Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-03 / 103. szám, szombat

/ I www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 3. Szalon 15 Az ötszörös túlerőben levő bú­rok 217 napon át sikertelenül ost­romolták az erődítményt (cser­készdal, valamint játék is emléket állít a híres csatának). Bi-Pi visszaemlékezései szerint ekkor figyelt fel a betegszállítással, lő­szerhordással, hírvitellel megbí­zott fiúk ügyességére és lelemé­nyességére. Egyenruhát adott ne­kik, kisebb csapatokba szervezte őket. „Az ifjúság lényegesen na­gyobb feladatokra képes, mint azt az ember gondolná” - írta később. Angliára azonban maga Baden- Powell volt nagy hatással: 1900-ban nemzeti hősként tért vissza hazájába. Nagy sikert ara­tott 1899-ben kiadott katonai ké­zikönyve (Aids to Scouting-Segít­ség a felderítéshez), melyet szá­mos tanár és ifjúsági szervezet használt segédanyagként. A sike­reken felbuzdulva a fiatalabbak számára újraírta a könyvet, s 22 fiút összegyűjtve tábort szervezett a vadonba, hogy gyakorlatban is kipróbálja nevelési módszereit. Az 1907 augusztusában az angliai Brownsea Islanden (egy sziget Anglia déli partjainál, a La Manche csatornában) megrende­zett tábort tekintik a cserkészet megalapításának. Bi-Pi katonai ta­pasztalatainak köszönhetően ma­gabiztosan és érthető, rövid uta­sításokkal vezette a fiúkat. Tiszte­letet parancsoló megjelenésének köszönhetően a fegyelmezéssel se volt különösebb gondja. Mind­eközben a játékról és a mókáról sem feledkezett meg. Baden-Po- well azonban nem csupán katona­tiszt volt, írói érdemeit is illik megemlíteni. Ismereteink szerint élete során 36 könyve jelent meg. A sokszínű cserkészet A cserkészet egyes vonásait - katonai jellegük miatt - sok kriti­ka érte. A katonai jellegű egyen­ruha, a rangjelzések, a zászlószer­tartások és a fúvószenekarok a kezdeti években teljesen elfoga­dottak voltak, mivel a társadalom részét képezték. Napjainkra azonban jelentőségük mind a tár­sadalomban, mind a cserkészet­ben csökkentek. A helyi hatások ugyancsak a cserkészet fontos részét képezik. A regionális szokások beszűrő- désével és módosításával a moz­galom számos különböző kultú­rában befogadásra talált. Ameri­kában például a vadnyugati ha­tárvidék szokásait használják fel: ez nemcsak a kiscserkészek álla­tos jelvényeiben mutatkozik meg, hanem abban a feltevésben is, hogy az indiánok természethez közeli élete olyan túlélési techni­kákat fejlesztett ki, amelyeket a képzési programokban is fel lehet használni. Ezzel szemben a brit cserkészet az indiai szubkonti- nensről nyert képekkel dolgozik, mivel a mozgalom kezdeti évei­ben ez a régió kiemelt jelentőségű volt. Baden-Powell személyes in­diai tapasztalatainak köszönhe­tően tette Rudyard Kipling A dzsungel könyve című könyvét a kiscserkészek életének keretévé. Vezetőjüket például - a farkasfal- ka vezérének neve után - Akelá- nak nevezték. Magyarországon a regöscserkészet .említhető meg, amely a népi kultúra ápolását tűzte ki céljául. A Szlovákiai Ma­gyar Cserkészszövetség egyik fő küldetése pedig magyarságunk ápolása. Mindezek ellenére meglepő, hogy Bi-Pi szinte rettegett az in­tézményesüléstől. „Ha nem lesz­tek elég óvatosak, mozgalommá válik az elgondolás, és ha tovább­ra sem vigyáztok, szervezet is vál­hat belőle. És ha lesz egy szerve­zet, akkor mindennek vége” - fi­gyelmeztet egy feljegyzésében. Ez egyszer azonban nagyot tévedett. A jellemnevelő kézikönyv Olyannyira, hogy az Oszt­rák-Magyar Monarchiát is csak­hamar megérintette a cserkész­mozgalom szele. Králik László, a nagybecskereki piarista gimnázi­um tanára az 1909/1910-es tan­évben 140 oldalas ismertetésben foglalta össze a Scouting for Boys lényegét. A kézikönyv magyar nyelvű változatára azonban 84 évet várni kellett: 1994-ben Illy József fordításában és a Magyar Cserkészcsapatok Szövetségének gondozásában került a 277 olda­las, Bi-Pi eredeti rajzaival illuszt­rált útmutató a könyvesboltokba. A fordítás alapszövegéül azonban nem az eredeti, többször is átdol­gozott kézikönyv szolgált. Az 1946-ban megjelent speciális, úgynevezett „világtestvériség” ki­advány alapján készült el a ma­gyar változat. Ezt William Hill- court, az Amerikai Cserkészfiúk Szövetségének vezetőtisztje dol­gozta át. Az eredeti mondaniva­lón cseppet sem változtatott, csu­pán a jellegzetes szigetországi ré­szeket tette világviszonylatban is emészthetőbbekké. A kézikönyv kilenc fejezetből áll, melyek alfejezetekből, tábor­tüzekből tevődnek össze. A Fő­cserkész segítséget nyújt a fiatal­ság jellemnevelésében: a termé­szet lágy ölén kell megtanítani a gyereket önmaga boldogulására, csoportos munkára, s a közösség tiszteletére. A nem tiltó formában megfogalmazott tíz cserkésztör­vény is a gyermekekért formáló­dott üy módon: nem tiltanak, sokkal inkább tanácsolnak, irányt mutatnak. A szerző az első fejezetben a mozgalom sajátosságait mutatja be. Figyelmeztet, hogy a cserké­szeket vezetni kell, nem pedig tuszkolni. Baden-Powell külön fe­jezetekben mutatja be és magya­rázza el a tábori és az erdei élet, a nyomolvasás és az életmentés for­télyait. A 20. század elején egé­szen meghökkentő volt, hogy egy tizenéves kissrác megismerkedjen az egészségügy alapismereteivel. A konzervatív Angliában ráadásul elképzelni sem tudták, hogy egy tinédzser elsősegélyt nyújtson, sőt mi több, életet mentsen. A kilencedik fejezet pedig arra a kérdésre próbál választ adni, hogy milyen is a jó állampolgár. Bi-Pi erre a kérdésre is nagy hang­súlyt fektetett, mivel meggyőző­dése volt, hogy minden fiú segíte­ni akar hazáján. A különféle játék­leírások, tábori praktikák sem ma­radhatnak ki a könyvből. Ez is azt bizonyítja, hogy a szerző mennyi­re gyakorlatias formában próbálja ösztönözni az ifjúságot. Ez a cser­készkönyv tehát korántsem ne­vezhető a „legyőzhetetlen Rambo legjobb barátjának” - szó sincs túlélési útmutatóról, sokkal in­kább a természetjárók segéd­könyvéről. Baden-Powell egyébként már évekkel halála előtt (1941. január 8., Nyeri, Kenya) megírta utolsó üzenetét, s minden útjára magá­val vitte a borítékot: „Hiszem, hogy. Isten azért teremtett ben­nünket ebbe a szép világba, hogy boldogok legyünk és élvezzük az életet. Csakhogy a boldogság nem a gazdagságból ered. A boldog­sághoz vezető út ott kezdődik, hogy fiú korotokban egészségessé és kitartóvá fejlesszétek magato­kat, hogy felnőttként hasznosak lehessetek, és élvezni tudjátok az életet. Igyekezzetek ezt a világot egy kicsit jobb állapotban maga­tok mögött hagyni, mint ahogy találtátok!” Irány- és távolságjelző tábla a Brownsea-szigeten (AP Photo/Chris Isonpa) Cserkészlányok Indonéziából (REUTERS/Supri INFORMÁCIÓK A CSERKÉSZETRŐL www.szmcs.sk- a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség honlapja www.vizicserkesz.sk-a szlovákiai magyarvízicserkészek honlapja www.cserkesznet.sk-szlovákiai magyar cserkész gyűjtőoldal www.cserkesz.hu-aMagyarCserkészszövetséghivatalosoldala www.scouting.sk-a Szlovák Cserkészszövetség honlapja www.scout.org-aCserkész Világszövetséghonlapja www.scouting.org-az Amerikai Cserkészfiúk Szövetségének oldala A testvériség jegyében Bár a cserkészmozgalmat az Egyesült Királyságban alapították, azóta világszerte elterjedt. Az első külföldi cserkészszövetség Mál­tán alakult, de ma már csaknem minden országban megtalálható a cserkészét. Öt országban (Kuba, Kína, Mianmar, Laosz, Észak-Ko- rea) azonban betiltották Bi-Pi tanítását, ezeken kívül egyedül An­dorrában nincsenek cserkészek. Az egyes szövetségek önállóan működnek, de a nemzetközi együttműködés a kezdetektől fogva a mozgalom alapkövének számít. 1922-ben alakult meg az akkor még csak fiúk előtt nyitott WOSM (World Organization of the Scout Movement, Cserkész Világszövetség), amely a nemzetközi irányítás feladatai mellett megszervezi a négyévente rendezett vi­lágtalálkozókat, a dzsemborikat is. Érdekesség, hogy 1928-ban a magyarországi Párádon alakult meg a WOSM párja, a lánycser­kész szövetségeket összefogó WAGGGS (World Association of Girl Guides and Girl Scouts). A két szövetségre napjainkban már a szo­ros együttműködés jellemző, (kb, wikipedia) Híres cserkészek Václav Havel Csehszlovákia utolsó elnöke II. Erzsébet brit királynő David Beckham 100-szoros angol válogatott labdarúgó Tony Blair korábbi brit miniszterelnök Paul McCartney a világhírű Beatles együttes frontembere J. K. Rowling írónő, a Harry Potter szerzője Jacques Chirac Franciaország korábbi elnöke Antall József Magyarország egykori miniszterelnöke Sinkovits Imre színész, a Nemzet Színésze Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós, a C-vitamin felfedezője Csík Ferenc úszó, az 1936-os olimpia aranyérmese XVI. Károly Gusztáv svéd király Neil Armstrong űrhajós, az első ember a Holdon George W. Bush az Egyesült Államok elnöke Bill Gates a Microsoft alapítója Steven Spielberg Oscar-díjas filmrendező Michael Jordan minden idők legsikeresebb kosárlabdázója (Forrás: wikipedia) Vilmos herceg a tavalyi világtalálkozón (REUTERS/Luke MacGregor) SZALON Szerkeszti: Csanda Gábor. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com

Next

/
Thumbnails
Contents