Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-19 / 92. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 19. www.ujszo.com Parlando hangoskönyvek: Törőcsik Mari kedvenc Pilinszky-versei, zongorán közreműködik: Darvas Ferenc Tér és idő hideg keresztjén azoknak rendkívül hosszú a kifejtésük, nekem meg tíz-tizenöt, maximum húsz másodpercen belül kell egy befejezett egészet adnom, amit Bach soha a büdös életben nem tett volna. Olyat, hogy annak eleje és vége legyen, és le is legyen kerekítve az egész. Őrületesen átadtam magam a verseknek. Félhomályt csináltunk a stúdióban a hangulat kedvéért, behunytam a szememet, s miután hangszalagról meghallgattam a verset, játszani kezdtem. Pilinsz- kyt nem lehet túlszárnyalni, úgy, ahogy ő, senki sem tud verset mondani. Törőcsik Mari nagyon jó választás volt erre. Ő kiválóan tolmácsolja Püinszkyt. Nála jobban senki sem tudná, erről meg vagyok győződve. Én is olyan erősen koncentráltam, mintha nem is lennék a világban, úgy hoztam ki magamból ezeket a hangokat. Minden vershez külön improvizáltam. Általában mindig elsőre sikerült. Egyszer én mondtam, hogy elszúrtam. Otthon, előre, semmit nem találtam ki. Egyetlen hangot sem. Mindent ott, a stúdióban a vers hatása alatt hoztam ki magamból. Hozzáteszem: én nagyon erősen improvizatív alkat vagyok. Némafilmeket rengeteg- szer kísérek, ahol nem is tudom, hogy a következő pillanatban milyen hangokat fogok leütni. A verseknél természetesen Törőcsik Mari előadásmódja is hatott rám. Nekem nagyon nagy élményeim vannak vele kapcsolatosan. Az Utazás a koponyám körül című filmben egy lokálbeli énekesnőt játszik nagyszerűen. Az évek múlásával lemélyült a hangja, olyan sanzonettes, az emberi gazdagsága muzikalitásként jön le. Az énekén is átjön, hogy mekkora egyéniség, akárcsak a versmondásán. Aztán Parti Nagy Lajos Ibusár című darabjának rádiójáték-változatában is nagyon szerettem, ahol a lány anyját szólaltatta meg. És Vasziljev színházi rendezésében, A nagybácsi álmában. A lemezt megelőzően is volt már közös munkánk. Deák Krisztina filmjében, az Eszterkönyvben Somlyó Zoltán és Váradi Szabolcs általam megzenésített verseit énekelte. Ezzel a Pilinszky-albummal is nagyon a szívembe talált.” Tizenhat vers, tizenhat „filmes villanás”. De azon belül: egyetlen arc. Egy hívő ember, egy szorongó ember arca. ,,Akkor már belepték a legyek / túl az agónián / túl a tetanuszon / és messze túl a szögeken, sebeken / se tárgy, se test / nyüvánosan / között / se ácsorgás / (behorpadt szentségtartó) / se röpülés / barát / barátság mindörökre.” Szent lator című verse ez a Nagyvárosi ikonokból. Törőcsik Marinak írta. Ez nincs a Parlando lemezén. Azért másoltam ide. Harmincöt perc a 20. századi magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb lírikusával, aki a szubjektum létének és létezésmódjának kérdéseire a legelmé- lyültebb válaszokat adta. SZABÓ G. LÁSZLÓ Harmincöt perc Pilinszky Jánossal, aki evangéliumi esztétikájával a magyar irodalom korszakának meghatározó alakítója. Az ő verseit, legszemélyesebb lírai monológjait mondja el, vagy ha úgy tetszik: továbbítja, de semmi esetre sem szavalja Törőcsik Mari a Parlando Hangoskönyvkiadó Bajomi András rendezte CD-jén. Tizenhat vers egy életműből, tizenhat „kristályszerkezetű” alkotás, köztük a Francia fogoly, a Ra- vensbrücki passió, a Harmadnapon, az Aranykori töredék, az Agónia Christiana, a Van Gogh imája. És az Apokrif, a Törőcsik Mari által gyakran idézett négy sorral: „Sehol se vagy. Mily üres a világ. / Egy kerti szék, egy kinnfeledt nyugágy. / Éles kövek közt árnyékom csörömpöl. / Fáradt vagyok. Kimeredek a földből.” Ki tudná ennél nagyobb poétikai telítettséggel szembesíteni a lírai ént és a vüágbavetettség magányát? Törőcsik Mari érzi és érti Pilinszky „csillaghálóbeli hányódását”, ezért tud kivételes tolmácso- lója lenni páratlan költészetének. „Pedig nem akartam megcsinálni a lemezt. Először nem - mondja. - Nagyon féltem az összeállítástól. A rendező azonban olyan kedves volt, hogy végül mégis belementem, de megkértem őt, hogy ha nem sikerül, ne adjuk ki. Maár Gyula válogatta a verseket. Ő ismer engem, és ismerte Pilinszkyt is. És aztán két- szer-háromszor átnéztem a verseket... utánozni nem vagyok képes, dehogy! Még Pilinszkyt sem, pedig az Apokrifot milliószor hallottam. A verset érezni kell, nem elemezni. Az, hogy Pilinszky megengedte magának a szüneteket, meg hogy érzékeltesse azt a képet, amit leírt, az segített hozzá, hogy tisztábban közvetítsem a versét. Mert ő is közvetített énnekem. Jánossal szoros viszonyban voltam. Nem tudom, mikor és hol ismerkedtünk meg, egyszer csak úgy lett. És maradt. És lesz is mindig nekem. Emlékszem, gyakran kért, hogy mondjak már valamit a verseiről. Például, ha nekem írt, vagy megmutatta új versét. Én üyenkor mindig azt feleltem neki: »Jánosom, én soha egy szót sem fogok szólni a verseiről, mert én sokkal lényegibb módon érzékeDarvas Ferenc Törőcsik Mari lek dolgokat, mint ahogy azt meg tudom fogalmazni. És a maga versei, vagy egyáltalán a költészet, az igazi költészet, az valami olyan komplikáltan szép és nagy dolog, hogy az egyszerűen csoda számomra, és azt képzelem magamról, hogy én ezt igazán magas szinten érzékelem. De olyan szinten nem tudok beszélni erről.« János verseivel ugyanúgy vagyok, mint Petőfi költeményeivel. Elbűvölnek, mert egyszerűek és nagyszerűek. »Egy kerti szék, egy kinnfeledt nyugágy...« Ebből mindent látok, mindent érzek. Az illatot, a levegőt, mindent. Vagy abban is mi minden van, hogy »s a lovasok zuhogó trappban megjöttek a csutakos virradatban«. Ehhez nem kell hozzátenni semmit.” Tizenhat vers - egyetlen fájdalmas ima. A versek között, a gondolatokat még szorosabbra fogva, Darvas Feremc zenei gyöngysora. „Van néhány Pilinszky-leme- zem, amelyen a költő saját verseit mondja egészen egyedi előadásmódban. Tehát tudtam, mire vállalkozom. Már kész volt az anyag, már felvették a verseket, amikor felhívtak, hogy ki kellene egészíteni zenével a lemezt, úgy fele-fele alapon. Féltem kicsit a dologtól, mert én mégis inkább egy csöppet szórakoztatóbb, játékosabb zenék létrehozójának gondolom magam. Pilinszky nekem nagyon szikár, súlyos egyéniség, nem voltam benne biztos, hogy létjogosultságom van zenét adni az ő verseihez. Először nem is tudtam, hogy mit kellene csinálni. Aztán felvetődött az ötlet, hogy Püinszky nagyon szerette Bachot... mellesleg van is egy történet erről. Elszaladt Pernye Andráshoz, hogy van-e még elég Bach-zene, mert neki ez annyira tetszik! Pernye András pedig megnyugtatta őt, hogy nem kell félnie, egész életében hallgathatja, mert olyan sokat írt. De itt az volt a nehézség, hogy ezt nem lehetett volna Bach-zongo- radarabokkal megoldani, hiszen (Képarchívum) TÖRŐCSIK MARI KEDVENC PILINSZKYverse, Csehy Zoltán, Borbély János, Villányi László, Pátkai Tivadar és Zirig Árpád, az est házigazdája (A szerző felvétele) A győri Műhely folyóirat a Vámbéry Kávéházban Bicajos történetek NAGY ERIKA Dunaszerdahely. Az 1978-ban indult győri Műhely kulturális folyóirat mutatkozott be a Vámbéry Irodalmi Kávéház csütörtöki rendezvényén. Az 1990-ben gyökeresen megváltozott, kéthavonta megjelenő kulturális folyóirat fő- szerkesztője, Vülányi László József Attila-díjas költő a Bicikli elnevezésű, kerékpározáshoz fűződő élvezetes irodalmi alkotásokat, egyedi fotókat, valamint szép festményeket közreadó, közel kétszáz oldalas tematikus számot ajánlotta a közönség figyelmébe. A bemutatkozást követően a szám szerzői közül Pátkai Tivadar, Borbély János és Csehy Zoltán olvasták fel írásaikat. Csehy Zoltán nemcsak verseivel, hanem műfordításaival is szerepel a Bicikliben. A sokrétű, hiheteüen mennyiségű új írás több mint nyolcvan szerzője között olyan ismert nevek szerepelnek, mint Tőzsér Árpád, Tandori Dezső, Maria Georg Hofmann, Zalán Tibor és Kukorelly Endre. A Műhely Bicikli-összeállítása másfél év munkáját tálja az olvasók elé. Nem harsány, de mindenképpen magára vonja a figyelmet. Ä témához illő arculat Kurcsis László grafikusművész munkáját dicséri. Az ősszel harmincéves folyóirat legközelebb az Álom című tematikus számmal jelentkezik, és a szerkesztők azt ígérik, az álom számos fajtáját érintik majd az írások. , MTV: Az én Antal Imrém A napokban elhunyt Antal Imre emléke előtt hatrészes sorozattal tiszteleg a Magyar Televízió vasárnaponként, 19.55-től az ml-en. Az 55 perces műsorban kollégái, barátai, partnerei a kiváló televíziós, örök nevettető emlékezetes kabaréjeleneteiből, vülámtréfái- ból, munkásságából válogatnak hétről hétre. Az MTV archívumában őrzött, egyedülálló felvételek felidézik a művész magával ragadó egyéniségét, hosszú és mozgalmas pályafutását. A „poéngyáros” Antal Imre hosszan tartó betegsége ellenére is megőrizte humorát, „ugyanúgy viccelődött, mint korábban”, mondta Pécsi Ildikó Kossuth-díjas színész. Ezekkel a jókedvű pillanatokkal, bejátszásokkal idézi fel a csatorna a hallatlanul gazdag televíziós személyiség megannyi érdemét. Az első adásban Szilágyi Tibor beszél a népszerű műsorvezetőről, (mtv) A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MUSORAJANLO Szombat: Reggel hétkor hír- és sportösszefoglalóval kezdődik a műsor. Negyed nyolctól az elmúlt évek slágereiből válogatunk. 8 órakor jelentkezik a közép-európai nemzetiségi stúdiók magazinja, a Térerő. Kilenc órakor indul zenés, publicisztikai magazinunk, a Hétről hétre. 11 órától a Délidő vendége dr. Pásztor László, a Szlovákiai Magánorvosok Kamarájának elnöke. A déli hírek után Népek zenéje c. összeállításunkban Michel Montanaro és együttese, a Keleti Szél Népvándorlás c. albumáról hangzik el válogatás. Fél egykor jelentkező irodalmi magazinunkban, a Tékában szó lesz a Komáromban lezajlott Versünnep c. rendezvényről, valamint megszólal Németh Zoltán kritikus, szerkesztő, egyetemi oktató, aki A Nyugat 100 éve elnevezésű, az irodalmi folyóiratok és internetes portálok számára rendezett találkozó hozadékáról beszél. 13 órakor Köszöntő, 14.40-től műsorzárásig, 15 óráig hírösszefoglalót hallhatnak. Vasárnap: Hírekkel, sportösszefoglalóval indul az adás hét órakor. 7.10-kor református kiadással jelentkezik a Világosság c. egyházi műsor, Tirpák István komáromi segédlelkész szól a hallgatókhoz. A Kaleidoszkóp fél kilenckor kezdődő adásában Józsa Mónika, a Galántai Kodály Zoltán Daloskor vezetője beszél az együttes tevékenységéről és terveiről, majd megismerkedhetnek Gálffy Balázs dunaszerdahelyi gimnazistával, aki családfa-kutatással is foglalkozik. A hajléktalanok problémáiról cseréltek véleményt nemrég a Visegrádi Szalon vendégei a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében. Bemutatjuk dr. Tóth Istvánt, a szegedi Móra Ferenc Múzeum osztályvezetőjét is, aki a magyarországi szlovákok és más nemzeti kisebbségek kulturális életének egyik szervezője. 9.30-kor Bizet Gyöngyhalászok c. operáját ismerteti a szerkesztő, Horváth Katalin. 10 órától a Randevút hallgathatják Csenger Ferenc szerkesztésében. 12.30-kor a Tudomány világában dr. Romsics Ignác történészt szlovák nyelven most megjelent könyvéről, a peredi származású dr. Pápai Imre kvantumkémikust pedig az általa vezetett kutatócsoport legújabb eredményeiről kérdezzük. 13 órától Köszöntő, majd adásidőnk utolsó húsz percében hírösszefoglalónk hangzik el. (bodri)
