Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-12 / 109. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 12. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 7 A Nyitrai kerületben 50, a Trencséniben 30, a Nagyszombatiban 20 százalékkal nőttek a lakásárak Egyre drágább vidéki ingatlanok Pozsony. Ha a volt Nyugat­szlovákiai kerület legna­gyobb városaiban, Nagy­szombaton, Trencsénben vagy Nyitrán szeretnénk egy háromszobás lakást vásárolni, kétmillió koro­nával manapság már nem sokat kezdhetünk. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az elmúlt időszakban mind­azon városokban megugrottak a lakásárak, ahol nagyobb külföldi beruházó telepedett le. Nagy­szombaton a francia Peugeot au-‘ tógyár letelepedését követően ugrottak meg az ingatlanárak, manapság így egy háromszobás lakást már 2,4-3,5 millió koroná­ért kínálnak a városban. A legna­gyobb áremelkedésre ugyanak­kor a fiatal csáládok által legke­resettebb egyszobás lakások ese­tében került sor. Ez utóbbiak akár kétmillió koronába is kerül­hetnek. A jegybank legfrissebb elemzése szerint a Nyitrai kerü­letben az elmúlt időszakban a la­kásárak csaknem 50, a Trencsé­niben 30, a Nagyszombatiban pedig 20 százalékkal nőttek. Mindezek ellenére továbbra is a fővárosban kínálják a legdrágább lakásokat, még ha az áremelke­dés már nem is olyan markáns, mint az előző időszakban. Miért ugrottak meg a lakásárak a nyugat-szlovákiai régiókban? Az ágazati elemzők szerint a nyu­gati beruházásoknak köszönhető­en az említett régiókban nőtt a la­kosság vásárlóereje, ugyanakkor továbbra is kevés lakás épül. A visszafogott építési kedvet az épí­tőipari társaságok azzal magya­rázzák, hogy a fővároson kívüli régiókban nehezebben tudnak tú­ladni a lakásokon, miközben a ki­adásaik csaknem ugyanolyanok, mint Pozsonyban. Az építőipari cégek számára épp ezért továbbra is Pozsonyban és közveden kör­nyékén éri meg leginkább lakáso­kat építeni. Manapság a legígére­tesebb beruházást az építőipari cégeknek Bazin, Szene és Somor- ja, valamint a környékükön talál­ható falvak kínálják. Ez utóbbiakhoz képest Szlová­kia többi régiója jelentősen lema­rad. A Pozsonyi kerületben pél­dául az elmúlt év végén 56 ezer korona volt a négyzetméteren­kénti ár, a Nagyszombatiban ugyanez 25,8 ezer, a Nyitraiban pedig 16,8 ezer korona volt. Az építőipari elemzők szerint az el­következő időszakban a különb­ségek fokozatosan kiegyenlítőd­nek, a fővárosban azonban a ké­sőbbiekben is nagyobbak lesznek az árak, mint a vidéki városokban. A King Sturge tanácsadó cég elemzése alapján az ingatlanok ára a vidéki régiókban az elmúlt időszakban gyorsabban nőtt, mint korábban. A legnagyobb nyugati beruházásokkal büszkél­kedő vidéki városok ármozgásai manapság Pozsony korábbi ár­emelkedésével hasonlíthatók össze. Ezeknek a régióknak rá­adásul előnyt jelent az is, hogy az ingatlanirodák már tanultak a pozsonyi helyzetből. Nyitrán így például az elkövetkező időszak­ban a jelenleginél is több lakás épülhet, kielégítve az egyre na­gyobb keresletet, (mi, p, s) Sok kereskedő úgy próbálja meg rávenni ügyfeleit a vásárlásra, hogy az új valuta bevezetésével riogat Nem érdemes félnünk az euró bevezetésétől HORBULÁK ZSOLT Pozsony. A legfrissebb felméré­sek szerint a lakosság félelme az euró bevezetésével kapcsolatban tovább nőtt. Hiába a szigorú uniós előírások vagy a szakértők egyöntetű véleménye, a lakosság nagy része jelentős drágulástól tart. Ma már tudjuk, hogy 2009-tól biztos lesz eurónk, az ellenérzés mégis inkább növekszik. Az aggo­dalom bizonyos szempontból ért­hető, hiszen a lakosság ösztönösen tart a változástól és ebből az utóbbi két évtizedben valóban sok ré­szünk volt. Az eurótól való félelem azonban mégsem megalapozott. Nem jó összehasonlítási alap a német vagy az osztrák példa. Ez a két ország már az eurózónába való belépés előtt is erős valutával ren­delkezett, az ó félelmük akkor még tényleg valós lehetett. A márka és shilling az erős gazdaság jelképei voltak, és ők még tényleg egy va­donatúj, ki nem próbált pénzrend­szerbe léptek be. Szlovákia eseté­ben e két feltétel nem áll fenn, bár a korona és gazdaság most erősek, ez pár év múlva megfordulhat. Ma már tudjuk, hogy a most tizedik születésnapját ünneplő euró meg­állta helyét a nemzetközi pénzvi­lágban, és irigylésre méltó pozíciót harcolt ki magának. Az átváltás zökkenőmentes végrehajtására az EU pontos szabályrendszert dol­gozott ki, amiben a legfontosabb helyen szerepel az árstabilitás megőrzése. Mégis honnan jöhet­nek a vészjósló hangok? Jelenleg sok kereskedő azzal próbálja rávenni ügyfeleit a vásár­lásra, hogy még az átváltás előtt üssék nyélbe az ügyletet. Az utóbbi évek lakásár-növekedésének a hátterében is ez figyelhető meg, de többek között ezzel magyarázható az első negyedév gépkocsieladása­inak 30%-kal való megugrása is: vegyék most, mert jövőre drágább lesz! Az általános áremelkedéstől már csak azért sem kell félni, mert rendkívül sok olyan árufajta van, amit nyugaton most is olcsóbban tudunk beszerezni. Például az elektronikai készülékekért évtize­dek óta Ausztriába járunk. A leg­frissebb összehasonlítás szerint a benzin ára Szlovákiában az Unió­ban a 14. helyen, a gázolaj ára a 20.-on áll. Az, hogy belépünk az eurózónába jelentős mértékben politikai döntés is, nem meglepő tehát, hogy a félelemgerjesztésben sajnos részt vesznek bizonyos poli­tikusok is. VALUTATANÁCSADÓ Újra szárnyal a korona ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Bizottság múlt heti döntésének köszönhetően, amely szerint Szlovákiában a jövő évtől euróval fizethetünk, az elmúlt napokban napról nap­ra erősödött a szlovák korona árfolyama. Hétfőn szűk sávban, 32,22-32,27 korona/euró kö­zött mozgott fizetőeszközünk árfolyama, kedden azonban, egy nappal azelőtt, hogy az Eu­rópai Bizottság állást foglalt volna Szlovákia euróövezeti tagfelvételéről, már rekordszin­ten mozgott. A szlovák korona kedd reggel rekordot döntött, amikor 32,13 korona/euró szintre erősödött. Mindez azon­ban csak az előszele volt a szer­dai erősödésnek. Az Európai Bi­zottság szerdai pozitív döntését követően ugyanis soha nem lá­tott szintre ugrott az árfolyam. A reggeli nyitóár még 32,15 korona/euró volt, a nap folya­mán azonban áttörte a 32 koro­nás határt, délután egy euróért így csak 31,98 koronát adtak. Pénteken újabb rekordot dön­tött az árfolyam. A reggeli 32 korona/eurós nyitóárról a nap folyamán 31,90 koronára erő­södött. A pénzpiaci elemzők szerint az elkövetkező napok­ban újabb rekordokra számítha­tunk. (mi, s) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 31,988 Lenqyel zloty 9,402 Anqol font 40.300 Maqyar forint (100) 12,645 Cseh korona 1,271 Svéd korona 3,442 Bolqár leva 16,350 Román lei 8,569 Japán len (100) 20,133 Svájci frank 19,876 Kanadai dollár 20,517 USA-dollár 20,695 gÉSüüüi -.'--vmmmm Bank VÉTEL euró- ELADÁS dollár lÉHMMI M. SÜ cseh korona forint Volksbank 30,99-32,99 19,88-21,54 1,25-1,31 12,03-13,33 OTP Bank 31,16-32,82 20,16-21,24 1,24-1,31 0,00-0,00 Postabank 31,15-32,81 20,16-21,24 1,25-1,31 12,18-13,18 Szí. Takarékpénztár 31,18-32,78 20,19-21,22 1,24-1.31 12,04-13,31 Tatra banka 31,14-32,74 20,11-21,17 1,24-1,31 12,10-13,24 Dexia Banka 31,16-32,82 20,16-21,23 1,24-1.30 12,32-12,97 Általános Hitelbank 31,09-32,75 20,14-21,22 1,24-1,31 12,10-13,24 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A forgalmi cunami törvénye Ahogy Európában nem egyszerű a teherforgalom helyzete, úgy Európának sem egyszerű megoldania a teherközlekedés problémáit. Csakhogy az európai gazdaság, kereskedelem és termelés a teherközlekedést nem nélkülözheti. Szükséges rossz ez, amelyben mindkét fél csak a kompromisszumoknak köszönleti létezését, de ezek nem haladhatják meg a tűrhetőség határát. Éppen ezért Európában a teherforgalom hétvégén, főleg a nyári hónapokban szünetel. Úgy tűnik, lesz egy kivétel is: Szlovákiában készül egy közúti forgalomról szóló törvénytervezet, amely már hétköznap is betiltja a teherforgalmat: egész évben minden péntek délután 16 és 20 óra között. Ezzel túllépjük a közlekedés európai tűrhetőségének határát, és rendszertelen, egyedülálló ritkaság leszünk a kontinensünk közlekedésében. Nem kívánt ritkaság... Az első hullám: a közlekedési Ha a parlamentben a képviselők változatlan formájában jóváhagyják a kormány által elfogadott törvényt, október 3-án, pénteken a tehergépkocsik és a kamionok bírság veszélyével megszakítják útjukat, s ezzel ellepik az útjaink mellett amúgy is ritkán előforduló parkolókat. Elfoglalják az utak szélét, a leállósávokat, eltorlaszolják a városaink és falvaink szélét, sőt a földeket is. A városokban, ahol nagyobb terület áll rendelkezésre, torlódni fognak a kocsik, és több kilométer hosszú sorok alakulnak ki. Négy óra múlva, amint a tilalom letelik, az összetorlódott autókígyók visszatérnek az utakra. Ami azelőtt folyamotos volt, most csoportosan elönti az utakat. Sokkal nagyobb forgalmi intenzitással. Mit nyerünk azzal, hogy 4 órára kizárjuk az autópályákról, gyorsasági utakról, valamint az 1. osztályú közutakról a teherforgalmat? A forgalom sűrűsége egytizenkettedével csökken... Merthogy a főutakon közlekedők közül csak minden tizenkettedik teherszállító. Bizony ez ilyen súlyos következményekhez képest nagyon szerény eredmény. jr. Slovakia Združenie cestných dopravcov Slovenskej republiky A második hullám: a termelési A teljes korszerű termelés a közlekedésen áll vagy bukik, amelynek az alaptörvénye a folytonosság - folyamatosan, megszakítás nélkül, nonstop ellátni nyersanyagokkal a gyárakat, szétszállítani a kész termékeket. Az olyan óriástermelőknél, mint a KIA vagy a PSA Peugeot Citroen ez csaknem két érkező vagy induló kamiont jelent percenként. A pénteki műszak alatt ez a folyamatosság megszakad. Miként reagál majd erre a termelő? Már megtörtént: Anton Ondrej, agalántai Samsung Elektronics Slovakia üzemigazgatója az STV híradójában nyilvánosság előtt elmondta, hogy „a gyakorlati szimuláció folyamán megállapítottuk, hogy a pénteki második műszak teljesen működésképtelenné válna...” A pénteki műszakok megszüntetése nagyon komoly veszély ahhoz, hogy csak úgy ignoráljuk. Az alkalmazottak elesnek a keresettől, a cég a nyereségtől, mert a nyersanyag- és alkatrészszállító autók a kormány határozatára kénytelenek a szántóföldek szélén vesztegelni. A kormányéra, amely (ha más összetételben is) ennek éppen az ellenkezőjét ígérte meg - gyors utakat, a meglevők korszerűsítését, így próbáljuk nálunk leplezni a teljesítetlen ígéreteket... A harmadik hullám: az európai Péntek, október 3-a, délután négy óra van. A nemzetközi tranzitforgalom Szlovákiában meghalt. Se ki, se be. Négy órán keresztül a forgalmi tabu országa leszünk. Amikor Európa kapcsolódik össze, mikor ez egyik ország igazodik a másikhoz, amikor egységesítjük nemzeti előírásainkat, törvényeinket, amikor mindnyájan kölcsönösen kompatíbilisakká szeretnénk válni, akkor mi ittt, Európa szívében pénteki közlekedési skanzent alkotunk, amely a forgalmi energia négy órás halmozódása után közlekedési cunamit hoz létre. Itt az ideje, hogy a közlekedés megmentésére figyelmeztető rendszert szereljünk be... BP-8-12057

Next

/
Thumbnails
Contents