Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-24 / 120. szám, szombat
30 Presszó ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 24. www.ujszo.com A wokban sütött bogarak íze leginkább a chipsére hasonlít, kis zacskókból csipegetik a gyerekek A fehér csoda - miért esznek Ázsiában rizst? Kézzel hántolják a rizst (A szerző felvételei) „Jóóó reggelt! Rizs van?” Az asszonyka nem válaszol. Szeme sarkából villámokat szór felém, ezzel tudtomra adva, hogy majd lesz, csak legyek türelmes. Hajnali öt óra van, lassan ébredezik Luang Prabang, a szentélyeiről híres laoszi kisváros. BUDAI E. ATTILA Palackos gázsütők sorakoznak az asszonyka háta mögött, lassacskán begyújtja őket és egy-egy lábas vizet helyez föléjük. Ezután többször átmossa az apró szemű rizst, majd egy nedves lepelbe csavarva a már forrásban levő víz fölé akasztja. Délkelet-Ázsiában a rizst nem vízben főzik, hanem gőzben párolják. A gőz kioldja a rizs nedveit, így az összetapad. Persze csak bizonyos apróbb szemű rizsfajták alkalmasak erre, amelyek idehaza ritkán kerülnek forgalomba. A laoszi háziasszonyok nem bajlódnak rizsfőzéssel. Reggelente főtten vásárolják a piacon, majd a meleg ebédhez és vacsorához gyakran hidegen tálalják. Egy országban, ahol egész évben 30 fok körül mozog a hőmérő higanyszála, ez nem szokatlan dolog. Elém tolakodik egy öregasszony és elvisz két kosár főtt rizst. Úgy látszik, ő már előző este feladta a rendelést. Aztán én is kapok egy henger alakú, kis fonott kosárba egy adagot. Kifizetem és elindulok a kolostorok irányába a szerzeteseknek viszem a gőzölgő fehér csodát. Ha Ázsia konyhájára gondolunk, rögtön a rizs jut eszünkbe. Pedig a történelem hajnalán kevés ázsiai népcsoport ismerte és hasznosította. Sikertörténete egyszerre indult Indiában, Dél-Kínában és NyugatAfrikában az i.e. hatodik évezredben, ahol először háziasították a mindaddig csak a hegyoldalban hosszú szálakon növő fehér, néha piros vagy fekete szemeket. A rizs a vadonban ugyanis nem vízben nő, a teraszolt termesztésmódot az indiaiak és kínaiak fejlesztették ki egymástól függetlenül. Ezt a tudományt az indiaiak vitték el a kambodzsai Khmer birodalomba a hetedik század derekán. A Khmerek kőből épült szentélyeik körül úgynevezett barayo- kat, óriási víztárolókat létesítettek. Összegyűjtötték a monszun ideje alatt lezúduló víztömegeket, így függedem'tették magukat a száraz évszakoktól. Ennek köszönhetően jelentősen megnövekedett a népesség. Közel nyolcszáz évig uralták a délkelet-ázsiai térséget és ezalatt felépítették világ- örökségünk egyik legkáprázatosabb szentélycsoportját: Angkor Watot. Ma, a 21. század kapujában a kambodzsai rizsföldek oroszlán- részét ismét csak szezonálisan művelik. Ez a leáldozott Pol-Pot- uralom hagyatéka. 1887-ben sikerült a franciáknak délkelet-ázsiai belviszályokat követően a hatalmukba keríteni Vietnamot, Laoszt és Kambodzsát. Ezzel útjára indították a rizs nemzetközi sikertörténetét Jelentős összegeket ajánlottak a Mekong folyó deltájában élő földműveseknek, hogy azok újabb és újabb mocsaras területeket csapoljanak le és vessenek be rizzsel. A ma Vietnamhoz tartozó Mekong-delta a világ legnagyobb összefüggő rizstermesztési területe. Az évi termés háromszáz millió ember igényeit elégíti ki. S bár a vietnamiak évről évre a szomszédos Kínával vetekszenek a vüág legnagyobb rizstermesztője címért, a pálmát mégis a thaiföldiek viszik el. Ők minőségi Frissen vagy szárítva, a patkány csemegének számít hosszúszemű rizsüket Európába és Észak-Amerikába exportálják, saját igényeiket pedig az olcsóbb vietnami rizsből fedezik. Egzotikus gyümölcsök, zöldségek, csirke, bárány, patkány, hód, mindenféle bogár és számomra ismeretlen halfajták mellett bandukolok el a piacon. A Laoszt is jelentős mértékben sújtó vietnami háború idején többször kellett szükségből patkányt enni, így az árusok néha szégyenkezve letakarják az egyébként csemegének számító portékájukat. A wokban sütött bogarak íze leginkább a chipsére hasonlít, kis zacskókból csipegetik a gyerekek. Ha viszont a számhoz emelek egy falat rizst, mindig arra gondolok, hogy a mai napig kézzel termesztik a rizs nyolcvan-kilencven százalékát, mivel az emberi munkaerő olcsóbb és pontosabb a gépeknél. A földművesek rendszerint egész nap mezídáb, vizes ruhában gázolnak a rizsteraszokon, ezért már a fiatalokra is jellemzők a reumás és ízületi megbetegedések. A rizs útja tehát nemcsak világszerte, hanem Ázsián belül is siker- történetnek mondható. Annak ellenére, hogy a háromezer méter felett fekvő tibeti fennsíkon nem terem meg a rizs, ma már ott is alap- élelmiszerként tartják számon. A magaslatokon uralkodó alacsony légnyomás miatt a víz már hetven fokon felforr, így a rizst nagy téglából épült nyomáskuktákban tudják csak megfőzni. Indonéziában a rizstermesztés életforma. A rizsföldek elhelyezkedését a rokonsági viszonyok határozzák meg. Testvérek egymás mellett, távolabbi rokonok messzebb művelik a földet, így a falut körülvevő rizsterasz egyben a faluban uralkodó rokonsági viszonyok leképezése. Vietnamban pedig még egy művészeti forma is született a rizsföldeken. A napi munka elvégzése után, vízi bábjátékkal szórakoztatják egymást a földművesek. Eljutok a kolostorok utcájába, ahol már hosszú sorban bandukolnak a szerzetesek. Laoszban az a szokás, hogy pirkadatkor a szerzetesek körbejárják a várost és a lakosságtól ételadományokat gyűjtenek, főtt ételt, gyümölcsöt, néha édességet és persze elsősorban rizst. Az országban elő szerzetesek máig ezekből az ételadományokból élnek. Belemarkolok a kis kosaramba és az elhaladó szerzeteseknek egy-egy pamacs rizst teszek a kosarába. Az utca végén üres ládákkal várják őket az utcagyerekek. A begyűjtött ételből a felesleget nekik adják, így mindenkinek jut az áldásból. HETI ÉVFORDULÓK Május 19., hétfő 115 éve született Budapesten BAJOR GIZI színésznő Már színinövendék korában kitűnt fényes tehetségével, vizsgaelőadása u- tán nyomban szerződést kínált neki a Nemzeti Színház. A 20-as évek végétől Magyarország leg- ünnepeltebb színésznője. Élete drámaian zárult le, félje megölte, majd ő maga is öngyilkos lett. Május 20., kedd 65 éves LEVENTE PÉTER színész, előadóművész Az Állami Bábszínházban kezdte pályafutását 1961- ben, leginkább a gyerekek között érzi jól magát. A Zsebtévé Móka Mikijeként lett népszerű. 1980- ban útjára indított Ki kopog? c. műsorát még ma is játsszák. Kicsik ezreit vonzották a képernyő elé az Égből pottyant mesék. Május 23., péntek 160 éve született OTTO LILIENTHAL német feltaláló Mérnökként saját üzemet alapított, amelyben elképzelései szerint foglalkozhatott repülésre alkalmas szerkezetek kifejlesztésével. Első vitorlázó gépét 1890-ben szerkesztette, amellyel nagy elismerést szerzett, ám a halálát is az okozta. Egy kísérleti repülés során lezuhant. Május 24., szombat 465 éve hunyt el NIKOLAUS KOPERNIKUSZ lengyel csillagász Igazi polihisztor volt. Az a gondolat, hogy nem a Föld, hanem a Nap áll bolygórendszerünk középpontjában, már fiatal korában eszébe ötlött, de elméletének kidolgozása, Az égi pályák körforgásairól című könyvének megírása több mint három évtizedig tartott.
