Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-26 / 98. szám, szombat
30 Presszó ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 26. www.ujszo.com A komáromi Bújna Zoltán Vámbéry Ármin nyomában járt kerékpárral Dunaszerdahelytől Teheránig; az úton sokat tanult a világról és önmagáról is... Semmi sem teljesen olyan, mint ahogy azt nekünk, európaiaknak elmondják Napi kilenc dollárból élt A nyolcvannapos kalandtúra után Bújna Zoltán máris merész terveket szövöget, be szeretné járni Ázsiát és a Közel-Keletet A biciklis dervis Nem kis feladatra vállalkozott a komáromi Bújna Zoltán. A fiatalember három éve azt vette a fejébe, hogy elindul Vámbéry Ármin nyomában és meg sem áll Teheránig. Élményeit most egy könyv foglalja össze. BORKA ROLAND A sajátos nyelvezettel íródott könyv a fiatalember viszontagságos útját eleveníti fel az olvasóknak. A kalandregénynek is titulálható kötetben szinte minden fontos mozzanatot megörökített és a szöveget gazdagon illusztráló képek teljesen magával ragadják az embert, olyan, mintha maga is részese lenne a túrának. Az író ezzel szeretné ápolni a magyar turkoló- gus örökségét és egyben tisztelegni egy olyan ember előtt, aki életcéljának tekintette a magyarok és a magyar nyelv eredetének felkutatását. „Az út megtervezése nagyon alapos felkészülést igényel” - mondja Bújna Zoltán, majd hozzáteszi, hogy egy „véletlenül” megtalált könyv indította el útján. „Nagyon lebilincselő olvasmány volt Vámbéry Ármin Dervisruhában Közép-Ázsián át című kötete. Háromszor is kölcsönöztem a könyvtárból. Annyira lenyűgöztek az általa leírtak, hogy egy ötlettől vezérelve elhatároztam, én is végigjárom azt az utat. A nyomába eredek és a saját bőrömön tapasztalom meg a kalandokat.” Az ötletet tett követte és kitartásának köszönhetően meg sem állt Teheránig. Közben persze számos érdekes és izgalmas dolog történt vele. „Sokat tanultam önmagámról és az emberekről. Valamint arról, hogy semmi sem teljesen olyan, mint ahogy azt nekünk, európaiaknak elmondják. Úgy gondoltam, hogy az idegen kultúrához tartozó emberek életét csak közvetlen módon, nem turistabuszon ülve lehet igazán megismerni. Akkor érted meg őket, akkor érint meg, ha közöttük élsz, ha tapasztalod azt, ahogyan ők élik az életüket, ha nemcsak megfigyelő vagy, hanem részesévé válsz a történetnek. Ez vonzott.” Ám nem volt egyszerű és könnyű elindulni, hiszen az itthoni érdektelenség ennél is megmutatkozott. Zoltánnak egyedül kellett mindent bejárnia, támogatókat keresett. Az egyik kerékpárgyár reklámként adott neki egy új biciklit, hogy azon tegye meg az utat. Ami veszélyekkel teli volt. „Napi küenc dollárból éltem. Volt mit csinálnom, hogy kihúzzam belőle, de szerencsére akadtak jólelkű emberek és megvendégeltek. Sokat aludtam persze a szabad ég alatt, vadállatokkal körülvéve, de volt, hogy az emberek beengedtek az otthonaikba, vagy legalábbis az udvarra. De akadtak rázós helyzetek. Volt, hogy nyolc napig alig aludtam, mert a szabad ég alatt sosem lehettem biztonságban, vadállatok és kóbor kutyák között, esetleg, ha kukoricaföldön aludtam, akkor állandóan azon izgultam, nehogy a tulajdonos rajtakapjon. Mindig készenlétben álltam, s minden kis apró neszre azonnal felriadtam.” Útja nagy részében egyedül volt, mégsem volt magányos. Később jó barátjával lett a bringája, akit Giovanninak keresztelt el. Talán, mint a számkivetettek, akik magányosan tengetik napjaikat egy lakatlan szigeten. Az önkéntes „száműzetésnek” azonban sokkal lélekemelőbb küldetése is volt. Nem a cél, hanem az odavezető út a legfontosabb. Sokat látott, sokat tapasztalt. Ennek ismertetését a hamarosan kereskedelmi forgalomban is kapható könyvben találják. A nyolcvannapos kalandtúra után a fiatalember máris merész terveket szövöget. Szeretné bejárni Ázsiát és a Közel- Keletet, azon belül is a volt orosz tagállamokat szeretné meglátogatni. A Vámbéry-expedíció során szerzett tapasztalatait felhasználja majd a jövőbeni túráihoz. Egy kalandvágyó lélek sosem áll meg. így van ez rendjén. Az érdekesen és néhol szórakoztatóan megírt kötet egyfajta útinapló, korrajzzal és történelmi adatokkal kiegészítve. Igazán élvezetes olvasmány. Mindenhol arra törekedett, hogy megismerkedjen a helyi lakosokkal (Bújna Zoltán archívuma) HETI ÉVFORDULÓK Április 21., hétfő 50 éves ANDIE MacDOWELL amerikai színésznő Modellként kezdte a szakmát, majd 25 évesen szerepelt először mozifilmben (Tarzan, a majmok ura). Olyan filmekben láthattuk, mint a Szex, videó, hazugság - első világsikerű mozija a Zöld kártya, a Ruby Cairo, a Rövidre vágva, A múzsa csókja és a Borotvaélen. Április 24., csütörtök 95 éve született JÉKELY ZOLTÁN költő A Nyugat ún. harmadik nemzedékének tagja volt, remek verseskötetei mellett több regényt írt, melyek közül a Kincskereső és a Zugliget érdemel külön figyelmet. Jelentős műfordítói tevékenységet végzett; maradandó értéket képviselnek Dante-, Shakespeare-fordításai. Április 25;, péntek 45 éves GÖTZANNA színésznő A főiskola elvégzése után azonnal a Nemzeti Színházban kezdte pályafutását, a Nyolc évszak című tévésorozat főszereplőjeként ismerte és szerette meg a közönség. Családot is alapított, ikergyerekeket szült, félje, a szintén népszerű színész, Rubold Ödön örömére. Április 27., vasárnap 155 éve született JULES LEMAľTRE francia író és kritikus Lírájában a parnassziz- mus hatása érződött, korában népszerűek voltak humoros elbeszélései, karcolatai. Az impresszionista kritika egyik legjelentősebb képviselője volt. Jó tollú esszéista volt, jelentős tanulmányút Rousseau-ról, P ről és Chateau1"
