Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-23 / 95. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 23. Szülőföldünk 29 Nagymegyeren felavatták Cseri István esperes emléktábláját; osztozott a kitelepítettek sorsában Egy bátor katolikus pap emlékére A rendezvényen részt vettek az esperesplébános ma is élő hozzá­tartozói (Kiss Csaba felvétele) Nagymegyer. A hétvégén fel­avatták Cseri István (1903-1959) esperesplébá­nos emléktábláját a nagy­megyeri római katolikus templom falán. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Az emléket a helyi katolikus egyház, a Csemadok nagymegyeri szervezete, valamint a Nagyme­gyeri Kolping Család állíttatta a ki­telepítések 60. évfordulója alkal­mából - a település számos ma­gyar családjának sorsában a város egykori papja is osztozott. Hogy Cseri István neve az elmúlt évtize­dekben nem veszett a feledés ho­mályába, elsősorban a hontalan­ság éveiben tanúsított bátor kiállá­sának köszönhető. Az emlékúnnepségen Cseri Ist­ván pályáját Varga László helytör­ténész, a Csemadok helyi szerve­zetének elnöke méltatta. Ipoly- nagyfaluban született, 1928-ban szentelték pappá. Dunaszerdahe- lyen, Diószegen, Érseklélen és Eke­len szolgált, 1937-től pedig a Ko­máromijárás esperese, valamint a nemzetiségi tanintézmények isko­laesperese volt. Nagymegyerre 1944-ben helyezték, négy évet töl­tött a városban. Erkölcsi szilárdsá­gával egyebek között 1947 nyarán mutatott példát, amikor Csehor­szágba utazott, hogy deportált hí­veinek lelki vigaszt nyújtson. Emellett bekapcsolódott annak a szlovákiai magyar értelmiségi cso­portnak a tevékenységébe, amely Arany A. László körül szerve­ződött, s amely Csehszlovákiai Ma­gyar Népi Szövetség néven vált is­mertté. A csoport igyekezett doku­mentálni a csehszlovák hatóságok magyarellenes lépéseit, majd a do­kumentumokat külföldre juttat­ták. A nagymegyeri plébános ma­gatartása a hatóságok figyelmét is felkeltette: a kitelepítendők listájá­ra került, 1948 októberében beva- gonírozták és Magyarországra szállították. 1959 decemberében, ötvenhat éves korában hunyt el - korai távozásához bizonyára hoz­zájárultak azok a hónapok is, ame­lyeket az ’56-os forradalom bukása után az ÁVH börtönében töltött. Budapesten, a Rákoskeresztúri te­metőben helyezték örök nyuga­lomra. 1998-ban, kitelepítése 40. évfordulója alkalmából egykori nagymegyeri hívei emléktáblát he­lyeztek el a sírján. Emléktáblája felavatásának al­kalmából a Csemadok emlékfüze­tet jelentetett meg Cseri István életéről és pályájáról. A rendezvé­nyen részt vettek az esperesplébá­nos ma is élő hozzátartozói, vala­mint szülőfaluja, Ipolynagyfalu képviselői is. (as) Saját vállalkozásról, otthoni műhelyről álmodik a legtöbb autószerelő-tanonc Utolsó tanácsok a mestertől, az érsekújvári megmérettetés előtti per­cekben (Csuport István felvétele) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Érsekújvár. Itthon maradásra, a hazai autószerelő műhelyekben való érvényülésre biztatta a szlo­vákiai szakmunkásképzőket láto­gató tanoncokat az Autókeres­kedők és Autószerviz-üzemel­tetők Céhének vezetése (CPA SR). A szervezők és a tanoncok egy­aránt megerősítették, hogy a jó szakmai és nyelvtudással rendel­kező fiatalok a kedvezőtlen bérfel­tételek miatt inkább a külföldi munkaajánlatokat részesítik előnyben. Az itthoni autószervi­A verseny eredményei Az érsekújvári fordulón hazai győzelem született, a legtöbb pontot Tomáš Miškovič, az ér­sekújvári Összevont Közleke­dési és Szolgáltatói Szakiskola diákja érte el, második helyen Pavel Bortal végezett Losonc­ról, harmadik lett Vladimír Ko- rodi Aranysomarótról. (száz) zekben tárt karokkal fogadnák ugyan a szakmai versenyeken ver­hetetlennek bizonyuló fiatalokat, a legtöbbjük azonban mégis saját vállalkozásról, otthoni műhelyről álmodik. Az autószerviz-üzemel­tetők szerint a versenyen aratott győzelem felér egy sikeres állásin- tetjúval, tárt karokkal fogadják a jó szakembereket. Az oktatásügyi tár­ca védnökségével idén Epeijes, Tu- rócszentmárton és Pozsony után Érsekújvárban is megrendezték az autószerelő szakot választó tanon­cok területi versenyét, amelyet He­lena Psotová, Nyitra megye oktatá­si osztályának vezetője nyitott meg. A versenyen ötven iskola 210 diákja képviseltette magát országos vi­szonylatban, iskolánként hat tanu­ló bizonyíthatta szaktudását és rá­termettségét az elméleti és gyakor­lati tesztek során. Újdonságnak számított, hogy a versenyben részt vehettek a mesterképzősök is. A há­rom legeredményesebb versenyző bejutott a hónap végén Pozsony­ban megrendezésre kerülő orszá­gos fordulóba, ahol az első helye­zett új Škoda Fabia személygépko­csit nyer iskolája számára, valamint az oktatási tárca vándorserlegét, továbbá tiszteletjegyet kap és felké­szítő tanárával együtt részt vehet a futball Európa-bajnokságon. Az Autoopravár Junior 2008 Castrol versenybe - amelyet az Autókeres­kedők és Autószerviz-tulajdonosok Céhe (CPA SR) és a Castrol Slo­vensko Kft. szervezett - azok a szakiskolák nevezhettek be, ame­lyek szerelőket, karbantartókat, autószerelőket és gépkocsi-villany­szerelőket képeznek.(száz) Xlll. deáki borkóstoló - nemzetközi részvétellel; összesen 46 fehérbort és 10 vörösbort neveztek be Nem sok babér termett a hazai borászoknak GAÁL LÁSZLÓ Deáki. Hazai versenyzők alig rúgtak labdába a deáki Kiskerté- szek Egyesülete által XIII. alkalom­mal megrendezett borversenyen. A délután ötre meghirdetett ver­seny csak jóval hat óra után kezdődött, nehezen telt meg a kul- túrház, akkor is nagyrészt kör­nyékbeliekkel, akik közül a legtöb­ben nemcsak kóstolni és értékeim jöttek, hanem saját borukkal is be­neveztek. Deáki baráti települése, a magyarországi Karád küldöttsé­ge is képviseltette magát, az öttagú szakmai zsűriben a hazai szakem­berek mellett karádi borászok is minősítettek. Összesen 46 fehér­bort és 10 vörösbort neveztek be a versenybe, amit természetesen kü­lön kategóriában értékelt egyrészt a szakmai zsűri, másrészt a laiku­sok. Egyetlen deáki győzelem szü­letett, Laczkó István helybeli lakos Kékfrankosát találta a legjobbnak a közönség, a szakmai zsűri a má­sodik helyre tette. A közönség sze­rint a vörösbor-kategóriában a má­sodik Jancsó István negyedi pol­gármester Szetnlőrinci bora volt, a harmadik helyen Varga Zoltán Ca- bemet-je végzett. A szakmai zsűri szerint éppen ez a Cabernet előzte meg Laczkó István Kékfrankosát, a harmadik ugyancsak egy Cabernet lett, Vígh László bora. Á fehérbor­kategória eredményei a szakmai zsűri szerint: 1. Kovács Sándor (Devín), Varga Róbert (Olaszriz­ling), Ellenberger János (Musko­tály). A közönség értékelése: 1. Ko­vács Sándor (Olaszrizling), 2. Ben- de Béla (Zöld veltelini), 3. Szeke­res László (Rajnai rizling). Bárki értékelhetett, aki jegyet váltott a borkóstolóra (Szőcs Hajnalka felvétele) A legkisebbek kerékpárra pattantak (Képarchívum) Jótékonysági sportnapot tartottak Királyrévben Futás az egészségért - közösen a rák ellen GAÁL LÁSZLÓ Királyrév. Második alkalom­mal szerveztek jótékonysági gyűj­tést és sportnapot a galántai járás­beli községben Futás az egészsé­gért - közösen a rák ellen elneve­zéssel. A szervezők, főleg az idősebbek kérésére, a tavalyinál rövidebb útvonalat választottak. Királyrévből nem Nádszegig, ha­nem Úrföldig (Slovenské pole), mintegy 5 kilométeres távon fu­tottak a résztvevők. Volt, aki gör­korcsolyán vagy kerékpáron kap­csolódott be. „Büszke vagyok a község lakosaira, mert mintegy 16 ezer koronát ajánlottak fel jóté­konysági célra, és 67-en vágtak neki a kitűzött útvonalnak” - nyi­latkozta lapunknak Racsko Pál, Királyrév polgármestere. Negye­dik alkalommal szerveztük meg a faluban az egészségnapot - szak­emberek vizsgálták a lakosok egészségi állapotát. Idén a vér- nyomásmérésre, a cukorszintmé­résre és a szemkárosodás el­lenőrzésére helyezték a hang­súlyt. Az akciót, amelyben a kör­nyező községek, Nádszeg, Zsi- gárd, Alsószeli és Nyárasd lakosai is részt vettek, a Nagyszombat megye által kiírt pályázaton el­nyert pénzösszegből tudták meg­valósítani. Összesen hetvenkét darab konténert helyeztek el Osztályozzák a hulladékot a lakótelepeken is ÚJ SZÓ-HÍR Zselíz. A város területén tavaly kezdődött a családi házakban a szelektív hulladékgyűjtés, idén pedig kiterjesztették a szemét osz­tályozását a lakótelepekre is. A 2008-ra szóló költségvetésből 610 ezer koronát különítettek el a bővítésre. Ebből az összegből 522 ezer korona értékben 72 kor­szerű, lezárható konténert vásá­rolt az-önkormányzat, melyekbe csak az adott fajta hulladékot le­het gyűjteni, a színes kukákat 22 ponton helyezték el. Kalló Béla, a városi hivatal környezetvédelmi és rekreációs részlegének szak­előadója lapunknak elmondta, a fő okok között egyrészt környe­zetvédelmi megfontolások szere­peltek, másrészt pedig az eljárás­nak köszönhetően lassabban tel­nek meg a vegyes háztartási sze­mét gyűjtésére szolgáló konténe­rek, a járművek is felszabadulnak, és megnövekszik az adott hulla­déktelep élettartama is. Zselíz szemétlerakója 2005-ben telt meg, azóta rekultiválták a terüle­tet, a hulladékot jelenleg a körül­belül 30 kilométerre lévő nánai telephelyre szállítják. Jelenleg az egy főre eső évi szemétdíj 490 ko­rona. 2007-ben 2152 tonna ve­gyes hulladékot szállítottak a te­lepre a városból, ebben a meny- nyiségben már nincs benne a 64 tonna szelektált műanyag, papír- és üveghulladék. Kalló megje­gyezte, tavaly májusban kezdő­dött a családi házakban az osztá­lyozás az úgynevezett zsákos módszerrel, idén március végétől pedig újraszervezték a lakótelepe­ken az évekkel ezelőtt megindult, de idővel rendszertelenné váló konténeres szelektív hulladék- gyűjtést. Az osztályozás hatéko­nyabban működik, ezt bizonyítja az az adat is, hogy 2006-ban a há­rom hulladékfajtából 26 tonna gyűlt össze, tehát 2007-ben a hét hónap alatt 246 százalékos volt teljesítménynövekedés. A törvények sem teszik lehetővé, hogy bármilyen módon jutalmazzák azo­kat, akik szétválogatják a hulladékot. A statisztika szerint a város 1200 családi házának 49,5 százaléka kapcsolódott be a szelektálásba, ez minden második háztartást jelenti. A társasházakban 1380 lakást tar­tanak számon a városi hivatalban, tehát idén a város másik fele is le­hetőséget kap az osztályozásra, eb­ben az esetben viszont lehetetlen megállapítani, ki vesz részt aktívan a folyamatban. A jelenleg érvény­ben lévő törvények sem teszik le­hetővé, hogy bármilyen módon ju­talmazzák azokat, akik szétválo­gatják a hulladékot. A tapasztala­tok szerint a műanyaggyűjtő ku­kák telnek meg a leggyorsabban, az üvegre fenntartott edények pe­dig a legnehezebben, (fm)

Next

/
Thumbnails
Contents