Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-29 / 100. szám, kedd

REJTVENYSZIGET

GONDOLKODÓ

Játékszabályok: a négyzethálók függőleges és vízszintes soraiban, valamint a kilenc kijelölt mezőben egytől kilencig minden számjegynek szerepelnie kell ügy, hogy a számok ne ismétlődjenek.

I. ábra

4

3

5

3

7

1

7

9

3

7

9

6

4

7

1

5

8

4

6

6

1

2

7

5

3

2. ábra

4

3

9

1

2

3

6

2

1

1

8

6

5

4

9

3

8

7

5

1

5

7

1

5

5

7

8

3

A MÚLT HETI GONDOLKODÓ MEGFEJTÉSE

1. ábra 2. ábra

9

2

6

3

1

7

4

8

5

5

1

4

8

6

2

3

9

7

7

3

8

9

4

5

6

2

1

8

9

1

6

3

4

7

5

2

3

7

5

2

9

8

1

6

4

4

6

2

7

5

1

8

3

9

1

5

9

4

8

3

2

7

6

2

4

3

5

7

6

9

1

8

6

8

7

1

2

9

5

4

3

9

4

8

5

3

2

1

7

6

3

1

6

9

8

7

4

2

5

7

5

2

1

4

6

8

3

9

8

3

1

6

9

5

2

4

7

5

9

7

3

2

4

6

8

1

6

2

4

8

7

1

9

5

3

2

6

5

7

1

8

3

9

4

1

8

3

4

5

9

7

6

2

4

7

9

2

6

3

5

1

8

A múlt század egyik legnagyobb írónője, filozófusa és a feminista mozgalmak nagy alakja volt. Jómódú párizsi polgárcsaládban született, hívő katolikus anyja igen szigorúan és tradicionális szellemben nevelte leányait. Életének első húsz évét részletesen elemzi Egy jó házból való úrilány emlékei című, 1958-as regényében. Katolikus gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, majd magánintézetekben tanult filológiát és matematikát. Gyermekévei szinte zavartalan boldogságban teltek, s az első igazi törés az istenhit elvesztése volt. Ettől kezdve állandósult konfliktusa apjával, aki nem tudta elfogadni leánya makacs igazságkeresését és lázadását a polgári értékek ellen.

Az érettségi után a Sorbonne-on tanult filozófiát, majd az École Normale Supérieure-ön folytatta tanulmányait, itt ismerkedett meg Jean-Paul Sartre kommunista filozófussal, az ateista egzisztencializmus képviselőjével, akinek egész életére társa lett. Az egyetem után középiskolákban tanított. A német megszállás alatt „fiatalkorú megrontásának" vádjával felfüggesztették - „bűne" az volt, hogy nem volt hajlandó egyik tanítványát rábírni arra, hogy megszakítsa kapcsolatát egy zsidó költővel. 1943- ban megjelent első regénye, A vendég, egy különös szerelmi háromszög története.

1945 után az addig csak inkább kedvtelésből írogató vidéki tanárnő Sartre-val együtt az érdeklődés középpontjába került. Elindították a Les Temps Modernes című folyóiratukat, amelynek hasábjain az egzisztencializmus és a haladó szellemi irányzatok dokumentumai kaptak teret. A baloldali értelmiség szószólói lettek, azonban soha nem kötelezték el magukat semmilyen pártnak. Erről a korszakról fest nagyon pontos képet félig-meddig önéletrajzi regénye, A mandarinok, amelyért 1954-ben megkapja a Gon- court-nagydíjat.

Az írónőt a nők társadalmi helyzete kezdte foglalkoztatni. A töprengések, tapasztalatok és tanulmányok felhasználásával 1949-ben született meg A második nem című munkája, amelyben azzal az

ÉLET ÍRTA TÖRTÉNET

Viktor Averin az oroszországi Barnaulban élt 1992-ig. Akkoriban zavaros idők jártak, s a vállalatok elmaradoztak a fizetések kiadásával, és bajban volt az akkor 53 éves Averin is, amikor egyik este felkereste Igor nevű barátját. Az elmondta, hogy éppen egy közeli helyre készül egy kis mellékest keresni, kocsi jön érte, jöjjön barátja is. így is tettek, s Averin úgy döntött, amíg a helyszínen körül nem nézett, nem szól feleségének, akivel aznap éppen összeveszett.

Nem is egy autó jött, hanem 4, mindegyik teli munkát keresőkkel, akiket nyomban megkínáltak egy kis itókával. Averin elaludt, s attól kezdve csak arra emlékszik, hogy amikor megérkeztek, kiderült: a Kaukázus északi részén, Malgobekben van, nincs személyi igazolványa és egy fillére sem. Családja hiába kereste, eltűnése után 10 évvel holttá nyilvánították, meggyászolták. Averin közben egy Alihan nevű ember szódavízüzemében dolgozott és lakott, étellel ellátták, de az üzem területéről ki nem mehetett, fizetést nem kapott. Vele volt Igor is, de ő egy tűzben meghalt. Kilenc év múltán a gazda továbbadta Averint egy barátjának, az meg később egy másiknak. Eleinte még akart volna segítséget kérni, de attól tartott, hogy ha igazolvány nélkül a rendőrök kezére kerül, bűnözőnek nézik, börtönbe vetik. Később azonban már akadt volna mód a szökésre, de nem tudta elszánni magát, maga sem érti, miért. Egy napon Averin egyik pillanatról a másikra megvakult, s gazdája, mivel nem tudta, mit tegyen vele, kirakta a városka egyik utcáján. Kórházba került, ahol a Vöröskereszthez fordultak. Barnaulban megtalálták a lányát. Most ott lakik, és kicsit furcsán viselkedik: nem győz elég kenyeret enni, és a földre hamuzik. Egyetlen igazolványa a halotti anyakönyvi kivonat, de hamarosan meglesz a bíróságon jogi „feltámasztása".

A Vöröskereszt megkereste Averin utolsó gazdáját, s az önként kifizette a férfi kórházi kezelésének költségeit. Büntetőeljárást ellene indítani értelmetlen, mivel Averin maga is megmondta: a gazda nem tudta, kicsoda, honnan jött, és igazán rendesen viselkedett vele... (mti)

GYEREKSZIGET

13

CSAK ÜGYESEN!

Próbáljátok meg egy vonallal megrajzolni az ábrát! -ffyAZ ELŐZŐ SZÁM MEGFEJTÉSEI

3. oldal- Lehet, hogy beszélne, de a feleségem még nem engedte szóhoz jutni.

4. oldal- Bizony már ideje volt, drágám!

5. oldal

—Mama, a papa miért a Rudi bácsi pizsamájában alszik?

8-9. oldal

A megfejtéseket a következő szám 5. oldalán olvashatják.

10. oldal

A magyarnak mindenkor is, most is legnagyobb ellensége a magyar. Széchenyi István

13. oldal

Rakjátok ki!: G

Melyik a másik?: C-1, C-5 16. oldal

A kiónok háborúja, A rút kiskacsa kalandjai, A világ színe, Angelina, a balerina.

Felettünk a csillagos ég

Úgy gondolom, hogy nem járok messze az igazságtól, ha azt állítom, valószínűleg nincs ember, akit ne nyűgözött volna le a fénylő csillagokkal teleszórt végtelen világűr. Egy olyan misztikus világ, amelynek mi is részei vagyunk, de az összes titkát nem fogjuk megismerni soha.

1. A Merkúr, a Nap körül legközelebb keringő bolygó napnyugta után „alkonycsillagként", napkelte előtt mint „hajnalcsillag" jelenik meg az égbolton. Az amerikaiak 1973-ban indítottak el egy űrszondát, amely erről a bolygóról is készített képeket. Mi volt a neve?

2. A Vénuszt sokáig bolygónk társaként emlegették, és feltételezték, hogy hasonló körülmények uralkodnak rajta, mint Földünkön. Az űrszondák mérései alapján aztán kiderült, hogy a légköre kedvezőtlen az élet szempontjából. Hogy nevezték ezt a bolygót a rómaiak?

3. Naprendszerünk egyetlen bolygója, amelyen kialakult az élet - a Föld. Otthonunk kb. 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett. Mivel a felszínének 2/3-át víz borítja, az űrből kék bolygónak látszik. Van légköre és váltakoznak rajta az évszakok. Mi okozza a mágnesességét?

4. A filmgyártók egyik kedvenc témája volt a zöld marslakók támadása az emberiség ellen. A hozzánk közeli bolygó a római Mars istenről kapta a nevét, és ma már nyilvánvaló, hogy nincs rajta élet. Két holdja van, amelyeket 1877-ben Asaph Hall amerikai csillagász talált meg. Mi a nevük?

5. Az egyik óriásbolygó a főként hidrogénből álló Jupiter, amelynek 16 holdja van. Ezekből a legjelentősebbeket 1610-ben Galileo Galilei fedezte fel. Köztük van a legnagyobb átmérőjű hold a Naprendszerben, amely még a Merkúrt is túlszárnyalja. Mi a neve?

6. Naprendszerünk második legnagyobb bolygója a Szaturnusz jellegzetessége az őt körülvevő gyűrűrendszer, amit Christian Huygens fedezett fel. Később bebizonyították, hogy ez a különös szerkezet milliónyi apró jégdarabkából épül fel. Ki volt az a csillagász, akinek először tűnt fel e bolygó rendhagyó alakja?

7. Az Uránusz a Napot 84 év alatt kerüli meg, és ezen a bolygón is váltakoznak az évszakok. Rendelkezik mágneses térrel és gyűrűrendszere is van. Eddig 15 holdját fedezték fel. Honnan származik mitológiai eredetű neve?

8. A szintén az óriásbolygókhoz tartozó Neptunuszt csak 1846-ban találták meg, és a Földről szabad szemmel nem is látható. Csillag- vizsgálóval két holdja létezését bizonyították, de a Voyager-2 még további - igaz, sokkal kisebb - holdakat is megtalált. Összesen hányat?

9. A Plútó egészen 2006. augusztus 24-ig a Naprendszer kilencedik bolygójának számított, amely egy nagyon különös és rendhagyó, elnyúlt pályán kering a Nap körül. De mi történt az említett napon?

10. A feltételezések szerint a Nap 4,5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett por, hidrogén és hélium alkotta gázfelhőből. A számítások alapján úgy gondolják, hogy még 5 milliárd évig fog világítani. Belsejében 14 millió fok van, a felszínén már „csak" 5500 C-fok. Mennyi idő alatt jut el a fény a Naptól a Földre? - ffy

ne|e ajad 8 q>| 01 TinXSa |eiu-£i£gn £007 e sa („leAeípioq" iqqej -o>|) |euuojeq3 e 'pzssaja;) e ajjajisouiuj eA9§X|oqadjpi ueqjezoje} -eq 9|un !}Ezse§e|||S3 izp^iaziuaiq e ua-t^ snjzsnSne ’9007 ‘6 IOieh •g |au>|9§9J9§ uo>|9 ze j|oa auajs; 8a ze zsnuejpi 7 |a|!|e[) oa|i|E[) ■9 sapaiuAue;} £ sowiaQ sa soqoqg > uea |9qsEA njodeue Xuo>|aX| -Oj eíSeiu osjag £ ^zoqAuaj) jajjanq z oi-Jauueyv 7 ojasaifajSavv