Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-21 / 93. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 21. www.ujszo.com Ismét megjelentek az MKP-n belüli törésvonalak Vagy Csáky Pál hazudik, vagy Bugár Béla ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Tegnap a Smer cáfolta, hogy tárgyalt az MKP-val. „Semmilyen kétoldalú megbeszélésre nem került sor. Robert Fico csupán a házbizottság kibővített ülésén találkozott Csáky Pállal, ahol jelen volt az összes parlamenti párt elnöke. Sajnáljuk, hogy Bugár Béla így rendezi személyes számláit Csáky Pállal, és játékaiba bevonja a Smert. Sem a kormányfő, sem a kormány tartalékalapjából nem lett átutalva semmilyen támogatás, amelyet összefüggésbe lehetne hozni Csáky Pállal, ezt bárki könnyen ellenőrizheti” - áll a párt szóvivőjének állásfoglalásában. Az MKP-Smer találkozóval kapcsolatos nyilatkozatáradat bizonyosan nem tesz jót egyik pártnak sem, vélik politológusok. „A szlovákiai nyilvánosság előtt ismét megjelentek az MKP-n belüli törésvonalak“ - mondta lapunknak Öllös László politológus. „Ez az esemény, sejtésem szerint hatalmi elmozduláshoz nem fog vezetni belátható időn belül a pártban, inkább hangos kiabálás lesz, ami rontja az MKP pozícióját. Ez az ügy sem a választók, sem a szlovákiai nyilvánosság előtt nem fest kedvező képet a pártról” - mondta a politológus. Grigorij Mesežnikov politológus azt mondta, Bugár verziója meglehetősen hihető, és aligha lehetne ilyen politikai egyeztetésről szóló történetet csak úgy kitalálni. A Smenek azt nyilatkozta, a találkozóra nyilván sor került, és a résztvevők most másképp adják elő, mi történt. Úgy véli, az egész ügy inkább Csáky- nak és a smemek árthat. Pavol Hrušovský szerint az MKP-val a jelenlegi körülmények között nem lehet együttműködni. „Bugárral nehéz volt megegyezni amikor pártelnök volt, de ha megegyeztünk, akkor azt betartotta” - mondta a Lisszaboni Szerződés ratifikációjának margójára a KDH elnöke, hozzátéve, ezt most nem lehet elmondani az MKP-ról (lpj, msz, sita) Már kétszer elnapolták a KDH javaslatát Ismét a parlament elé kerül az abortusz kérdése ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az egészségügyi minisztérium lehetővé tenné, hogy a magzat genetikai betegsége esetén a terhesség 24. hetéig el lehessen végezni az abortuszt. A jelenlegi szabályozás értelmében erre most csak a 12. hétig van lehetőség. A minisztérium tájékoztatása szerint a jogszabály módosítását az alkotmánybíróság decemberi döntése indokolja, mely alkotmányellenesnek találta, hogy korábban ezt a lehetőséget csak miniszteri rendelet, nem pedig a törvény szabályozta. „A törvénymódosítást azért terjesztettük elő, hogy megszüntessük az ellentmondást az alkotmány- bírósági döntés és a jelenlegi szabályozás között, melynek célja, hogy a magzat hibás genetikai fejlődése esetén a terhességet a 24. hétig meg lehessen szakítani” - tájékoztatott a minisztérium. A parlamentben van azonban már egy, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) műhelyéből származó javaslat, melynek tárgyalását folyamatosan halogatja a parlament kormánypárti többsége. Ez szigorítaná az abortusz elvégzésének feltételeit, és legfeljebb a 12. hét végéig engedélyezné a beavatkozás elvégzését. Ennek a javaslatnak a támogatását vállalta Iveta Radičová, az ellenzék közös köztársaságielnök-je- löltje is. A KDH a javaslatot még januárban mutatta be, és terjesztette elő, de Vladimír Mečiar (HZDS) javaslatára azonban a kormánypárti többség már kétszer elnapolta. A kereszténydemokraták nem akarnák teljesen betiltani az abortuszt, csak azt írnák elő, hogy az orvosnak kötelessége legyen részletesen tájékoztatni a pácienst a magzat fejlettségi szintjéről, az anonim szülés és az anyának járó anyagi támogatások lehetőségeiről, aki három nap göndolkozási időt kapna. Ha ezt követően az abortusz mellett dönt, akkor az orvos elvégezné azt. Az egészségügyi minisztérium javaslata ellen már tiltakoztak nonprofit szerveztek és a katolikus egyház is. A jogszabályt május 6-ig lehet véleményezni, ezt követően kerül a kormány, majd a parlament elé. (lpj, ak) Nemzetközi egyetemista találkozó készül Nem kell a tandíj, csak az évismétlőknek ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az országos főiskolai diákönkormányzat (SRVŠ) diszkriminatívnak tartja a tandíjakat, és vezetői szerint csak azért sikerül az egyetemeknek a törvényt megkerülve is behajtaniuk azt, mert a diákok nem eléggé informáltak. Ezt Veronika Pazmányo- vá, a szervezet megbízott elnöke mondta azon a sajtótájékoztatón, melyen a május elején a Besztercebányához közeli Borosznón (Brusno) megrendezésre kerülő nemzetközi diáktanácskozásról informálta a médiát. A középszlovákiai helyszínen a Nemzetközi Diákunió (ESU) 54. közgyűlésére kerül sor. Pazmányová szerint „ha néhány diák több egyetemre is jár, az nem azért van, mert tehetségesek, hanem mert azok az iskolák, amiket végeznek, könnyűek”. Azt viszont igazságosnak tartja, ha az évismétlő diákoknak tandíját kell fizetniük. A szervezet vezetője szerint „a szlovák iskolaügy nagyon magas színvonalon van, ez viszont nem mondható el a pedagógusok és diákok kapcsolatáról“. Néhány napja viszont egy diákcsoportosulás az ellen tüntetett, hogy az évismétlő cvagy második egyetemüket végző diákoknak se kelljen tandíjat fizetniük. (MSz, SITA) Négy éve már közel álltak a megegyezéshez, most ez újfent veszélybe került Csak magyar marad a tokaji? Budapest. Elképzelhető, hogy mégsem lesz közös a tokaji név használata: a magyar agrártárca ma valószínűleg kezdeményezi, hogy az Európai Unió vonja meg Szlovákiától a tokaji név használatát, valamint a származtatott elnevezések, így a Tokajský márkanév használatát, miután sem a két ország szakminisztériumai, sem a termelők képviselői nem tudtak megegyezni a borvidéki terület nagyságáról. ÖSSZEFOGLALÓ Erről Marcinkó Ferenc, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke beszélt pénteken, miután a szlovák partnerekkel tartott egyeztetések nem zárultak eredményesen. A szlovákok péntek délig kértek haladékot, hogy dönthessenek a borvidék szlovákiai területlehatárolásával kapcsolatos magyar kompromisszumos javaslatról. Válasz azonban nem érkezett az időpontig. Az 1908-as bortörvény alapján a határon átnyúló borvidéki területen Szőlőske, Szlovákújhely, valamint Kistoronya határában, összesen 174 hektáron lehetett tokaji szőlőt termelni. Magyarország azt a kompromisszumos javaslatot tette, hogy ezt egészítsék ki Nagytoronyéval, és a négy falu első- és másodosztályú szőlőkataszterén, mintegy 400 hektáros területen termeljenek tokaji bort. A hatályos szlovák bortörvény 908 hektárban határozta meg a szlovák tokaji borvidék nagyságát, 2004-ben a szaktárca és a szlovák borászati kutatóintézet is egyetértett abban, hogy ennél kevesebb terület felel meg a tokaji kívánalmaknak. A megállapodás mindkét fél számára fontos lenne, ugyanis az Európai Unió számára a borvidékeknek 2009. augusztus elseje, valamint 2010. december 31-e között el kell készíteniük az úgynevezett egységes termékleírást. Magyarország és Szlovákia 2004-ben már egyszer aláírt egy megállapodást, amelyben a szlovák fél vállalta, hogy a határon átnyúló borvidéki területet pontosan lehatárolja, majd gyakorlatilag bevezeti a márka- és eredet- védelem érdekében megalkotott magyar szabályozási és ellenőrzési rendszert. Az Európai Unió ugyanis a földrajzi eredetvédelem alatt álló tokaji elnevezést Magyarországnak ítélte még 1993-ban, ezért kellett megszüntetnie a hasonló elnevezésű borok előállítását Franciaországban és Olaszországban. (MTI, MSz) Hanván ülésezett szombaton, és példa nélküli döntést hozott az egyházi fellebbviteli bíróság Hat lelkészt fosztottak meg hivatalától ÚJ SZÓ-INFORAAÁC1Ó Hanva. Ezentúl szigorúbb elvárásokat támaszt lelkészeivel szemben a Szlovákiai Református Keresztyény Egyház. Ha magánéletükben olyan vétséget követnek el, amely sérti a vallásos érzületet vagy erkölcsi szabályokba ütközik, büntetés vár rájuk, akár lelkészi hivatalukat is elveszíthetik. Szombaton hat református lelkészt fosztott meg hivatalától az egyházi fellebbviteli bíróság. Információink szerint a fő ok, hogy az érintettek elváltak. Az egyház álláspontja az, hogy a lelkésznek példamutató családi életet kell élnie, és nem szegheti meg a házasságkötéskor tett esküjét. Az illetékesek hivatalosan annyit közöltek lapunkkal, az egyház ezeket az eseteket belső ügyként kezeli, részleteket nem tár a nyilvánosság elé. Erdélyi Géza püspök szerint lelki és erkölcsi megtisztulásra van szükség, mert egyes lelkészek magatartása miatt támadják folyamatosan a református egyházat, a szlovákiai magyarság legnagyobb szervezetét. Az elmarasztalt lelkészek közül nem mindenki fogadta el a bíróság döntését, mert „az egyházi bíróság nem azonos mércével mér”. Őket eltiltották hivatásuk gyakorlásától, míg korábban ugyanilyen vétségért egy-két sokkal enyhébb ítélet is született. Nagy Zoltán kistár- kányi lelkész esetében az egyházi bíróság nem vette figyelembe, hogy a lelkész mögé felsorakozott a gyülekezete, és 958 támogató aláírással kérvényezték az egyházi bíróságtól enyhébb büntetés kiszabását, tehát hogy a tiszteletes hivatalában maradhasson. Nagy Zoltánt nem csupán magánéleti problémái, hanem erotikus tartalmú festményei miatt is elmarasztalták. A Kis- és Nagytárkányi Egyesült Egyház, valamint a hatáskörébe tartozó ágcsemyői és tiszacsemyői leányegyház mintegy tucatnyi képviselője is meg- hallatást kért Hanván az egyházi bíróságtól. Jelen volt Petrik Árpád kistárkányi polgármester is, aki elmondta, hogy az önkormányzat támogatja a lelkészt. Az ítélet kihirdetése után a hívek a 90. zsoltár eléneklésével tiltakoztak. „A polgári bíróság általában figyelembe veszi az enyhítő körülményeket, sok esetben feltételes büntetést szab ki. A megbocsátás erényét az egyházi bíróság messze nem gyakorolta. A püspök említette, van lehetőség fellebbezni a számunkra elfogadhatatlan döntés ellen. Élni kívánunk ezzel, vissza akarjuk kapni a lelkészünket” - mondta Kistárkány polgármestere. Nagy Zoltán annyit mondott lapunknak, alázattal tudomásul veszi a bíróság döntését, hívő emberként azonban nem tudja elfogadni. „Engem és másik öt lelkésztársamat tulajdonképpen földönfutóvá tett az egyház. Hogy hogyan lesz ezután, azt még nem tudom” - mondta Nagy Zoltán, (szász) Ilyesmire még nem volt példa A Szlovákiai Református Keresztyén Egyháznál még nem volt példa rá, hogy egyszerre ennyi lelkészt fosszon meg hivatalától. Az utolsó esetre információink szerint fél évszázada került sor. Az ítélet komoly következményekkel jár. A lelkészeknek a parókiát el kell hagyniuk, némelyiküknek elképzelése sincs arról, hová költözik. Többnyire családosak, az egyik elvált lelkészházaspámak öt gyermeke van. Indíthatnának ugyan munkajogi pert, de nincs sok esélyük. Az egyháznak ugyanis joga van megszabni, ki szolgálhat lelkészként, s ha erre valakit alkalmatlannak talál, minden további nélkül felmentheti. A kamocsai, a kis- és nagytárkányi, az örösi és a nyitrai református gyülekezet maradt lelkész nélkül. Két tiszteletes már korábban kilépett és polgári foglalkozást választott, most a palást viselésének jogától hivatalosan is megfosztották őket. A pénzügy választ vár arra, miből pótolják a költségvetési kiesést, ha túl sokan szoknának le a dohányzásról Enyhébb lesz a dohányzásellenes törvény? ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Elképzelhető, hogy enyhébb törvényt fogad el a parlament a nemdohányzók védelmére annál, mint amit a Közegészség- ügyi Hivatal javasol. A tervezet túljutott a tárcaközi egyeztetésen, és sajtóértesülések szerint egyes minisztereknek komoly kifogásai vannak. Róbert Ochaba, a hivatal munkatársa korábban lapunknak elmondta: a nemdohányzók védelméről szóló törvény lehető legszigorúbb változatát javasolják jóváhagyni, tehát minden vendéglátóipari egységben betiltanák a dohányzást. Néhány miniszter ezt ellenzi, inkább azt a változatot támogatják, hogy az éttermekben és bárokban fallal kell elválasztani a dohányzó és nemdohányzó részeket. „A cigarettázás teljes betiltásával valóban komoly gondok vannak” - ismerte be Ochaba, de a hivatal nem akar erről lemondani. Arról viszont már letettek, hogy a cigarettás dobozokon például rákos tüdőt ábrázoló fényképek legyenek. „Az Európai Unió végül is ezt nem írja elő, az egyes tagállamok szabadon dönthetnek arról, kötelezővé teszik-e a képeket” magyarázta Ochaba. A pénzügyminisztérium elsősorban azt kifogásolja, hogy a törvény elfogadásával kevesebb pénz jutna az államkasszába. „Kértük, hogy a törvénytervezetet egészítsék ki azzal az adattal, pontosan milyen hatással lesz a törvény bevezetése az állami költségvetésre” - magyarázta Miroslav Šmál, a pénzügyminiszter szóvivője. Ugyanis minden egyes doboz cigaretta árának 73 százaléka az államkasszát gazdagítja. A pénzügyminisztérium egyben javaslatokat is vár a Közegészségügyi Hivataltól, hogyan lehetne fedezni ezt a hiányt, ha a korlátozások miatt túl sokan szoknának le a dohányzásról. A hivatal nem akarja bővebben kommentálni az egyes minisztériumok módosító javaslatait, a tárcaközi egyeztetés eredményét sem hozta nyilvánosságra. „A nemdohányzók védelméről szóló törvény már átesett a tárcaközi egyeztetésen, most az egyes módosító javaslatok illesztjük be a tervezetbe” - szögezte le Lenka Šramková, a hivatalszóvivője. Azt persze nem tudni, végül milyen változatot hagynakjóvá a parlamenti képviselők. (dem)
