Új Szó, 2008. április (61. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-16 / 89. szám, szerda
28 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2008. ÁPRILIS 16. www.ujszo.com Tőzsér Árpád a szenei gimnáziumban „Világunk nagyot változott” SUSLA BELA Szene. Tőzsér Árpád költő, író, irodalomtörténész a napokban a költészet ünnepe kapcsán ellátogatott a Szenczi Molnár Albert Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Vállalkozói Szakközépiskola diákjai közé. Az irodalmárt elkísérte Gál Tamás előadóművész. Tőzsér 45 gyereknek tartott rendhagyó, kötetlen irodalomórát az irodalom és ezen belül a költészet küldetéséről, szerepéről, de ugyanakkor napjainkban tapasztalható hanyatlásáról is. Elmondása szerint ma nem sikk a szépirodalom, s ezen belül természetesen a költészet sem. Rámutatott, hogy egyre jobban elanyagiasodó világunkban teljesen mások az értékek, mint évekkel ezelőtt. Sajnos, a társadalom, a történések kedvezőtlen irányt vettek, ebben a közegben a költészetnek nagyon kevés tér jut. A fiatalok főképpen a számítógéphez „tapadnak”, a középosztály, és a már korosabbak is elsősorban az anyagiak előteremtését tartják a legfontosabbnak. így nagyon nehéz előrelendíteni az irodalmi életet, hangsúlyozta Tőzsér. A költő-író a diákokkal való beszélgetés során azt is hangsúlyozta, fontos az emberek közti kommunikáció fejlesztése, újraépítése, hiszen a hétköznapok forgatagában szinte elfelejtettünk társalogni, óriási méreteket öltött az emberek közti elidegenedés. Nem egyszerű feladat ennek a problémának a megoldása, de mindenképpen - és mihamarabb - lépni kell, mert az elidegenedés nem szülhet egyebet, mint komoly konfliktusokat a világban. Az értékek degradálódtak, a trágár beszéd sajnos mindennapos jelenség. Tőzsér Árpád azt is elmondta, sokat dolgozik, gyakran jár Magyarországra, több könyvét éppen budapesti kiadók jelentették meg. A költő verseiből Gál Tamás adott ízelítőt, az óra felvezetéseként a gimnázium diákja, Tyukos Gergely mondta el Tőzsér Árpád egyik versét. A neves irodalmárral való beszélgetést nagyon élvezeték a fiatalok. Tőzsér új kötetéből olvas fel (A szerző felvétele) A sorrend már ismert, a pénz forrása még nem Évente 1 km járdát kell megjavítani KOVÁCS ÁGNES Rozsnyó. Az építésügyi bizottság meghatározta a sorrendet, amely szerint a város járdáit és útjait fokozatosan megjavítják a 2008 és 2010 közötti időszakban. Az első a városi hivatal, pontosabban a városi rendőrség előtti járda lesz, ez a munka 30 ezer koronába kerülne. Ezt követi a Kras szálló és a munkahivatal közötti szakasz a Šafárik utcában, 3,8 millió korona értékben, majd az Arany és a Nyári utca járdái, 80 és 100 ezer koronából. A további sorrendet még nem hozták nyilvánosságra, mivel nem ismertek a költségek. Egyébként a kijelölt járdaszakaszokra sincs meg még a fedezet, s a feltüntetett árak is inkább csak tájékoztató jellegűek. Az alpolgármester olyan hitelfelvételt javasolt, amely során a munkát végző cég finanszírozza a munkálatokat. A projektet május végéig kell elkészíteni, addig elkészül a versenypályázat kiírásához szükséges anyag is. Az egyik képviselő azt javasolta, a határozatba azt is foglalják bele, hogy a város rendszeresen javítja majd a járdákat, ami azt is jelentené, hogy a munka folyamatosságát és ritmusát is megszabnák. Az ütemtervben évente 1 km járdajavítás szerepel (Képarchívum) Autóbuszmegállót terveznek a hajléktalantanyává vált kazánház helyére Érsekújvárban A költöztetés nem került be a város Érsekújvár. A városi képviselőknek március elejéig kellett várniuk arra, hogy választ kapjanak a decemberi interpellációikra. ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Bauer Balázst, a hetes számú választókörzetben élők képviselőjét elsősorban az érdekelte, mit tervez a város a vasúti pályaudvar és a Malomárok közelében található egykori kazánházzal. A volt dohánygyár szomszédságában álló létesítményben a téli hónapokban csavargók tanyáztak. Előfordult, hogy a melegedni vágyók miatt ki kellett hívni a tűzoltókat, mert meggyulladt a felhalmozott kartonhulladék. Gejza Pischinger, Érsekújvár polgármestere szerint az aktualizált városrendezési terv alapján erre a helyre kívánják költöztetni a vasúti pályaudvar közelében található autóbuszmegállót. Sajnos a munkálatokkal késni fog a város, mert ezt az elképzelést a képviselők nem sorolták bele a prioritások közé. „Az első fázisban le kell bontani a kazánház épületét, és rendezni a terepet. A kazánház felújítása ugyanis nem tűnik észszerű megoldásnak. Szeretnénk bevonni a munkába a Szlovák Autóbusz-közlekedési Vállalat érsekújvári vezetését” - áll Gejza Pischinger állásfoglalásában. A vasúti pályaudvar közelében található kazánház mellett egyre prioritásai közé Jarmila Sýkorova doktornő képviselte a testületi ülésen a lakók érdekeit (Csuport István felvétele) sűrűbb a forgalom. A vasúti átjáró alatt a járókelők és kerékpárosok közlekedésének biztonságosabbá tétele érdekében fel kell újítani a túl szűkre szabott járdákat. Erre közlekednek az Udvard és Bánkeszi irányába tartó autóbuszok, nyáron az érsekújváriak erre járnak gyalogosan, kerékpáron a Tatárik Emil Strandra, (száz) Az iprai park az első Az idei költségvetés-tervezet tükrében a városi képviselők újraértékelik Érsekújvár prioritásait. 2006 és 2010 között első helyen áll az ipari park megépítése, amit az európai uniós támogatások hatékony fel- használása követ. Harmadik helyen állt a Laktanya és Vár utcai lakóházakkal kapcsolatos probléma megoldása. A prioritások közé tartozik továbbá a városi utak felújítása mellett a bérlakások építése, a termálfürdő, a város sport- és kulturális életének fejlesztése, (száz) 11,8 millió korona volt a projekt összköltségvetése, hatvan háztartás kapcsolódott a vezetékre Ipolyvisken kiépült a vízvezeték-hálózat ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ lpolyvisk (Vyškovce nad Ipľom). Bár a vízvezeték-hálózat kiépítésének munkálatai 2006 augusztus közepén befejeződtek, az egyes háztartások csak ez év márciusától csatlakozhattak a vezetékre. Mató István, az Ipolyságtól hét kilométerre található hétszáz lelkes község polgármestere elmondta, az eltelt másfél évben az előírások szerint háromszor is mintát kellett venniük a csövekből a szakembereknek. A beruházás kivitelezője és a vízvezeték üzemeltetője a Nyugat-szlovákiai Vízügyi Társaság. A beruházások finanszírozása alapján a hálózat felének a vállalat, másik felének pedig a község a tulajdonosa, de az üzemeltetést teljes mértékben a vízművek vállalta. Jelenleg is tárgyalások folynak a tulajdonjogi kérdések tisztázásáról. Mató István elmondta, a település érdeke, hogy minél nagyobb számban rákapcsolódjanak a lakosok a vezetékre, hiszen minél több a fogyasztó, annál nagyobb a vízmozgás, s annál jobb minőségű a víz. Ezért úgy döntött az önkormányzat, hogy a vízórák és a csatlakozók kiépítésének költségeit a község állja, ez körülbelül 350-400 ezer koronával terheli a költségvetést. 128 kérvény érkezett a községi hivatalba, a jelentkezők 50-55 százaléka már rá is kapcsolódott a vízvezetékre. A polgármester megjegyezte, most már az a fontos, hogy meglegyen a napi minimum 30-40 literes fogyasztás háztartásonként, mert ezzel már a szükséges szinten tartható a vízminőség. A falu történetének egyik legnagyobb beruházása 2005-ben kezdődött, a projekt összköltségvetése 11,8 millió korona volt. Két szakaszban folytak a munkák. 2005-ben 4,227 millió koronából az Ipolyság-Ipolypereszlény között 2002-ben kiépített fővezetéket meghosszabbították lpolyvisk határáig, ez 4,2 kilométeres szakaszt jelentett. 2006-ban pedig 6,811 millió koronából a falu belső hálózatát alakították ki, hozzávetőleg 4,5 kilométeres hosszúságban. Első alkalommal a környezetvédelmi tárcától kétmillió, másodszor pedig hárommilió koronás támogatást kapott az önkormányzat. A kivitelező vízművek az első szakaszban körülbelül 2,1 millió koronával egészítette ki a költségvetést, a másodikban pedig 3,7 millióval, tehát az összköltségvetés valamivel több mint a felét állta a cég. (fin) Folytatódik az idegenforgalom terén elkezdett együttműködés Selmecbánya, Ipolyság és Vác között Kerékpárutat szeretnének Selmecbányától a határig UJ SZO-lNFORMAClO Pavol Balžanka (balra), Selmecbánya, Lőwy János (jobbra), Ipolyság polgármestere és Menczer Sándorné, a váci szlovák önkormányzat képviselője (A szerző felvétele) Selmecbánya. Kisebb megtorpanás után ismét konkrét tartalommal tölti meg a másfél éve az idegenforgalom terén indult együttműködést Ipolyság, Selmecbánya és Vác önkormányzata. Sikerült sort keríteni a három város első emberének találkozójára. A megbeszélésen elhangzott, a legfontosabb, hogy az egyes régiók megismerkedjenek egymás kulturális és természeti értékeivel, tudjanak a partnervárosok rendezvényeiről, kirándulásokat szervezzenek a másik régióba, időről időre egyeztessenek a célokat illetően, valamint szakmai fórumokat tartsanak. Folyik a számítógépes adatbázis kiépítése is, egyelőre egymástól függetlenül, de az információs irodák vezetői megegyeztek, hogy honlapjukon elhelyezik a társirodák linkjeit is. Rendszeres lesz a szórólapok, propagandaanyagok és más ldad- ványok cseréje is. Pavol Balžanka kifejtette, Selmecbánya történelmileg, de földrajzilag is kötődik a déli régiókhoz, még ma is természetes, hogy egy-egy hétvégét a polgárok Magyarországon töltenek, Vácra, Budapestre utaznak és a bányavárost is jelentős számban keresik fel magyar turisták. A polgármester ütőérnek nevezte a Selmecbánya és Budapest közötti útvonalat, és az egyik legfontosabb lépésnek nevezte az évtizedek óta nem működő autóbuszjárat újraindítását. A lakossági igény megvan, már elkezdődtek a tárgyalások a különböző társaságokkal. Balžanka reméli, néhány hónapon belül megoldódhat ez a probléma. A polgármester felvetette a találkozón egy, a bányavárostól a magyar határig vezető kerékpárút kialakításának ötletét is. Drégelypalánktól Ipolyságig aszfaltozott kerékpárút vezet, Szob- tól Ipolyságig pedig a kevésbé használt országutak egy részén jelöltek ki bicikliutat. Szob és Vác között a Dunakanyarban szintén kerékpárút vezet. Erre a vonalra kapcsolódna rá a Selmecbányától megálmodott út. A hosszú távú tervek között szerepel, hogy ezt a kerékpárutat egészen Krakkóig meghosszabbítsák, (fm) T TTT* r
