Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-05 / 80. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 5. www.ujszo.com RÖViPIN Március 32.: a posta a hibás Pozsony. Fény derült a parlamentbe március 32.-i dátummal leadott vagyonbevallás rejtélyére. A posta tegnap nyilatkozatban ismerte el, hogy hibázott, a kassai 5-ös és 13-as számú postafiók­ban meghibásodott a pecsételő gép. Az intézmény a feladást iga­zoló szelvények alapján bizonyítani tudja, hogy a küldeményt március 31-én adták fel. A parlament összeférhetedenségi bizott­sága egyébként nem árulta el, hogy ki küldte be rossz dátummal a vagyonbevallását, csak azt tudni, hogy nem politikusról, hanem valamelyik állami cég magas beosztású vezetőjéről van szó. Min­denesetre így nem kell attól tartania, hogy büntetésként elesik egy havi bérétől, a bevallásukat későn postázókra ugyanis ilyen bünte­tést is kiszabhat a parlamenti bizottság, (sita, ú) Bérbe adják a vasútállomásokat? Pozsony. A Szlovák Vasutak (ŽSR) korszerűsítése keretében magánerőből is fel lehetne újítani a vasútállomásokat. Ennek fejé­ben a beruházók az állomásokat és a hozzájuk tartozó területet 30-50 évre bérbe vehetnék. A tavaly már nyereséges ŽSR megbí­zásából a brit Wood and Company társaság által kidolgozott tervet április 24-én vitatja meg a társaság vezetése - mondta tegnap a posztjáról személyes okokból lemondó Dalibor Zelený, a vasutak vezérigazgatója. Az év derekán kiválaszthatják a magánerőből korszerűsítendő állomásokat, ezek egyike lehet a kassai főpálya- udvar. (SITA) Paška javaslatát a HZDS és az SNS sem támogatja Nem szavaztak a képviselői mentelmi jog eltörléséről ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Határozatképtelen volt tegnap a parlament, emiatt keddre halasztották a képviselői mentelmi jog megszüntetéséről szóló szavazást. Pavol Paška ház­elnök, a törvényjavaslat beteijesz- tője háromszor is próbált szavaz­tatni a javaslat második olvasatba utalásáról, de csak 62-en voltak a teremben. A Smer és a KDH kép­viselői, valamint a függeden Vla­dimír Palkó, František Mikloško és Peter Gabura (a határozatké­pességhez 76 képviselő szüksé­ges) . A három függeden képviselő a javaslat ellen szavazott, a Smer és a KDH mellette. .Abszurdum, hogy egy olyan törvény mellett szavazzunk, amely teljesen meg­szüntetné a képviselők mentelmi jogát. Az MKP nem ellenzi a men­telmi jog szűkítését, ezzel egyet­értünk, de az elfogadhatatían, hogy a parlamentben elhangzó ki­jelentésekre se vonatkozzon a mentelmi jog. Ezzel ugyanis így bármikor vissza lehet élni” - nyi­latkozta lapunknak Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője. Szinte semmi esély arra, hogy a parlament elfogadja a képviselői mentelmi jog megszüntetését, mivel azt a másik két kormány­párt, az SNS és a HZDS is ellenzi, nem támogatja az SDKÚ sem. El­fogadáshoz ráadásul nem egyszerű, hanem alkotmányos többségre, vagyis 90 szavazatra van szükség, a kormánykoalíció csak 85-tel rendelkezik. Milan Hort (SDKÚ), a parla­ment alelnöke a vitában azt fejte­gette, Paška javaslatával a de­mokráciát fenyegeti, és megpró­bálja megfélemlíteni az ellenzé­ket. Szerinte a miniszterelnök tu­datosította, hogy fenyegetéseivel, miszerint az ellenzéknek a bör­tönben lenne a helye, nem ijesz­tett rájuk, ezért a Smer most elő­jött azzal, hogy teljesen szűnjön meg a mentelmi jog, azaz a par­lamentben elhangzó kijelentések­re se vonatkozzon. Pavol Paška azzal védte javasla­tát, hogy egyenjogúságot akar a polgárok és a parlamenti képvise­lők között, és az ellenzéki politi­kusoknak nem kell attól tartani­uk, hogy a parlamentben elhang­zó kijelentéseik miatt szankcio­nálnák őket. Anna Belousovová parlamenti alelnök (SNS) kifejtet­te, azt várják, hogy Paška vonja vissza a javaslatát, ha a parlament kedden sem lesz határozatképes. A törvényhozás a sajtótörvény­ről is kedden szavaz, azt követően pedig a Lisszaboni Szerződés elfo­gadásáról. Az ellenzékre is szükség van az unió reformszerződésének ratifikálásához, s ezt attól tette függővé, hogy a sajtótörvénybe beépülnek-e javaslatai, (sán, sita) Nem merészkedett el a NATO-csúcsra Dzurinda: Ficónak csak itthon nagy a szája ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Mikuláš Dzurinda, az SDKÚ elnöke tegnap Robert Ficót bírálta, aki korábban vitát akart nyitni a NATO-n belül a Csehországban és Lengyelor­szágban felépülő amerikai raké­tavédelmi pajzsról, viszont most nem ment el a bukaresti NATO- csúcsra, hogy elmondja a véle­ményt. Szlovákiát Ivan Gašparovič képviselte, aki nem ellenzi a radart. „Ez a példa jól illusztrálja Fico politikájának kétszínűségét. Itthon jár a szája, a lehető legkeményebben támad bizonyos dolgokat, aztán nem tesz semmit. „Egy dolog becsap­ni a választót ilyen szövegekkel, a másik meg, hogy az ország ja­vára cselekedjen, amelyet vezet” - tette hozzá Dzurinda. Az SDKÚ támogatja a radar felépítését, mert az az egész térség bizton­ságát növeli. Silvia Glendová, Fico szóvivő­je a kritikát azzal intézte el, hogy a NATO-csúcs alatt járt Szlovákiában Viktor Zubkov orosz kormányfő. Hozzátette, Zubkov útját már rég betervez­ték. (Ugyanakkor tudni kell, hogy az orosz kormányfő alig két hónapja van hivatalban.) A kormányfő szerint az a fel­háborító, hogy az SDKÚ tegnap nem vett részt az orosz katonák emlékművének megkoszorúzá­sán a Slavínon. (sita, ú) A szlovákiai magyar szervezetek még nem tudják, pontosan milyen formáját választják a tiltakozásnak Tüntetéssel telik a május? A polgári engedetlenség formái Pozsony. Ha a parlament el­fogadja Ján Mikolaj okta­tásügyi miniszter közokta­tási törvénytervezetét, a szlovákiai magyar szerve­zetek tüntetéseket szer­veznek és inkább kósza öt­letként - konkrétumok nélkül - a polgári engedet­lenségi akciók lehetősége is felmerült. ÚJ SZÓ-HÍR A tervezetet májusban vitatja meg részletesen a parlament. Pék László, a Szlovákiai Magyar Pe­dagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnöke szerint a tilta­kozásokra már a vita alatt sor ke­rülhet, hogy ezzel is befolyásol­ják az elfogadása körüli hangula­tot. Pék elmondása szerint az ok­tatási minisztériumtól ígéretet kaptak, hogy még konzultálnak a tervezetről, de szerinte valószí­nűleg már kifutottak az időből. Ezért a magyar szervezetek felte­hetően kivonulnak az utcára. ,A magyar pedagógus-szövet­ség célja, hogy európai szintű törvény szülessen, és örülnénk, ha a tiltakozások hevében is len­ne remény megegyezésre jutni” - mondta Pék, ám hozzátette, a tárgyalások nem abban a meder­ben folynak, ahogy elképzelték. A politikai tiltakozás sajátos tí­pusa a fejlett polgári demokrá­ciákban. Nincs általánosan el­fogadott fogalmi meghatározá­sa. Többnyire azt a szándékos, nyilvános és erőszakmentes, ugyanakkor jogellenes cselek­vést jelenti, amelynek célja nem az adott ország teljes jogrendjé­nek, hanem bizonyos jogi nor­máknak, ill. a kormány politiká­jának megváltoztatása egy ma­gasabb rendűnek tekintett er- kölcsiség és igazságosság alap­ján. Alkalmazására akkor ke­rülhet sor, ha úgymond a ren­delkezésre álló jogállami eszkö­Hrubik Béla, a Csemadok elnöke is megerősítette, előbb minden lehetőséget kihasználnak, hogy tárgyalások útján éljenek el eredményt. A pedagógus-szövetség az el­múlt hetekben Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettessel foly­tatott tárgyalást a tervezetről, ám az utóbbi napokban ezek sem zaj­lottak az eredetileg lefektetett tempóban. Hrubík Béla szerint legalább két dél-szlovákiai városban lesz nagygyűlés, a többiben kisebb til­takozások, a megmozdulásokba Pék az önkormányzatokat is be­zökkel a cél már nem érhető el, és ha nem származik belőle na­gyobb sérelem, mint amelyet el akar hárítani. Elméleti megala­pozójának az amerikai Henry David Thoreau-t (1817-1862) tartják. A legitimitását hirdető gondolkodók szerint a demok­ratikus jogállamban élő polgá­roknak joguk van és képesek is az állam működéséről erkölcsi ítéletet mondani, és ha szüksé­gét érzik, akár jogellenes módon is elősegíteni az alkotmányos rend továbbfejlesztését. A pol­gári engedetlenség leggyako­ribb formái: az adófizetés meg­vonná. „Szerveztünk már ilyen megmozdulásokat, van tapasz­talatunk” -jelentette ki Hrubík. A nagygyűlés mellett valószínűleg felszólítják a szülőket, hogy az­nap ne küldjék iskolába gyerme­keiket, Pék nem zárta ki, hogy a pedagógusok is a sztrájk bizo­nyos formáját választanák tilta­kozásként, „ha az egyéb lehető­ségeket már kimerítettük”. Természetesen az MKP támo­gatja a magyar szakmai és civil szervezetek követelését. Szigeti László parlamenti képviselő, a héten azt nyilatkozta lapunknak, még nincs konkretizálva, hogy a tagadása, a katonai szolgálat megtagadása, ülősztrájk, útle­zárások (pl. katonai támaszpon­tok, atomerőművek körzeté­ben), épületek körülzárása, megmászása. A Greenpeace környezetvédelmi mozgalom akciói is polgári engedetlenség­nek tekinthetők (épületek, utak, repülőterek, vasúti sínek lezárá­sa, egymáshoz láncolt aktivisták stb.). Magyarországon a Green­peace 2004-től kezdve többször is megakadályozta a mecseki Zengő-hegyre tervezett NATO- radarállomás építésének meg­kezdését. tiltakozás melyik formáját válasz­tanák. ,Az én véleményem, hogy egy nagygyűlés keretében kelle­ne elmondanunk a véleményün­ket. A sztrájk szerintem a legszél­sőségesebb formája lenne a tilta­kozásnak, amit én a jelen pilla­natban nem tudnék támogatni. Erre amúgy sem lehet őket köz­pontilag utasítani. El tudom még képzelni azt, hogy a tanárok be­mennek munkába, de nem taní­tanak, vagy a szülők tiltakozásuk jeléül gyermekeiket nem enged­nék az iskolába. Én a nagygyűlés híve vagyok” - mondta a volt ok­tatási miniszter. (MSz) 19 pályázó az STV élére Három jelöltnek van esélye Čaplovič elintézte az emléktáblát, és szerinte Pestről is le lehet szólni a Pilisbe Hétfőn eldőlhet Fico és Gyurcsány találkozójának időpontja DEMECS PÉTER Pozsony. Vélhetőleg hétfőn megegyezés születik arról, mikor és hol találkozik Robert Fico mi­niszterelnök Gyurcsány Ferenc kormányfővel - árulta el lapunk­nak Dušan Čaplovič miniszterel­nök-helyettes, aki hétfőn Po­zsonyban egyeztet Kiss Péter kan­celláriaminiszterrel. Hétfőn szlovák-magyar fóru­mot tartanak a fővárosban, mely­nek témája a határon átnyúló együttműködés 2013-ig, az Inter- reg szomszédsági program kereté­ben. ,A fórum ideális arra, hogy tovább egyeztessünk a miniszter- elnöki találkozóról” - mondta Čaplovič, aki Szakolcát (Skalica) is felkeresi Kiss Péterrel, hogy közö­sen felavassák Juhász Gyula em­léktábláját. Ennek kapcsán megje­gyezte, furcsa, hogy a szlovák kormány tud hatni az önkormány­zatokra annak érdekében, hogy bizonyos döntéseket megváltoz­tassanak, de a magyar erre képte­len, s az önkormányzat autonómi­áját hangoztatja. „Nemcsak Pi- lisszentkeresztről beszélek, ha­nem például Győrről is, ahol a szlovák történelem egyetlen olyan alakjának sincs emléktáblája, aki ott végezte tanulmányait. Én pél­dát mutattam, felhívtam Szakolca polgármesterét és megegyeztünk, hogy lesz Juhász Gyula-emléktáb­la. Nekem ezzel nincs, problémám nem értem, miért van a magyar félnek” - tette hozzá Čaplovič. A szlovák-magyar miniszterel­nöki találkozó hivatalos témáit ál­lítása szerint eddig nem egyeztet­ték, Fico a Pilisszentkereszten tör­téntek után leszögezte: a Magyar- országon élő szlovák kisebbség helyzetéről is beszélni akar Gyur- csánnyal. Čaplovič szerint a magyar és a szlovák kormányfői találkozó gya­korlatilag bármikor létrejöhet, csupán a dátumban kell a lehető leggyorsabban megegyezni. Arra a kérdésre, hogy a találkozót a ma­gyar fél miatt nem sikerült-e eddig megszervezni, azt válaszolta, a magyar belpolitikai helyzetet is fi­gyelembe kellett venni. De emlé­kezetet, más szomszédos országok miniszterelnökeivel Robert Ficó­nak jó kapcsolatai vannak, rend­szeresen találkoznak. „Ezért azon is el kell gondolkozni, melyik olda­lon van a hiba. Nekünk továbbra is érdekünk a kétoldalú kapcsolatok ápolása a közép-európai régióban” -szögezte le Čaplovič. A két miniszterelnök-helyettes legutóbb január 29-én tárgyalt Budapesten. Čaplovič szerint ak­kor egyezség született arról, hogy az egyeztetés csak a mácius 9-i magyar népszavazás után folyta­tódik. Fico még a tavaly októberi lisszaboni EU-csúcson hívta meg Gyurcsányt hivatalos szlovákiai lá­togatására. Pozsony. A Szlovák Televízió (STV) Tanácsának döntése alap­ján a jövő hét második felében fogják meghallgatni a tévé elnöki tisztjére pályázókat. Eredetüeg 27 érdeklődő nyújtotta be pályáza­tát, ám közülük nyolcán nem tel­jesítették a feltételeket. A 19 jelölt között több ismert név is található, közülük háttérin­formációk alapján háromnak le­het esélye: Vladimír Repčíknek, a Markíza magántelevízió korábbi vezérigazgatójának, akit Pavol Rusko, a tévé egykori tulajdonosa ültetett az igazgatói székbe, Štefan Nižňanskýnak, aki 1989 előtt hírolvasóként dolgozott a te­levízióban, és Jozef Mračnának, akit Radim Hreha elmozdítása után bízott meg a köztévé átme­neti vezetésével a tévétanács. Miroslav Kollár, a tanács korább elnöke szerint a győztesnek meg­felelő politikai hátszéllel is ren­delkeznie kell majd, de fontos lesz a tanács tagjai előtt bemutatott pályázati terv is. (MSz, akt) Kideríthetetlen, mi alapján, milyen feltételekkel köt szerződést az állami Általános Egészségbiztosító A képviselők se tudják szóra bírni a VšZP-t ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A parlamenti képvise­lők is meggyőződhettek arról, hogy nem könnyű érdemi válaszo­kat kapni az Általános Egészség- biztosítónak feltett kérdésekre. ,A képviselői ellenőrzés február kö­zepén kezdődött, de a mai napig nem sikerült választ kapni arra, milyen feltételekkel kötött szerző­dést a biztosító az állami egyetemi kórházakkal” - tájékoztatta la­punkat Bastrnák Tibor (MKP) par­lamenti képviselő. A képviselők azt szeretnék kideríteni, milyen feltételek alapján kötött szerző­dést az egyes kórházakkal, előny­ben részesítette-e az állami intéz­ményeket, és ha igen, miért., A ve­zérigazgató többször is ígéretet tett, hogy megkapjuk a válaszokat, de eddig nem érkeztek meg a parlamentbe” - mondta lapunk­nak a képviselő. A VŠZP a sajtónak is csak általá­nos nyilatkozatokkal válaszol a szerződésekre vonatkozó konkrét kérdésekre, az Új Szó sem kapott választ arra, mely kórházak eseté­ben csökkentette a biztosító a megrendelt teljesítmény volume­nét. „Információim szerint a pozso­nyi egyetemi kórház idén 60 száza­lékkal, a kassai 40-nel magasabb bevételre számíthat a VšZP-tôl, mint tavaly. Ezt a biztosító nem cá­folta, de nem is erősítette meg” - mondta Bastrnák. A biztosító szer­ződéskötési gyakorlatát bírálta Vi­liam Novotný (SDKÚ) is, mivel nem világos, milyen kritériumok alapján választotta ki azokat a kórházakat, melyekkel szerződést kötött. „Úgy tűnik, az egészségbiz­tosító a nyáron bemutatott kor­mányrendelet-tervezet alapján kötött szerződéseket, melyet a kormány nem is vitatott meg, az egészségügyi tárca készítette” - véli az SDKÚ-s képviselő. A biztosító viszont kitartóan hajtogatja, hogy transzparens, mindenki számára világos kritéri­umrendszer alapján köti s a szer­ződéseket. ,A követelmények megtalálhatók a honlapunkon” - tájékoztatott Petra Balážová, a biz­tosító szóvivője. Az ott található általános tájé­koztatásból azonban csak az derül ki, hogy az is köthet szerződést a biztosítóval, aki a minőségi köve­telményeket egyáltalán nem telje­síti. A kórházak értékelése során ugyanis 30 százalékban az elérhe­tőséget, 30 százalékban a személyi és további 30 százalékban a műszaki követelmények teljesíté­sét veszik figyelembe. A minőségi feltételek csak 10 százalékkal es­nek latba, a honlap szerint a bizto­sító azzal a kórházzal köt szerző­dést, mely legalább 90 százalékos eredményt mutat fel. (lpj)

Next

/
Thumbnails
Contents