Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-17 / 90. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 17. Vélemény és háttér 7 A küldöttek egyhangúlag szavazták meg az új vezetőt Putyin, az iránymutató erő FIGYELŐ Bocsánatot kért a CNN Bocsánatot kért a CNN amerikai hírtelevízió Pe- kingtől amiatt, hogy egyik hírmagyarázója „egy rakás tökfilkónak és gengszternek” nevezte a kínaiakat, áruikat pedig „bóvlinak”. A CNN véleménye szerint azonban a nyers modoráról hírhedt Jack Cafferty nem a kínai népről, hanem vezetőikről beszélt a The Situation Room című politikai műsor április 9-i adásában. „Sem Jack Caf- fertynek, sem a CNN televíziónak nem állt szándékában, hogy megsértse a kínai népet, és a CNN bocsánatot kér mindenkitől, aki így értelmezte az elhangzottakať’ - írta tegnapi közleményében az amerikai hírtelevízió. Cafferty „határozott” véleményét a pekingi kormányról és nem a kínai népről fejtette ki, és hétfőn már tisztázta kijelentéseit - fűzte hozzá a CNN. A hírtelevízió azután kényszerült a bocsánatkérésre, hogy előző nap a pekingi külügyminisztérium a kínai nép elleni „visszataszító támadással” vádolta meg a CNN-t Cafferty megjegyzései miatt. „Cafferty arra használta fel a mikrofont, hogy rágalmazza Kínát és a kínai népet, és súlyosan megsértette az újságírói etikát” - mondta Csiang Jü (Jiang Yu) külügyi szóvivő. A hír- magyarázó a kifogásolt műsorban egyebek között azt mondta, hogy az Egyesült Államok „ólomfestékkel borított bóvlit és mérgezett állateledelt” importál Kínából. Az utóbbi fél évszázadban alapjában véve mit sem változtak: ugyanaz a rakás tökfilkó és gengszter - toldotta meg. Peking az utóbbi hetekben egyszer már alaposan kikelt a CNN ellen - akkor más nyugati hírcsatornákkal együtt - amiatt, hogy a kínaiak úgy vélik, a hírtévé elfogultan tudósított a márciusban Tibetben és Nyugat-Kínában kitört kormányellenes tüntetésekről. (mti) Vlagyimir Putyin visszaszerezte magának a legmagasabb állami tisztséget azzal, hogy az Egységes Oroszország párt élére állt - állapította meg szerdán, a Kommer- szant című lap hasábjain Andrej Kolesznyikov. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ A szerző nem mulasztotta el megemlíteni, hogy Dmitrij Med- vegyev megerősítette: Putyint fogja felkérni kormányfőnek, a távozó elnök pedig újra kijelentette, hogy vállalja a tisztséget. „Figyelembe véve, hogy az Egységes Oroszországnak kétharmados többsége van a dumában és többségben van az Orosz Föderáció majd minden tagjának - köztársaságok, területek - törvényhozó testületéiben, ez konszolidált, valóban hatalmas politikai erő képződését jelenti. Olyan erőét, amilyen nálunk még soha nem volt. Vagyis persze volt ilyen erő: a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP), de még annak sem volt olyan vezető és iránymutató ereje, amilyen Vlagyimir Putyin” - írta Kolesznyikov. Az SZKP-hoz való hasonlóságot a szerző egyebek között abban látja, hogy a küldöttek egyhangúlag szavazták meg az új vezetőt. Kolesznyikov értesülése szerint azonban a nyűt szavazásra úgy kellett rábeszélni őket. „Egyesek közöttük alighanem állampolgári tettre készültek, és legalább tartózkodni akartak, persze titokban, de nem jött össze, véleményük kifejezésének még ettől a finom módjától is megfosztották őket” - írta. Megállapította: a pártelnöki tisztség elvállalásával Vlagyimir Putyin visszavette magának a legmagasabb állami tisztséget. „Tegnap óta lezártnak tekinthető a vita, hogy visszatér-e Putyin, vagy sem az ország legmagasabb tisztségébe. Visszatért. Pedig éppen elmenőben volt” - írta a lap. A Novije Izvesztyija című újság ugyancsak úgy ítélte meg, hogy az Egységes Oroszország élére állva Putyin marad az állam vezetője. A lap összeállítást közölt azokról az országokról, amelyekben nem a hivatalosan kinevezettek irányítják az országot: így például Líbiát, ahol a tényleges vezető semmiféle tisztséget nem visel, vagy Iránt, ahol a tényleges államfő egy aja- tollah, és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, Észak-Koreát. A lap külön kiemeli, hogy Putyin nem lépett be a pártba. Az Izvesztyija című lap az orosz politikában bekövetkezett fordulatnak nevezi, hogy Putyin lett az Egységes Oroszország vezetője. „Ha Putyin lesz a kormányfő, akkor a kormány részben pártkormány lesz, de ahhoz, hogy rendelkezzen egy pártkormány minden klasszikus vonásával, még mintegy négyévi átalakításra van szükség” - idézte a lap Oleg Mo- rozovot, a duma elnökhelyettesét. A lap nem tekinti túlságosan jelentős kérdésnek, belép-e a pártba Putyin, vagy sem. „Sokan emlékeznek arra, amikor az SZKP főtitkárai a 2. számú tagsági igazolványt birtokolták, de ez nem sokat változtatott az ország helyzetén. Nem a formális tagságon, hanem a demokratikus intézmények valós lehetőségein múlnak a dolgok” - írta a lap. A Vremja Novosztyej arra mutatott rá: a helyzet nyilvánvalóan előnyös a majdani kormányfő számára, mert legális lehetősége nyílik arra, hogy pártvonalon hatást gyakoroljon a kormányzókra és a közigazgatási vezetőkre, akik az Egységes Oroszország párt tagjai, márpedig ők abszolút többségben vannak. KÉZ, IRAT Csatamező MIKLÓSI PÉTER A sajtótörvénycsata és a „lisszaboni” ütközet utáni tájkép erősen lehangoló. Győztesek, vesztesek egyaránt kiterítve, sebek nyaldosása, köldöknézés, nagyhangú fogadkozás és lakossági közöny. Pedig vüáglátott emberek mesélik: most itt van köröttünk valahol valami Európa vagy mifene, ami talán érdekes is lehetne. Eleink (a honfoglaló magyarok és az újabban a semmiből föllelt ószlovákok), akik nyilván úgy gondolták, hogy Európán kívül nincs élet, ezért jöttek éppen ide. Mi pedig mostanság egy gusztustalan sajtótörvénnyel meg a Lisszaboni Szerződés bonuszával olyannyira itt vagyunk, hogy kalandozhatunk tájain napestig. Ilyen nagy utazás előtt az ember készülődni szokott. Összepakol, tájékozódik. Én is körülnéztem már az ominózus parlamenti szavazások másnapján és megállapítottam: kedvenc falucskám közelében a szeméthegy még megvan; gyakran látni, amint az arra autózók pillanatra kibillenve a kocsiból kis szemétcsomagocskát hajítanak a bokrok közé, megkímélvén ezzel a kéthetente szerdánként érkező szemeteseket a fáradságtól. No, ilyen ugye Európában nincs, örülni fognak, hogy immáron szerződésileg is közéjük tartozunk. De körülnéztem a kórházakban is. Ezekben kedvezőbb a helyzet, hiszen az értelmesebb dokik már előre mentek és ott várnak bennünket. Mert hát ott nemcsak tisztábbak az ispotályok, meg a műszerezettség szintén nívó- sabb, hanem a fizetés is tízszer annyi, mint nálunk, elvégre a fránya Európában mindig szórták a pénzt. Mi itt spórolósabbak vagyunk. Kell a fenének a méltányos orvosfizetés, s az sem baj, hogy a betegügy beteg ügy. Mert mint a bölcs miniszter mondta volt: egy a dolgunk, végrehajtani a kormányzat utasításait. Panaszkodni kár, a negyvenévi praxissal bíró orvosprofesszornak is megvan a 15 ezer korona nyugdíja, és ha kormánypárti, lehet a szakminiszter szaktanácsadója még 10 ezerért, ebből aztán telik neki külföldi szakmai konferenciákra, méregdrága szakkönyvekre, új komputerre, internetre, folyóiratokra, egyszóval mindenre, ami ahhoz kell, hogy Európában versenyképes professzor maradjon, meg még talán tejre, kenyérre. És a depresszió elleni gyógyszerekre, mert hát a prof is csak ember... Aztán itt van a mezőgazdaság. Volt, ugye, sok élet- meg unióképes termelőszövetkezet. Megfelelő méretben, kellő technikával. Ezeket nosztalgikus okokból, de főként a kapzsi vadprivatizációban szét kellett verni; helyettük életképtelen farmocskákkal, illetve a zsíros gabonaföldeken szaporodó lakóparkokkal lepjük meg Európát. Főképp a parasztság pucér fenekére varrt óriás zsebek keltenek majd Nyugaton bűvöletet, de hát azt a havi pár száz eurócskát (ha már rövidesen bevezetjük) valahova csak tenni kell. Persze, van azért, ahol készülnek a parlamenti csatakiáltások és a Lisszaboni Szerződés életbe léptét követő korszakra. Ahol mosnak, takarítanak. A köztévét például olyan szépen kilúgozták, hogy már majd’ minden műsora példásan kormányszürke, és még véletlenül se bre- kegnekbenne. Sőt, most, hogy jön az új diri, most fog csak jól mutatni a sok csiricsáré, független európai adó mellett! A művelt Nyugaton végre láthatják: hogyan kell egy rendes országban a közvéleményt megalkotni! És az alacsony vémyomású tévénézőket - a drága orvosságok helyett - integrált pszichoszomatikus csoportterápiával a csodatévő Kaspirovszkijt is megha- zudtolóan „gyógyítani”. Pofátlanul - arctalan polgárokká. Haj/rá ne menjen/ Szlovákia! KOMMENTÁR / Nemzeti aggodalmak CZAJL1K KATALIN A Lisszaboni Szerződés jóváhagyása óta Robert Fico és Csáky Pál kánonban tagadják, hogy a háttérben megegyezés született volna az oktatási törvénnyel kapcsolatban. Visszakozásaikra felfigyelt az SNS is, amely amiatt kezd aggódni, hogy a Smer valóban nem készül-e kijátszani a nemzeti pártot úgy, hogy az MKP-s követeléseket teljesítve hagyja jóvá a jogszabályt. Ä nemzetiek aggodalma Jogos”, ám legalább ennyi félnivalója van az MKP-nak is. A Smer, s főleg Fico magatartása ugyanis kiszámíthatatlan lehet. Az értesülések szerint Robert Fico szava az egyetlen garancia, amire a magyar párt számíthat e téren, ez pedig, tegyük hozzá, nem egy főnyeremény. Mit tehet ugyanis az MKP, ha a parlament a smeres képviselők asszisztenciája mellett egy magyar szempontból elfogadhatatlan oktatási törvényt hagy jóvá? Az égvilágon semmit, mivel egyetlen aduját, a Lisszaboni Szerződést támogató voksát már kijátszotta. S még csak hazugnak, szószegőnek sem kiálthatja ki nyilvánosan a kormányfőt, hiszen mind ez ideig tagadta, hogy bárminemű egyezség létezne a két párt közt az oktatási törvénnyel kapcsolatban. A Smer szempontjából ellenben „tiszta ügy” volna, ha eddig jól ismert, nacionalista arcához maradna hű az oktatási törvény jóváhagyásánál is. Először is meghazudtolná az általa olyannyira gyűlölt elemzők és az ellenzék állításait az MKP-val kötött háttéralkuról. Másodszor, erősítené hűséges koalíciós partnere, az SNS esetleg megrendült bizalmát, s kielégítené nacionalista kedvű szavazói vágyait is. Vesztenivalója nem sok van, kivéve az MKP kegyeit, ezzel kapcsolatban azonban ne legyenek illúzióink: a Smerben a jelek szerint nincs túl nagy affinitás egy esetleges közös kormánykoalíció iránt. Legalábbis erre lehet következtetni Robert Fico több mint arrogáns beszólásából az euroszocialis- táknak, amikor kiderült, Brüsszelben azon fáradoznak, hogy a következő kormányt a magyarokkal alakítsa meg Fico pártja. A közoktatási törvény elfogadása ezért politikailag várhatóan nagyon érdekes lesz. Minden bizonnyal nem csupán a magyar (és egyéb kisebbségi) nyelvű oktatás fejlődési irányait határozza meg, hanem előirányozza Szlovákia új politikai térképét is, hiszen világossá válik, hogy a Smer egyáltalán lehetőségként számol -e az MKP-val mint koalíciós partnerrel. FIGYELŐ Kísérletek leprásokon? Leprás ausztrál őslakos gyermekeken kísérleteztek az 1920-as és 30-as években különböző szérumokkal - állította az őslakosok egyik jogvédője a Canberrái szenátusban történt meghallgatásán. Kathleen Mills, az őslakosok jogaival foglalkozó Ellopott Nemzedék Szövetségének képviselője elmondta a felsőházi vizsgálóbizottságnak, hogy a leprás gyermekeknek a szérumokra való reagálását próbálták a kísérletekkel felmérni. Erről azonban mind ez ideig hallgattak a hivatalos szervek - tette hozzá. A meghallgatások az „ellopott nemzedék” tagjainak, leszármazottainak kárpótlásáról szóló törvény előkészítését szolgálják. A törvény szerint kárpótolnák azokat, akik szenvedő alanyai voltak a kormányok politikájának az 1920-30-as években. Mintegy 100 ezer bennszülött gyermeket vettek el abban az időben szüleiktől, akiket fehér családok neveltek. Millsnek egészségügyi dolgozó nagybátyja mesélt arról, hogy a családjuktól elszakított gyermekeket gyakran használták fel orvosi kísérletekhez, és közülük nagyon sokan súlyosan megbetegedtek. Warwick Britton, a sydney-i egyetem orvosprofesszora szerint Mills állításai valószínűtlenek, mert tudomása szerint nem használtak lepra elleni szérumot sem Ausztráliában, sem másutt a világon. Viszont az 1920-30- as években széles körben használtak leprások kezelésére csaulmugra növényi olajat, amelyet 1-2 havonta injekcióztak he a betegekbe. A professzor úgy vélekedett, feltehetően ezt az amúgy fájdalmas kezelést hitték orvosi kísérletnek, holott ez valójában az egész világon elterjedt. Nicola Roxon egészségügyi miniszter bejelentette: utasította az állami egészségügyi szerveket és az őslakosok ügyeivel foglalkozó tárcát, kutassanak fel archívumaikban bizonyítékokat ezekről az állításokról, (mti) Cáfolnak a szerbek Cáfolták szerb védelmi tisztségviselők azt az amerikai lapjelentést, hogy Belgrád titokban tárgyalt Irakkal egy sok millió dolláros fegyverszállítási üzletről, amely rejtve maradt sok bagdadi vezető és az arab országban állomásozó amerikai csapatok parancsnokai előtt. Drágán Sutanovac szerb védelmi miniszter a B-92 belgrádi televízióban cáfolta azt is, hogy a bírálatok s a szerb hadfelszerelés silánysága arra indította Bagdadot, hogy az eredetileg 833 millió dolláros beszerzés értékét 236 millió dollárra szállítsa le. Sutanovac szavaiból kitűnt, hogy Belgrádnak nem is ajánlottak több mint nyolcszáz millió dolláros ügyletet. A The New York Times arról számolt be, hogy a tavaly tető alá hozott ügyletet versenypályázat és a szükséges korrupcióellenes garanciák nélkül kötötték meg, bár a jelek szerint bűncselekmény nem történt. Stevan Nik- cevic, a Jugoimport-SDPR szerb fegyverexportór vezérigazgatója viszont úgy nyilatkozott, hogy a helikopterek, fegyverek és más hadfelszerelés szállításáról nyíltan tárgyaltak az iraki védelmi miniszterrel, s az ügyletet az amerikai vezetésű iraki szövetséges erők is jóváhagyták. (mti)
