Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-03 / 103. szám, szombat

26 Presszó

ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 3. www.ujszo.com.

Aggódó tekintete elkísér bennünket még akkor is, amikor már rég a saját útjainkat járjuk (Archív felvételek)

halált hozó bűn anyja a test esen- dőségét, míg Szűz Mária, a Megváltó Anyja a megtisztult lélek örökkévalóságát képviseli.

Teremtő, befogadó ősanya

Mivel az emberi természet is kettős, szüntelenül hadakozik bennünk az égi és a földi, az isteni és az állati, a jó és a rossz - ennélfogva a vallásokban és a mondavilágban egyaránt ellentmondásos az anya szerepe. Vannak gyermeküket hőn szerető, érte akár önmagukat is feláldozó édesanyák, és vannak kegyetlen gonosz anyák is - a magyar nyelvben találóan utal erre a különbségre az anya-banya szavak ellentétes értelme. A rossz, gondatlan anya alakja azonban mindenhol csupán a szabályt erősítő kivételként szerepel, és azért is vált ki olyan erős felháborodást, mert a jóságos, odaadó, gyermekeit vérével tápláló, testével védelmező anyát tartjuk természetesnek. Ez jut először eszünkbe a szó hallatán, és ezt próbálják kifejezni az anya különböző ábrázolásai a művészetekben is. Alakja elsősorban az életfa motívumával kapcsolódik össze, de termékeny ölét gyakran szimbolizálják belül üres, befoglaló formát mutató tárgyak (bőségszaru, edény, kehely, kút), épületek (ház, templom), természeti képződmények (barlang, virágok, hegy), az elemek közül pedig a föld és a víz is. Aki érti a jelképek nyelvét, az a víz, fa, föld hármasában látja ezt a teljességet. A víz, mint a magzatvíz, az élet vize, a születésre, az élet kezdetére utal, a fa a földből és vízből sarjadó élet, ágai az ölelő karok, levele, virága a megújuló szeretet, a halál után pedig mindannyiunkat szülőként fogad be az édes anyaföld.

Égi édesanyánk

A kereszténység a Szűzanyát magával az anyaszentegyházzal azonosítja, hiszen a hívők az egyháztól nyert kegyelem révén újjászületnek. A magyarság ősi hitvilágának anyaalakja már a honfoglaláskor a Boldogasszony tiszteletével olvad egybe, aki az ég kékjével, mint nagy kék palásttal óvta és védte eleinket. A kereszténység felvétele után Szent István az Istenanya, Szűz Mária oltalmába ajánlotta népét, évszázadokon át, a „Boldogasszony Anyánk, égi nagy patrónánk” kezdetű ének volt a magyar nép himnusza, amellyel égi édesanyjához fohászkodott. De Máriát maga Jézus is mindannyiunk gondviselőjévé rendelte, amikor a keresztje mellett álló tanítványnak azt mondta: „íme, a te anyád”. A gyermekéért önmagát feláldozó, annak mindent alárendelő és halott fiát keservesen megsirató Mária a keresztény kultúrkörben azóta is minden édesanya példaképe és védelmezője. Az egyház neki szentelte az év legszebb hónapját, májust azaz Boldog- asszony havát, amikor minden

nyíló virág, csicsergő madár a megújuló életet köszönti és a templomokban litániákat tartanak, rózsafüzért mondanak május királynéja tiszteletére. Ez a tiszteletadás szintén a pogány szokásokból eredeztethető, a rómaiak Flora istennőt, a germánok Nerthert ünnepelték májusban féktelen mulatozással. Ezekből csupán a májusfa állítása maradt fenn máig, a pogány istennőket felváltotta az a könyörületes Istenanya, akinek először egy ulmi dominikánus szerzetes font májusban koszorút. Lellisi Szent Kamill már májusi ájtatosságokat is tartott és az oltárra helyezett virágcsokrokból kihúzott egy-egy szálat, így elmélkedett a Szűzanya erényeiről - innen ered, hogy a rózsa a szeretet, a nefelejcs a hűség, az ibolya a szerénység jelképe. Angliában már az 1600-as évektől a húsvétot követő negyedik vasárnapon tartották az

anyák ünnepét, a Mothering Sun- day-t - ilyenkor a családjuktól távol dolgozók is szabadságot kaptak, hogy hazamehessenek és a napot az édesanyjukkal tölthes- f sék. Magyar nyelvterületen csak a XIX. század végén terjedt el Mária májusi tisztelete, először a kalocsai Miasszonyunk Nővérei tartottak májusi ájtatosságokat.

Ez az ünnep nem a külsőségekről szól

Az, hogy világszerte májusban ünneplik az anyák napját, mégsem annyira az egyházi hagyománynak köszönhető, mint inkább két amerikai hölgynek. Először 1872 májusában a bostoni nőegylet Julia War Howe kezdeményezésére ünnepelte meg az anyák napját, 1907-ben pedig An- na Jarvis próbálta nemzeti ün- " néppé nyilváníttatni. Elhunyt édesanyja emlékére május második vasárnapjára tűzte ki az anyák napját, a szép szokás hamarosan elterjedt egész Amerikában, és a második világháború előtt a virágkereskedők Európában is propagálni kezdték. Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első anyák napi ünnepséget a májusi Mária- tisztelet hagyományával összekapcsolva. 1928-ban az anyák napját már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepségek közé, és bár a posztszociaíista államokban hosszú időre teljesen kiszorította a nemzetközi nőnap, ( ma már ezekben is mindenhol külön köszöntik az édesanyákat. Az ajándékvásárlás ilyenkor nem szokásos és bizonyára ennek köszönhető, hogy ez az ünnep nem a külsőségekről, hanem az igazi érzelmekről szól. Egy görbe vonalakkal meghúzott és pirosra festett papírszív, egy csokor virág és főleg egy együtt eltöltött délután úgyis többet elmond minden megvásárolható ajándéknál és drága tárgynál. Mert ne feledjük, az édesanyák mindenkinél jobban ismerik gyermekeiket és azt is értik, érzik, amit szavakkal elmondani sem lehet.

Mikor ünneplik az anyák napját?

I Magyarország és a magyarlakta területek - május első vasárnapja

I Szlovákia, USA, Belgium, Dánia, Finnország, Japán, Olaszország,

Tajvan, Törökország - május második vasárnapja

I Bahrain, Dél-Amerika legtöbb országa, Hongkong, India, Malajzia, Mexikó, Pakisztán, Szaúd-Arábia, Szingapúr - május 10.

I Franciaország, Svédország - május utolsó vasárnapja

I Lengyelország - május 26.

I Libanon - a tavasz első napja

I Argentína - október második vasárnapja

I Thaiföld - augusztus 12., Sirikit királynő születésnapja

i