Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-21 / 117. szám, szerda

KARRIER 2008. május 21., szerda 4. évfolyam, 21. szám Hogy az álláskeresés ne legyen rémálom Ne legyen megalkuvó! A legtöbb szakembernek mindössze fél-egy perc ideje jut átfutni a pályázati anyagokat Kerülendőek az üres frázisok TANÁCS Ritka, hogy valaki pár nap alatt rátalál a vágyott állásra, a folyamat a tényleges elhelyezkedésig - a munkaszerződés aláírásáig - hóna­pokig is eltarthat. Hogyan vészel­heti át ezt a bizonytalan időszakot? Ne bízzon benne, hogy egyetlen elküldött önéletrajz és kísérőlevél meghozza a várt eredményt. Bön­géssze át az állásajánlatokat és gyűjtse ki azokat, amelyek szóba jöhetnek. Önéletrajzát küldje el az ezeket meghirdető vállalatokhoz, akkor is, ha egyszerre tíz-húsz le­hetséges állásra is pályázik, mert nem biztos, hogy éppen onnan kap pozitív visszajelzést, ahol a legszívesebben elhelyezkedne. Minél több állásinteijúra hívják - az előszűrés után, ami azt bizo­nyítja, hogy megfelelt az alapkö­vetelményeknek -, annál nagyobb rutinja lesz. Ne várja, hogy minden vállalat­tól kap visszajelzést, előfordulhat, hogy önéletrajza alapján már az előszűrésen kiesik. Iyenkor nem hívják fel, hogy közöljék, kiesett a rostán. Az azonnali visszajelzésre kevés az esély, a beérkezett önélet­rajzokat a pályázat határidejének lejárta után nézik át. Ha egy válla­lat érdeklődik ön iránt, előbb- utóbb kiderül, ne aggódjon, a je­lentkezés és a megkeresés között akár több hét is eltelhet. Legyen tü­relmes és várja meg, míg az inter- júztató vagy a cég HR-ese jelentke­zik, ne sürgesse őket! Ne legyen megalkuvó! Az egy dolog, hogy örül, ha hosszas keres­gélés után talál állást, de ne bólint­son rá az első ajánlatra. Különösen akkor érdemes elgondolkodni, ha olyan kompromisszumot kellene kötnie, amely hosszú távon nem éri meg: órákig tart, míg beérsz mun­kahelyére, éjjel-nappal készenlét­ben kell állnia, hogy ugorjon, ha szükség van önre, nem számíthat előléptetésre, stb. A kudarc ne keserítse el! Ha nem kap visszajelzést a vállalattól, amely álmai álUását meghirdette (holott bízott benne, hogy legalább egy állásinteijúra behívják), ne menjen el a kedve a további keres­géléstől. Elszánt, és tudni szeretné, hogy miért nem felelt meg az elvá­rásoknak? Hívja fel a vállalat HR- esét, aki valószínűleg nem fog em­lékezni önéletrajzára - hiszen elő­fordul, hogy több száz jelentkező CV-je fordul meg a keze alatt -, azt azonban meg tudja mondani, mi­lyen szempontok alapján választot­ták ki a megfelelő jelölteket, akik az előszűrésen, vagy az első, második interjú-körön továbbjutottak. Bízik a gyors sikerben? Akkor is ügyelj arra, hogy mindig legyen vésztartaléka, így nem kényszerül arra, hogy rábólintson az első ál­lásajánlatra. Villámgyorsan elkölti a pénzét? Nyisson egy bankszám­lát, és különítsen el egy öszszeget a szűkös időkre - ehhez csak akkor nyúljon hozzá, ha muszáj. Amíg alá nem írta a munkaszerződést, ne fogjn esztelen költekezésbe, sőt, még utána is érdemes spórol­ni, míg első fizetést kézhez nem kapja. Nem szerencsés, ha az állás- interjún kiderül, hogy pénzzavar­ban van, ezért két kézzel kap az ál­lás után. Spórol, megpróbál a lehető leg­kevesebbet költeni, amíg nincs ál­lása. Arra azért fordítson gondot - akkor is, ha anyagi lehetőségei szűkösek -, hogy a személyes be­szélgetésre, állásintetjúra mindig tiszta és alkalomhoz illő öltözék­ben jelenjen meg. Ha nincs pénze, keressen részmunkaidős állást, amiből a számlákat ki tudja fizetni addig, amíg megfelelő (állandó) munkát nem talál, (h) Jól kommunikálok, szere­tem a kihívásokat, kiválóan beszélem a nyelvet. Kedvelt közhelyek az önéletrajzhoz csatolt motivációs levélben, mégsem éri meg ezeket használni, ugyanis a sze­mélyzetisek átsiklanak a formulák felett. Érdeme­sebb inkább konkrét hely­zetekkel néhány szóban be­mutatni, miből derültek ki ezek a tulajdonságok. TANÁCS A pályázóknak a maximum fél oldal terjedelmű motivációs le­vélben vagy más néven kísérőle­vélben arra kell választ adniuk: mely pozíciót kívánják megpá­lyázni, honnan szereztek tudo­mást a szóban forgó munkalehe­tőségtől és miért éppen magukat tartják a legalkalmasabbnak a ki­Kerülendő közhelyek: ♦ Szeretem a kihívásokat ♦ Jól kommunikálok ♦ Jó vezető vagyok ♦ Nagy a stressztűrő készsé­gem ♦ Szeretek emberekkel foglal­kozni ♦ Képes vagyok nyomás alatt is dolgozni ♦ Ambiciózus vagyok ♦ Intelligens vagyok ♦ Szeretnék tanulni ♦ Jó a problémamegoldó kész­ségem szemelt állásra. Érdemes szem előtt tartani: mindenképpen jó pont a felvételiztetők szemében, ha a személytelen „Tisztelt Höl- gyem/Uram!” beköszönés he­lyett az anyagot kezelőnek cí­mezzük a kísérőlevelet. Végeze­tül időpontot kelfkérniük a sze­mélyes találkozásra is. A tapasztalatok szerint a kísé­rőlevelek egyik legnagyobb buk­tatója az alkalmasságot megin­dokoló rész, mivel a legtöbb pá­lyázó itt sétál bele a közhelyek csapdájába. Pedig a tét nagy: te­kintettel a számtalan jelentkező­re és a HR-esek szűkös idejére, a legtöbb szakembernek mindös­sze fél-egy perc ideje jut átfutni a pályázati anyagokat. A sablonos pályázat így megy is a süllyesztő­be. Épp ezért a „szeretem a kihí­vásokat”, „kiváló a kommuniká­ciós készségem”, „jó vezető va­gyok”, „szeretek emberekkel dol­gozni”, „ambiciózus vagyok”, ,jól tudok angolul” és ehhez hasonló fordulatokat nyugodtan hagyjuk ki a motivációs levélből. Mivel mindezek magukban üres szavak, csak akkor bírnak értékelhető információval, ha a pályázó konkrét példát is tud hozni a felsorolt pozitívumokra - ám erre többnyire az állásinterjú személyes fordulójában kerül majd sor. Például: „a szeretem a kihívásokat” fordulat helyett ír­juk inkább valami hasonlót: ko­rábbi munkahelyemen vezetőm szerint is hatékonyan kezeltem az ügyfélszolgálati munka során felmerülő kellemetlen helyzete­ket”. Ha már a személyes állásin­terjúra kerül a sor, egészítsük ki mindezt ezzel: ügyfélszolgálati munkám során a kiemelten ne­héz esetnek számító ügyfeleket rendszeresen a gondjaimra bízta a részlegvezető. Naponta átlago­san legalább 50 ilyen személyt irányított hozzám, így bőven volt alkalmam gyakorolni a gördülé­keny problémamegoldást is. Mel­lőzendő emellett a ,jól tudok an­golul” formula is: helyette in­kább adjuk meg a nyelvtudás szintjét. „Tárgyalóképes angoltu­dással rendelkezem írásban és szóban egyaránt, így a kapcsolat- tartás a cég külföldi partnereivel nem jelentett gondot a számom­ra.” A ,jó vezető” vagyok fordulat ugyancsak kerülendő. Helyette írjuk például azt: „vezetői adott­ságaimat egy 10 fős csapat élén kamatoztathattam 3 évig.” A kísérőlevélnél gyakran az is problémát jelent, hogy egyes pá­lyázók egyfajta mini önéletrajz­ként igyekeznek minden lénye­ges információt belesűríteni. Pe­dig a kísérőlevél nem a CV kicsi­nyített mása: ezért nem kell túl­ságosan bő lére ereszteni és fe­lesleges benne pontról pontra új­ra meg újra elismételni az önélet­rajzban szereplő információkat. De hiába tökéletes a formula, ha mindez csapnivaló helyesírással társul. Mivel a helyesírási hibák nagyon lerontják a pályázóról al­kotott összképet, érdemes az anyagokat küldés előtt átnézetni egy, a helyesírásban jártas barát- taí/ismerőssel vagy latba vetni a helyesírás-ellenőrző programot is. Problematikus lehet a fiókból hirtelen előrántott, túlságosan általános és nem konkrét pozíci­óra megírt motivációs levél. A felsülést akkor kerülhetjük el, ha lehetőség szerint az összes meg­pályázott pozícióra új anyagot készítünk. De ha minderre még sincs szükség, fordítsunk külö­nös gondot a motivációs levél dá­tumozására. Az erotikus munkákat a hirdetésekben szinte soha nem nevezik nevükön, ehelyett csinos, fiatal lányokat keresnek kiemelt kereseti lehetőséggel Óvakodjunk a megtévesztő álláshirdetésektől TANÁCS Emelt díjas telefonszám a to­vábbi tájékoztatáshoz? Saját zseb­ből fizetendő betanulás? Elvárt szaktudás nélkül sok tízezres kere­seti ígéret? Az interneten és. a nyomtatott sajtóban is megjelen­nek félrevezető álláshirdetések, kétes hátterű munkaerő-közvetí­tők. Néhány alapszabály betartá­sával nem esünk csapdába. Az ál-közvetítők egyik kedvelt módszere az emelt díjas telefon­számon történő tájékoztatás. Ha információt akar szerezni a mun­káról az álláskereső, akkor egy emelt díjas telefonszámot kell tár­csáznia. Ám a legtöbb esetben a több száz koronás beszélgetés alatt érdemi információ nem hangzik el, vagy csak hosszas hallgatás után kapunk állásajánlatokat. Egy másik trükk a díjkérés. A hirdető csak egy alacsonyabb öszszeg fejé­ben (150-500 korona) hajlandó el­küldeni a szóban forgó munkák lis­táját. A gyanúdan munkakereső azonban hiába fizeti ki ezt az ös­szeget, cserébe nem kap mást csak reklámanyagot és szórólapokat. A munkáltatók fizetnek az állásközvetítőknek Az álláshirdetéseknél alapsza­bály: a munkavállalótól nem kérnek semmilyen formában pénzt a jelentkezéshez. A mun­káltatók fizetnek az álláshirdeté­sek publikálásáért az adott mé­diumnak és nem az álláskeresők. Mindemellett kerülni kell az olyan hirdetéseket is, amelyek­nél elérhetőségként csupán egy általános (hotmail, gmail, yahoo stb.) e-mail cím vagy csak mobil­telefonszám van feltüntetve. Az ilyen elérhetőség általában egy magánszemélyt takar, és nem egy céget, akit elég nehéz lesz utolérni, ha kiderül: csalásról van szó. Pénzbe kerül a betanulás? Nem érdemes hinni a homá­lyosan megfogalmazott hirdeté­seknek. „Nemzetközi cég munka­társakat keres. Gyors anyagi elő­rejutás. Feltétel: középfokú vég­zettség, jó kommunikációs kész­ség, kereskedői véna. Előny: ide­gen nyelv ismerete”. Az ilyen ajánlatok legtöbbször értékesítői munkaköröket takarnak. A dol­gozóknak hiteleket, lámpákat, konyhai eszközöket kell eladni­uk, jutalékos rendszerben. Ezen állások esetében a fix bér ritka, a vállalkozói igazolvány viszont alapfeltétel. Ráadásul előfordul­hat, hogy a munkakezdést egy saját zsebből fizetendő, drága tanfolyam elvégzéséhez kötik, amelyet persze a cég saját maga tart... Csábítanak az ál-modellügynökségek Könnyen beleeshetnek a csap­dába a modellkarrierre vágyók is. Az ál-modellügynökségek ál­talában hangzatos felhívásokkal (nemzetközi elismertség, több százezres fizetés) ajánlanak kar­riert a fiatal lányoknak, ám hoz­záteszik: ehhez először el kell ké­szíttetniük egy portfoliót a cég­nél, amelynek az ára általában 2- 3 ezer korona között mozog. Má­sok portfoliót nem, regisztrációs díjat viszont kérnek, ugyanilyen összegben. A lányok/fiúk azon­ban a pénz kifizetését követően hiába várják a munkákat, felké­réseket. Kódszavak szexuális munkára Igen körültekintően kell eljár­ni a külföldi munkákkal kapcso­latban. Napjainkban virágzik az emberkereskedelem, ami szakér­tők szerint az egyik legjövedel­mezőbb „iparág”. Módszereik a következők: nyomtatott és online hirdetésekben jó kereseti lehető­séggel kecsegtető (3-4 ezer euró) táncos vagy masszőr munkát ajánlanak fiatal, 18-22 éves lá­nyoknak. Adott esetben még a ki­utazást is állják. Majd mikor megérkeznek a lányok a célor­szágba, útleveleiket elkobozzák, bántalmazzák őket és prostitúci­óra kényszerítik. Nemcsak a külföldre invitáló csábító ajánlatokat kell fenntar­tással kezelni. Magyarországon ugyanúgy virágzik a szexipar. Az erotikus munkákat viszont a hir­detésekben nem nevezik nevü­kön, ehelyett csinos, fiatal lányo­kat keresnek kiemelt kereseti le­hetőséggel. Jobb elkerülni azo­kat a hirdetéseket, amelyekben ezek a fordulatok szerepelnek. Szinte biztos, hogy nem titkárnői feladatokat kell ellátni, hanem egészen másból áll majd a napi munka. így járjunk utána Hogyan kerülheti el a szélhá­mosokat? A legegyszerűbb mód­szer a hirdetés alapos átolvasása. Ha nem leinformálható a cég - tehát nincs weboldala, vezetékes telefonszáma, cégjegyzékszáma, referencialistája, állásközvetítő cég esetén regisztrációs engedé­lye, akkor jobb tovább nem pró­bálkozni. (j)

Next

/
Thumbnails
Contents