Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-19 / 92. szám, szombat
v 2008. április 19., szombat 2. évfolyam 16. szám 28. oldal A ház lelke Ha már unja régi konyháját, mi ötleteket adunk az átalakításhoz! Hadat üzenünk a szürkeségnek! Elénk, harsány ruhák tavaszra, hódítanak a neon színek Megmentő kapcsolat A szerelem pont olyan drog, mint az alkohol vagy a kábítószer 31. oldal A bő választék nem jelenti azt, hogy mindenki a neki megfelelő illatszert permetezi magára, mert a jó választáshoz kifinomult ízlés kell A jó parfüm öltöztet, hódít és elvarázsol Az egyéniséghez kiválasztott parfüm jobban öltöztet, mint a legszebb ruha és sikeresebben hódít, mint a legkacérabb pillantás. Emlékeket idéz, elhódít, vágyat geijeszt és elvarázsol - röviden ez az illatszerek töretlen sikerének a titka, hiszen aki ad magára, az legalább kivételes alkalmakkor biztosan használ valamilyen illatszert. VRABEC MÁRIA A választék hatalmas, hol vannak már azok az idők, amikor a hazai drogériák polcain csak orgona és gyöngyvirágillatú kölnik sorakoztak, spray-ből csupán a Magyarországról csempészett zöldalmát ismertük, az alkalmi, estélyi illat pedig a nehéz bulgár rózsaolajüal volt egyenlő. Csakhogy a bőség még nem jelenti azt, hogy mindenki a neki megfelelő parfümöt permetezi magára, mert a jó választáshoz kifinomult ízlés, önismeret és olykor egy kis merészség is kell. Elvégre nem az a cél, hogy mindannyian ugyanolyan illatot árasszunk, hanem az, hogy az illatunk is a különlegességünket hangsúlyozza. A tömjéntől a kölnivízig a füstön át kifejezésből alakult ki az ókorban, amikor még a tömjén, illatos gyökerek és gyanta égetésével tisztelegtek az istenek előtt. Illatszereket előszeretettel használtak már az ókori görögök, rómaiak, perzsák, egyiptomiak és az ázsiai népek is - ezek elsősorban kenőcsök és olajok voltak, amelyeket a férfiak és a nők is tisztálkodás után kentek magukra. A tisztálkodás később kiment a divatból, a Napkirály udvarában már jó, ha egy évben egyszer mosakodtak az emberek. Az átható testszagot erős illatú parfümökkel igyekeztek kendőzni, sőt illatosították a házaikat, az ágyaikat, még a lovaikat is - érthető, hogy hatalmas mennyiségre volt szükség. A személyes higiénia fontosságára Marie Antoinette korában ébredt rá a francia arisztokrácia, ekkor már az illatok is kifinomultabbá váltak. A 16. század elején a Firenzéből származó Medici Katalin lett a leendő király, II. Henrik felesége, ő hozta divatba a királyi udvarban a parfümöket. Száz évvel később pedig a grasse-i kesztyűkészítők tették városukat és Franciaországot a parfümgyártás bölcsőjévé, mert ők voltak az elsők, akik a régióban termesztett virágokat használták a bőrtermékek illatosítására. A1819. században egyre több hölgy kezdett parfümöt használni, de ekkor még csak a nagyon könnyed egyjegyű illatokat engedte meg az illem. Rózsát, orgonát, gyöngyvirágot, jázmint, levendulát - az életkornak és társadalmi rangnak megfelelően. Az illatszerkészítés központja a 18. század elejére Köln lett, innen származik a parfümnél hígabb összetételű kölnivíz elnevezése. Sokáig A legnevesebb „orrképzők" Franciaországban vannak, ezek egyikén a versailles-i ISPCIA Fragrance Academyn tanul a magyarországi Zólyomi Zsolt is ugyanezeket az illatokat permetezték magukra a férfiak is, csak a 20. században választották szét a parfümöket férfi és női típusokra. A vegyi elemzések különböző illatkompozíciók és kombinációk létrehozását tették lehetővé, amióta pedig szintetikus úton is képesek vagyunk illatokat előállítani, az illatkreátorok lehetőségei valóban határtalanok. Ezer kg virágsziromból két deci olaj A 19. század végéig a folyékony parfümöket kizárólag növényi illóolajokból keverték ki, olykor persze állati eredetű anyagokat - ámbra, mósusz - is használva. A szintetikus alapanyagok előállítása lehetővé tette, hogy a parfümgyártás ipari méreteket öltsön és ezáltal a készítmények nagyobb tömegek számára legyenek hozzáférhetők, de azért ma is működnek még olyan parfümházak, amelyek kizárólag természetes alapanyagokból dolgoznak és nem követik a tömegigényt. Természetesen, náluk az árak is jóval magasabbak, hiszen azt, hogy a munkások már pirkadat előtt kézzel szedik a jázminvirágokat, meg kell fizetni. A korai szüretre azért van szükség, mert amint a nap felkel, a virágok elveszítik illatuk húsz százalékát. A gyakorlott virágszedők háromnegyed óra alatt fél kiló, mintegy ötezer darab kis virágot tépnek le, de ebből csak néhány cseppnyi esszencia készül. Négyszáz kiló- nyi, azaz kb. négymillió darab jázminvirágból fél kiló koncentrált olaj nyerhető nem véletlen, hogy a parfümgyárak milliókat fizetnek a valódi esz- szenciákért. A virágok közül a legdrágább a tubarózsa, ezerháromszáz kilónyi virágsziromból csak kétszáz milliliter olajat préselnek ki, ezért az ára az aranyéval vetekszik. Ezerötszáz kiló bergamott- ból mindössze egy kiló abszolút esszencia nyerhető ki, ötszáz kiló rózsából pedig fél liter olaj. Az egyik legnemesebb alapanyag az indiai szantálfa, amely harmincötven évig nő, mire felhasználhatóvá válik, de hasonlóan értékesek az állati eredetű illatanyagok is. Ilyen a mósusz, amely a pézsmaszarvas hímjének nemzőszerve mellett található illatmirigyek váladéka, vagy az ámbA parfüm szó a per fumum, azaz Csípőben egy kissé,. A múlt század (milyen furcsa ezt leírni, mintha száz évet öregedtem volna néhány röpke év alatt) hetvens éveiben épült az a ház, amelybe huszonhat éve költöztünk. Boldogok voltunk, hogy végre nem lógunk anyám nyakán, nem zavarjuk fel kora reggel (éjszaka dolgozott, nappal háztartást vezetett, hogy mikor pihent, nem is tudom), s legalább a hétvégi álma nyugodt. Amikor az üres lakásban bolyongtunk, minden nagynak tűnt. Amikor meg bebútoroztuk, kiderült, éppen hogy elfér egy négytagú család. Kezdetben nem voltak fontosak a lakás méretei, az első években örültünk, hogy a sors és egy könyvkiadó, meg egy hivatal kegyeiből saját otthonunk van. A konyha berendezése sem okozott gondot. Beépítették a konyhaszekrényt, a kamra nem fért bele a néhány négyzetméterbe, a beépített szekrény, a kamra alteregója, hipp-hopp elnyelt egy-két apróságot, amihez két ajtó _ erkély és szekrény _ ütközése nélkül nem lehetett hozzájutni. Amit belegyömöszölhettünk a hűtőbe, az volt a tartalék, modem háziasszony nem főz be gyümölcsöt, zöldséget, mi több, nem is főz, legföljebb egy teát reggel, hozzá egy falat kenyeret szel, meleg ételt mindenki egyen a munkahelyén, a gyerek az iskolában, vacsorára is megteszi a felvágott. Hogy mindezt a konyhában, mely magyar szokás szerint az étkezés színtere, legföljebb állva lehet elfogyasztani, több váltásban, ketten is alig férnek el, ki törődött ilyen apróságokkal. S ahogy szaporodott ott lakásunk éveinek száma, egyre szűkült a konyha, egyre többet szűköltünk. Reggel mindenki sietett, ha hétvégén - semmi vendéglő, saját koszt - nekiálltam főzni, és valaki betévedt egy pohár vízért, a guta kerülgetett. Az edények száma sem szaporodhatott, hiába kínálták a korszerűbbnél modernebb, maguktól főző fazekakat, lábasokat, maradt a régi készlet, mert nem lett volna hova tenni. Egyszer volt, hol nem volt egy asztal helyett deszka, persze, kiszakadt a helyéből, eszünk hát hol a konyhaszekrény előtt állva, hol kihurcolkodva a halinak csúfolt előszobasarokban, s folyamatosan fogyókúrázunk, mert konyhánk csípőben egy kissé szűk. Grendel, ucgj i Ágota I
