Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-23 / 119. szám, péntek
2 Közélet , ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 23. www.ujszo.com RÖVIDEN Holló a hollónak nem vájja ki Pozsony. Nem indulhat bűnvádi eljárás Sergej Chelemendik SNS-es képviselő ellen, amiért 2006-ban közúti balesetet okozott. A parlamenti képviselők tegnap nem hagyták jóvá kollégájuk mentelmi jogának felfüggesztését. Chelemendik ugyanakkor még márciusban levelet küldött Pavol Paška házelnöknek, amelyben közölte: önként lemond mentelmi jogáról, hogy a baleset körülményeit objektiven és igazságosan kivizsgálhassák. A hatályos jogszabály értelmében viszont a parlamenti képviselő nem mondhat le önként mentelmi jogáról, kizárólag a parlament foszthatja meg tőle. A113 képviselőből 39 szavazott a javaslat mellett, 19 ellene, 52 tartózkodott, hárman nem szavaztak. Chelemendik egyébként nem vett részt a szavazáson, a Smer egy és a HZDS két képviselője, továbbá ellenzéki képviselők szavaztak a javaslat mellett, az SNS összes képviselője ellene volt. (dem, s) Feljelentés aláírás-hamisítás miatt Pozsony. Az SDKÚ ifjúsági szervezete ismeretien tettes ellen tett feljelentést a főügyészségen Ján Slota aláírásának állítólagos meghamisítása ügyében. „A házelnök az elmúlt napokban kijelentette, nem foglalkozik az esettel, és ez felháborító. Ezért úgy döntöttünk, hogy feljelentést teszünk, hogy a hatóságok megvizsgálják az ügyed’ - szögezte le Peter Markovié, az ifjúsági szervezet elnöke. A hatóságoknak így újra meg kell vizsgálniuk az esetet, (s) Kaliňák: Paška léphet Slota ügyében Pozsony. Robert Kaliňák belügyminiszter elégedett azzal az eljárással, amit a rendőrség Ján Slota aláírásának állítólagos hamisítása ügyében folytatott. Miután egy napilap arról tájékoztatott, hogy Rafael Rafaj, az SNS frakcióvezetője Slota helyett is aláírja a parlamentben a jelenléti ívet, a rendőrség kijelentette: nem indítanak eljárást az ügyben, mert nem történt törvényszegés. Kaliňák a parlament tegnapi kérdések óráján kijelentette: a csalásból valakinek mindig haszna származik, ebben az esetben viszont nincs szó jogtalan haszonszerzésről. „A parlamenti képviselő fizetését azért kapja, mert megválasztották a parlamentbe, és nem azért, mert aláírta magát egy jelenléti íven” - mondta a miniszter, hozzátéve: nem a rendőrség, hanem Pavol Paška házelnök feladata ellenőrizni, hogy jelen van-e az adott képviselő, vagy sem, és fegyelmi eljárást kezdeményezhet, (s) Képviselői aláírás helyett chipkártya? Pozsony. Rafael Rafaj (SNS) aláírás-hamisítási botránya miatt a jelenléti ív helyett sokkal korszerűbb megoldást javasol Dániel Lipšic (KDH) a képviselők jelenlétének ellenőrzésére. Elképzelése szerint naponta kétszer kellene regisztrálniuk a képviselőknek - egyszer délelőtt és egyszer délután -, az épületben pedig a csalás lehetőségének teljes kizárása érdekében több kamerát is elhelyeztetne a kereszténydemokrata politikus. (SITA) Drágább olaj és benzin, lassuló gazdaság New York/Brüsszel/Pozsony. Tegnap a kőolaj a 135 dolláros hordónkénti (159 liter) árral rekordot döntött, majd némüeg visszaesett. Az árak további drágulását az ellátási aggodalmak, az általában is emelkedő világpiaci kereslet és a dollár gyengülése váltotta ki. Emlékeztetőül: a lélektani 100 dolláros határt január 2-án lépte túl az olajár. A natankuj.sk hírportál szerint jövő héten további 50-50 fillérrel drágulhat a benzin és a gázolaj literje. Az elmúlt napokban a világban erős keresletnövelő tényező volt, hogy Kínában fokozódott a dízelolaj iránti igény, mivel egyes térségekben az erőművek szénhiánnyal szembesülnek és a földrengés sújtotta körzetekben is növekedett az erőművek dízelolaj iránti igénye. A kőolaj vártnál magasabb ára miatt az euróövezet gazdasági növekedése az idén kisebb lehet a jósolt 1,7 százaléknál - jelentette be az Európai Bizottság pénzügyi biztosának szóvivője, ráadásul az infláció is gyorsulhat, (m, nt, ú) Tovább tart a korona vágtája Pozsony. A korona tegnap folytatta a rekorddöntést, a legfrissebb csúcs: 31,120 SKK/euró, illetve 19,670 SKK/dollár. Szakértők szerint az elkövetkező napokban még tarthat az erősödés, de már visszafogottabb mértékben. Mária Valachyová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője közölte, a befektetők rövidesen a 31 SKK/euró határt fogják tesztelni, és ha tovább halogatják az euró/korona új középárfolyamának rögzítését, akkor a folyamat egészen 30,500 SKK/euró szintig folytatódhat. (SITA) Lakhelye: községi hivatal Pozsony. Szigorította a parlament az állandó lakhelyre való bejelentkezés feltételeit, ezzel elsősorban a helyhatósági választások eredményeinek befolyásolását szeretné megelőzni. A múltban ugyanis több olyan eset volt, amikor egy-egy községbe a választások előtt átjelentkezett több személy, hogy befolyásolja a polgármester-választást. A törvénymódosítás szerint a községi hivatal címére ideiglenesen már csak hajléktalanok jelentkezhetnek be. (dp) STV: vissza a kommunista múltba Pozsony. A szocialista Csehszlovák Televízió utolsó igazgatója lett a Szlovák Televízió jelenlegi vezérigazgatójának tanácsadója. Jaroslav Hlinický, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának egykori tagja 1984-től 1990-ig állt a Csehszlovák Televízió élén. A jelenlegi vezérigazgató, Štefan Nižňanský tehát most egykori főnökét tette meg tanácsadójává - Nižňanský ugyanis 1989 novemberéig szintén a tévében dolgozott, bemondóként. (sm) 5,82 milliárd koronával tartoznak az állami, 2,15 milliárddal a regionális kórházak Vizsgálat az egyetemi kórházak ellen Pozsony. Árkartell gyanúja miatt indított eljárást az Egyetemi Kórházak Szövetsége (AFN) ellen a gazdasági versenyhivatal. A kórházak tavalyi szerződéseivel kapcsolatban merült fel a gyanú, hogy megegyeztek, az egészségbiztosítóktól ugyanis jóval előnyösebb feltételeket kaptak, mint a kis kórházak. ÚJ SZÓ-l N FORMÁCIÓ Alexandra Bemáthová, a hivatal szóvivője közölte, megvizsgálják, hogy a szövetség megsértette-e a gazdasági verseny szabályait a szerződéskötés során. Jaroslav Šajty, az AFN elnöke cáfolja, hogy előre megállapodtak a biztosítóktól kért árakban. „Minden igazgató önállóan tárgyalt a biztosítókkal” - állítja. Az egészségügyi tárca szintén kizárja, hogy az egyetemi kórházak, amelyek a hatáskörébe tartoznak, hibáztak. Azt azonban elismeri, hogy jobb feltételekkel köthettek szerződést, mint a kisebb kórházak. „Indokoltnak tartjuk a jobb feltételeket, mert ezekben végzik a bonyolultabb beavatkozások túlnyomó többségéti’ - jelentette ki Silvia Horváthová, a tárca szóvivője. A gazdasági versenyhivatal egyelőre nem árult el többet, a részletekről csak a vizsgálat befejezése után nyilatkozik, az hónapokig eltarthat. A regionális kórházak szövetsége (ANS) az egészségügyi minisztériumot vádolja a gazdasági versenyszabályok megsértésével, mivel a tavaly kiadott, a minimális hálózatot szabályozó rendeletébe csak az állami - köztük az egyetemi - kórházakat sorolta be. Ezzel rendkívül előnyös helyzetbe kerültek, mivel az egészségbiztosítók kötelesek velük szerződést kötni, míg a többi intézménnyel nem. Mindezen előnyök ellenére továbbra is az egyetemi kórházaknak van a legnagyobb adóssága, és folyamatosan növekedik. Az állami kórházak törzstartozása tavaly év végén elérte az 5,82 milliárd koronát (181,8 millió euró), ami közel 700 millió koronás (21,87 millió euró) éves emelkedés. Az egészségügyi minisztérium szerint ezt a tavalyi béremelés okozta. Az adósság legnagyobb részét, mintegy 55%-át a gyógyszergyártók és a gyógyszerforgalmazók hitelezik a kórházaknak, de azok tartoznak a Szociális Biztosítónak (15 %) és az energiaszolgáltatóknak (8,4%) is. A sokkal rosszabb helyzetben lévő regionális kórházak adóssága is nőtt, de csak mintegy 60 millió koronát (1,875 millió euró) tett ki, igaz, az össztartozásuk így már 2,15 milliárd korona (67,188 millió euró). (lpj, s) A pedagógusok, az egyházak és az ellenzéki pártok a reform bevezetésének elhalasztását követelték Menet közben dolgozzák ki a reformot ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Szeptemberben indul a közoktatási reform, ha a tegnap elfogadott törvényt az államfő is aláírja. Ján Mikolaj oktatásügyi miniszter szerint nagyobb szabadságot kapnak az iskolák, az oktatásban a kreativitáson lesz a hangsúly, kevesebb lesz a memoriter. Az érintettek nem ezt olvassák ki a törvényből. A pedagógusok, az egyházak és az ellenzék a reform bevezetésének elhalasztását követelte, mivel sem a fenntartók, sem az iskolák nincsenek rá felkészülve. Szakemberek szerint a törvény rossz, mivel egyes rendelkezései a centralizációt erősítik, az iskolák csak a tananyag mintegy 25 százalékát szabhatják meg önállóan. A reform az alapiskolák 1. és 5., valamint a középiskolák 1. évfolyamában kezdődik. Az államilag előírt tananyagot az állami keret- tanterv szabja meg, melynek munkaváltozatát a minisztérium már elfogadta. Őszig az iskoláknak ki kellene dolgozniuk az iskola programját, melyet a tanórák 25 százalékában valósíthatnak meg. Zuzana Humajová, a Konzervatív Intézet szakembere szerint az önálló szakmai program kialakítására nagyon kevés az idő. „Ezt a feladatot a nyári szünet alatt nem tudják elvégezni, a legtöbben azt sem tudják, hogyan kell megtervezniük a programot - mondta lapunknak az elemző. - Az oktatási minisztérium csődöt mondott abból a szempontból is, hogy a pedagógusoknak nem adott semmilyen módszertani segítséget.” A minisztérium azt állítja, hogy a programok és a képzések ezután kezdődnek majd. Ján Mikolaj viszont arra hivatkozik, hogy a reform bevezetése négy évig fog tartani, és ezalatt lesz mód javítására, és a képzések megvalósítására. A centralizációt erősíti, hogy csak a minisztérium által jóváhagyott tankönyvekből lehet majd oktatni, más tankönyv csak segédeszközként használható, ha a szülő vagy az iskola hajlandó kifizetni az árát. Egyelőre nem változik a pedagógusképzés, megmarad a tanfelügyelők hatásköre, és az Állami Pedagógiai Intézetben sem lesz változás, pedig a szakemberek szerint a valódi reformhoz ezeket is át kellene alakítani, (lpj, s) Mit tartalmaz az új közoktatási törvény: ♦ a reform szeptembertől, az alapiskolák 1. és 5., valamint a középiskolák 1. évfolyamában kezdődik ♦ ezekben az évfolyamokban a tanórák mintegy 25 százalékáról az iskolák dönthetnek - ez alkotja az iskolai programot ♦ az első idegen nyelv oktatását az alapiskolák 3., a másodikat a 6. osztályában kell bevezetni ♦ csökken az engedélyezett osztálylétszám felső határa ♦ csak a minisztérium által jóváhagyott tankönyveket lehet használni ♦ a szöveggyűjteményeket és a munkafüzeteket nem kell jóváhagynia a minisztériumnak ♦ a nyolcéves gimnáziumok csak az adott korosztály 5 százalékát vehetik fel - mintegy 2500 tanulót ♦ a kötelező iskolalátogatás hossza változatlanul 10 év ♦ minden szakiskolát, a szakmunkásképzőket és a szakközép- iskolákat is egységesen szakközépiskolának fogják hívni ♦ az óvodák az iskolarendszer részévé válnak ♦ az óvodák utolsó évfolyama ingyenes lesz, de nem lesz kötelező ♦ mintegy 20 koronával kevesebbet kell majd fizetni az óvodák alsóbb évfolyamaiért ♦ az óvodáknak is lesz oktatási programjuk A korábbi gazdasági reformok gyümölcsét szüreteli a mostani kormányzat Semmittevésből jelest kapott a kormány ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Robert Fico kormánya alig foglalkozik az országot érintő legfontosabb problémákkal, tétlenkedik, halogatja a reformok folytatását és csak az előző kormánynak köszönhető jó gazdasági eredményekkel dicsekedik - derül ki az Ineko gazdaságkutató intézet tegnap közzétett HESO tanulmányából, amely a kormány gazdasági és szociális intézkedéseit elemzi. Az elemzésben részt vevő 51 gazdasági szakember, jogász, szociológus, politológus, újságíró és vállalkozó többségének véleménye szerint a gazdasági és szociális intézkedések szempontjából a HESO-projekt beindítása, vagyis 2000 óta az idei első negyedév a legrosszabb. Az év első három hónapjának az egyik legrosszabb döntése az elemzők szerint az üzemben tartási díjról szóló törvény módosítása volt, amely április elsején lépett hatályba. Az úgynevezett stekkertörvény szerint az is fizet a közszolgálati intézmények műsoráért, akinek nincs készüléke, de villamosenergia-fo- gyasztó. A negatív döntések sorában a Szlovák Posta monopóliumának a fenntartása következik az 50 grammnál könnyebb levelek kézbesítésének az esetében. Káros döntésnek tartják azt is, hogy az állam továbbra sem kívánja magá- nosítani a pozsonyi repülőteret, amelyet így az adófizetők pénzéből lesz felújítva, valamint azt a javaslatot is, amely szerint egyes ünnepnapokon az üzletek nem nyithatnának ki. A pozitív döntések közül az elemzők az első helyen a vállalkozókkal szemben támasztott, az alkalmazottaik kötelező orvosi ellenőrzésével kapcsolatos elvárások enyhítését említik. Jó döntésnek tartják az euró bevezetését szabályozó, az állam, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői által aláírt elvi nyilatkozatot, valamint a középiskolások külföldi tanulmányaihoz nyújtott támogatásokat is. (mi, s) Az állam már akkor is építhet autópályát magán erdőterületen, ha a tulajdonos nem egyezik bele 10 áras teleknél nem kell építkezési illetéket fizetni ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A jövőben fizetni kell a mezőgazdasági földek átminősítéséért, az illetéket a terület értéke szerint számítják ki - ilyen változással számol a mezőgazdasági földek védelméről szóló törvény módosítása, amelyre a héten bólintott rá a parlament. A honatyák a törvénnyel együtt Peter Pelegri- ni képviselő (Smer) módosító javaslatát is elfogadták, melynek értelmében autópályák építése során egyszerűsödik az erdőterületek kisajátítása. A törvény értelmében tehát illetéket kell fizetni azokért a mezőgazdasági területekért, amelyeket építkezési telekké nyüvá- nítanak, vagy más célokra bérelnek. A megszabott összeg a föld minőségétől függ, az első csoportba tartozó, legértékesebb földekért négyzetméterenként 500 koronát (15,6 euró) kell fizetni. Viszont nincs illeték, ha az adott területen utat vagy autópályát építenek. A földművelési minisztérium szerint az állam a törvény hatályba lépése után évente körülbelül 750 millió koronához (23 437 500 euró) jut. Az MKP bírálja a törvénymódosítást, mivel Dél-Szlovákiában jelentősen megdrágítja az adás-vételt. A jogszabály egyetlen pozitívuma, hogy a községek által végzett építkezések, a 10 áras telkeken történő házépítések, illetve az 5.-9. értékcsoportba tartozó telkek illetékmentesek lesznek. A parlament korábban már elfogadott egy törvényt, melynek értelmében az autópálya-építés meggyorsítása érdekében az állam akkor is építhet a polgárok telkén, ha azt nem vette meg. Ebből a javaslatból viszont kifelejtették az erdőterületeket, ezért Pelegrini a mezőgazdasági földek védelméről szóló törvényhez, módosító javaslatként csatolta a hiányzó paragrafust. A törvény értelmében tehát akkor is építhetnek autópályát magán erdőterületeken, ha azok tulajdonosai nem engedélyezik az építkezést. Az állam egyszerűen figyelmen kívül hagyja véleményüket, megépíti a sztrádát, a tulajdonosnak pedig egy előre meghatározott kártérítést fog fizetni. (dem, s)