Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-23 / 95. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 23. Külföld 9 Újabb összecsapás Clinton és Obama között Pennsylvaniában - Oszama bin Laden is megjelent a volt first lady kampányában Már Al Gore-t is bevetnék a demokraták Hitvesi kampánypuszi Clinton- és Obama-módra (SITA/AP-felvételek) Washington. Újabb fontos fordulóhoz érkezett a de­mokraták előválasztási küz­delme: Pennsylvania válasz­tópolgárai tegnap szavaztak arról, kit látnának szívesen pártjuk jelöltjeként a no­vemberi elnökválasztáson. Az eredmény eldöntheti a volt first lady sorsát. ÖSSZEFOGLALÓ Minden tekintet a népes észak­keleti államra irányul, hiszen a ne­gyedik hónapja tartó versengésben még mindig nem dőlt el, Hillary Clinton New York-i vagy Barack Obama illinois-i szenátor szállhat majd harcba demokrata színekben John McCain ellen a Fehér Ház meghódítására. A többi államnál idősebb, fehérebb és több női sza­vazóval rendelkező Pennsylvaniá­ban Clinton győzelmét valószínű­sítik. Előnye azonban a felmérések szerint közel 20 százalékosról né­hány pontosra - a hibaszázalékon belülire - olvadt az utóbbi hetek­ben. Obama talán annak köszönhe­tően is tudott ilyen gyorsan lefa­ragni hátrányából, hogy több mint kétszer annyi pénzt költött politikai reklámokra, mint Clinton. A becs- lésekszerint Obama eddig 1653 de­legátust gyűjtött össze a jelöltség megszerzéséhez szükséges 2024- ből, Clinton pedigl513-at. Pennsylvania után már csak ki­lenc, a tegnapinál kisebb megmé­rettetés van hátra. Ennek alapján, továbbá a küzdelem szorossága miatt matematikailag lehetetlen- nek tűnik, hogy az előválasztáso­kon bármelyikük bebiztosítsa je­löltségét. Hillaryt többször felszólí­tották, lépjen vissza, mert kettejük harca árt a pártnak, de ő erre nem hajlandó. A párt szétszakadása mi­att olyannyira aggódnak egyes de­mokrata vezetők, hogy már az is felmerült: ha a nyár végi j elöltállító kongresszus előtt nem dől el a ver­seny, akkor Al Gore volt alelnököt környékezik meg: vállalja el a je­löltséget. Egy felmérés szerint a Clinton-Obama patthelyzet esetén a demokrata szavazók 49 százaléka támogatna egy ilyen megoldást. Egyébként Hillary most először használta fel Oszama bin Ladern a kampányban: új reklámklipjében az al-Kaida terrorszervezet vezető­je is feltűnik. Az Oszama-kártyával eddig csak a terrorveszélyre emlé­keztető republikánus politikusok éltek. Megfigyelők szerint Clinton a legutolsó pillanatban kétségeket akart ébreszteni a határozatlan szavazók körében Barack Obama alkalmasságával kapcsolatban. Ugyanez a taktika bejött már a Clinton-stábnak Ohio és Texas előtt. (MTI, ú) Moszkva és Tbiliszi agresszióval vádolja egymást Újabb orosz-grúz feszültség ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Washington/Brüsz- szel. Már a NATO is magyarázatot kért mindkét féltől a legújabb orosz-grúz válság kapcsán. A NA- TO-tagságra törekvő Grúzia hétfőn agresszióval vádolta meg Moszkvát amiatt, hogy a hivatalosan a kauká­zusi országhoz tartozó, szakadár Abházia légterében az orosz légierő lelőtt egy grúz kémrepülőgépet. Vlagyimir Putyin elnök Mihail Sza- akasvili grúz államfővel folytatott telefonbeszélgetésében értetlen­kedve fogadta, hogy Tbiliszi kato­nai célokból felderítő gépeket ve­zényel a válságövezetbe. Az USA is mélységes aggodalmát hangoztat­ta a grúz-orosz viszonyban bekö­vetkezett legújabb válság miatt. Az abház fegyveres erők vasár­nap közölték, hogy aznap lelőttek egy püóta nélküli grúz kémrepülő­gépet a régió felett. A grúz légierő parancsnoka viszont közölte, az oroszok egyik MiG-29-es vadász­gépe lőtte le a grúz gépet. David Na- irasvili ezredes azt állította, a kém­repülőgépet a Kaukázuson túli köz­társaság légterében érte a találat, márpedig az teljességgel törvényte­len, hogy egy orosz gép ott tartóz­kodjék. Szaakasvüi elnök azt mondta, bizonyítékai vannak arra nézve, hogy orosz vadászgép lőtte le a grúz gépet. Szaakasvüi televí­ziós beszédében közölte, kategori­kusan követelte Putyintól többek között a Grúzia elleni támadások beszüntetését. Az orosz külügy tegnapi köz­leménye állítja: Tbiliszi megsér­tette az ENSZ tűzszüneti határo­zatait azzal, hogy püóta nélküli kémrepülőgépe behatolt Abházia légterébe. Az okmány szerint Grú­zia egyrészt azt az 1994-ben kö­tött moszkvai szerződést szegte meg, amely rendelkezik az abház konfliktus lezárását jelentő tűz­szünetről és a szemben álló csapa­tok szétválasztásáról. Másrészt pedig azokat ENSZ-határozatokat is megsértette, amelyek a vüág- szervezet békefenntartóinak grú- ziai mandátumát szabályozzák. Moszkva emellett állítja: a kém­repülőgépet az abház légvédelem lőtte le. (MTI, ú) POLITIKAI BOTRÁNY Túlbuzgó hírszerzés Berlin. Újabb újságírói meg­figyelési botrány robbant ki Né­metországban, amelynek folyta­tása a parlamentben várható. A német újságíró szövetségek teg­nap közös nyilatkozatban tilta­koztak amiatt, hogy a szövetségi hírszerzés (BND) több hónapon keresztül megfigyelte a Der Spiegel hírmagazin egyik újság­írójának afganisztáni internetes üzeneteit. Minderre az elmúlt hétvégén derült fény, s a történ­tek nyomán Emst Uhrlau, a BND vezetője személyes levélben kért bocsánatot a hetilaptól. Több hasonló botrány után a BND két évvel ezelőtt ígéretet tett arra, hogy felhagy az újságírók meg­figyelésével. Berlini források szerint a BND 2006 júniusa és novembere között megszakítás nélkül elektronikus úton megfi­gyelte a Spiegel hosszú idő óta Afganisztánnal foglalkozó, el­ismert újságírónőjének, Susan­Uhrlau bocsánatot kért (ČTK) ne Koelblnek egy meg nem neve­zett magas rangú afganisztáni politikussal zajlott email üze­netváltását. Az indítékkal kap­csolatban semmi nem került nyilvánosságra, de a kiszivárog­tatás felettébb kellemetlenül érintette a német hírszerzést. Az ügy a bocsánatkéréssel sem ért véget. Az újságírók követelik az ügy teljes kivizsgálását, hangoz­tatva: a BND-nek tisztáznia kell, miért és müyen jogi alapon ke­rülhetett sor a Der Spiegel tudó­sítójának megfigyelésére. (MTI) A Hamász nem szünetelteti a rakétatámadásokat Mégis kudarc a Carter-út Fegyverek Zimbabwénak Kínai hajó tart Angolába Johannesburg. Az angolai Lu­andába tart egy olyan kínai hajó, amely Zimbabwénak szállít fegy­vert. A hajó pár napig a dél-afri­kai Durbanben vesztegelt, mert az ottani bíróság megtiltotta a ki­rakodást, és hogy a fegyvereket szárazföldi úton vigyék tovább az országon keresztül, majd át Zim- babwéba, amelyet fegyverszállí­tási tilalommal sújtanak a nyuga­ti országok. (Zimbabwéban még mindig nem közölték az elnökvá­lasztás eredményeit, Mugabe diktátor megtorló akciókat foly­tat az ellenzékkel szemben.) A hajó 3 millió, AK-47 típusú gép­pisztolyba való lőszert, 1500 páncéltörő gránátot és több mint 3000 aknavetőt szállít a menet­levele szerint. A rakományt An­golából légi úton szállítanák to­vább, mert Zambia sem engedi át a területén. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Háled Mesaal, az iszlamista Hamász politikai veze­tője visszautasította hétfőn este Jimmy Carter amerikai exelnök- nek azt a kérését, hogy legalább egy hónapig szüneteltessék az Iz­rael elleni rakétatámadásokat. Carter hétfőn felhívta telefonon Jeruzsálemből a szíriai emigráció­ban élő palesztin politikust, már azután, hogy személyesen is talál­kozott vele Damaszkuszban. Eb­ben a beszélgetésben szólította fel Mesaalt a rakétatámadások szüne­teltetésére. „Carter kísérlete ku­darcot vallott, hiszen nem sikerült tető alá hoznia egy tűzszünetet a Gázai övezetet uraló Hamász vezetőivel” - mondta Ámosz Gi- lád, az izraeli védelmi minisztéri­um magas rangú illetékese. Előzőleg Mesaal közölte, a Ha­mász akkor sem ismeri el Izraelt, ha az 1967-es határok között létrejön a palesztin áüam. Ezzel megtorpe­dózta Cartemek azt a hétfői beje­lentését, hogy a Hamász elismeri Izrael jogát a békés életre, ha bé­kemegállapodás születik. A Ha­mász eddig Izrael megsemmisíté­sét jelölte meg politikája céljául, s úgy tűnik a Carter-látogatás ezt sem tudta megváltoztatni. Egyes szakértők azonban úgy vélik, az ellentmondást az oldja fel, hogy a Hamász a zsidó állam hivatalos elismerésétől tartóz­kodni fog, de burkoltan mégis el­fogadja az ország létezését és a jogát a békés élethez. Az 1967-es határok követelése azt is jelenti, hogy Izraelnek fel kellene szá­molnia minden telepét a meg­szállt területeken. Mesaal egye­bek között hangsúlyozta, a leendő palesztin állam fővárosának Jeru­zsálemnek kell lennie, de nem tisztázta, hogy csak az arab részre gondol, vagy az egész várost kö­veteli. (MTI, ú) A vegyes tanintézetek és tanáraik a fundamentalista tálibok kiemelt célpontjai Iskolákat támadnak a tálibok Sajátos síremléket emeltek tegnap a dél-afganisztáni pusztaságban a bajtársak két amerikai tengerészgyalogos emlékére. A két katona ápri­lis 15-én halt meg, amikor páncélozott járművük alatt pokolgép rob­bant. Ennyi maradt belőlük: két ülés, két pár bakancs, két gépfegyver, két sisak és két „dögcédula”. (SITA/ÁP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Kabul. Szélsőséges iszlamisták felgyújtottak két koedukált iskolát tegnapra virradóra Kabul közelé­ben. A tanintézeteket éjszaka tá­madták meg Logar mezőváros pe­remén .Afganisztán eüenségei”, ez a kifejezés a rendőrség szóhaszná­latában a tálibokat jelenti. Az első iskolánál a támadók félholtra ver­ték és megkötözték az igazgatót, mielőtt felgyújtották volna a nyolc- osztályos tanintézményt. Az épület teteje beomlott. Ezzel egy időben egy másik iskolát is lángra lobban- tottak a közelben. A kiérkező rend­őröknek és a helyi lakosoknak sike­rült eloltaniuk a tüzet, ezért mind­össze egy osztályterem és az igaz­gatói iroda égett ki. Szintén vegyes iskola volt, ahol a fiúk délelőtt, a lá­nyok délután tanulnak. A vegyes iskolák és tanáraik a fundamentalisták kiemelt célpont­jai. Az ő kormányzásuk alatt, 1996 és 2001 között a lányok nemjárhat- tak iskolába. Az ENSZ adatai sze­rint tavaly 236 iskolát, idén mosta­náig 23-at ért támadás, tavaly 220 diák és tanár vesztette életét. Afga­nisztánban az iskoláskorúak fele még mindig kimarad az oktatásból, a hiányzók többsége lány: országos szinten 1,2 millió iskolás korú lány nem jut el oktatási intézménybe. A márciusban véget ért afgán naptári évben rekord számú, 5,7 millió gyereket tanítottak az iskolákban, 35 százalék volt lány. A lányoknak hozzá kell járulni­uk családjuk ellátásához vagy ko­rán férjhez adják őket. Másokat a szüleik nem engednek tanulni, mert még mindig kevés a női tanár. Sok szülőt arról is meg kell győzni, hogy az iszlám nem ellenzi a lá­nyok taníttatását. A 15-24 éves afgán nők körében 14 százalékos az írástudók aránya, a férfiaknál 51 százalékos. (MTI, ű) RÖVIDEN Nem lesz új vízumpolitika Strasbourg. Az Európai Bizottság hétfőn este kizárta, hogy a jelenleg felülvizsgál­nák a fehérorosz állampolgá­rokra vonatkozó schengeni vízumpolitikát. ,A szomszéd­ságpolitika keretében semmi­lyen cselekvési tervet sem dolgoztunk ki Fehéroroszor­szággal az ország általános politikai helyzete miatt” - mondta Jacques Barrot köz­lekedési biztos az EP stras- bourgi vitájában. A honatyák ugyanis kifogásolták a túl magas vízumdíjat. Ez a schengeni övezet december 21-i kibővítésével a korábbi 5-ről 60 euróra nőtt az EU-ba beutazni kívánó fehéroro­szok számára. Az osztrák Hannes Swoboda például úgy vélte, a fehéroroszoknak nem kellene a tekintélyuralmi rendszer és a schengeni öve­zet kibővítése miatt kétszere­sen is meglakolniuk. (MTI) Buzek lehet az új EP-elnök Berlin. A 67 éves Jerzy Buzek volt lengyel kormány­fő lehet az Európai Parla­ment következő elnöke. A tekintélyes német üzleti és politikai lap, a Handelsblatt szerint az új elnök személyé­ről már megállapodás jött létre az EP két legnagyobb frakciója, a néppárti és a szo­cialista frakció között. A Handelsblatt úgy tudja, Bu­zek a jövő évi európai parla­menti választások után váltja fel tisztségében a jelenlegi elnököt, a német Hans-Gert Pötteringet. (MTI) Miért mondta le Sarkozy? Párizs. A lengyel vezetők közötti protokollvita miatt mondta le Nicolas Sarkozy francia államfő mai varsói lá­togatását. A a Le Figaro meg­tudta, a francia-lengyel stra­tégiai partnerségről szóló megállapodás aláírását a múlt pénteken hivatalosan a francia elnök elfoglaltságára hivatkozva halasztotta el Pá­rizs. Valójában azonban a franciák megelégelték a len­gyelek közti protokollvitát. Donald Tusk lengyel kor­mányfő ugyanis kifogásolta, hogy a találkozón túl nagy szerep jutna Lech Kaczynski államfőnek. (MTI) Aggodalmak Libanon miatt New York. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár azonnali, kül­földi beavatkozás nélküli el­nökválasztást sürgetett Li­banonban. Egyben felszólí­totta Szíriát és Iránt: támo­gassák a Hezbollah libanoni síita szervezet milíciájának lefegyverzését. Ban kifejezte a nemzetközi közösség nö­vekvő aggodalmát amiatt, hogy az Emüe Lahud Szíria- barát elnök mandátumának tavaly novemberi lejártával megüresedett posztot azóta sem sikerült betölteni. Fi­gyelmeztetett: Libanon mindaddig nem lesz szuve­rén és demokratikus állam, amíg a Hezbollahot fel nem oszlatják. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents