Új Szó, 2008. május (61. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-10 / 108. szám, szombat
26 Presszó ÚJ SZÓ 2008. MÁJUS 10. www.ujszo.com A kék vér nyomában Ha valaki ki szeretné deríteni, hogy folyik-e kék vér az ereiben, sok kitartásra és szerencsére lesz szüksége, kivéve, ha hajlandó komolyabb összegeket áldozni arra, hogy egy cég elvégezze helyette a kutatást. „Elsőként azt kell megtudnia, hogy az 1848 előtti időszakban hol éltek a felmenői, legalább azt, hogy melyik megyében - mondta Hangodi László. - Az illetékes megyei levéltárban kell elkezdeni a búvárkodást, a 19. század első' felében készült összeírásokat kell megtekinteni.” Emellett érdemes ezzel párhuzamosan a születési anyakönyvek vizsgálatát is elvégezni. Ehhez nem árt tudni, hogy hol éltek, milyen vallásúak voltak az ősök. Falusi plébániákon, megyei és egyházi levéltárakban érdemes kutatni. Az anyakönyvezés a 18. századtól vált általánossá, de az ország egyes részein már a 16. században számon tartották a születéseket. Ezenkívül a szakirodalom (Nagy Iván, Kempelen Béla) könyvei is segítséget nyújthatnak. Az 1700-as évek első harmadáig általában nagyobb nehézségek nélkül vissza lehet pörgetni az időt, a korábbi időkbe már nehezebb. Mese a 21. századból Ugrón Zsolna az erdélyi Zabobem B *651 Ha valaki ki szeretné deríteni, hogy folyik-e kék vér az ereiben, sok kitartásra és szerencsére lesz szüksége (Képarchívum) Ián található bútokon él férjével, Gregor Roy Chowdhury-Mikessel és másfél éves kislányukkal, Emmával. Az Ugronok székely főnemesek, és a primőr címet használták, amelyet nem lehet besorolni a nyugat-európai nemesi hierarchiába, meséli a családjáról a fiatal arisztokrata nő. A primőr igen magas rangot jelentett: a különféle eseményeken a primőrök a bárók és a grófok között foglaltak helyet. Az Ugronokat először 13. századi nyelvemlékekben említik meg. Ugrón Pál Bethlen Gábor erdélyi fejedelem tanítója volt. A család tagjai fontos szerepet játszottak az erdélyi és a magyar történelemben, aktívan rész vettek a közéletben, katonaként és politiA zabolai kastély Mikes Katalin grófnő családjának tulajdonában volt (Deluxe.hu-felvétel) Ugrón Zsolna az erdélyi Zabolán található birtokon él férjével, Gregor Roy Chowdhury-Mikessel és másfél éves kislányukkal, Emmával (Deluxe.hu-felvétel) kusként egyaránt számos szolgálatot tettek az uralkodóknak. A zabolai kastély Mikes Katalin grófnő családjának tulajdonában volt. A grófnőnek el kellett hagynia Erdélyt az előző rezsim idején. Ausztriában férjhez ment egy bengáli arisztokratához, így a zabolai kastélyt fiai, Alexander és Gregor Roy Chowdhury-Mikes, Mikes Ármin gróf dédunokái viszik tovább. A Keleti-Kárpátok lábánál fekvő 34 hektáros birtokon levő 18. századi kastélyban vendégházat alakítottak ki, és az év végére tervezik a kastély teljes felújítását. Az indiai származású európai arisztokrata férfi és Zsolna találkozása a véletlen műve. Az Ugron-család nem várta el, hogy Zsolna nemesi származású férjet találjon. A szintén arisztokrata házastárs választása az erdélyi és a magyar arisztokrata családokra ma már nem jellemző, mondta Ugrón Zsolna, nincs olyan formális jelentősége, mint Nyugat-Európában. Ugyanakkor ismerősei között akadnak olyanok, akik ezt ma is fontosnak tartják. Nincsenek bevett szabályok A Chowdhury-Ugron család hétköznapjait egyáltalán nem a 19. századi regényekben olvasottak alapján kell elképzelnünk. „Nem az történik, hogy reggelenként kilovagolunk, fényűző kastélyban élünk, utána pedig kiadjuk a személyzetnek, hogy mi legyen az ebéd - mondta Zsolna. - Az arisztokrácia ma már nem külön társadalmi csoport, nincsenek bevett szabályok.” Az erdélyi kastélyok egy részét sikerült az egykori nemesek le- származottainak visszaszerezniük. Azonban fényűző paloták helyett a családok sokszor romos álFalusi plébániákon, megyei és egyházi levéltárakban érdemes kutatni (Képarchívum) lapotban lévő épületeket kaptak vissza. Természetesen vannak családi találkozók; esküvők, temetések alkalmával a nemesi családok tagjai ugyanúgy összegyűlnek, mint bármilyen más családban. A magyar és erdélyi arisztokrácia tagjai közül sokan hagyományosan minden évben a bécsi jótékonysági bálon találkoznak. Ide csak meghívóval lehet bejutni, de nem kizárólag nemesi családok vehetnek részt az eseményen. Egy 21. századi arisztokrata élete tehát merőben más, mint kékvérű őseié. Az arisztokráciához való tartozás régen sem csak a vagyonnal járt együtt, hanem felelősségtudattal is párosult, mondta Ugrón Zsolna. Már a gyerekekben tudatosították, hogy kivételezett helyzetben vannak, de ezzel az is jár, hogy kötelességük továbbtanulni és tenni valamit, felelősséget vállalni azokért, akiknek nincs lehetőségük változtatni a közösség helyzetén. Ma már a régmúlt idők anyagi bázisa sok esetben eltűnt, nem minden nemes rendelkezik vagyonnal, inkább már a társadal- m mi felelősség számít. „Visszakaptuk a zabolai birtokot, de nekünk kell felújítani, új munkahelyeket 0 teremteni. Az emberek elvárják a segítséget, ha bármit szerveznek. A férjem családja itt él 600 éve, természetes, hogy aktívan részt veszünk a közéletben - mondta a helyiek által gyakran grófnőnek szólított Zsolna. - Ugyanakkor nem szeretem, ha csak azért hívnak valahová, mert Ugrón Zsolna vagyok.” (deluxe) (Képarchívum) Nem minden mai nemes él ilyen nagy pompában Wp:W
