Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-18 / 91. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 18. Kertészkedő 13 Ha a tarackoló füvek megvetik a lábukat sziklakertünkben, akkor tönkretehetik addigi fáradozásunkat Tervezzük meg a sziklakertet (Képarchívum) A sziklakertet napos, nyüt helyre építsük, távol nagyobb fáktól és cserjéktől. Kerüljük az erősen szeles, huzatos helyeket. Sík terület esetében a belvizes, magas talajvizű részeket, hiszen a sziklakerti növények gyökérzete a pangó vízre különösen érzékeny. Ha nincs más megoldás, drénezéssel gondoskodjunk a sziklakért területének megfelelő vízelvezetéséről. ÖSSZEFOGLALÓ A déli lejtő a legjobb megoldás A lejtős területek, s főleg a déli fekvésűek általában tökéletesen megfelelnek egy sziklakért számára. Ilyen helyen csak arra kell ügyelni, hogy a lejtők alja gyakran fagyzugként viselkedik, ahol a lejtőn lefolyó hideg levegő megreked. Fagyzugos helyre ne telepítsünk sziklakertet. Sziklakertek építhetők bármilyen talajú kertben, természetesen egy laza talajú, jó vízvezető képességű talaj nagy előny. Ha ráleltünk az optimális helyre, kezdődhet a tervezgetés, hogy milyen típusú és formájú sziklakertet szeretnénk, ezután jöhet csak az építés. Milyen sziklát válasszunk? A sziklakért vázát alkotó szikla kiválasztását sok dolog befolyásolja. Alapvetően választhatunk vulkanikus kőzeteket pl. gránit, andezit, bazalt stb. vagy üledékes kőzeteket, pl. mészkövet, vagy dolomitot, de akár homokkövet is. A vulkanikus akkor ideális, ha kifejezetten mészkerülő növényeket szeretnénk tartani. Ezek közül a világosabb színű kőzetek (pl. gránit) a legkedveltebbek, ám a sötét színű bazaltból és andezitből is gyönyörű sziklakertet hozhatunk létre. A lényeg, hogy a kövek színe egyöntetű legyen, ne legyenek nagyon erezettek. Ha kertünk hegyvidéken található, akkor feltétlenül használjunk olyan köveket, amelyek a környéken előfordulnak, így sokkal természetesebb hatást érünk el. Kizárólag egyféle kőből építsük fel sziklakertünket. Nincs annál visszataszítóbb látvány, mint egy ásványtani gyűjteménynek is beillő, sokszínű kövekből összetákolt sziklakért. A legszebb hatású sziklakerteket a természeti erők által koptatott, felszínre bukkanó kövekből lehet építeni. A vízkoptatta mészkő gyönyörű hatást kelt, és általában mindenféle kőzetre igaz, hogy a természet által koptatott darabok sokkal impozánsabbak, mint frissen bányászott társaik. Eltérő típusok, formák Mielőtt belefognánk egy sziklakért építésébe, látogassunk meg annyi sziklakertet, amennyit csak tudunk, és figyeljünk meg minden apró részletet. Lejtős terepen viszonylag egyszerű a dolgunk, a sziklákból úgy kell megépítenünk a sziklakertet, mintha azok együtt egy hegyoldalból kiemelkedő hatalmas szikla föld feletti részét képeznék. Sziklakibúvásos sziklakért kialakítható sík terepen is, ilyenkor minden követ kicsit megdönthe- tünk azonos irányba, így azok azt a látszatot keltik, mintha egy geológiai erők hatására elfordult kőzetréteg sziklái bukkannának a felszínre. Imitálhatunk hasadékokkal átszőtt lepusztult sziklafelszíneket is. Ilyenkor nagyobb méretű laposabb sziklákat illesztünk szorosan egymás mellé, csak néhány centi- méteres rést hagyunk közöttük, melyeket beültetünk sziklahasadék lakó növényekkel. Ha megfelelő méretű lejtős terület, és sok kő áll a rendelkezésünkre, építhetünk nagyméretű, lépcsőzetes sziklakertet, ahol az egyes teraszok sok helyet biztosítanak növényeink számára, változatos élőhelyeket alakíthatunk ki. Ha még többre vágyunk, akkor megformálhatunk egy kicsi sziklás szurdokvölgyet, pl. úgy, hogy egy néhány méter széles sávban kitermeljük a földet, és az így kapott széles árok két részét sziklákkal kibéleljük. Ez a feladat nagy szakértelmet kíván, a két oldali sziklafalnak úgy kell kinéznie, mintha egy szurdokban járnánk. Különösen látványos a hatás, ha a szurdok viszonylag nagy méretű és kanyargós. Teljesen sík területen ilyen formával ne próbálkozzunk, mert munkánk gyümölcse esős idő esetén kerti tóvá változhat. Ha környékünkön patak, vagy köves medrű folyó található, akkor összegyűjthetünk nagyobb méretű, simára koptatott, kerekded alakú sziklákat és kisebb köveket. Ezekből a legömbölyített kövekből is lehet sziklakertet építeni, ily módon utánozhatunk kiszáradt folyóágyakat, patakmedreket. Kisebb kertben Sziklakerti növények tartására kisebb kertekben ideális megoldást nyújthat egy emelt sziklakerti ágyás. Az emelt ágyások 40-80 cm falmagasságú szabályos, vagy szabálytalan alapterületű ágyak, melyek építésekor vastag drénréteggel biztosítjuk a megfelelő vízelvezetésű termőhelyet sziklakerti növényeink számára. Az emelt ágyak fala legtöbbször terméskő, de készíthetőek szép emelt ágyak téglafallal, és megfelelő faanyagból, pl. megtisztított vasúti talpfákból is. A drénezés mellett ügyeljünk az ágy tetejének esztétikus kialakítására, melyet egyedi szikladarabok elhelyezésével, illetve murvatakarással valósíthatunk meg. Ha sincs annyi helyünk a kertben, hogy megépíthessünk egy emelt sziklakerti ágyást, mégis szeretnénk tartani néhány alpesi növénykülönlegességet kertünkben, akkor építsünk egy teknőkertet. Az ilyen, apró termetű növényeket befogadó kertecske alapja ideális esetben egy kőből készült nagyobb edény, pl. egy már használaton kívüli, kőből készült itatóvályú, mely megkopott az idők során. Ha ilyenre nem akadunk, akkor bármilyen egyéb, legalább 30 cm magasságú, nem műanyag edény megteszi. Az ültetőközeget és a drénréteget itt is a növények igényeinek figyelembe vételével alakítjuk ki, a teknőkert felszínének kialakításakor pedig egy miniatűr természetes szildafel- szín létrehozására törekedjünk. Ha csak néhány nagyobb sziklát szeretnénk elhelyezni a kertben, akkor alakítsunk ki egy sziklacsoportot, helyezzük azt a kert vala- mely gyakran látogatott pontjára. A sziklákat süllyesszük a talajba eredeti (talált) helyzetükben, mintha azok kiálló szórványkövek lennének, ne állítsuk talpra őket, mint valami kerti törpét. A kövek környékét ültessük be olyan alacsonyabb évelő növényekkel, amelyek nem igényelnek különösen jó víz- áteresztő képességű talajt. A fent említett sziklakért típusok mind a természetet utánozzák, a legtöbb kertészkedő ezek változatait tartja megfelelőnek. Lejtős területeken azonban építhetünk teljesen szabályos elrendezésű, ún. mértani sziklakertet is, melyben dominál az épített jelleg. Miután kigondoljuk, hogy milyen sziklakertet építünk, azt is meg kell terveznünk, hogy milyen módon illesszük sziklakertünket a kert környező részeibe. Talán a legjobb megoldás, ha a gyepben elszigetelten, a gyepfelület széle felé helyezzük el, és egy keskeny murvasávval vesszük körbe, amelynek elég mélynek kell lennie ahhoz, hogy a pázsitalkotó füvek tévedését meggátolja (15-20 cm). A megfelelő hatás érdekében a murva alá teríthetünk egy csík fóliát is. Ha nagyobb méretű a kert, akkor sziklakertünket ritkán nyírt, magasra hagyott gyepfelületbe is illeszthetjük, így az jobban hasonlít majd egy természetes sziklakibúváshoz. Azonban vigyázzunk, ha a tarackoló fűfajok megvetik a lábukat sziklakertünkben, mert teljesen tönkretehetik összes addigi fáradozásunkat. (Őri Balázs - edenkert.hu) AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL A cicák húgykövessége Van egy perzsa hím cicánk, amit egy hónapja ivartalamt- tattunk, hogy ne legyen olyan erős szaga. Azonban azt olvastuk nemrég, hogy az ivar- talamtás után gyakrabban fordul elő a húgykövesség náluk. Mi okozza ezt, és hogyan tudnánk megelőzni? B. Noémi DR. NAGY KORNÉL A húgykövesség az ivartalanított perzsa hímmacskáknál gyakrabban fordul elő, mint más fajtatársaiban, ami azonban kellő odafigyeléssel könnyen megelőzhető. Mivel a hím állatok húgycsővé hosszú, vékony és kanyargós, ráadásul a húgycső felé még szűkülete is van, ez azt eredményezi, hogy ezeken a részeken a homok összegyűlik és egy idő elteltével vizelési nehézséget okozhat. Az állattartó rendszerint már csak akkor észleli a problémát, amikor a baj előrehaladott, s az állat számára fájdalmas a vizelés - gyakran keserves hangot is adhatnak közben - vagy a macska igen gyakran megy az alomra, de teljesen eredménytelenül. Súlyos esetben némely állat szinte állandóan az alomban gubbaszt, legfeljebb csak néhány csepp vizeletet tud üríteni, vagy még azt sem. Nemegyszer a véres alom hívja fel a figyelmet arra, hogy valami probléma van. Macskák esetében leggyakrabban az ún. struvit kövességgel találkozunk. A betegség kialakulásában szerepet játszik az eleség összetétele, de a húgyúti szervek gyulladása is, melynek eredményeként gyakran alakul ki ún. „mag”, melyen „híznak” a kövek. A „dugót” gyakran nem tiszta kristályok idézik elő, hanem az ún. grit, ami szerves és szervetlen anyagokat is tartalmaz. Az elzáródás leginkább a húgycső vége felé történik (de előfordulhat magasabban is, főleg nagyobb kövek esetén), sok esetben már a katéter bevezetését is megakadályozva. Nem egy esetben láthatóvá válik a húgycső nyílásából kilógó fehéres, szürkés képlet. A hólyag falának megvastagodása húgykövesség esetén (a hozzá gyakran kapcsolódó gyulladás miatt is) a betegség velejárója, és gyakran tapasztaljuk a vizelet vértől való elszíneződését, súlyos esetben akár vérvizelést is. Ha a katéter felvezethető a hólyagba, speciális oldószerekkel elvégezhető a hólyag ürítése, illetve a homok eltávolítása. Ha a katéterezés nem jár sikerrel, a feszülésig telt hólyagból a vizeletet a hasfalon keresztül kell lecsapolni a hólyagrepedés, illetve az urémia megelőzése érdekében. Nagyobb kövek vagy nagy mennyiségű homok eltávolítása érdekében szükség lehet műtéti beavatkozásra is. Kezelés, ill. megelőzés céljából indokolt a vizelet savanyítása. Terápiás célból ma már kiváló készítmények (csepp, paszta) állnak rendelkezésre. Ezek hosszan tartó alkalmazása azonban nem javasolt. Ma már kaphatóak nagyon jó (pl. Hill’s, Specific) speciális tápok, melyek etetése révén elérhetőű a vizelet kívánt mértékű savanyítása és a húgykőképződés csökkenése. Sajnos idült húgyúti problémával küzdő állatok esetében még így is számítani lehet esetleges kiújulásra. Ha a húgycső végének szűkületénél jelentkezik ismételten az elzáródás, szóba jöhet az a műtéti megoldás, amikor a húgycsőnek ezt a szakaszát felnyitjuk, és a sebszéleket a bőrhöz kívánjuk. (Képarchívum) PIACI ARSETA Pozsony Komárom Rimaszombat Zselíz Losonc Szepsi Kassa április 17-én április 16-án április 16-án április 16-án április 17-én április 16-án április 16-án sárgarépa 20-24 Sk/kg 14-20 Sk/kg 25 Sk/kg 17 Sk/kg 12-20 Sk/kg 20 Sk/kg 15 Sk/kg petrezselyem 52 Sk/kg 35 Sk/kg 50 Sk/kg 30 Sk/kg 39-47 Sk/kg 54 Sk/kg 45 Sk/kg burgonya 14 Sk/kg 10-16 Sk/kg 10 Sk/kg 13 Sk/kg 11-12 Sk/kg 10 Sk/kg 9-12 Sk/kg tojás X 3,80 Sk/db 3,20 Sk/db 3 Sk/db 3,20-3,30 Sk/db X 3.40 Sk/db hagyma (fokhagyma) 18(100) SK/kg 18-20 Sk/kg (5) Sk/db 20 (110) Sk/kg 18(80) Sk/kg 15-18(120) Sk/kg 17(119) Sk/kg 13-19(110) Sk/kg zeller 34 Sk/kg 25 Sk/kg 30 Sk/kg X 24-35 Sk/kg 26 Sk/kg 24 Sk/kg zöldpaprika 78-110 Sk/kg 8-12 Sk/db 80-120 Sk/kg X 120 Sk/kg 76 Sk/kg 89-110 Sk/kg paradicsom 64 Sk/kg 50-80 Sk/kg 55-69 Sk/kg X 55-75 Sk/kg 59 Sk/kg 49 Sk/kg kelkáposzta 36 Sk/kg 40 Sk/kg 35 Sk/kg X 32 Sk/kg 35 Sk/kg 19 Sk/kg őrölt fűszerpaprika X 280 Sk/kg X 250 Sk/kg X X X alma/körte 28-38/56 Sk/kg 25-28/x Sk/kg 39-45/x Sk/kg X 24-32/x Sk/kg 34/44 Sk/kg 24-35/x Sk/kg retek/karalábé 12 Sk/cs./ 20 Sk/db 6-10 Sk/cs./13 Sk/db 14 Sk/cs./18 Sk/db 10 Sk/cs./x 10-15 Sk/cs./14 Sk/db 13 Sk/cs./19 Sk/kg 12-15 Sk/cs./9 Sk/db méz (dióbél) x (220) Sk/kg 100-130(160-180) Sk/kg 120-140 (250) Sk/kg 100-120 Sk/kg (x) 120 (x) Sk/kg 90-130 (130) Sk/kg 100-200 (240) Sk/kg karfiol 40-46 Sk/db X 45 SK/db X 59 Sk/db 60 Sk/db 54 Sk/db újhagyma 8-14 Sk/cs. 8-10 Sk/cs. 16 Sk/cs. 10 Sk/cs. 10-13 Sk/cs. 16 Sk/cs. 15 Sk/cs.
