Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-14 / 111. szám, szerda
DIGITALIA 2008. május 14., szerda 12. évfolyam 19. szám Milyen hatása van a rendeletnek a kisebb üzemeltetőkre és a belföldi árakra? Elégedetlen a roamingtarifákkal? Az alapszint a VGA, a kínálat másik végén az 5 megapixelen dúl a csata így fotózzunk mobillal! FELDOLGOZÁS Az Európai Bizottság szerdától várja az ipar, a fogyasztók és más érdekeltek véleményét a tavaly június 30-án hatályba lépett európai uniós barangolási rendelet működésével és hatékonyságával kapcsolatban.A rendelet előírja, hogy a bizottságnak, az EU végrehajtó testületének az új mobil- telefonos barangolási (roaming) szabályok működéséről és hatásáról az idén jelentést kell adnia az Európai Parlamentnek és a tagállamok kormányait képviselő Tanácsnak. A nyilvános konzultáció célja, hogy július 2-ig összegyűjtsék a mobilszolgáltatók, az üzleti vállalkozások és a fogyasztói szervezetek, illetve bármely más érdekelt fél véleményét. Egyebek közt arra kíváncsiak Brüsszelben, hogy müyen 5,323 millió aktív ügyfelet SZABÓ LÁSZLÓ 98,57 százalékos hazánkban a mobilpenetráció. Azaz 2008. március 31-ig a három hazai mobil- szolgáltató 5,323 millió ügyfelet számlált. Hosszú idő után végre összehasonlíthatóak az adatok, ugyanis az 02, az Orange és a T- Mobile által nyilvánosságra hozott ügyfélszámok egységes számítás szerint lett mérve. Most először csak azok szerepelnek az aktív ügyfelek (SÍM kártya) között, akik az elmúlt három hónapban legalább egy alkalommal forgalmat bonyolítottak, hasznot hoztak a szolgáltatóknak. E szerint az Orange a legnagyobb hazai szolgáltató, ügyfeleinek száma 2,863 millió. A második a sorban a T-Mobile, 2,173 millió ügyféllel, míg a legfiatalabb szolgáltató, a Telefonica 02 287 ezer ügyfelet szerzett az elmúlt 15 hónapban. A számok csak az aktív SIM-kártyákat összesítik, azaz azokat is, amelyeket nem- vagy nemcsak hangalapú szolgáltatásokra használnak (pl. internet). Szlovákiában hosszú ideig 100 % fölötti mobütelítettségről beszéltek a mobilszolgáltatók, a legfrissebb adatok ugyanakkor „csak” 98 százalékos penetrációt mértek. Eddig ugyanis „ügyfélhatása van a rendeletnek a kisebb üzemeltetőkre és a belföldi árakra, hogy a rendelet következtében tapasztalható volt-e a másodperc alapú számlázásról a perc alapú számlázásra való áttérés káros irányzata, illetve hogy a jelenlegi kiskereskedelmi árak és piaci fejlemények fényében szükséges-e rendeletben szabályozni az adat- és SMS-szolgáltatások barangolási díjait is. Az EU 2007. június 30-i barangolási rendelete kötelezte a mobilszolgáltatókat arra, hogy a más tagállamokban tartózkodó - azaz „barangoló” - ügyfelek hanghívásai részére úgynevezett eurotarifát kínáljanak, és az árat híváskezdeményezés esetén - áfa nélkül - percenként 0,49 euróbán, hívásfogadás esetén percenként 0,24 euróbán maximálta. Ezek a felső határok 2008. augusztus 30-án percenként 0,46 nek” tekintettek minden olyan SIM-kártyát, amely aktív volt, azaz legkésőbb 12 hónappal a összesítés előtt regisztráltak. Ha most is e szerint néznénk a hazai mobüpiac alakulását, akkor 6,043 millió SÍM kártya van foreuróra, illetve 0,22 euróra, 2009. augusztus 30-án pedig 0,43 euróra, illetve 0,19 euróra fognak csökkeni. Tavaly szeptember végén már több mint 400 millió EU polgár élvezhette az eurotarifát. A barangolási rendelet a hanghívásokra korlátozódik, és 2010. június 30-án lejár, ha az Európai Parlament és a Tanács nem határoz az időbeli hatály meghosszabbításáról. Az európai szabályozó testületek csoportjának ez év januárjából származó első jelentése szemléltette a rendeletnek az átlagos tarifákra gyakorolt kedvező hatását, és beszámolt az SMS, illetve más adatátviteli szolgáltatások árairól. 2007 év harmadik negyedévében a felhasználók átlagosan 5,24 eurót fizettek 1 MB adat továbbításáért, egy SMS küldése 0,29 euróba került. (1) galomban, ami 111,9%-os penetrációnak felel meg. A harmadik szolgáltató megjelenését követően tehát letisztultak a számítások, így ez az első egységes ügyfélszám, amely minden tekintetben összehasonlítható. Szeretnéd kihasználni a mobilod kamerájában rejlő lehetőségeket? Melyik funkció mire való és mikor használd? Cikkünk segít eligazodni, hogyan tudjuk a legjobb eredményt elérni. TANÁCS Néhány év leforgása alatt általánossá vált, hogy egy mobiltelefonban kamera is található. Annak idején még csak ámultunk, ha valaki a telefonjával fotózott, napjainkban meg teljesen általános a mobillal történő fotózás, sőt videózás. Az első időkben persze csak nagyon korlátozott lehetőségeink voltak, mind a készülékek, mind a beépített kamerák képességeit tekintve. Emlékezzünk csak a Samsung V200-ra, amelynek CIF (352x288 pixel) felbontású kamerája forgatható volt, de szólhatnák a Nokia 7650-ről vagy épp a Sony Ericsson T610-ről is. A 7650-ben már VGA kamera volt, ez akkoriban nagy fejlődésnek számított. Később fokozatosan növekedett a felbontás, megjelent a videófelvétel, és az először csak felsőkategóriában feltűnő kamera szépen elkezdett leszivárogni az olcsóbb telefonokba. Ma az alapszint a VGA lett, míg a kínálat másik végén jelenleg 5 megapixelen dúl a csata a nagy gyártók között. Ezzel el is érkeztünk magához a funkciókhoz. Ami elsőként szembetűnik, az a felbontás, ezt sokszor már a készülék dobozán is hangsúlyozzák. A VGA-ról elmondható, hogy elsősorban az MMS-ben való továbbításhoz, illetve a mobil kijelzőjén való nézegetéshez, háttérképhez ideális. Érdemes rögtön tisztázni, hogy a mobiltelefonnal való fotózás jelenleg nem egyenértékű azzal, mintha valaki digitális fényképezőgépet használna. Noha már vannak elég jó minőségű kamerás készülékek, még ezek sem érik el egy hasonló képességű fotós masina teljesítményét. Az ok nem más, mint az optika és az érzékelő, egészen pontosan ezek mérete. Ezért fontos, hogy NE dőljünk be pusztán a megapixelek áradatának. A felbontást bátran növelik a gyártók, ám az optikák és érzékelők a szűkös hely miatt igen aprók, ebből pedig sosem lesz tökéletes fénykép. Érdemes megnézni a 3 megapixeles - vagy az 5 megapixeles kamerás összehasonlításunkat, elég jelentős különbségek vannak az egyes modellek között. Ami viszont felbontástól függetlenül hasznos és értelmes, az nem más, mint az autofókusz. Ennek segítségével a telefon képes pontosan beállítani az élességet a fotózott témához. Különösen fontos ez közeli tárgyaknál, mivel egy autofókusz nélküli mobil általában 50-60 centinél feladja a harcot, míg az autofókuszosok némelyike akár 5 centis makróra is képes. A fókuszálás ideje típusonként változó, általános fotózásnál, távoli témáknál ki is kapcsolhatjuk (ha készülékünk képes erre). Legtöbbször van külön makró mód, ezt egészen közeli fotózáskor feltétlen kapcsoljuk be, nélküle nem lesz megfelelő az élesség. Lehetőség szerint mindig a legnagyobb felbontásban és a legjobb minőségi fokozatban fotózzunk. Kivétel ez alól, ha a mobilról közvedenül MMS-ben vagy e-ma- ilben elküldjük, ekkor a fájlméret okozhat gondokat. Általában a telefonok ilyenkor átméretezik a képet, ám könnyen lehet, hogy egy szép 3 megapixeles fotóból valami 150 kilobájtos VGA kerül az üzenetbe. Meglehetősen ritka, de érdemes szót ejteni az optikai zoom-ról is. A digitálist egész egyszerűen felejtsük el, semmi értelme, ne csá- buljunk el a „16-szoros zoom” szövegektől. Az optikai zoom persze nyugodtan használható, viszont az elején említett optikai gyengeségek miatt ennél is számolhatunk némi minőségromlással. A végeredményt tekintve meghatározó tényező a helyes fehéregyensúly beállítása. Általánosan mindig az adott helyzetnek megfelelő opciót válasszuk vagy hagyjuk automatán. Érdemes kísérletezgetni ezzel, ne az éles helyzetben kezdjünk azon gondolkozni, melyik lenne a jó. Vannak olyan típusok, ahol például a napfényes mód nagyon erősen besárgítja a képet, i míg az automata mód napfényben is kiváló. Nehéz kérdés a gyenge fényben, éjszaka, sötét helyen való képkészítés. A legtöbb mobil erre alkalmatlan, a kis optikák egyébként is érzékenyek a fényre, ilyen helyzetekben nem képesek helytállni. Ha van legalább egy erőteljes LED alapú mobilfényünk, akkor némileg jobb eséllyel indulunk. A legkiválóbb persze a xenon vaku, a jobbakkal néhány méteres távolságon belül jó eredményt érhetünk el. A sima éjszakai mód nem túl sokat ér, viszont jól jöhet az ISO változathatósága. Itt egyszerű a helyzet: a kisebb ISO kevesebb, a nagyobb ISO több képzajt hoz magával, viszont utóbbi csökkenti az exponálási időt gyenge fényben. A ma elérhető legjobb kamerás mobilokban további egyedi funkciók is találhatók, ilyen mondjuk a fénymérési mód, széles dinamika tartomány, digitális képstabili- zátor. Említhetők még a különféle effektusok, keretek, időzítő, sorozatfotó és társai, ám ez utóbbiak a képminőséget nem, csak a kép stílusát vagy elkészítésének módját változtatják meg. Végül zárásként okos tartozékokkal segíthetjük mobiltelefonunk fotózási képességét. Ilyenek lehetnek a mobil fotóállványok, melyet többek között a Nokia és a Sony Ericsson gyárt, de léteznek univerzális megoldások is. (m,szl) számlál az 02, az Orange, és a T-Mobile Csaknem 100 százalékos telítettség A büntetés nagysága így is üzenet értékű nemcsak a Microsoft, hanem más vállalatok számára, melyek a bizottság döntése ellenében szándékoznak cselekedni Megtámadta a 899 millió eurós bírságról szóló döntést a Microsoft FELDOLGOZÁS Fellebbezést nyújtott be a Microsoft az Európai Bizottság által februárban kiszabott rekord- méretű, 899 mülió eurós bírsággal kapcsolatban, így annak jogosságáról az Európai Bíróság fog majd dönteni, mely procedúra vélhetően éveket emészt majd fel. Steve Ballmer regnálása alatt megfigyelők szerint a Microsoft hozzáállása a jogi ügyekhez jelentősen finomodott, láthatóan igyekszik rendezni vitáit, és kész akár hatalmas összegeket is kifizetni az egyezségek elérése érdekében. Ezt állítja a szoftveróriás az Unióval immár négy éve húzódó civakodásban is, a Bizottság azonban folyamatosan engedetlenségről beszél. „Az EU versenyügyi hivatalának 50 éves történetében a Microsoft volt az első cég, amelyet azért kellett megbüntetni, mert nem engedelmeskedett a trösztellenes döntésnek” - mondta Neelie Kroes, az EU versenyügyi főbiztosa az uniós rekordnak számító 899 millió euró kiszabásakor. A Microsoft egyelőre mindössze a a fellebbezés tényét közölte, azt nem részletezte, hogy pontosan milyen érveléssel igyekszik meggyőzni majd a bíróságot a büntetés helytelenségéről. A bírságbomba 488 napig ketyegett, mielőtt robbant, ugyanis a Bizottság szerint a vállalat továbbra sem teljesítette a 2004-es határozatban foglaltakat. A bírság összege akár elérhette volna akár a 1,5 milliárd eurót is. A büntetés nagysága így is üzenetértékű nemcsak a Microsoft, hanem más vállalatok számára, melyek a Bizottság döntése ellenében szándékoznak cselekedni, vélik elemzők. A Microsoft eddig összesen 1,68 milliárd eurónyi büntetésben részesült az ügyben. Brüsszel három év vizsgálódást követően 2004-ben 497 millió eurós, akkor rekordnagyságú büntetést szabott ki a Microsoftra, miután azt találta, hogy a vállalat visszaélt a Windows monopóliumával, korlátozva versenytársait, végeredményben pedig megkárosította az európai fogyasztókat. Az ítéletben kötelezték a Microsoftot, hogy nyissa meg és tegye licencelhető- vé a Windows kommunikációs protokolljait, valamint adjon ki egy Media Player nélküli Windows XP operációs rendszert - utóbbi megtörtént, a protokollok dokumentációja körül azonban azóta is folyik a vita. A Bizottság 2006 nyarán újabb 280 millió eurós bírságot szabott ki, mivel úgy találta, hogy a vállalat nem teljesítette a határozatban foglaltakat. Ezen felül további, naponta akár 3 millió euróig terjedő büntetést helyezett kilátásba, amennyiben a Microsoft továbbra sem engedelmeskedik. A Bizottság indoklása szerint a protokollok dokumentációja, melyek révén a független szoftverszállítók gyorsabb, stabilabb és funkciógazda- gabb alkalmazásokat lennének képesek előállítani, aránytalanul drágán licencelhető. Az idén februárban kiszabott újabb, 899 millió euró is ugyanehhez a fonalra fűzhető fel. A Microsoft az újabb büntetés előtti héten jelentette be, hogy elérhetővé teszi a széles körben használt szoftvereinek kommunikációs protokolljait és alkalmazásprogramozási interfészeit. A redmondi vállalat több mint 30 ezer oldalnyi dokumentációt hoz nyilvánosságra, emellett azt ígérte, a jövőben nagyobb hangsúlyt fektet a nyílt szabványok támogatására, és szorosabban együttműködik a nyílt forrású közösséggel. Az Európai Bizottság azonban szkeptikusan fogadta a bejelentést, Neelie Kroes elmondása szerint ez volt az ötödik alkalom, hogy a Microsoft az inte- roperabilitás kiterjesztésére vonatkozó bejelentést tett. „Beszélni könnyű” - mondta Kroes. A Bizottság eredeti határozatát tavaly szeptemberben helybenhagyta a Bíróság. (H)
