Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-16 / 113. szám, péntek
Közélet 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 16. Nem igazolódtak be a nyugati szociális juttatásokkal való tömeges visszaélésekkel riogató jóslatok Meddig népszerű a külföldi munka? Az építőiparban dolgozók iránt nagy a kereslet külföldön is (SITA-felv.) Az Európai Unió 2004-es bővítése után a szlovák állampolgárok a lengyelek, a litvánok és a lettek mellett a legnagyobb mértékben használták ki a külföldi munkavállalás lehetőségeit. 2007-ben mintegy 200-250 ezer szlovákiai lakos dolgozott a többi uniós tagországban, számuk pár év alatt csaknem a duplájára nőtt, ám a jövőben valószínűleg lassan és fokozatosan csökkenni fog. GÁL ZSOLT Az Európai Unió 2004-es nagy keleti bővítését nem követte az új tagországokból származó bevándorlók áradata, amitől a régi tagállamokban oly sokan rettegtek. A nyolc volt szocialista országból (EU-8) 2007-ben legfeljebb 1 millió ember dolgozhatott a régi tagországok (EU-15) területén, ez kevesebb, mint az összes foglalkoztatott 1 százaléka. A munkaerő-migráció főleg a gyors gazdasági növekedéssel, magas és gyorsan emelkedő foglalkoztatottsággal jellemezhető tagországokba irányult. A 2004-ben csatlakozott országokból mindenekelőtt a munkaerő-piacát megnyitó Nagy-Bri- tanniába és Írországba, a 2007-ben csatlakozó Romániából és Bulgáriából már a bővítést megelőzően főként Spanyolországba. A kelet-európaiak azonban még ezekben az országokban sem alkotnak igazán jelentős csoportot. A Nagy-Britanniában dolgozó, 2007 végén csaknem félmilliónyira becsült, főként lengyel munkavállaló is csak az összes foglalkoztatott mintegy 1,7%-át teszi ki. A „keletiek” aránya Írországban a legmagasabb, ahol az összes foglalkoztatott megközelítőleg 6%-át alkotják. Ennek alapján elmondható, hogy a lengyel vízvezeték-szerelő által megszemélyesített, kelet-európai olcsó munkások tömeges beáramlásától való félelmek megalapozatlanok voltak. A félelmek miatt bevezetett átmeneti korlátozásokat mára a legtöbb uniós tagállam eltörölte, vagy legalább nagyban enyhítette, Németország és Ausztria azonban úgy tűnik, hogy a lehetséges maximális határidőig, 2011-ig kitart a munkaerő szabad áramlásának átmeneti korlátozása mellett. Nem igazolódtak be a szociális juttatásokkal való tömeges visz- szaélésekkel riogató jóslatok sem. Az új migránsok többsége fiatal, 18-35 év közötti, egyedülálló vagy függő családtag nélküli lakos, aki átmeneti (többnyire három évnél kisebb) időszakra dolgozni érkezik az EU-15 területére. A Nagy- Britanniában tartózkodó EU-8 állampolgárok foglalkoztatási aránya például nagyon magas, a munkaerő-piaci felmérés szerint 2007 végén 84% volt, ami mintegy 10 százalékponttal felette áll a brit átlagnak. A szociális juttatásokat csak minimális mértékben veszik igénybe. Persze ez azzal is összefügg, hogy a szociális ellátórendszert csak részben hozzáférhető számukra, és a legtöbb juttatásra csak 12 hónap ledolgozása után jogosultak. A szlovák statisztikai hivatal munkaerő-piaci felmérései szerint a hazai foglalkoztatottság mintegy 200 ezer fős növekedését 2004 és 2007 között nagyjából felerészben a külföldön dolgozók számának kb. 100 ezer fős növekedése okozta. 2007-ben 200-250 ezer szlovák állampolgár dolgozott külföldön (szinte kizárólag a többi uniós tagállamban), ez azt jelenti, hogy minden tizedik hazai munkavállaló külföldön próbált szerencsét. Kétharmaduk a három szomszédos országban (Csehországban, Magyarországon és Ausztriában) talált munkát. A további jelentősebb célországok között Nagy-Britannia, Németország, Írország és Olaszország található. A szlovák állampolgárok a külföldi munkavállalók közül Csehországban a legnagyobb, Magyarországon a második legnagyobb csoportot alkották. Nagy-Britanniában és Írországban az EU-8 államaiból jövők között a harmadik helyen állnak. Ha azt nézzük, hogy a brit és ír földön dolgozók a hazai lakosság hány százalékát alkotják (az EU-8 országaiban), akkor Szlovákia a litvánok és lettek után újra a harmadik helyre kerül. Ezek a statisztikák alapjaiban rengetik meg azt a tévhitet, hogy hazánk lakossága a közismert „ültess fát, építs házat” mondást igazolva egy földhözragadt, lakóhelyéről a munka után nem mozduló népesség lenne. Épp ellenkezőleg, a szlovákiai munkaerő mobüitása európai összehasonlításban is a legmagasabbak közé tartozik. Ezt a nagyfokú mobilitást főleg a bérekben meglévő jelentős eltérések váltották ki. 2004-ben, a bővítés évében például a szlovák éves áüagbér 5 706 eurót tett ki, Nagy-Britanniában ugyanez meghaladta a 41 ezer eurót. Nyilvánvaló, hogy még a magasabb megélhetési költségeket beszámítva is néhányszoros különbség volt a bérszínvonalban. A jelenlegi gazdasági folyamatok azt vetítik előre, hogy ez a különbség egyre inkább csökkenni fog, a „Nyugaton” megkeresett pénz egyre kisebb mértékben fogja meghaladni a potenciális „keleti” kereseteket. Ezért valószínű, hogy a nyolc új tagországból érkezett munkavállalók száma már elérte a maximumot, és a jövőben lassú és folyamatos csökkenés várható. A nagy különbségek csökkenéséhez több tényező is hozzájárul. Főként a gazdasági növekedés, amely az új tagországokban (Magyarország kivételével) jóval magasabb, mint a régiekben. A foglalkoztatottság is gyorsabban nő, és a reálbérek is nagyobb tempóban emelkednek. Emellett a helyi fizetőeszközök árfolyama is lendületesen erősödött a nyugati valutákhoz (euró, angol font) képest. 1999-ben például az euró árfolyama még 46 szlovák korona felett is volt, ma viszont már 32 koronát sem adnak érte. A nyugati bérek vásárlóértéke így nálunk (de Lengyel- és Csehországban is) egyre csökken. Márpedig a külföldön dolgozókat főleg ez foglalkoztatja, hisz túlnyomó többségük haza kíván térni. Szlovákiai munkavállalók száma az Európai Unióban év 2003 2004 2005 2006 2007 foglalkoztatottak száma itthon 2170,6 2 524,7 2199,8 2 332,7 2 366,5* Csehország 48,2 70,1 65,7 70,7 71,0 Nagy-Britannia 5,5 7,8 17,1 25,5 27,4 Magyarország 2,7 10,1 13,7 19,6 17,7 Ausztria 4,0 8,6 10,8 12,3 16,1 Németország 7,5 8,0 6,0 9,1 8,6 Írország 0,4 1,4 4,1 8,8 8,3 Olaszország 3,6 4,1 6,3 6,9 7,0 * adatok ezerben, a jelzett év negyedik nesyedevere vonatkozóan (2007-ben a harmadik negyedév) Forrás: statisztikai hivatal Egyelőre kevés külföldi dolgozik Szlovákiában A diplomások egyharmada külföldön keres munkát SÁNDOR RENÁTA Külföldre nem a munkanélküliek mennek dolgozni, hanem azok, akik Szlovákiában rendelkeznek valamilyen állással, de elégedetlenek vele. Riasztó tendencia, hogy a diplomások egyharmada külföldön vállal munkát, ez nyugtalanító lehet a gazdasági fejlődés szempontjából. Nálunk 42 ezer külföldi él, s ennek kb. fele dolgozik. Az Európai Unión belüli munkaerő-vándorlásról Boris Divinský migrációs szakértővel beszélgettünk. Általában milyen végzettséggel rendelkeznek azok a szlovák állampolgárok, akik külföldön, az EU tagállamaiban vállalnak munkát? A felmérések szerint mintegy ötven százalékuknak teljes középiskolai végzettségük van, érettségivel. Kevesebb mint negyven százalék pedig szakmunkásképző iskolát végzett. Egyetemi diplomával mintegy 10-12 százaléknyian rendelkeznek, és elhanyagolható mértékű azok száma, akiknek csak alapiskolai végzettségük van. Más források azonban arra mutatnak rá, hogy az egyetemet végzettek mintegy egyharmada külföldön vállal munkát - ez világviszonylatban is magas szám, az első harminc ország közé tartozunk, amelyekre nagymértékben jellemző az ún. agyelszívás. Ez természetesen nagyon nyugtalanító jelenség a szlovák gazdaság további fejlődése szempontjából. A végzett munka általában megfelel a külföldön boldogulni próbálók képzettségének, vagy meg sem közelíti a munkájuk jellege a végzettségüket? Sajnos, inkább ez utóbbi. Többségük olyan állást vállal, amely egyáltalán nincs összhangban a végzettségével, jóval ez alatt van. Ez természetesen egy általános jelenség, nemcsak a szlovákiai állampolgárokra jellemző. Ha valaki külföldön vállal munkát, főleg az első időszakban a képzettségén aluli állásban helyezkedik el. A közép-európai államok polgáraira, így Szlovákiára ez azonban még inkább jellemző, a nyelvtudás hiánya miatt. Most elsősorban természetesen az angolra gondolok, hiszen nagyon sok szlovákiai dolgozik Nagy-Britanniában, Írországban, javarészük azonban a kiutazáskor nem megfelelően, Boris Divinský (Képarchívum) vagy egyáltalán nem beszéli az angolt, épp a nyelv elsajátítása érdekében utaznak ki. Jellemző ez a diplomával rendelkezőkre is, de náluk természetesen kisebb mértékben fordul elő ez a jelenség. A felmérések arra is rámutatnak, hogy általában nem a munkanélküliek mennek ki külföldre a munka után, hanem inkább azok, akiknek itthon van munkájuk. Igen, ez egy érdekes jelenség, de tulajdonképpen érthető. Azok vállalnak külföldön munkát leginkább, akiknek itthon ugyan volt valamilyen állásuk, de azzal elégedetlenek voltak, természetesen leginkább a keresettel. Nyilvánvalóan külföldön jóval magasabb a bérük a hazai viszonyokkal összehasonlítva. Az ő helyükre lépnek aztán itthon a munkanélküliek. Tehát tévesek azok a vélekedések, hogy a munkanélküliek távoznak az EU más tagállamaiba, ennek éppen ellenkezőjét mutatja a gyakorlat. He regionális szempontból vizsgáljuk a jelenséget, elmondható, hogy a legtöbben Eperjes és Zsolna megyéből utaznak a munka után külföldre - ők leginkább Csehországba -, valamint Nyitra megyéből - ők leginkább természetesen a Magyarország északi területein fekvő ipari cégekben dolgoznak, a statisztikai adatok szerint tavaly mintegy 18 ezren. Milyen az érdeklődés a szlovákiai munkalehetőségek iránt a külföldiek részéről? 2004-től egyre nő azon külföldiek száma, akik nálunk vállalnak munkát. Természetesen ennek elsősorban az EU-csatlakozásunk az oka. 2007 végéig több mint 42 ezren éltek nálunk, nagyrészt uniós tagállamokból. Egyre magasabb azon külföldi munkavállalók száma, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, többségük különböző külföldi érdekeltségű cég vezetésébe tartozik. Szombat Péntek Változóan felhős égboltra számíthatunk. Helyenként záporok is előfordulhatnak. Többnyire felhős égbolt, helyenként záporok. Szél: D-DNY 5-25 km/h Vasárnap Többnyire felhős égbolt, sok helyen záporok, viharok. A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük fel. HOLNAPUTÁN VÁROSOK 24° jobbéra felhős ég 13° 24° felhős égbolt 13° 25° jobbára felhős ég 12° 26° jobbára felhős ég 13* 24° jobbára felhős ég 11° 22° felhős égbolt 12° 21° jobbára felhős ég 12° 24° jobbára felhős ég 13° 20° záporok 9° 28° záporok 27° záporok 28° záporok 28° viharok 28° jobbára felhős ég 27° jobbára felhős ég felhős égbolt 15° felhős égbolt 15° felhős égbolt 15° felhős égbolt 15° Pozsony Nyitra Dunaszerőahely Komárom Ipolyság Rimaszombat Kassa Királyhelmec Besztercebánya záporok záporok záporok felhős égbolt záporok Felhős égbolt, záporok, viharok. 27° jobbára felhős ég 26° felhős égbolt 23° felhős égbolt jobbára felhős ég Szél: ÉNY, 10-25 km/h A levegő hőmérséklete IDŐJÁRÁS A HEGYEKBEN A víz és a levegő hőmérséklete egyes üdülőhelyeken i 19726° Nápoly 1 tbul 15723° Nizza 1 A hőmérsékletek Celsius-tokban vannak megadva T szél m. melegfront I ciklon .». hidegfront - - okkhiziós front v anticiklon 20.23 Pozsony 380 árad 20.17 Komárom 310 árad 20.09 Párkány 245 árad Pozsony Besztercebánya Kassa 05.11 Pozsony 05.01 Besztercebánya 04.53 Kassa Kanári-szigetek Készfii az SHMÚ 19729° Theszaloníki
