Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-03 / 103. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 3. www.ujszo.com RÖVIDEM Meghalt az utolsó merénylő Berlin. A németországi Al- tenahrban, 90 éves korában elhunyt Philipp von Boesela- ger báró. Ő volt az 1944. július 20-i, Hitler elleni merényletkísérletet elkövető csoport belső köréhez tartozó, utolsó életben maradt összeesküvő. A Wehrmacht kötelékében szolgáló tiszt már 1943-ban részese volt egy merényletkísérletnek a náci vezér ellen. A gróf Claus Schenk von Stauf- fenberg ezredes által irányított 1944. júliusi, sikertelen merénylet után a vizsgálat nem derített fényt a báró közreműködésére. A merénylethez Boeselager szerezte a robbanóanyagot. A merénylet kudarca csaknem tíz hónappal késleltette a harmadik birodalom bukását, nagymértékben növelve a náci rezsim áldozatainakszámát. (MTI) Nem csitulnak a kedélyek Dakar. Robert Mugabe zimbabwei diktátor-elnök kész elfogadni a márciusi elnökválasztás 2. fordulójának eredményét. Ezt a szenegáli külügyminiszter közölte, aki azért utazott Hararéba, hogy tájékozódjék a Zimbabwében kialakult válságról, ahol a nemzetközi nyomás ellenére mind a mai napig nem hozták hivatalosan nyilvánosságra a választási eredményeket. A bizottság szerint azért kell 2. fordulót tartani, mert az elsőben sem az ellenzék jelöltje, sem Mugabe nem szerzett 50 százalék plusz egy szavazatot, de állítólag Mugabe vesztett 43:47 arányban. Ezt az ellenzék nem fogadja el, ragaszkodik ahhoz, hogy megszerezte a voksok több mint felét. (MTI) Kihallgatták Olmertet Jeruzsálem. Másfél órán át hallgatta ki a rendőrség tegnap otthonában Ehud Olmertet egy korrupciós ügyben. A Jediót Ahronóttudja, az izraeli kormányfőt csúszópénzek elfogadásával gyanúsítják. Az ügy 2006 előttre, tehát az Óimért hivatalba lépése előtti időszakra nyúlik vissza, és állítólag egy amerikai üzletembertől fogadott el csúszópénzt. Ez utóbbit szintén kihallgatta a rendőrség legutóbbi izraeli látogatása során. Az igazságügyi szervek teljes hírzárlatot rendeltek el mind a gyanúsítással, mind pedig a vizsgálattal kapcsolatban. (MTI) Merénylet Jemenben Szanaa. Legkevesebb 13 halottja és 45 sebesültje volt az első jelentések szerint annak a pokolgépes merényletnek, amelyet tegnap követtek el az észak-jemeni Szaada városában egy szunnita mecset előtt. A gépkocsiba rejtett pokolgépet éppen a pénteki nagy ima idején hozták működésbe, amikor a szentély tele volt hívekkel. Ebben a városban több ezer embert öltek meg azóta, hogy 2004 júniusában kitört a síita lázadás. (MTI) Sokan elkezdték keresni Gordon Brown miniszterelnök lehetséges utódát - két fenegyerek vívott ádáz küzdelmet Londonért Súlyos vereséget szenvedett a kormánypárt Ken Livingstone (balra) és Boris Johnson, a brit politika két fenegyereke (SITA/AP- és Reuters-felvételek) London. A választás igazi tétje a Munkáspárt szereplése, Gordon Brown kormányfő népszerűsége volt, hiszen első ízben mérette meg magát azóta, hogy tavaly június végén átvette a stafétabotot TonyBlairtől. Megfigyelők szerint a szavazás világos jelzés arra, miként voksol az ország a legkésőbb 2010 nyarán esedékes parlamenti választáson. ÖSSZEFOGLALÓ Négy évtizede nem látott rossz eredményt ért el az egyre népszerűtlenebb kormányzó brit Munkáspárt a csütörtöki angliai és a walesi helyhatósági választásokon a tegnap délig beérkezett, nem teljes, de arányaiban iránymutatónak tekinthető eredmények alapján. A Labour a 3. helyre csúszott vissza a három legnagyobb párt sorrendjében, az ellenzéki konzervatívok pedig hatalmas térnyerést könyvelhetnek el. A voksoláson 137 angol és 22 walesi helyhatóság 4023 képviselői mandátumát újították meg. A londoni voksolás eredményét, benne a polgármester-választásét is leghamarább tegnap estére - lapzárta utánra - ígérték. A kétharmados feldolgozottságból leszűrt becslések szerint a labour a voksok 24 százalékát kapta, 20 ponttal lemaradt a konzervatívok várhatóan 44 százalékos szavazat- aránya mögött. Az eddig örök harmadik Liberális Demokrata Pártra a BBC számítása szerint 25 százaléknyian voksoltak. A toryk az angol-walesi helyhatósági választásokon mindenképpen legalább 40 százalékos, de inkább e fölötti eredményre törekedtek, mert ez az a küszöb a brit választási rendszerben, amely felett egy pártot általában alkalmasnak tekintenek a következő általános választások megnyerésére. A fő trófeának számító Londonért a Munkáspárt jelöltje, a polgármesteri tisztséget 2000 óta betöltő Ken Livingstone és tory kihívója, Boris Johnson küzdött meg egymással. (A liberális demokraták jelöltje, Brian Paddick volt rendőrtiszt csak távoli harmadikként jöhet szóba.) A tét óriási: London gazdaságának éves bruttó kibocsátási értéke meghaladja a 200 milliárd fontot, vagyis a brit főváros gazdasága, amely elsősorban a City pénzügyi központjára és a hatalmas szolgáltatási szektorra épül, nagyobb sok közepes európai országénál. Az új polgármester évi 11 milliárd fontos költségvetéssel gazdálkodhat. A csata tehát Livingstone és Johnson, népiesen szólva két elképesztő alak között folyt. A délutáni hűek szerint nem Livingstone állt nyerésre. Blair 2000-ben azt jósolta, hogy Livingstone győzelme katasztrófát zúdít Londonra. De a katasztrófa elmaradt. Livingstone a város élén eltöltött 8 év alatt olyan reformokat honosított meg, amilyenekbe bármely választott vezető bármüyen valamirevaló demokráciában az első választáson belebukik. Ó nem, négy év múlva is nyert. A szenvedélyes autógyűlölő polgármester - nyilvánosan idiótáknak nevezte a városban négykerék- meghajtású luxusterepjárókkal közlekedőket - először öt, majd nyolc fontos napi behajtási díjat rótt ki a London belterületén közlekedő magánautósokra. Tervei szerint ősztől a nagy szennyezőanyag- kibocsátású luxuskocsik tulajdonosai naponta 25 fontot lesznek kénytelenek fizetni a belvárosi autózásért. A konzervatívok is olyan pol- gármesteijelöltet találtak a párt fenegyereke, a rikító szőke, sokak által politikai bohócnak tartott Boris Johnson személyében, aki legalább annyira érdekes - és politikai klisékbe beszoríthatatlan - figura, mint Livingstone. New Yorkban született, a világ két legelőkelőbb iskolájában, Etonban és Oxfordban nevelkedett. Felmenői között egy török dédnagypapát is tudhat, aki egy ideig miniszter is volt, még az ottomán birodalom idején. Közismert rendetlen külsejéről, meg- gondoladan, az etnikai kisebbségeket sértő viccéből. (MTI, ú) Pekingbe küldte két megbízottját a dalai láma Ohridban találkoztak a közép-európai államfők Az elnyomás olimpiája Az integráció a mozgatóerő ÖSSZEFOGLALÓ Dharamszala/Washington. Elindult Pekingbe a tibeti nép szellemi vezetője, a dalai láma két küldötte, hogy kínai vezetőkkel a tibeti válságról tárgyaljanak. Ezt tegnap közölte az Észak-Indiában működő tibeti emigráns kormány szóvivője. A két megbízott ma érkezikKínába, ahol „nem hivatalos” megbeszéléseket folytat. Ez lesz az első kapcsolatfelvétel a tibeti emigránsok és a kínai kormány között március óta, amikor erőszakba torkolltak a tibeti tiltakozások. A megbízottak „tájékoztat) ák a kínai felet őszentsége, a dalai láma mély aggodalmáról amiatt, ahogyan a kínai hatóságok a helyzetet kezelik, és javaslatokat nyújtanak át arra vonatkozóan, miként lehetne helyreállítani a békét a térségben”. A kínai kormány kémkedni akar a pekingi olimpiára kiutazó külföldiek után, figyelné azok internethasználatát. Ezt állítja megbízható, bizalmas forrásokra hivatkozva Sam Brownback kansasi republikánus szenátor, aki szerint Peking elrendelte, hogy az amerikai tulajdonú szállodák szereljenek fel internetes szűrőket. Brownback a kongresszus más tagjaival együtt sajtótájékoztatón sürgette: George Bush bojkottálja az ohmpia nyitóünnepségét. Hangsúlyozta, az amerikai elnöknek így kellene kifejeznie tiltakozását a kínai jogsértések ellen. A külföldiek utáni kémkedést a nemzetközi egyezményekkel és az olimpia szellemével is ellentétesnek nevezte. Brownback az emberi jogok legnagyobb megsértőjének minősítette Kínát, amely a nyári játékokat „az elnyomás olimpiájává” változtatja. Frank Wolf republikánus képviselő azt mondta: a dárfúri népirtás első számú cinkosa Kína. Szerinte az amerikai hatalmi ágak részéről senkinek sem szabadna Pekingbe utazni a megnyitóra. (MTI, ú) MT1-HÍR Ohrid (Macedónia). Az uniós csadakozás lehetősége továbbra is a fő ösztönző erő a dél- és kelet-európai országok számára a reformok folytatásához. Ez volt az egyik fő gondolat tegnap a közép-európai államfők ohridi tanácskozásán. A kétnapos rendezvényt megnyitva a házigazda Branko Crvenkovszki macedón elnök arról beszélt, hogy az elmúlt években az EU volt a térségbeli országok politikai, gazdasági és társadalmi folyamatainak fő előmozdítója, a belső mozgatóerők nem voltak elegendőek. Felpanaszolta, hazája az áprilisi NATO- csúcson a Görögországgal fennálló névvita miatt nem kapott csatlako- zási meghívót. Szerinte ez a macedón EU-csadakozási folyamat esetében megismétíódhet. A tizennyolc európai államfő értekezletén - amelyre meghívták török kollégájukat is - létfontosságúnak nevezték, hogy az EU ajIvan Gašparovič szlovák elnök cseh kollégájának, Václav Klaus- nak: „Legalább te ne fordíts nekem hátat!" (Reuters-felvétel) taja nyitva maradjon a további csadakozni kívánó országok előtt. Abdullah Gül török államfő azt állította, hazája majdani csadako- zása elősegítheti, hogy az EU globális szereplővé lépjen elő. Európai Unió-Szerbia Megsemmisítik a szerződést Belgrad. A május 11-i választások nyomán létrejövő új szerb kormány és parlament megsemmisíti Szerbia és az EU stabüitási és társulási szerződését. Ezt tegnap jelentette ki Vojiszlav Kostunica szerb ügyvezető kormányfő a Tanjug hírügynökségnek. Kostunica ezzel kimondadanul is megerősítette, nem eddigi szövetségeseivel, hanem az egyezményt ellenző radikálisokkal kíván alkut kötni, s kellő parlamenti többség birtokában kormányt alakítani. Kostunica és tábora nélkül nagy valószínűséggel nem hozható létre parlamenti többség a jövő hét végi szavazás után. A kormányfő szerint eddigi szövetségese, Borisz Tadics államfő az EU-tagság előszobájának tekintett szerződés keddi aláűásával elfogadta Koszovó függedenségét. Álláspontját azzal indokolta, hogy az unió tagjainak többsége már elismerte Koszovót. (MTI) Fura diplomáciai háború - egyelőre marad a nagykövetség és a konzulátus Nehezen adnak pénzt az arabok a palesztinoknak Amerikai-fehérorosz konfliktus Telepstopot akar a kvartett ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az USA mégsem záratja be a fehérorosz nagykövetséget Washingtonban és a konzulátust New Yorkban, a külügyminisztérium állítólag az utolsó pillanatban megmásította döntését. Az amerikai média csütörtökön - névtelenségbe burkolózó külügyi forrásokra hivatkozva - már múlt időben számolt be arról, hogy a külügy felszólította Fehéroroszországot képviseleteinek bezárására. Azt is közölték, hogy tegnaptól a minszki amerikai nagykövetség is beszünteti működését. A legfrissebb értesülés szerint azonban a State Department mindössze néhány perccel azelőtt táncolt vissza a döntéstől, hogy azt Fehéroroszország tudomására hozták volna a két ország fővárosában. A külképviseletek bezárását korábban állítólag John Negroponte külügyminiszter-helyettes hagyta jóvá. Hivatalos közlés szerint a döntést egy tervezett amerikai-fehérorosz diplomáciai egyeztetés előtt változtatták meg. Tom Casey külügyi szóvivő közölte: Washington figyelmeztette Minszket, hogy a bezárás tervbe vett elrendelésére sor kerülhet, válaszul arra, hogy Minszk előző nap amerikai diplomatákat utasított ki a szovjet utódállamból. Fehéroroszország szerdán 72 órát adott a minszki amerikai nagykövetség tíz diplomatájának, hogy elhagyja az országot. Minszk és Washington március óta vívja egymással furcsa diplomáciai háborúját. Először az Amerika által Európa utolsó diktatúrájának tartott volt szovjet tagköztársaság nyeste vissza saját washingtoni képviseletének létszámát. így tiltakozott azok ellen a szankciók ellen, amelyekkel az amerikai fél a Belnaftahim állami kőolajipari vállalatot sújtotta az emberi jogok vélt vagy valós fehéroroszországi megsértése miatt. A szankciók súlyosan érintették Minszket, mivel a Belnaftahim exportjából származik az ország valutabevételeinek mintegy harmada. (MTI, ú) MT1-HÍR London. A közel-keleti rendezést irányítani hivatott négyes - az ENSZ, az EU, az USA és Oroszország - felszólította Izraelt, fagyassza be az újabb ciszjordániai zsidó telepek tervezett építését. Ezt Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár tegnap Londonban jelentette be. A kvartett képviselőinek találkozója utáni sajtókonferencián hangsúlyozta: a csoport mélységesen aggódik az izraeli telepek további teijeszkedése miatt. Ezért felszólítja Izraelt, hogy állítson le minden olyan tevékenységet, „amely a települések akár természetes növekedését vonja maga után, és számolja fel a 2001 óta épített vadtelepüléseket”. A kvartett ugyancsak szorgalmazta a Gázai övezetnek nyújtandó folyamatos ellátás akadálymentes biztosítását az alapvető szolgáltatások és a humanitárius segélyek terén: figyelmeztetett: a legnagyobb gázai átkelők bezárása súlyos hatással van a palesztin gazdaságra és a mindennapi életre egyaránt. Ban a csoport nevében felszólította az arab országokat, teljesítsék a palesztinoknak a 2007. decemberi párizsi konferencián tett, segélyekre vonatkozó ígéreteiket. Az Arab Liga országai 717 millió dolláros költségvetési támogatást ígértek a palesztinoknak, de csak 153 milliót utaltak át, elsősorban Szaúd-Arábia, az Emírségek és Líbia révén.
