Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-22 / 118. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 22. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Magyarország minket vár Pozsony. Tavaly Magyarországra 58 200 kiránduló érkezett Szlovákiából, akik együttesen 130 200 vendégéjszakát töltöttek az országban. Ez 23 százalékkal több turistát és 26 százalékkal több vendégéjszakát jelent 2006-hoz viszonyítva - mondta Róna Iván, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója azon a pozsonyi rendezvényen, amely egyben Magyarország sokszínű arcát bemutató fényképkiállítás megnyitója is volt. A vezérigazgató szerint a szlovák vendégek egyre igényesebbek, fő célpontjaik a well- ness-szolgáltatások, a fürdőhelyek és természetesen Budapest. (só) SkyEurope: idén 4 millió utas Pozsony. A SkyEurope légi- társaság idén 4 millió utassal számol. A pozsonyi tevékenységét a napokban egy isztambuli járattal bővítette, a nyári időszakban összesen 18 városba repülhetünk a fővárosból. Emellett rövidesen kassai járatainak a számát is bővíti, a kelet-szlovákiai városból Manchesterbe lehet majd repülni, sőt Kassából bázishelyet építenek ki - közölte tegnap Steven Greenway, a SkyEurope kereskedelmi igazgatója. Greenway az üzemanyagárakról szólva közölte: egy év leforgása alatt megkétszereződött a repülő- benzin ára, ezért kénytelenek voltak némileg emelni ajegyek árát. A SkyEurope előnye, hogy vadonatúj gépeket használ, amelyek jóval takarékosabbak a korábbiaknál, (shz) . Holcim: céget vett Komáromban Komárom. Szlovákia vezető építőanyag-gyártója, a Holcim Slovensko, megvásárolt egy komáromi telephelyet. A komáromi betongyár óránkénti kapacitása 15 köbméter. „A betongyár az érsekújvári, a lévai és a dunaszerdahelyi telephelyünkkel együttműködve, megerősíti dél-szlovákiai pozíciónkat” - jelentette ki Alan Šisinački, a Hokim Slovensko értékesítési igazgatója. A tavaly 545 ezer tonna betont előállított Hokim 30 betongyártó telephelyből álló hálózatot ellenőriz Szlovákia nyugati és középső részén, (ú) Késünk a számlák kifizetésével Stockholm. A legnagyobb európai adósságbehajtó és tanácsadó cég, a svéd Intrum Justitia évek óta figyelmeztet a fizetési fegyelem romlására Európában. Az EU-beli vállalatok tavaly 250 milliárd eurónyi számláját nem fizették ki a megrendelők, ez minden idők rekordja, majdnem annyi, mint Belgium egy évi hazai összterméke. A cég szerint további romlás várható a hitelek, az élelmiszer és az energia drágulása miatt. A legrosszabb adósok az állami szervek és intézmények Európában: átlagosan 65 napig tart, mire egy számlát rendeznek. Az üzleti vállalkozások átlagosan 55 nap után, a magánszemélyek átlagosan 40 nap után fizetnek. Nemfizetésben a dél-európai országok járnak az élen, a legjobbak a skandináv országok adósai. (MTI) Veszélyes a kínai biobab Brünn. A Cseh Élelmiszeripari Felügyelet a napokban a PRO- BIO társaság által forgalmazott 10 tonnányi biobab értékesítését tiltotta meg, az említett társaság által forgalmazott bab egy része ugyanis penészes volt - nyilatkozta Martina Šmídtová, a felügyelet szóvivője. A bab egy részét a társaság azonban már leszállította a csehországi és szlovákiai üzletek számára, a cseh felügyelet így fokozott óvatosságra inti a vásárlókat. A veszélyes termék a társaság fél kilogrammos Adzuki babja (szlovák márkaneve: Adzuki farebná fazuľa BIOLINIE). (s) Kevés és rossz minőségű lakások Budapest. Közép- és Kelet- Európa lakóingatlan-piaca az elmúlt időszakban jelentősen megváltozott. Az UniCredit Csoport friss tanulmánya szerint a régióban továbbra is mennyiségi és minőségi ingatlanhiány tapasztalható. A meglevő lakóingatlan-állomány jelentős része az egykori szocialista lakásépítési rendszer öröksége, a lakások közel 70%-a 1945 és 1990 között épült. A lakosság áüagosan 56%-a él családi házakban, és csak 44%-a lakásokban. A jelentés készítői szerint idén nagy valószínűség szerint csökkennek az indokolatlanul magas lakásárak, (m) WKk MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 31,211 Lengyel zloty 9,204 Angol font 38,961 Magyar forint (100) 12,827 Cseh korona 1,243 Svéd korona 3,357 Bolgár leva 15,960 Román lei 8,555 Japán ien (100) 19,168 Svájci frank 19,241 Kanadai dollár 20,131 USA-dollár 19,812 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 30,24-32,24 19,00-20,66 1,22-1,28 12,17-13,47 OTP Bank 30,43-32,02 19,29-20,36 1,21-1,27 12,34-13,28 Postabank 30,39-32,01 19,29-20,31 1,21-1,27 12,29-13,31 Szí. Takarékpénztár 30,44-32,00 19,32-20,31 0,00-1,28 12,18-13,46 Tatra banka 30,42-31,98 19,27-20,28 1,21-1,28 12,25-13,40 Dexia Banka 30,40-32,02 19,30-20,33 1,21-1,28 12,49-13,16 Általános Hitelbank 30,43-32,05 19,32-20,36 1,21-1,28 12,23-13,38 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A támogatásoknak a termeléstől való teljes elválasztása sok helyütt a tevékenység megszűnéséhez vezethet Felemás lett az uniós agrárreform Brüsszel malmai lassan de biztosan őrölnek az agrárfinanszírozás terén. fia uniós mezőgazdasági reform Szlovákiában elsősorban a nagyobb gazdaságokat érinti majd. (SITA-felvétel) Brüsszel/Pozsony. Mezőgazda- sági reformjavaslatokat jelentett be az Európai Bizottság, ezek lényege az „uniós kormány” szerint az, hogy a mezőgazdasági termelők szabadon kielégíthetik az egyre növekvő keresletet. A politikusok egy része és az ágazat képviselői azonban már most tiltakoznak a reformok ellen. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Dušan Chrenek, az Európai Bizottság mezőgazdasági és vidék- fejlesztési igazgatóságának képviselője szerint az évtized elején elhatározott reformok módosításáról, kiegészítéséről van szó az azóta bekövetkezett világpiaci változások és az uniós bővítés nyomán. A „közös agrárpolitika további korszerűsítésére; egyszerűsítésére és ésszerűsítésére, valamint a mezőgazdasági termelésre vonatkozó még meglévő korlátozások eltörlésére” tett javaslatok szerint még jobban elválik egymástól a támogatások közvetlen kifizetése és a termelés (csak az anyatehénre, a kecskékre és a juhokra vonatkozó támogatások függhetnek a termeléstől). Chrenek szerint a várakozásoknak megfelelően tartalmazzák a kezdeményezések a területpihentetés eltörlését, a 2015-re tervezett megszüntetés előtt a tejkvóták fokozatos növelését és a piaci intervenció csökkentését. Brüsszel azt is javasolta, hogy a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések összegének egy része az uniós vidékfejlesztési alapba kerüljön át. Az új EU-tagállamok sürgetésének eleget téve javasolta Brüsszel, hogy az unió mozduljon el az úgynevezett történeti alapú kifizetésektől. Egyes államokban ugyanis a mezőgazdasági termelők számára nyújtott támogatásokat a számukra egy adott referencia-időszakban kifizetett támogatások alapján számítják ki. A bizottság ehelyett a döntően átalányalapú rendszerre való áttérést sürget. Ugyancsak az új tagállamoknak tett engedményt Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos, javasolva, hogy az egységes területalapú támogatási rendszer az eredeti 2010-es elképzeléssel szemben 2013-ig maradjon hatályban. „A reform Szlovákiában elsősorban a nagyobb gazdaságokat érinti majd, hiszen 2012-től forrásaik egy részét vidékfejlesztésre kell fordítaniuk” - állítja Chren. A jelenlegi szabályok szerint a tagállamok ágazatonként a nemzeti költségvetési felső határaik 10 százalékát visszatarthatják az adott ágazatban a környezet védelme és a termékek minőségének és forgalmazásának javítása érdekében hozott intézkedésekkel kapcsolatos közvetlen kifizetések céljára. A bizottság ezt az eszközt rugalmasabbá téve azt javasolja, hogy a pénzt ezentúl ne legyen kötelező ugyanabban az ágazatban felhasználni, tehát fordíthassák a hátrányos helyzetű régiókban termelők támogatására és kockázatkezelési intézkedések támogatására is - ráadásul a rendszer az egységes területalapú támogatási rendszert működtető tagállamok részére szintén nyitva állna. Jelenleg az ötezer eurót meghaladó közvetlen támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők számára nyújtandó kifizetéseket 5%-kal csökkentik, és az így keletkező pénzösszegeket a vidékfejlesztési alapba csoportosítják át. A bizottság azt javasolja, hogy ez az érték 2012-ig 13%-ra emelkedjen. A nagyobb gazdaságok esetében pedig újabb csökkentések bevezetésére kerül sor (rendre további 3, 6, illetve 9% az évente több mint 100 000, 200 000, illetve 300 000 eurót meghaladó támogatásban részesülő gazdaságok esetében). Az így felszabaduló összegeket a tagállamok az éghajlatváltozás, a megújuló energiaforrások, a vízgazdálkodás és a biológiai sokféleség területét érintő programok megerősítésére fordíthatják. A javaslatcsomagban a bizottság a durumbúza, a rizs és a sertéshús kategóriában az intervenció eltörlését javasolja. A takarmánygabonák esetében az intervenció szintje nullára csökkenne. A kenyérgabona, a vaj és a sovány tejpor esetében pályázati eljárást vezetnének be. Az elképzelés szerint a tagállamok gazdaságonként 250 eurós minimum kifizetési küszöböt vagy 1 hektáros minimális területi küszöböt alkalmaznának, esetleg mindkettőt. Az energiaellátás javítására is használt növények esetében Brüsszel javasolja a támogatás eltörlését. Többen ugyanakkor az esetleges kedvezőtlen következményekre is rámutatnak. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) tegnap kiadott nyilatkozata szerint nem értenek egyet a nagyobb mezőgazdasági cégeknek folyósított támogatások visszafogásával. Semmilyen reformot nem lehet úgy végrehajtani, hogy a cégeket a forgalmuk alapján diszkriminálják - állítja Müan Semančík, az SPPK elnöke, aki szerint nem ellenzik a reformokat, ám ezek nem különböztethetik meg hátrányosan a nagyobb cégeket. Hasonló hangokat hallani Magyarországról is. „Több ponton ellentétes a magyar érdekekkel az a reformjavaslat, amelyet az Európai Bizottság kedden ismertetett az európai uniós mezőgazdaság további modernizálására” - értékelték magyar képviselők, Tabajdi Csaba (MSZP) és Glattfelder Béla (Fidesz-MPSZ) az EP strasbourgi plenáris ülésének margóján bemutatott brüsszeli dokumentumot. Magyarország és több más tagállam, így Franciaország és Spanyolország számára is problémákat vet fel a támogatások termeléstől való teljes elválasztása: ez sok régióban a termelés teljes megszűnéséhez és súlyos szociális feszültségekhez vezethet. Rendkívül veszélyes a szándék, hogy a támogatások alsó határát 1 hektárban húzzák meg: ez súlyos gondokat okozna a zöldség-gyümölcs és a szőlészeti ágazatban, .ahol sok gazda elesne az eddig kapott támogatásától - vélte Tabajdi. (MTI, SITA, mi) Az olaj hordónkénti világpiaci ára tegnap lépte át először a 130 dolláros határt, ez az idei 35. csúcsdöntés Nyomulnak a nyugdíjalapok, óriási olajlufit fújnak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ London/New York/Budapest. Tegnap újabb csúcsot döntött a nyugat-európai Brent kőolajfajta a szabadpiacon, hordónkénti ára (159 liter) elérte a 129,60 dollárt. A nyugati féltekén irányadó amerikai könnyűolajfajta, a West Texas Intermediate után hordónként (159 liter) pedig már 130,25 dollárt kellett fizetni. Belátható időn belül nem lehet az olaj olcsóbbodására számítani, mert a világméretű inflációs veszélytől, a bizonytalan pénzügyi piacoktól és a gyenge dollártól menekülő befektetési alapok, köztük főleg az amerikai nyugdíjalapok továbbra is minden ürügyre döntik a pénzt a nyersanyagpiacokra, értékőr- zőbbnek vélt megtakarításokat keresve. Napjainkban az árakat nem a tényleges olajkereslet, hanem a határidős kontraktusok vételére rendelkezésre álló pénz szaporodása emeli - állítják az elemzők. Jön a nagy áresés? Manapság a drágaságot nemigen enyhítik afféle hírek, hogy Szaúd-Arábia napi 300 ezer hordóval növeli a termelést, miközben más OPEC-országok a kereslet apadását panaszolják. Bár tegnap elhangzott, az olajexportáló OPEC néhány héten belül napi 700 ezer hordóval emelheti együttes kitermelését. A vásárlókedvet növelte a Goldmann Sachs befektetési bank előrejelzése arra, hogy nyárra 140 dollár fölötti árak várhatók. Közben a Lehman Brothers befektetési bank figyelmeztetett, hogy ugyanolyan „buborék” van mostanában kialakulóban a nyersanyagpiacokon, mint néhány évvel ezelőtt a távközlésben vagy az internetes részvényeknél, vagyis az olaj ára egyszer csak éppúgy a mélybe zuhanhat, amikor kiderül, hogy a drágaságot nem támogatja valós gazdasági háttér. Az ilyen figyelmeztetésekkel azonban a piacon senki sem törődik. Globális gazdasági vüágválság kialakulását jósolja öt éven belül az egyre fokozódó energiaigények következményeként Jeremy Leggett, a brit kormány olajtanácsadója. A geológus budapesti előadásán kifejtette, hogy a krízis elsősorban nem a fogyatkozó olaj- és földgáz-készletek miatt alakul ki, hanem kitermelési, feldolgozási, szállítási korlátok hatására. A világon olyan rohamosan nő az olaj iránti kereslet, hogy kínálati oldalról egy bizonyos szint felett nem lehet vele tovább lépést tartani - mutatott rá a professzor. Lassan nő a kapacitás Magyarázata szerint ámint ez a „tetőzési pont” bekövetkezik, többszörösére szökik fel az olajár, s olyan pánikhangulatot vált ki, ami begyűrűzik a világgazdaság minden szegmensébe, minden országban érezteti majd hatását. Aszakér- tő, aki évtizedekig az olajiparban dolgozott, több érvet is felsorakoztatott állításának alátámasztására. Kifejtette, hogy a kőolaj-vezetékek fejlesztési üteme lassabb a napról- napra bővülő energiaigényekhez képest. Ugyanígy lemaradás tapasztalható a tankerhajó-flotta és a finomítók területén, amit tovább fokoz a szakember-hiány. Jeremy Leggett szerint hiába fedeznek fel új olajmezőket, a hosszú üzembeállítási idő miatt érdemben ez sem enyhítheti az energiaéhséget. Egy olajmező feltárása és az olaj piacra kerülése közötti idő 6,5 év, mélytengeri fúrások esetén több mint 11 év. Ugyanez vonatkozik a korszerű olajkitermelési módszerekre, például az olajhomok technológiára vagy a szén átalakításával nyerhető szintetikus benzinre. Ráadásul ezek az energiaigényes módszerek általában sokkal több szén-dioxid- kibocsátással járnak, mint a hagyományos technológiák, így. a ldímaváltozás megfékezését még inkább hátráltatják, (č, s, MTI, só)
