltatás és a rendőrség után - ebben az intézményben bíznak a legkevesebben, a sajtónak pedig jóval többen hisznek. LAJOS P. JÁNOS Pavol Paška a sajtó mellett az ellenzéket vádolta, hogy rontja a parlament hitelét, mivel nincs más témájuk. Grigorij Mesežnikov, az IVÓ társadalompolitikai intézet elnöke szerint a parlament elnöke túllőtt a célon. „Ha az ellenzék valakinek ártani akar, rontani akarja népszerűségét, akkor az a kormánykoalíció, nem pedig a parlament - mondta lapunknak a politológus. - Ez teljesen téves magyarázat.” Igaz, a parlament népszerűsége a korábbi évekhez képest jelentősen megnőtt, például a második Dzurinda-kormány idején, az előző választási ciklus végén mindössze a lakosság 20 százaléka bízott benne. A törvény- hozással szembeni bizalom azonban hullámzó volt az elmúlt 10 évben. A legtöbben az 1998-as választások után megalakult parlamentben bíztak, az első Dzurinda- kormány alatt, 1998 decemberében a lakosság 48 százaléka tartotta hitelesnek a törvényhozást. Aje- lenlegi 38 százalékos bizalmi index azonban kimagasló a környező országok parlamentjeihez viszonyítva - Ausztriát kivéve mindegyiket megelőzi. Kiábrándult Kelet-Európa A legrosszabb a lengyel parlament megítélése, melynek csak a lakosság 10 százaléka hisz. A cseh törvényhozás is csak 16 százalékos bizalmi indexszel rendelkezik, kicsit jobb a magyar megítélése, melynek tavaly ősszel a lakosság 21 százaléka hitt. ,A közép-európai országok parlamentjeiben a lakosság viszonylag alacsony százaléka bízik, ez jóval elmarad a fejlett országok parlamentjeivel szembeni bizalomtól” - mondta a politológus. Ausztriában például a lakosság 54 százaléka hisz a parlamentnek, az európai éllovas az Eurobarométer szerint azonban Dánia (74%). Az első ötben az északi államok mellett helyet kapott Hollandia, a sort pedig a már említett Lengyelország zárja. Bizalom vagy népszerűség? Paška szerint a választások utáni bizalomerősödés a parlament munkájának köszönhető. Szerinte a lakosság így mutatja ki, hogy elégedett az elfogadott törvényekkel. Mesežnikov szerint azonban a parlamenttel szembeni bizalmat nem elsősorban annak munkája, hanem a benne többségben lévő pártok népszerűsége határozza meg. „A kormánypártok választói az előző parlamenttel szembeni bizalmatlanságukat bizalomra váltották - magyarázta a politológus. - A 37%-os népszerűség valójában azt mutatja, hogy a Smer, a HZDS és az SNS választói elégedettek pártjaik választási eredményével.” A régióban viszonylag magasnak számító népszerűség ellenére a szlovák törvényhozás a népszerűtlen intézmények közé tartozik. Megelőzi például a sajtó, a hadsereg, a köztársasági elnök, de néhány százalékponttal még a kormány is. Jobb az értékelése azonban a rendőrségnél, az igazságszolgáltatásnál és a politikai pártok megítélésénél. „Az állami intézmények közül általában azokban bíznak kevésbé, amelyekben jelen van a politikai versengés, a pártok közti konfliktusok”-mondta az IVÓ elnöke. Miben bízik a lakossás Bízik Nem Nem bízik tudja Televízió 71 28 1 Rádió 79 37 5 írott sajtó .53 45 2 Rendőrség 34 62 4 Igazságszolgáltatás 27 68 5 Parlament 37 58 5 Kormány 40 55 5 Forrás: Eurobarometer, 2007 ősz, adatok százalékban Hogyan változott a parlament hitele 2007 ősz 37% 2006 ősz 38% 2005 ősz 20% 2004 ősz 25% 2003 július* 20% 2002 december* 2%7 2001 december* 19% 2000 november* 24% 1999 március* 41% 1998 december* 48% 1997 november* 30% 1996 november* 35% Eurobarometer *, Statisztikai Hivatal Menekültek, fegyverek, hamis iratok, készpénz és egészségre veszélyes áruk Tovább razziáznakakínai raktárakban Pozsony. A Vajnorská úti úgynevezett kínai raktárakat ellenőrzi péntek óta folyamatosan a vámhivatal. A 150 közül eddig 113 helyiséget fésültek át. Két, illegálisan az országban tartózkodó személyt - egy kínait és egy horvátot - őrizetbe vettek, majd a medvei menekülttáborba szállítottak. Kilenc ázsiai személyről kiderült, hogy engedély nélkül dolgozott a raktárakban. Több gyanús személyi okmány és számla is előkerült. Az egyik raktárban nyolcmillió korona készpénzre bukkantak, de előkerült két engedély nélkül tartott lőfegyver is. Bőven akadt gyanús eredetű és minőségű a felhalmozott áruban: hamisított, a gyerekekre nézve veszélyes játékok, hamis márkajelzésű kozmetikai és egyéb cikkek, teknősbéka pánMég 37 raktárt kell átkutatni céljából készített állítólagos af- rodiziákumok stb. A lepecsételt raktárakból a vámhivatal minden olyan árut (ČTK-felvétel) visszaszolgáltat, amelyről tulajdonosa hitelt érdemlően igazolni tudja, hogy legálisan szerzett és behozott cikk. (SITA) Hétköznapi aggodalmak Az euró jót tesz a gazdaságnak Pozsony. Bár az eurókampány intenzitása még nem az igazi, fokozatosanjavul a lakosság hozzáállása az új pénznemhez. A Focus felmérése alapján a polgárok enyhe többsége szerint pozitív hatással lesz a közös pénznem a szlovák gazdaságra. 54% szerint tesz jót a gazdaságnak az euró, 32% gondolja ennek ellenkezőjét. Februárban még csak a megkérdezettek 46%-a adott pozitív választ. Továbbra is pesszimisták viszont a polgárok a közös pénznem háztartásokra, a napi megélhetésre gyakorolt hatásával. Csak a megkérdezettek 37%-a szerint lesz pozitív hozadé- ka az eurónak a családi költségvetésre, a válaszadók 50%-a negatívan látja az eurójövőt. Viszont ezekben a számokban is javulás mutatkozik - februárban még csak a megkérdezettek 32%-a várt jobb hatást a családi pénzügyekre, 53% sötéten látta az átállást. (SITA ú) Az új építkezési törvény a beruházók érdekeit helyezi a közérdek fölé Nem szólhat bele a község, mi épül a területén? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Lényegesen megkönnyítették a beruházók dolgát a kormánypárti képviselők, a parlamentben ugyanis elfogadták az építkezési törvény módosítását. Ezután a befektető eldöntheti, hogy építési engedélyét a község a régi, vagy az aktuális területrendezési terv szerint bírálja el. A parlamenti ellenzék és a kerületi székhelyek polgármesterei egységesen állítják: a törvény a községek ellen irányul, a közérdek helyett a beruházók érdekeit részesíti előnyben. A jogszabályt két smeres képviselő, Renáta Zmaj- kovičová és Marián Kovačócy dolgozta ki. A városok és falvak képviselőtestületei az elfogadott jogi norma következtében kevésbé tudják befolyásolni, milyen létesítmények épülnek területeiken. Ha egy község úgy dönt, hogy az igazgatása alá tartozó területen ipari park helyett csak rekreációs terület kialakítását engedélyezi, a beruházónak, amely korábban egy gyár megépítéséről szóló építési engedélyt nyújtott be elbírálásra, ebbe nem kell beleegyeznie, s a község akarata ellenére is építkezhet. A jogszabály szerint ugyanis a befektető eldöntheti, hogy az eredeti, vagy az építési engedély beadása után módosított területrendezési terv szerint kéri-e a beruházás elbírálását. Ha tehát az új terv nem felel meg elképzeléseinek, az eredetihez is ragaszkodhat. A Smer szerint azért volt szükség a törvény módosítására, mert a területrendezési tervek gyakori módosítása veszteséget vagy haszonkiesést okozott a befektetőknek. „Egyes esetekben több millió koronáról volt szó” - írták a jogszabály indoklásában. Jarmila Tkáčová SDKÚ-képviselő szerint a törvényt egyes beruházóknak úgymond testre szabták. Példaként említette a bazini szemétlerakat megépítését tervező társaságot, amely hátterében szerinte Smerhez közeli emberek állnak. A szemétlerakatot a város egyik lakónegyedének közelében kezdték megépíteni - ezt a módosított területrendezési terv nem engedélyezi, a régi viszont igen. A jogszabályt a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége (ZMOS) is bírálja. ,A törvény sérti az önkormányzatok szuverenitását, a polgárok tiszta és egészséges környezethez való jogát, egészen értelmetlen és átláthatatlan intézkedéseket vezet be” - vélekedik Marián Minarovič, a ZMOS főtitkára. A kerületi székhelyek polgár- mesterei közös nyilatkozatban szögezték le: a módosított jogszabály abszurd, ezért felszólítják Ivan Gašparovič államfőt, hogy ne írja alá. Ha az államfő mégis aláírná, július elsején hatályba lép. A jogszabályt a Marián Janušek (SNS) által vezetett építésügyi minisztérium is értelmetlennek tartja. A módosítás a tárca szerint csak ideiglenes lesz, ugyanis már dolgoznak az építkezési törvény teljes módosításán, (dem, s)
