Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-14 / 111. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 14. Külföld 9 Új amerikai elnökjelölt-aspiráns a láthatáron - Hillary Clinton és Barack Obama tegnap Nyugat-Virginiában mérte össze erejét McCaintől rabolhat fontos szavazatokat Washington. Bob Barr volt re­publikánus képviselő szemé­lyében új amerikai elnökje­lölt-aspiráns tűnt fel a látha­táron, miközben Hillary Clin­ton és Barack Obama kiéle­zett küzdelmet folytatott a Demokrata Párt jelöltségéért a tegnapi nyugat-virginiai előválasztási forduló előtt. ÖSSZEFOGLALÓ Barr a két nagy párthoz képest kicsiny Libertariánus Párt színei­ben kíván indulni az elnöki posz­tért novemberben. A párt május 22-26-i denveri konvencióján dönt elnökjelöltjéről, és Barr stáb­ja úgy számol, hogy a szavatok 7 százalékát gyűjthetik be novem­berben. Barr indulása döntő fon­tosságúnak bizonyulhat, ugyanis egy Obama-McCain párharcban a demokrata jelölt javára döntheti el a versenyt, mivel a republikánus jelölttől jelentős számú voksot ha­lászhat el. McCain most azért küzd, hogy felzárkóztassa maga mögé a konzervatívok sokszínű táborát. Barr elmondta, a Republi­kánus Pártból többen kérték, hogy ne induljon az elnökségért. A volt képviselő hangoztatja: McCainnel, sőt még Obamával szemben is csak ő nyirbálná meg a kormányzat hatalmát, amely a 2001-es terrortámadások óta túl­ságosan megnőtt. Szerinte a de­mokratákra vagy a republikánu­sokra adott szavazat elvesztegetett voks, mert a status quo megerősíté­sét szolgálja. Barr - aki 1995 és 2003 között Georgia államot kép­viselte a washingtoni kongresszus­ban - kőkemény konzervatív poli­tikus hírében áll, aki annak idején az elsők között követelte Bili Clin­ton alkotmányos lemondatását. Most pedig erősen bírálja a Bush- kormányt túlzott belföldi terrorel­lenes programja miatt. A tegnapi nyugat-virginiai de­mokrata előválasztáson Hillary Clinton nagyarányú győzelme volt várható. Az egykori first ladynek ez azonban keveset segíthet hát­ránya lefaragásában, hiszen csak 28 elkötelezett delegátus sorsa dőlt el. Obama stábja is a még hát­ralevő fontosabb szövetségi álla­mokra koncentrál: Oregonban és Kentuckyban a jövő kedden 52, il­letve 51, Puerto Ricóban június 1-jén 55 delegátust osztanak ki az aspiránsok között. Az utóbbi napokban több ran­gos orgánum is közölte, hogy becslése szerint Obama már a sa­ját belátásuk szerint döntő szu­perdelegátusok között is meg­előzte Clintont. A The Wall Street Journal szerint az afroamerikai szenátort 155 voks választja el at­tól, hogy megszerezze a jelöltsé­get jelentő 2025 delegátusi szava­zatot. A hátralevő 6 fordulóban A republikánus Bob Barr, aki novemberben a demokrata elnökjelöltet 250 elkötelezett delegátus sorsá- segítheti győzelemhez (ČTK/AP-felvétel) ról lesz szavazás. (MTI, ú) A békefolyamat nem függ Ehud Olmerttől Bush ma kezdi a körutat MTl-HÍR Jeruzsálem. Az izraeli-palesz­tin békefolyamat nem függ az ille­gális kampányfinanszírozással gyanúsított Ehud Óimért izraeli miniszterelnök személyétől. Ezt George Bush mondta azokban az inteijúkban, amelyek tegnap jelen­tek meg Izraelben, egy nappal az amerikai elnök térségbeli látogatá­sa előtt. Bush kijelentette: kapcso­lata Olmerttel kitűnő, az izraeli ve­zetőt derék fickónak, stratégiai el­mének nevezte. Ugyanakkor - arra törekedve, hogy elválassza a béke­folyamat sorsát Óimért politikusi sorsától - azt mondta, a paleszti­nokkal folytatott tárgyalások nem Olmerttől függenek, s kiemelte az izraeli külügy- és a védelmi minisz­tert, mint akik szintén részesei a tárgyalásoknak. Megerősítette: re­ményei szerint sikerül rávennie Olmertet és Abbászt, hogy még az ő elnöki mandátumának januári le­járta előtt kidolgozzanak egy vég­leges békemegállapodást. Házkutatás az Olmert-ügyben Jeruzsálem. Az izraeli rendőrség tegnap megszállta a kereskedelmi, ipari és munkaügyi minisztériumot. Irodákat kutatott át és doku­mentumokat foglalt le az Ehud Óimért miniszterelnök ellen zajló korrupciós vizsgálat keretében. A rendőrség a lefoglalt iratok tartal­máról nem árult el részleteket. Óimért 2003 és 2006 között az emlí­tett tárca élén állt, előtte tíz évig Jeruzsálem polgármestere volt. Az izraeli rendőrség hétfőn a jeruzsálemi városházán tartott házkuta­tást. Óimért a múlt héten elismerte, nagy összegű készpénzt fogadott el kampány- és pártcélokra egy amerikai zsidó üzletembertől, de ta­gadta, hogy törvénysértéstkövetettvolnael. (MTI) POLITIKAI BOTRÁNY Tusk maga ellen vallott Varsó. Donald Tusk lengyel kormányfő feltárta életének homályos részleteit, felbolygat­va ezzel a közvéleményt. A jobb­oldali liberális Polgári Platform elnöke a Newsweek Polskának elmondta, fiatal korában rend­szeres ivászatokon vett részt, és marihuánát szívott. „Más drogot nem használtam, és ez az ifjúko­ri kilengés szerencsére nem be­folyásolta a későbbi életemet. De nem vagyok büszke rá. Tiszta szívből mondom: minden drog rossz.” Arról az időszakról, ami­kor a Swiedik nevű cégnél dol­gozott, így vallott: ,A munkás- szállások élete és az a fajta fizikai munka, amelyet végeztem, nem éppen Platón olvasására ösztön­zött. Ez a vállalat kémények és magasépületek festésére szako­sodott.” A jogász végzettségű Tusk, aki a kommunista időkben a lengyel földalatti ellenzékhez csatlakozott, nem dolgozhatott eredeti szakmájában. ,A mun­kásszállón mellettünk lakó vil­lanyszerelőket soha nem láttam Donald Tusk (Reuters) józanul.” Lengyelországban provokatívnak minősültek azok a kijelentések is, melyeket Tusk a katolikus egyházhoz való koráb­bi viszonyáról mondott. „A hit­tanórákon a plébános abszurdi­tásokkal táplált minket” - fo­galmazott, megemlítve, egy íz­ben ezt mondta nekik: aki egy órával a szentáldozás után a pad­lóra köp, azt azonnal villámcsa­pás éri. A gyermek Tusk termé­szetesen azonnal kipróbálta ezt. A konzervatív ellenzék PR- trükknek tartja Tusk vallomását. „Azért gyónt nyilvánosan, mert egyre több információ kerül elő a múltjáról.” (MTI) Javier Solana szerint bármilyen EU-barát szerb kormány elfogadható lenne Egyetlen feltétele van az uniónak ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Javier Solana szerint bármilyen pártösszetételű belgrádi kormány elfogadható Brüsszel számára, ha az valóra váltja az EU- hoz való közeledésbe vetett szerb reményeket. Az unió kül- és bizton­ságpolitikai főképviselője arra a kérdésre válaszolt, hogy Szlobodan Milosevics néhai diktátor utódpárt­ját is elfogadná-e az unió, ha be­vennék a vasárnapi választások nyomán létrejövő új szerb kor­mányba. Solana szerint a választá­sokon a szerbek kifejezésre juttat­ták az európai beilleszkedésbe ve­tettreményüket. A szerbiai választásokon az Eu- rópa-barát Borisz Tadics államfő Új kormányszerkezet Az SZDSZ is megszavazta Budapest. A magyar Ország- gyűlés tegnap 200 igen és 142 nem szavazattal elfogadta az új kor­mányszerkezetet tartalmazó tör­vényjavaslatot. A szabad demokra­ták még a szavazás előtt bejelentet­ték: az SZDSZ nem ért egyet a kor­mányátalakítás tartalmával, de miután Gyurcsány Ferenctől ígére­tet kaptak arra, hogy az eddiginél nem kerül többe a kormány működése, támogatják az indít­ványt. A módosítás szerint a Gaz­dasági és Közlekedési Minisztéri­um, továbbá az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium he­lyén három új tárca jön létre. A tör­vény lehetővé teszi, hogy egyes tár­cáknál két államtitkár legyen. (ú) vezette demokraták szerezték a legtöbb mandátumot, de még libe­rális szövetségeseikkel együtt sincs többségük az új összetételű tör­vényhozásban. Ugyanakkor a radi­kális nacionalistáknak sincs több­ségük, a - Koszovó miatt most szin­tén EU-ellenes - Vojiszlav Kostuni­ca eddigi miniszterelnök pártjával együttsem. A mérleg nyelvét az egykori Mi- losevic-pártból verbuválódott szo­cialisták (SPS) jelentik. Brüsszel az adott helyzetben ez utóbbi pártot is szívesen látná egy EU-párti koalíci­óban, bár e párt szándékairól még nem sokat tudnak uniós berkek­ben. Ami azért is furcsa, mert az SPS vezérkara tegnap bejelentette, meg akarják kezdeni a kormány­alakítási tárgyalásokat, de először Kostunicával és a radikálisokkal ülnek egy asztalhoz. Jelezték: ha ezekkel nem sikerül megegyezni­ük, akkor kezdenek párbeszédet Tadics államfő pártjával. Az EB tegnapi sajtótájékoztató­ján Nagy Krisztina, Olli Rehn bőví­tési biztos szóvivője azt hangsú­lyozta, Brüsszelben most várják az új szerb kormány megalakítását, és ennek összetételéről maguknak a szerb politikusoknak kell Belgrád- ban megállapodniuk. Rehn előző­leg - a választási eredmények fé­nyében kiadott első nyilatkozatá­ban - odáig ment, hogy küátásba helyezte a tagjelölti státus meg­adásának lehetőségét Szerbia számára. (MTI,s,ú) Botrány az ukrán parlamentben. Julia Timosenko miniszterelnök asszony kormányzó pártjának képviselői tegnap blokád alá vették a szónoki emelvényt, hogy megakadályozzák Viktor Juscsenko elnök fel­szólalását. Azt róják fel az államfőnek, hogy nem támogat sok, a ka­binet által előkészített törvénytervezetet. (Reuters-felvétel) Az ellenőrzések nincsenek összhangban a hatályos schengeni szabályokkal Zaklatják a cseheket a német rendőrök KOKES JÁNOS Prága. Tiltakoznak a csehek, mivel a német rendőrök állítólag ok nélkül zaklatják őket a határöve­zetben. A cseh belügyi tárca lakos­sági panaszok alapján már több száz ilyen esetet tart nyüván, s ezért felszólította az illetékes német ha­tóságokat, hogy tárgyalják meg a problémát. „A németek által beve­zetett ellenőrzések nincsenek összhangban a hatályos schengeni szabályokkal” - mondta tegnap új­ságíróknak Tomáš Haisman, a cseh belügyminisztérium illetékes osz­tályának igazgatója. Több olyan esetről tudnak, amikor apróságok miatt gyorsan a rendőrségi őrszo­bán, sőt egyenesen a gyorsan ítélő bíróságok előtt találták magukat cseh állampolgárok. A cseh sajtó szerint a német ható­ságok a schengeni határnyitás után megszigorították az országba uta­zók rendőri ellenőrzését a határ­övezetben, és főleg a cseheket el­lenőrzik. Ezt a németek elutasítják, mondván: az ellenőrzések minden beutazóra egyformán vonatkoz­nak. Azt mindkét fél elismeri, hogy a schengeni határnyitás után a ré­gióban nem emelkedett a bűnözés mértéke, amivel a németek a meg­növekedett szigort indokolták. A határövezetben működő jogászok, akiknek szolgáltatásait a bajba ke­rült cseh turisták általában igénybe veszik, azt állítják, a vitás esetek száma egyre nő, többnyire azonban úgy vélik, a németeknek joguk van a szigorra és az ellenőrzésekre. RÖVIDEN Berlusconi, a hídember Róma. Olaszországnak több gazdasági növekedésre, elöregedett intézményeinek reformjára és nagyobb bizton­ságra van szüksége. Ezt han­goztatta tegnap Silvio Berlus­coni új olasz miniszterelnök politikai programjának ismer­tetésekor. A konzervatív mé­diacár a képviselőházi bizalmi szavazás előtt gyors reformo­kat ígért, valamint párbeszé­det a választásokon alulma­radt baloldali ellenzékkel „Olaszország újbóli beindítá­sa” érdekében. Kormánya leg­fontosabb feladatai közé so­rolta a maffia elleni harcot, az illegális bevándorlás elleni azonnali fellépést, a nápolyi szemétválság megoldását, az adók könnyítését, valamint a betegeskedő Alitalia légitár­saság megmentését. Kijelen­tette: Itália az ő vezetése alatt híd lesz az EU és az USA kö­zött. Berlusconi kormányáról ma tart bizalmi szavazást az olasz képviselőház és csütör­tökön a szenátus. (MTI) Libanon miatt aggódnak Bejrút. A libanoni parla­ment elnöke, Nabih Berri - immár 19. alkalommal-elha­lasztotta az elnökválasztást. A parlament eredetileg tegnap ült volna össze, hogy megvá­lassza az államfőt. Berri az ülést június 10-re halasztotta, hozzátéve, „ha a párbeszéd során eredményt érünk el, az időpontot haladéktalanul elő­rehozzuk”. Berri szóvivője azt közölte, a parlamenti ülés el­maradásának fő oka az or­szágban dúló erőszakhullám, amelyben május 7. óta 61-en haltak meg és 198-an sebesül­tek meg a biztonsági szolgála­tok adatai szerint. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, valamint az ún. Libanon Barátai - az USA, Nagy-Britannia, Egyiptom, Franciaország, Németország, Olaszország, Jordánia, Kuva- it, Katar, Szaúd-Arábia és Spanyolország külügyminisz­terei - közleményükben ag­godalmukat fejezték ki a liba­noni helyzet miatt, amely az ország és a térség stabilitását fenyegeti. A harcok beszünte­tésére szólították fel az összes felet. (MTI) Kitiltották Luzskovot Kijev/Moszkva. Ukrajna kitiltotta az országból Moszk­va polgármesterét, mert Jurij Luzskov előző nap a Krímben visszakövetelte Oroszország számára az orosz fekete-ten­geri flotta szevasztopoli tá­maszpontját. Az orosz külügy barátságtalan lépésnek minő­sítette a döntést, amely to­vább rontotta az Ukrajna NA- TO-tagságra való törekvése és az orosz gázáremelés miatt az elmúlt években amúgy is fe­szültté vált viszonyt. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) sajtóosztályának közleménye szerint Luzskov - a flotta meg­alapításának 225. évfordulója alkalmából tett - kijelentései „sértik Ukrajna nemzeti érde­keit és az ország területi épségét”. A Krím-félszigetet Nyikita Hruscsov szovjet ve­zető adományozta Ukrajná­nak 1954-ben . (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents