Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-22 / 118. szám, csütörtök

Közélet 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 22. Magyar szempontból fontos változás történt a szlovák nyelv elsajátításával kapcsolatos megfogalmazásban Oktatási reform, komoly kérdőjelekkel Ján Mikolaj miniszter korábbi terveivel ellentétben végül valószínűleg a szlovákórák száma csak minimálisan emelkedik a magyar iskolák­ban, ám főként az alsó tagozat első évfolyamában radikálisan csökken az anyanyelvi óraszám (SITA-felvétel) Pozsony. A parlament teg­nap második olvasatban hét órán át tárgyalta az ok­tatásügyi miniszter által beterjesztett új közoktatási törvénytervezetét. Ha ma elfogadják, már csak az ál­lamfőn múlik, szeptember­től az új rendszer szerint kezdik-e meg a tanévet az elsősök, vagy sem. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A jogszabály az alapiskolákat és a gimnáziumokat érinti, a szakközépiskolák reformjáról ősszel készít törvényt a tárca. Az új, rekordhosszúságú jogszabály az 1984-ben életbe léptetett egy­kori törvényt hivatott felváltani, alkotói szerint pedig végre Szlo­vákia is elindítja a sok éve várt is­kolaügyi reformot. Az elmúlt egy évtizedben két átfogó reformkí­sérlet is politikai okok miatt bu­kott meg - az egyiket a Milan Ftáčnik, a másikat a Martin Frone vezette tárca készítette elő, ám mindkettőt csak a kormányzati időszak legvégén akarták elfo­gadtatni -, Ján Mikolaj miniszter valószínűleg tanult ebből, ezért minél hamarabb döntésre szeret­te volna vinni az ügyet reform­kérdésben. A változások kritiku­sai szerint viszont ez a reform ká­rára mehet, rámutatva arra, hogy a szomszédos Csehországban is azért bukott meg a közoktatási reform, mert túl gyors tempóban lett bevezetve - pedig náluk a szlovákiainál háromszor hosz- szabb ideig tartott a bevezetése. Állami és iskolai órák A törvény az eddigi egyszintű tantervalkotás helyett kétszintűt vezet be: a tárca által megszer­kesztett állami kerettanterv az órák 50-85%-át szabja meg (az al­sóbb szinteken többet, a felsőbb osztályokban egyre kevesebbet), a maradék részt az iskola arra „hasz- álja fel”, amire jónak látja - illetve amire rábolint az iskolatanács. A törvényalkotó elképzelései szerint az iskolák az általuk megalkotott saját programjaikkal versenyez­nének egymással a tanulókért. Az új jogszabály kritikusai szerint vi­szont rendkívül kevés idő áll majd az intézmények rendelkezésre sa­ját, eredeti, innovatív és minőségi iskolai programok készítésére - hiszen már szeptembertől ezek alapján kellene tanítani. A tárca azzal védekezik, hogy a jobb isko­lák nem a nulláról indulnak; ahol eddig is minőségi munka folyt, ott saját programokat is megvalósí­tottak már - az intézmények az eddig érvényes rendszerben is, igaz sokkal mérsékeltebb mérték­ben, de testre szabhatták tanter­vűket. A minisztérium másik érve a gyors reform kritikusaival szem­ben az, hogy a változások 2008- ban csak az első évfolyamo­kat fogják érinteni - szeptembertől csak az alapiskolák alsó és felső ta­gozatának, valamint a gimnáziu­mok első osztályában kell az új rendszer szerint tanítani. 2009- ben kerülnének sorra a má­sodik évfolyamok (a felső tagozat esetében ez az alapiskola hatodik osztályát jelenti), és így csak 2011-re futna végig a reform az egész iskolai rendszeren. A tárca emellett kidolgoz egy iskolai prog­ramsablont is, melyet a saját prog­ramot megalkotni nem érkező vagy nem tudó intézmények át­vehetnek, A törvény, és ami mögötte van A változásoknak a törvény jogi keretet ad, a kerettanterv konkrét óraszámait egy minisztériumi rendelet fogja meghatározni, melynek munkaverzióját Mikolaj már hetekkel ezelőtt jóváhagyta. Ez tartalmazza az óraszámok mel­lett a tanulók által kötelezően el­sajátítandó tartalmat is - ezekről lapunk korábbi számaiban már részletesen beszámoltunk. Min­den évfolyam végéig az összes ok­tatott tantárgyban el kell érni egy szintet, ezt tartalmazza részlete­sen az állami kerettanterv mellék­lete. A tanterv a tantárgyakat is újonnan kategorizálja - tanulmá­nyi területeket vezet be, melyekbe a tantárgyakat osztja. Például az alapiskola felső tagozatán a fizika, a kémia és a biológia az „ember és természet” tanulmányi terület ré­sze. Ezeknek viszont abból a szempontból nincs gyakorlati je­lentőségük, hogy belül nem nyúj­tanak kombinációs lehetőségeket - például az „ember és társadalom” kategóriába tartozó történelem és polgári nevelés óra­számait vagy tartalmát nem lehet egymás között módosítani az egyik javára. Az ilyen kategorizá­lásnak szakemberek szerint pont az lett volna a lényege, ha a keret­tanterv nem az egyes tantárgyak­hoz, hanem a szakterületekhez köti az elsajátítandó minimumot - így mindegy lett volna, hogy ez egy kategórián belül milyen tan­tárgy keretein belül valósul meg. Az új törvény a kötelező óra­számok mellett az osztálylétszá­mot is lecsökkenti majd. Ez vi­szont nem tetszik az alapiskolákat fenntartó önkormányzatoknak, akik átmeneti időt követelnek. Mikolaj legutóbbi ígéretei alapján ezt valószínűleg meg is fogják kapni. Centralizálás és megoldatlan kérdések A jogszabály az eddigi gyakor­lattal szemben centralizálja a tan- könyvkiadást - ebből a szempont­ból ellentétes a többi országban bevezetett reformmal. Tanköny- ként csak a minisztérium által jó­váhagyott könyvet lehet alkal­mazni, a többi legfeljebb tanul­mányi segédeszközként. Mivel a piacon nem egy esetben már így is több kiadvány van, a következő években éles verseny várható azért, hogy melyik tankönyvet hagyja jóvá a tárca az adott tan­tárgy oktatására. Mivel csak a mi­nisztérium által jóváhagyott tan­könyvekhez juthat hozzá az iskola ingyen, így ha a pedagógus más könyvet vagy munkafüzetet (is) akar alkalmazni, azt az iskola, szponzorok, vagy a szülők pénzé­ből kell beszereznie. A reform nem hoz több pénzt az iskoláknak, a tanárok bérezése magától a jogszabálytól nem lesz kedvezőbb. Kritikusai szerint a törvény nem hoz módszertani és tartalmi változást sem, melyekre viszont nagy szükség lenne. A re­form lehetséges buktatói közé tar­tozik a pedagógusok felkészület­lensége is - a tanárok nincsenek felkészítve az új rendszerre való átállásra, a saját iskolai progra­mok írására, nagy részük évtize­deken keresztül a régi, centralizált rendszerben oktatott, amely nem követelt kreativitást a tanároktól. A jogszabály kísérletet sem tesz arra, hogy megreformálja a peda­gógusképzést vagy az Állami Pe­dagógiai Intézetet, pedig az előb­biek kezében van a jövő pedagó­gusainak felkészítése és a tanárok továbbképzése, utóbbi pedig az oktatással kapcsolatos módszer­tani és tartalmi kérdésekben ille­tékes szerv. Magyar aggodalmak A magyar pedagógusok aggo­dalmakkal figyelték a törvény el­fogadását. Magyar szempontbői fontos változás történt a szlovák nyelv elsajátításával kapcsolatos megfogalmazásban. Az eddig ér­vényes 1984-es törvény csak azt tartalmazta, hogy a nemzetiségi iskolákban * kötelező a szlovák nyelv oktatása, a tegnap elfoga­dott törvény szerint olyan szinten kell oktatni, hogy biztosított le­gyen a nyelv elsajátítása. A tan- könyvkiadás és jóváhagyás centra­lizáltsága valamivel negatívabban érintheti a magyar iskolákat, mint a szlovákokat, ugyanis több he­lyen minőségi, és a határ túlsó ol­dalán már bevált magyarországi tankönyvekből is oktattak. Ennek pozitív hatásaira a 2006-os PISA- tesztelés eredményeit elemző publikáció (melyet a minisztéri­um szakmai háttérintézménye, az Állami Pedagógiai Intézet készí­tett) is felhívta a figyelmet, mely szerint a magyar alapiskolások jobb szövegértési és értelmezési képessége részben valószínűleg a jobb magyarországi tankönyvek használatával magyarázhatóak. A tegnap elfogadott törvény ezt a lehetőséget ha nem is vágja el, de alaposan megnehezíti. Á minisztérium korábbi tervei­vel elleniében végül valószínűleg a szlovákórák száma csak mini­málisan emelkedik a magyar isko­lákban, ám főként az alsó tagozat első évfolyamában radikálisan csökken az anyanyelvi óraszám. Ez viszont már komoly hátrány lehet, hiszen a gyerekekben az iskolalátogatás első éveiben fej­lődnek ki a tanulsához később szükséges legfontosabb készsé­gek. A kerettanterv sarokszámai viszont még nem véglegesek, az eddig elfogadott munkaverzió a következő napokban, hetekben válik csak majd hivatalossá - ad­dig pedig lehet még rajta változ­tatni. Ez viszont már csak a mi­niszteren és nem a parlamenten múlik. (MSz) Zuzana Humajová Az M. R. Štefánik Konzer­vatív Intézet elemzője (folytatás az 1. oldalról) Mit lehet tenni a jelenle­gi helyzetben? Azlennealegjobb, ha az ok­tatási minisztérium legalább egy évvel elhalasztaná a tör­vény hatályba lépését, aho­gyan azt az ellenzék, az isko­lák és a katolikus egyház is követeli. Ez lehetővé tenné, hogy az iskolák felkészüljenek a reformra, és az állami keret- tantervet is át tudják dolgoz­ni, mivel ennek színvonala je­lenleg nem megfelelő. A törvény tehát formai szempontból elfogadható, csak az oktatás tartalmá­nak meghatározása, vagyis a kerettanterv a rossz? A törvény is sok kívánniva­lót hagy maga után. Ha az a cél, hogy az iskolák nagyobb szabadságot kapjanak, akkor azok a rendelkezések sem áll­ják meg a helyüket, melyek a tankönyvekre vonatkoznak. Ezek ugyanis előírják a peda­gógusok számára, hogy mi­lyen tankönyveket használja­nak, pontosabban csak az ok­tatási minisztérium által jó­váhagyott tankönyvekből ok­tathatnak. A tankönyvkészí­tés centralizált engedélyezte­tése egyáltalán nem nevezhető reformlépésnek. Mire számíthatnak tehát a pedagógusok, a tanulók és a szülők, ha szeptember­től mégis életbe lép a tör­vény? Ha az iskolák azt akarják, hogy ne legyen teljes a káosz, hogy az iskolai programok el­készüljenek, de a pedagógu­sok se „bolonduljanak meg” teljesen a rengeteg munkától, akkor csak papíron lép életbe a reform. Gyakorlatilag lemá­solják a jelenlegi tanterveket, és iskolai programnak fogják nevezni. Szeptembertől tehát nem lesz változás, de nem is le­het, mivel nem készültek el a szükséges tankönyvek, nem készítették fel a pedagóguso­kat, az egyes tantárgyak tar­talma, az elsajátítandó tan­anyag mennyisége nem válto­zott. Gyakorlatilag minden marad a régiben, (lpj) 17720' Csütörtök Országszerte felhős lesz az égbolt. Helyenként záporokra vagy esőre is számíthatunk. Az orvosmetaorolőgia a Paaoráma oldalon olvasható A térképen a legmagasabb nappali Itómársáklntsket tüntettük fel. IDŐJÁRÁS A HEGYEKBEN A víz és a levegő hőmérséklete egyes üdülőhelyeken Almería 19725° Kanári-szigetek 21722° Ciprus 20727° Mallorca 19724° Hvar 17721° Málta 19726° Isztambul 17728° Rlminl 18720° Kairó 21736° Tlteszalaníki 17726° Péntek Többnyire felhős égbolt, bolyonként záporok. Szél: 5-25 km/h Szombat Többnyire felhős égbolt. VAROSOK MA- . - . , HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony jobbára felhős ég 10° 20° felhős égbolt 12° 22° jobbára felhős ág 10° 24“ Nyílra záporok 11° 2Ͱ záporok 14° 21° felhős ágbolt 10’ 24° Dunaszardaltely jobbára felhős ág 10° 21° felhős égbolt 13° 22° jobbára felhős ég 10° 24° Komárom lelbás égbolt 10° 21“ záporok 13“ 22° jobbára felhős ég 11° 25“ Ipolyság felhős égbolt 11° 21° záporok 14° 21° jobbára felhős ég 10° 22* Rimaszombat eső 11° 20° záporok 15° 21* lelMs ágboH 10° 21* Kassa borult égbolt 12° 22° osó 16° 19° felhős égbolt 10° 21° Királyhelmec zivatarok 13* 22° felhős égbolt 16' 21° felhős égbolt 10“ 23“ Besztercebánya zivatarok 10* 20° záporok 11° 20“ záporok 7° 22° Poprad záporok r 18“ záporok 5° 15° jobbára felhős ég r 26“ záporok. Szél: ÉNY, 5-20 km/h Vasárnap THhhnwirs i uDunyfiB felhős égbott. elvétve záporok. Szél: DNY, 5-25 km/h 15722 2008. május 22., 12:00 20725 20725 A levegő hőmérséklete A hőmérsékletek Celsíus-fokban vannak megadva f szél melegfront a ciklon Pozsony 05.04 Pozsony 20.31 * Pozsony 425 apad .*. hidegfront okklúziós front v anticiklon Besztercebánya 04.64 Besztercebánya 20.25 Kontárom 380 változatlan Készíti az SHMÚ Kassa 04.46 Kassa 20.16 Párkány 295 árad

Next

/
Thumbnails
Contents